Szerzői Jogok

Kedves Nattila!

Szerintem nem, de nem vagyok (szoftver/szerzõi) jogász. Ha így lenne, akkor Redmondban mást sem csinálnának, mint az oktatási és egyéb segédanyagok jóváhagyását...

Üdvrivalgással:
KEA.

A szoftverekhez tartozó licensz (a használatról szóló szerződés) általában nem tiltja a jövedelemszerzés céljából történő felhasználást. (Az ingyenes programoknál előfordulhat ilyen megkötés.) Ami tilos, az a jövedelemszerzést szolgáló másolás - itt erről nincs szó.

De azért gondolom nem árt, ha ír egy emailt a szoftvercégnek...

Sziasztok!

A homar.index.hu - n olvastam egy érdekes BSA levelet. Főleg a levél vége az érdekes:

"A BSA látogatások jogi alapját a Szerzői jogi törvény 16. paragrafus 7. bekezdése biztosítja"

Namost, előkerestem ezt a bekezdést:

"Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felhasználó köteles a szerzőt vagy jogutódját, illetve a közös jogkezelő szervezetet (85 - 93. §) a felhasználás módjáról és mértékéről tájékoztatni."

Ráhúzható-e ez a törvény a szoftverekre?

Magyarul: egy magáncégnek mi köze van hozzá, hogy én milyen szoftvereket, milyen mértékben használok? Ha kijön a rendőrség, oké, de így?

Különös tekinettel arra, hogy a 17-es paragrafus a következőket írja:

17. § A mű felhasználásának minősül különösen:

1. a többszörözés (18 - 19. §),
2. a terjesztés (23. §),
3. a nyilvános előadás (24 - 25. §),
4. a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26 - 27. §),
5. a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §),
6. az átdolgozás (29. §),
7. a kiállítás (69. §).

Előre is köszi...

Az egész jogszabályt el kéne olvasni, ezek a szabad és egyéb felhasználások nem vonatkoznak szoftverre.
De ne aggódja ha megy a BSA megy majd vele a rendőrség is.
Ha meg valami csoda folytán nem, akkor meg el kell őket zavarni.

Üdvözlök mindenkit!
Ismét egy kis segítségre lenne szükségem.
A történetem a következő: van nekem egy oldalam, ahol az általam készített papírmakettek letölthetőek bárki számára, szabadon, ingyenesen (www.papirmakett.fw.hu). Na most olyan dolog történt, hogy egy illető, az oldalamról leszedett makettek sablonját bevitte egy üzletbe, ahol eladásra kínálta fel őket. A tulaj ismerte azoldalamat, és felismerte a maketteimet, így nem kötött üzletet az emberkével.
Ezután történt, hogy valaki (szerintem ugyanaz az ember) nyitott egy oldalt, ahol pénzét lehetett megrendelni tőle a makettek sablonjait. A feltett képek alapján egyértelmű volt, hogy ezek az én maketteim, mely tényt, az oldal szerkesztője tagadott mikor felvettem vele a kapcsolatot, állítása szerint sokkal előbb rajzolta, mint én. A képek alapján azonban, sok felismerhető jelet véltem felismerni, mely beigazolja, hogy tényleg az én makettemet kínálja megvásárlásra. Elküldtem neki a bizonyító képeket, de nem válaszol. Igaz az oldal, most jelenleg nem elérhető! Az oldal a www.modellbalu.atw.hu lenne.
Szóval a kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben milyen jogi lépéseket tehetek az illetővel szemben? Ismerve a hazai eljárások költségeit, és eljárási idejét, érdemes-e feljelentést tenni, és egyáltalán foglalkozna-e vele a rendőrség? Úgy tudom, a tárhelyre feltöltéskor, rögzítik az IP-címet, mely alapján megtalálható az illető. De nem tudom elég-e az általam összegyűjtött bizonyíték? Ahogy olvastam a szerzői jogokról szóló törvényt, azt már megsértette az illető.

A válaszokat előre is köszönöm!

Tomika: én nem tudok jogi segítséget nyújtani, de nagyon jó a tartalom az oldaladon :) Gratula!

Mindenkinek szép napot kívánok!:)

Elolvasva az eddigieket a következő dolgok álltak össze a fejemben:

1. Ha valaki megvesz valamit, akkor arról – mint tulajdonos – csinálhat egyetlen egy másolatot biztonsági mentés címén. Egy esetleges ellenőrzés esetén be kell, hogy mutassa az eredeti példányt, az arról szóló számlát, blokkot. (Az eredeti példányt akkor is meg kell őrizni, ha az már használhatatlan.)
2. Letölteni önmagában nem bűn, de amint a letöltött állomány fizikai valójában megjelenik a winchesteren vagy bármilyen adathordozón, akkor az már illegális másolatnak számít és számon kérhetnek miatta.
3. Sem az eredeti példányt, sem a legális másolatot kölcsönadni – még ha az ellenszolgáltatás nélkül is történt – nem szabad.
4. A legtöbb ember azért szerez be illegálisan dolgokat, mert az eredetit nem tudná megfizetni.

Akkor keressünk kiskapukat a kispénzűeknek! A következő kérdések / megoldások jutottak eszembe:

1. Mi a helyzet abban az esetben, ha én az eredeti példányomat nem kölcsönadom, hanem odaajándékozom valakinek. Akkor a legális biztonsági másolatom elveszíti a legalitását és le kell, hogy töröljem? Egyáltalán ajándékozhatok szerzői jogvédelem alatt álló művet a szerző engedélye nélkül? Ha eladni nem lehet, akkor lehet, hogy ajándékozni sem.
2. Kispénzűekről lévén szó: Mi van akkor, ha bemegyünk öten egy boltba és öten veszünk meg egy cd-t vagy könyvet, és ötünk nevére kérjük a számlát? Akkor mind az öten tulajdonosok leszünk és mind az öten készíthetünk az eredetiről egy biztonsági másolatot? Vagy csak egy biztonsági másolatot készíthetünk és két cd-n kell osztozzunk öten?

(Oké, tudom, hogy szoftvereknél ez nem működik, mert ott user licenc van, de a könyveknél és a cd-knél nem tudok ilyenről.)
Kiegészítés: Ha az eladó nem hajlandó ötünk nevére adni a cuccot, akkor fordulhatunk a fogyasztóvédelemhez? Elvégre autót is lehet többen venni.

3. Mi történik abban az esetben, ha öten csinálunk egy céget, aminek 5-en vagyunk a tulajdonosai és a cd-t a cég nevében vesszük meg? Akkor a cd a cégé, de mind az öten legálisan használhatjuk azt. Csinálhat arról mindegyikünk biztonsági másolatot vagy csak összesen egyet és megint csak 2 példányon kell ötünknek osztoznia?

Ha valakinek van valami más ötlete, dobja fel, hátha... A kispénzűeknek is legyenek már legális lehetőségeik, nemde?:)

Ezekről a felvetésekről mi a véleménye a jogban jártas fórumozóknak? Működhetnek vagy nem?

Előre is köszönöm a válaszaitokat, véleményeiteket.

2. Ez ebben a formában csak a programok esetében igaz. Film és zenemű esetében azonban nem feltétlenül.

3. A fene se tudja. Szűk családi körben ismereteim szerint semmi retorziót nem von maga után, de a "huszonhetedik unokaöccs" már nehezen hihető...

4. Ez sem teljesen igaz. :) Akik lebuknak, azoknál 80%-ban az anyagi haszonszerzés (pl. értékesítés, stb.) megállapítható. Ráadásul, ahogy egy fórumon olvastam: ha 1000 Ft lenne minden új premier film, a többség akkor is inkább letöltené, stb. (Csak találnának más indokot, h miért.) :)

1. Szvsz, ha elajándékozod, azzal nem sérted a licencet, de ezt egyenként kellene vizsgálni szoftverek esetében. A biztonsági másolat ilyenkor értelemszerűen törlendő/megsemmisítendő.
2. Nem tudod kivitelezni. Egy számla egy címre szól.
3. Egy program egy biztonsági másolat. A licenc is csak egy gépre szól, akárhányan is vagytok a cégben. :)

Köszönöm a gyors és kimerítő választ Vendég:).

(Igazából 1000 Ft egy mozijegy ára. És a moziban azért ezerszer jobb élményt kap annyiért, mint otthon… Akinek meg van pénze házimozi rendszerre, annak van pénze 6-7000 Ft-os DVD-kre is. Úgy érzem, jó felé megy a piac azzal, hogy olyan megfizethető előfizetéses rendszereket dolgoz ki, ahol havi pár ezer Ft-ért korlátlan számban hallgathatók zenék és tekinthetők meg filmek. A szélessávú internet elérés ezt lehetővé is teszi. Amúgy az internet előfizetésbe is bele van építve a jogdíj, nem?)

Újabb kérdéseim merültek fel:

Az teljesen logikus, hogy a szoftvereknél nem működhet a közös vásárlás, hiszen még a reklámban is világosan ki van emelve, hogy egy program hány licenc-es, tehát hány számítógépre telepíthető fel.

De most tegyük félre a szoftvereket és térjünk vissza a könyvekre és hang- vagy képanyagot tartalmazó cd vagy dvd lemezekre.

Konkrét példát kreálok, hogy könnyebben érthető legyen a kérdésem. Tegyük fel, hogy mi egy 5 főből álló informatikai vállalkozás vagyunk. Weboldalakat készítünk és tartunk karban. Mind az öten más és más városban lakunk az ország távoli pontjain és otthonról dolgozunk. Gondjaink akadnak a marketinggel, mert ugye miért is kéne a programozóknak érteni a marketinghez. Óriási szerencsénkre találunk egy jó kis marketing stratégiákat oktató tananyagot az interneten, ami áll mondjuk 5 könyvből és 20 Cd-ből, az ára pedig 200 ezer Ft. Kapva kapunk az alkalmon és megrendeljük a cég számára ezt az anyagot.
No most, ugye mindegyikünk szeretne kikupálódni, hiszen mind az öt városból szeretnénk ügyfeleket szerezni. Ha öten birtokoljuk a céget, ami birtokolja ezt a tananyagot, készíthetünk mindegyikünk számára egy-egy másolatot, hogy mindenki tudjon haladni vele, vagy csak egy másolatot készíthetünk és azt kell állandó jelleggel küldözgetnünk futárral vagy postán? Ne adj Isten van-e jogunk ahhoz, hogy a biztonsági másolatot a cég ftp szerverének egy lekódolt részén helyezzük el, amihez csak mi öten férünk hozzá és onnan szedegessük le mindig azt, amire éppen szükségünk van? Vagy a letöltögetést elkerülvén csináljunk egy samba megosztást ötünk otthoni gépe felé, mert akkor letöltés nélkül egyenesben lehet látni, hallgatni, ami a szerveren van, mintha tv-znénk vagy rádióznánk? Ebben a második esetben a látott, hallgatott anyag nem mentődik el az otthoni gépeken. Ugyanakkor sztem ez nem nyilvános sugárzás, hiszen csak a cég öt tulaja fér hozzá, akik amúgy is hozzáférhetnének.

A másik eshetőség, ami már nem céget, hanem magánszemélyeket érint. Van egy ügyész ismerősöm és meginterjúvoltam e kérdéskörben telefonon. A következőket javasolta:

1. Első körben mindenképpen érdemes megkérdezni, hogy hajlandó-e az eladó több névre kiállítani a számlát. Hátha...
2. Ha nem hajlandó, akkor a következőt kell tegyük. Írnunk kell egy megállapodást, hogy „X” terméket XY meg KG meg HB meg … közösen fizettük ki a következő arányban, így az a közös tulajdonunkban van. Ezt mindenkinek alá kell írni. Nem haszontalan dolog, ha van tanú is, de ügyvédre vagy közjegyzőre az ilyenhez nincsen szükség. A megállapodásból mindenkinek legyen egy példánya, hogy egy esetleges ellenőrzésnél a tulajdonjogát igazolni tudja.

Valamint említette, hogy magánszemélyeknél nem nagyon szoktak ellenőrzést tartani, inkább a cégeknek kell arra odafigyelni, hogy minden 100%-ig tökéletesen rendben legyen.
A kérdésem itt is hasonló, mint az előző esetben. Mivel itt a közös tulajdon nem áttételes, mint a cég esetében, hanem közvetlenül többen birtokoljuk ugyanazt a könyvet, hanganyagot, képanyagot, stb. (nem szoftvert), itt készíthető minden tulajdonos számára biztonsági másolat vagy csak egyetlen másolat készíthető, és marad a posta, futár stb. megoldás? Itt is szóba jöhet a biztonsági másolat zárt ftp-n tartása, illetve a samba megosztás csak és kizárólag a tulajdonosok felé. Ha nincs lehetőség több másolat készítésére, akkor esetleg ez okés?

Abban az esetben, ha nem kaphat másolatot minden tulajdonos, közös tulajdon esetén két embernek mindenképpen lehet legális példánya, ha egyiknél van az eredeti a másiknál a másolat. Hiszen így a kettes számú emberke a közös tulajdonos lappal tudja igazolni, hogy a nála lévő másolat legális. Így bármilyen könyv, hanganyagot vagy filmet tartalmazó cd vagy dvd megvásárolható fél áron, ha legalább két embert érdekel.:) Vagy tévedek?

Vagy működhet mondjuk 5 tulajdonos esetén a mindenkinek lehet egy másolata verzió? Érdekelne ez cég és magánszemély esetében is.

Remélem, hogy sikerült világosan fogalmaznom. És azt is remélem, hogy valaki ismeri a válaszokat.:)

(Azért jutott eszembe ez a többen tulajdonolják ugyanazt a dolgot dolog, mert ez pl. házak és autók esetében is működik, sőt azt még az állam is nyilvántartja. És ha nagy értékű dolgok esetében működik, akkor miért ne működhetne kis értékű dolgok esetében is? Innentől kezdve azt sem értem, hogy miért ne állíthatnának ki számlát több személy nevére... Ha kérjük és nem teszik meg, az önkényeskedés nem? Egyáltalán van joguk megtagadni ezt a lehetőséget? )

Bocsánat, még egy kis kiegészítést szeretnék fűzni a sambához:
Tehát a sambát leginkább úgy lehet elképzelni, mint egy olyan közös HDD-t, amit a tulajdonosok számítógépének mindegyike lát, és az azon lévő fájlokat futtatni képes. Magyarul, ha a sambán van egy mp3 mondjuk, akkor azt nem kell letölteni, hogy meg tudjuk hallgatni, csak kétszer ráklikkelni és már hallgathatjuk is. Ezt azért tartom fontosnak, mert így nem képződik másolat egyik tulajdonos gépén sem az anyagról. Így ha nem készíthet minden tulajdonos saját másolatot az eredetiről, hanem csak összesen egy biztonsági másolat lehetséges, abban az esetben ezt az egyetlen biztonsági másolatot nem cd-re vagy dvd-re mentjük, hanem HDD-re, amit a sambán keresztül minden tulaj tud használni. (Nem másolásra, hanem direkt hallgatásra, nézésre.)

Ha nem lehetséges az összes tulaj részére másolatot készíteni, akkor ez így rendben lenne? (A samba mégiscsak olcsóbb és gyorsabb megoldás, mint a posta...)

Mekkora a valószínűsége, h egyszerre mind az 5 tulajdonosnál házkutatást tartanak, szerzői jogos ügyben? (Ráadásul 5 különböző városban...) :)

De értem, h szélsőséges példát próbáltál találni.

Nos, az én véleményem (s ez nem jogi, hanem eddigi szakértői munkatapasztalaton alapuló, amiben benne van az is, h talán sejtem már lassan, miről szól a szerzői jogi törvény...):

0. Arról, h a moziban ki milyen élményt kap, s kinek telik házimozira, nos, a törvényben szó sincs róla... :)
(Csak megjegyzem, a mozi szebb, nagyobb, jobban szól - ugyanakkor néha legszívesebben megfojtanám azokat, akik beülnek zabáni és vedelni. Anélkül a mozi valóban jobb, azzal együtt... akkor inkább maradok otthon.)

1. A könyvekről nem készíthetsz másolatot, csak írógéppel vagy kézírással (erről a trv egyértelműen rendelkezik szvsz). Azaz digitalizálásra nicns lehetőséged, így a könyv egy példányban lesz a birtokotokban. A tananyaghoz kapcsolódó lemezekről szvsz 1 biztonsági másolatot készíthetsz.

Gyakorlat: az anyag egy zárt belső szerverre kerülve szinte biztos, h soha nem kerül az esetlegesen házkutatást végző emberek szeme elé, ugyanis sem a hatóság tagjainak, sem a jelenlévő (már, ha hívják) szakértőnek nincs arra kapacitása a helyszínen, hogy a helyiségek átvizsgálása mellett figyelmet fordítsanak a neten keresztül elérhető szerverekre [közös HDD-re], stb. (A későbbi szakértői vizsgálat meg mire feltárja, h volt vmi ilyesmi is, már nem igazán fog számítani. Senki nem fog szerverre vadászni, mert a költségek nincsenek arányban a várható eredménnyel. Ha pedig a közös HDD valamelyikőtök gépében pihent, nos, a netről való lekapcsolást követően max. annyi deríthető ki, hogy pár embernek volt hozzáférése ennek a HDD-nek a tartalmához. De mivel az nyilvánvalóan egy közös munka HDD, a bíróság aligha fog találni benne kivetnivalót.)

2. Könyvek és hasonló jellegű alkotások esetében amúgy sincs túl nagy szakértői nyüzsgés, max. 1-2 szakértő van, aki veszi a fáradságot, és az ilyen jellegű anyagokat is belistázza, ha talál a lefoglalt cuccok közül.

Ráadásul a kapcsolódó adatfeltárások (jogtulajdonos meghatározása, vagyoni hátrány megállapítása) is problémásak. Ha van valakinek kedve a digitalizált könyvek szerzői jogos témáival foglalkozni, arra talán érdemes lenne nyitni egy külön topikot.

Nos, ennyire futotta tőlem.

Keveritek az egyes műformákra vonatkozó szabályokat. Amit leszli - rettenetesen hosszan - ír, az annyira tele van féltreértéssel, tévedéssel, hogy az ember nem is kezd hozzá kijavítani, mert reménytelen vállalkozásnak tűnik.
Jobb lenne, ha kérdezne. Röviden, konkréttan.

Kezd tisztább lenni a kép Vendég :). Köszönöm.

Tehát akkor Sándor kérésére próbálom leegyszerűsíteni a dolgot és konkrét kérdéseket feltenni.

Ez már nem elmélet, hanem a valóság.

Adott a neten egy 7-8 főből álló társaság. Közös érdeklődési körünknek köszönhetően ismerkedtünk meg. Fiatalok vagyunk, pályánk kezdetén még, így anyagi lehetőségeink is korlátozottak, ezért gondoltunk arra, hogy néhány mindegyikünket érdeklő tanagyagot közösen vásárolnánk meg. (Csak azokat, amelyeket egyenként amúgy nem tudnánk megvenni, mert tényleg drágák.)

Vendég :) hozzászólásai és az ügyész ismerősöm elmondásából nekem az jött le, hogy a közös vásárlással önmagában nincsen baj, sőt egy megállapodás írásával és aláírásával ez még igazolható is.

Jelen esetben tehát arra keressük a legális megoldást, hogy a közösen megvásárolt anyagokhoz mindenki egyszerre és folyamatosan hozzá tudjon férni. Ne kelljen azokat állandóan küldözgetni.

Világos, hogy szoftverek esetében ez nem lehetséges. De szoftvereket nem is szándékozunk így vásárolni. Az mindenkinek van saját.

Amikről szó van, azok szinte kivétel nélkül könyvek (hagyományos vagy digitális formában forgalomba hozva), illetve hanganyagok.

Könyvek esetében egész könyvet nem szabad digitalizálni, csak könyv részleteket. Itt megoldás lehet az, hogy több részletben van bedigitalizálva a könyv és csak arra kell figyelni, hogy soha senkinél ne legyen ott egyszerre az összes rész, mert akkor az már egész könyvnek számít. (Vagy: egymás után mindenkinél ott pihen 1-2 hétig a közös tulajdonban lévő könyv és szorgalmasan kijegyzetelgetjük.)
Az eleve digitális formában forgalomba hozott könyveknél pedig nincsen gond, mert azt akár e-mailben is körbeküldözgethetjük a tulajdonosok között és csupán arra kell odafigyelni, hogy egyszerre csak egyikünknek a gépén legyen rajta. Illetve megoldást jelenthet itt egyikünk HDD-jének samba féle megosztása is a többi tulajdonos felé vagy a közös samba szerver használata. (Samba megosztással nem képződik másolat a másik tulajdonos gépén a fájl használata során.)

Hanganyagok esetén egy biztonsági másolat készíthető az eredetiről (akárhány tulajdonos is van). Ha az az egy biztonsági másolat egyikünk HDD-jén van és meg van osztva sambával a többi tulajdonos felé, az rendben van. Ha egyikünk HDD-jén sincs, de fel van rakva egy közös samba szerverre, amihez csak mi tulajdonosok férünk hozzá, az is rendben van. (Samba megosztással nem képződik másolat a másik tulajdonos gépén a fájl használata során.)

1. kérdés: Akkor ez így mind legális? Ha valami nem legális ezek közül, akkor mi az és azt hogyan lehet legálissá tenni?
2. kérdés: Ha mi mindannyian magánszemélyek vagyunk, akkor is rendben van ez így, vagy ajánlatosabb lenne céget alapítani? (Vannak közös ötleteink, elképzeléseink, tehát ez a megoldás sem elképzelhetetlen.)

Vendég :) kérlek ne haragudj, ha egy-két dologban ismételned kell majd önmagad, de szeretnék teljesen biztos lenni abban, hogy ha csinálunk majd egy-két ilyen közös vásárlást, akkor minden törvényes lesz.

Sándor, remélem, hogy ez most már így elég konkrét. Köszönöm Neked is a segítséget.:)

Vendég már mondta: könyvet még saját célra sem szabad teljes terjedelmében másolni. (Kivéve kézzel és írógéppel - amihez jó szórakozást kívánok.)

A hanganyagok saját célra másolása szabad felhasználás. (Ne keverd ide a biztinsági másolatot, azt a szotverek licensze engedi - ha megengedi.)

(Szerintem túlspilázod. Nem kicsit, nagyon. Mondva csinált probléma ez, nem más.)

A hanganyagból, filmanyagból minden tulajnak lehet akkor saját példánya, hiszen közös tulajdon és saját felhasználásra készül?

A könyvekben meg általában úgyis ugyanaz van, mint a hanganyagban... De a körbeadás és kijegyzetelés ott is oké...

Ne haragudj, ha túlspiráztam. Van bennem egy olyan előítélet - sztem nem vagyok vele egyedül -, hogy aki kis gixert csinál, megszívja, aki meg milliárdos nagyságrendben csinálja a dolgait, az meg röhög a hatóság arcába... innen ered az aggodalmam.

Köszönöm a választ.:)

Jól tetted, hogy elküldted. Mi ugyanis nem tudjuk, hogy milyen tartalmú licenciaszerződést kötöttél azzal a Logouttal.

Érdekes cikk az origon egy új törvényjavaslatról:
http://href.hu/x/7aoq

Azt ugyan fújhatják, utólag bebizonyítani egy fájlról, hogy honnan származik: lehetetlen.

Remélem, nem fogják elfogadni. Bár nem lenne példanélküli.

Gondolom, a legális forrás egyrészt mp3-bolt lehet. Azok a fájlok meg általában másolásvédettek, de legalább is az átutalást, felhasználónévvel való letöltést lehet bizonyítani.
Másrészt saját CD. Ami megint kéznél lehet.

Az ingyenesen letölthető lemezekről meg. Szerencsére egyre nagyobb divat a zenekarok körében, hogy egy ideig engedik tölteni a zenéjüket. De ha mondjuk valakinek egy U2 összese van, az feltételezhető, hogy nem Bonoéktól származik.

„utólag bebizonyítani egy fájlról, hogy honnan származik: lehetetlen.”

Csakhogy a szerzői jogok terén nem ez a dolgok menete. Ha nem tudod igazolni, hogy jogosult vagy a felhasználásra, akkor megsértetted a szerzői jogot. nem szorul bizonyításra, hogy a forrásod "jogsértő", mert - megfelelő szabályozás mellett - már maga a birtoklás az.

Ha ezt megszavazzák, akkor törölni kell mindent, amit az eddigi szabályok szerint nem bűnözőként letöltöttek az emberek?

Akkor vesd le a papucsod, amikor már odaértél a folyóhoz - mondta Naszreddin Hodzsa.

Jó mondás!

kbs
Mutass valakit, aki kiterjedt - legális forrásból pl boltból - származó CD, vagy videofilm gyűjteménnyel rendelkezik és mindegyikről tudja igazolni (mivel egy nagyteherbírású szatyorban 20 évre visszamenőleg megőrizte a 47 kg számlát), hogy nem sáros. Persze igaz ez manapság is: letölt valaki 2000 db mp3 fájlt legális forrásból, darabját fél dollárért, 36 online zeneboltból, szerencsétlen felhasználó azt se tudja már 1 év múlva melyiket mikor, honnan töltötte le, vagyis vette meg.
Tehát egészítsük ki:
utólag bebizonyítani egy fájlról, hogy honnan származik: gyakorlatilag lehetetlen. Mind pro, mind kontra.