Gyermekelhelyezés. S.O.S

Bocs! Eddig még nem voltam rászorúlva, hogy így vegyek igénybe segítséget. Nagyon kétségbe vagyok esve. Minden képpen a legjobbat akarom a lányomnak.

A Csjt. 72/A. §-ának (1) bekezdése szerint - a szülők megegyezésének hiányában - a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van; ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.
A gyermek elhelyezésének alapvető szempontja: a gyermek érdeke. Ezért a bíróságnak a gyermek életét érintő minden körülmény feltárásával és együttes mérlegelésével kell határoznia. Egyes kiragadott körülmények túlértékelése, más szempontoknak pedig a figyelmen kívül hagyása akadályozza, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke megfelelően érvényesüljön.
A bíróságnak gondosan vizsgálnia kell, hogy a szülőket az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik, alkalmassá teszik-e a gyermek nevelésére. Figyelembe kell vennie a gyermekhez való ragaszkodás őszinteségét, a gyermeknek a szülő iránt táplált érzelmeit, a gyermeknek az egyik vagy másik szülőhöz való kötődését, a szülő nevelési képességét, az iskoláztatási lehetőségeket. Vizsgálni kell továbbá a felek anyagi és lakáshelyzetének alakulását, azt, hogy a gyermek tartása, gondozása, egészségügyi ellátottsága melyik szülő környezetében van jobban biztosítva.
Értékes adatokat szolgáltathat a gyermekelhelyezés kérdésében való döntéshez a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, megfelelő esetekben a pszichológiai szakvélemény. Ennek beszerzése különösen akkor indokolt, ha a kellő alapossággal felderített tényállás alapján - az eset sajátos körülményeire (a gyermek egyénisége, érzésvilága, a családban kialakult légkör stb.) is figyelemmel - várható, hogy a pszichológiai szakvélemény elősegíti a gyermek érdekét szolgáló helyes döntést.
A Csjt. 71. §-ának (1) bekezdése értelmében hangsúlyozott kötelessége a szülőknek: biztosítsák az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük részére azt, hogy az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. Ezt a véleményt - a gyermek korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni. A gyermek akkor tekinthető az ítélőképessége birtokában levőnek, ha koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani véleményét.
A Csjt. 74. §-a részletesen szabályozza a gyermek meghallgatását is a szülői felügyelettel, a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perekben. Általános szabály, hogy indokolt esetben - így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri - meg kell hallgatni a gyermeket is, amely meghallgatás közvetlenül vagy szakértő útján történhet. A gyermek közvetlen meghallgatásáról való döntése során a bíróságnak a gyermek életkorára, illetve - amennyiben arra a per adataiból következtetni lehet - érettségére figyelemmel kell lenni [12/1995. (VI. 22.) IM r. 3. §-a].
A felnőtt élet küszöbén álló gyermek sajátos helyzetének felismeréséből fakad a Csjt. 74. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek beleegyezésével hozható, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti, pl. a gyermek az érdekeivel nyilvánvalóan szembenálló befolyás hatására vagy kizárólag azért választja a nevelésre kevésbé alkalmas szülőt, mert az jobb anyagi körülményeket biztosít, vagy eltűri a gyermek szabados életvitelét. Arra is tekintettel kell azonban lenni, hogy a tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülő által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll [Csjt. 77. § (2) bek.]. A bírósági eljárás izgalmaitól, feszültségeitől való távoltartás lehetőségét teremti meg viszont a törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat.
Ezekben a perekben egyébként a jogszabály kötelező rendelkezése szerint mindkét szülőt meg kell hallgatni, amely alól csak az elháríthatatlan akadály esete jelent kivételt (Csjt. 74. §).
Azok a szempontok, amelyek a gyermek elhelyezésénél általában figyelembe jönnek, megfelelően irányadók akkor is, ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, amikor is a bíróság soron kívül, hivatalból ideiglenes intézkedéssel határoz [Csjt. 72/A. § (4) bek., Pp. 287. §].
A gyermek elhelyezésénél irányadó összes körülmény feltárásának és mérlegelésének szükségessége nem mond ellent annak, hogy a gyermek életét érintő egyes körülményeknek egyes konkrét esetekben különösen nagy jelentőségük lehet.

1. A családon belüli munkamegosztás gyakorlata lényegesen megváltozott annak folytán, hogy a nők tekintélyes része kereső foglalkozást folytat. A háztartási teendőknek, a gyermek gondozásával kapcsolatos feladatoknak az egyik házastársra hárítása sérti a házastársi egyenjogúságot. Az a házastárs - akár férfi, akár nő -, aki az említett kötelezettségek teljesítésével bizonyította, hogy alkalmas a gyermek körüli teendők ellátására, a gyermek életkorától és nemétől függetlenül, egyenlő feltételekkel igényelheti a gyermek nála való elhelyezését.

Önmagában a gyermek nemének és életkorának tehát nem lehet döntő szerepe az elhelyezésnél. A gyermek neme és kora csak az ügy valamennyi körülményének egymással összefüggésben történő vizsgálata során értékelhető, különösen azzal kapcsolatban, hogy a gyermek nemére és korára tekintettel melyik házastárs mutatott több és jobb nevelési készséget. A gyermek nevelésében, ellátásában ténylegesen tanúsított magatartás mérlegelésével hozható a gyermek érdekében álló bírósági határozat.

2. A gyermek egészséges személyiségfejlődését az segíti elő, ha megszokott környezetében, őt szeretettel körülvevő személyek gondozásában nevelkedhet. A gyermeknek biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, a környezetváltozás, az elhelyezés váltogatása viszont szorongást, félelemérzetet kelthet benne. Ennek a személyiségre károsan ható következményeitől a szülők kötelesek a gyermeket megvédeni. Az állandóság követelményének érvényre juttatásánál a gyermek és a szülő közötti személyes kapcsolatnak és nem a lakóhelynek van elsődleges jelentősége. Az egészséges fejlődést elősegítő környezetben való megmaradás biztosítása olyan fontos szempont, amelyet a gyermekelhelyezésnél figyelembe jövő körülmények között jelentőségének megfelelően kell értékelni, a gyermeket az indokolatlan környezetváltozás izgalmaitól, az ezzel járó megrázkódtatásoktól meg kell kímélni.

Esetenként a gyermek érdekében mégis meg kell változtatni a gyermek környezetét. A bírósági határozat alapján a gyermeket kiadni köteles szülő súlyosan vét a gyermek érdekei ellen, ha - a törvényes rendelkezéseknek közvetve vagy közvetlenül ellenszegülve - a gyermeket magánál visszatartja. Az ilyen - erőszakkal vagy más jogellenes magatartással - teremtett vagy fenntartott helyzet ezért általában még akkor sem adhat alapot az állandóság - mint a gyermek elhelyezésénél figyelembe veendő körülmény - döntő súllyal való értékelésére, ha ez az állapot hosszú ideje áll fenn. A gyermek nevelésére való alkalmatlanságra vonható következtetés abból, ha a szülő a gyermeket el akarja idegeníteni a másik szülőtől, és a befolyásolt gyermek érzelmeire hivatkozással kívánja megakadályozni, hogy a gyermek ahhoz kerüljön, akinél a bíróság elhelyezte. A szülőnek kötelessége felkészíteni a gyermeket arra, hogy a másik szülőhöz kerül, a fogadó szülőnek pedig kötelessége elősegíteni, hogy a gyermek úgy szokja meg új otthonát, hogy a régi környezetében megszokott személyekkel, így különösen a másik szülővel megfelelő kapcsolatot tarthat fenn.
Súlyosan esik a szülő terhére, ha - szembeszegülve a bírósági határozattal - különböző eszközökkel (pl. új perek ismétlődő indításával) akarja megakadályozni a gyermeknek a másik szülőhöz kerülését, abban bízva, hogy - az állandóság szempontjára tekintettel - a gyermek végül is nála marad. A bíróságnak alkalmaznia kell mindazokat a jogi eszközöket, amelyek bármelyik szülőnek az erőszakos, önkényeskedő, a bírósági határozat kijátszására törekvő magatartását meggátolják. Ha valamelyik szülő a gyermeket egyoldalú elhatározással, önkényesen viszi el a gyermeket jogszerűen magánál tartó szülőtől, megfelelő rendelkezéssel (pl. ideiglenes intézkedéssel) olyan helyzetet kell teremteni, hogy a jogszerűen eljáró szülő érvényt szerezhessen jogainak.

4. A Csjt. 24. §-a szerint a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak, és egymást támogatni kötelesek. A házastársi hűséget sértő magatartás akkor értékelhető a gyermek elhelyezése körében, ha az a családdal szembeni felelőtlenséget, önzést, közömbösséget juttatja kifejezésre. A családi élet felelőtlen megbontása, a házastárs, a gyermek indokolatlan elhagyása kétségessé teszi, hogy ez a szülő rendelkezik-e a gyermek neveléséhez szükséges személyi, erkölcsi tulajdonságokkal.

Ennek az elvnek a helyes érvényesülése érdekében azonban a bíróságnak törekednie kell annak felderítésére, hogy milyen előzmények vezettek az életközösség megszakadására. Ha ugyanis a visszamaradó házastárs szeretet nélküli, tűrhetetlen magatartásával, netán tettlegességgel vagy esetleg a házastárs számára elviselhetetlen más magatartással (pl. sorozatos megaláztatás, megszégyenítés, kíméletlen önzés) maga idézte elő a házasság megromlását, a másik házastárs távozását, ez éppen ennek a szülőnek a nevelésre való alkalmatlanságára szolgálhat - az összes körülmények körében terhére mérlegelendő - bizonyítékul.

Köszönöm ezt a teljeskörű tájékoztatást ObudaFan! A nagyját már máshol is olvastam, de azért sok új dolgot megtudtam. Mindamellett kiváncsi lennék a magánvéleményedre is az esélyeimmel kapcsolatban. Feleslegesen nem szeretném magam, de leginkább a lányomat kitenni egy hosszadalmas bírósági huzavonának. Köszönöm mégegyszer!

Gyermekelhelyezési pernem interneten esélyt latolgatni teljesen lehetetlen és értelmetlen.

Sajnos mára nagyon elharapóztak kettőnk között a dolgok. A kislány jelen pillanatban a szüleimnél van. Ha holnap be adom a bíróságra a papírokat a válással kapcsolatban, akkor annak lezárásáig a gyereket magamnál tarthatom? Egyébként a feleségem most elment itthonról, kizárhatom e a közös lakásunkból. Ő egy másik lakcímre van most bejelentve. Tudom hogy ezek dúrva dolgok, de nagyon gusztustalanúl viselkedett velem.

A bíróság valószínűleg a per folyamán ideiglenes intézkedéssel rendelkezni fog a gyermek elhelyezéséről a per folyamán, jóval a jogerős ítélet előtt.

Tisztelt Szakértő!!
Ebben az évben a házasságom meg romlót S a helyzetem nem sokban változott még sejtéseim be bizonyosodtak azóta és pár dolgot nem tudok, tán már nem is akarok megbocsájtani a férjemnek.
Nem tudom kinek kérhetném ki a véleményét, Ön jutott az eszembe és bízom benne, hogy most
tud nekem segíteni. Ha megengedi nagyon röviden leírnám, hogy mi történt és a végén kérdeznék
párat.
A nyár elején, júniusban kaptam egy levelet miszerint a férjemnek barátnője volt, akkor
megbeszéltük a dolgot azt mondta a férjem, hogy minket választ és minden megváltozik, minden jó
lesz. Én adtam neki próba időt de semmi sem változott egészen 4-5 héttel ezelőttig mikor talált egy
SMS-t a telefonomban, amit a barátomtól kaptam. Lehet akkor döbbent rá teljesen, hogy én
komolyan gondolom a válást, és most úgy tűnik mintha megváltozót volna de én már nem tudok neki
hinni és hiszem hogy boldogabb lehetnék a gyerekeimmel és mással.
Úgyhogy én tényleg nagyon szeretnék elválni és elköltözni innen. A kérdéseim a következők
lennének :
Ha most fognám a gyerekeket és elmennénk, elköltöznénk innen akkor ő megakadályozhatja
hogy elvigyem Őket?? Valamilyen módon tudna ellene tenni?? Most Budapesten élünk de én vidéki városba (Pécsre) szeretnék költözni ez mennyire
hátrányos a helyzetemben??
Ha sikerülne megfelelő albérletet találnom akkor maradhatnak nálam a gyerekek úgy is,
hogy gyeden vagyok még a legkisebb gyermekemmel??
Ha az albérletbe új kapcsolatommal költözöm az mennyire árt?
Nagyon szépen kérem, legyen szíves tanácsot adni nagyon szépen köszönöm előre is!!
Üdvözlettel

A gyerekek akár lehetnek nálad is, ha ehhez a férjed hozzájárul., a házastársak közt a szülői felügyelet megoszlik ill. közös.

Azt hogy a bíróság végül is melyikőtöknél helyezi el a gyermekeket, azt előre nem tudni, lesz majd gyámhatósági környezettanulmány és gyermekpszichológusi vizsgálat.

Ha elköltözöl (...) adódhat, hogy a férjed látogatási költségét neked kell részben vagy egészben megtéríteni., ebben a kérdésben is a bíróság dönt végső esetben.

Amíg nincs biztos lakhatásod és saját önálló megélhetésed - harmadmagadra -, addig körülötted minden bizonytalan, az új pasíra egyenlőre ne igen támaszkodj...

Javaslom olvassad ezt az "öröklés és családjog" rovatot, mert másik esetéből és a válaszokból sokat lehet tanulni.

Továbbá itt balra találod a "szolgáltatások" menűsor "törvénytár" rovatban a Családjogi Törvényt (Csjt.) melyet szintén tanulmányozz, azt is elsősorban a 72 §-tól.

Kívánok minden jót.

Monalisa
laikus hozzászóló

Ha önkényesen elviszed a gyermeket, akkor igencsak rontod az esélyeidet a leendő gyermekelhelyezési perben. Vagy a gyámhatóság engedélyét kérd, vagy, még inkább, indítsd el a bontópert és kérd, hogy a bíróság ideiglenes intézkedésben döntsön a gyermek elhelyezéséről.

Kedves Mindenki!
Hol lehet megtalálni igazságügyi pszichológus szakértők névsorát? Vagy ismertek egy szakmailag kiemelkedőt, bárhol Magyarországon?
Valahogy nem találom a névsort, csak 1-2 embert...:(

Köszönöm!
esőcsepp

http://szakertok.irm.gov.hu/

Kedves OdudaFan!
Köszönöm a gyors segítséget!
esőcsepp

Szep jo napot!
Azt ki tudna nekem megmondani, hogy a 2005 szep. 1-en hatályba lepett btk. modositas a kapcsolattartas akadalyozasarol mennyi idejig volt elokeszito szakaszbban? Ill. melyik miniszterium dolgozta es mikor, valamint ki altal es mikor kerult eloterjesztesre a parlamentben, tovabba pontosan mikor szavazott rola a parlament?

Koszonom.
Udv,
AN

Sziazstok!

Már 4 hónapja élek együtt a barátnőmmel és annak két gyermekével (nincsenek még 3 évesek).
Barátnőm válása folyamatban, jelenleg a második tárgyalást várjuk. Szeretnénk, ha a gyermekeket nálunk helyeznék el, bár az (ex)férj is igényt tart rájuk, mondván, hogy majd a szüleivel (nagyszülők) neveli fel a gyerekeket. Rólam egyelőre a férj nem tud csak sejti, hogy a felesége valakivel összeköltözött,ill. a gyerekeket az apja 2 hetente hétvégére elviszi. Mi a párommal és a gyerekekkel harmóniában, egy családként élünk: a gyerekek elfogadtak, apának szólítanak, én is imádom őket.

Az lenne a kérdésem, hogy jó stratégia-e, ha a második tárgyaláson előrukkolunk a párommal a létezésemmel, mondván, hogy egy apa-anya jellegű modellt tudunk a gyerekeknek biztosítani, amiben jól érzik magukat. Ezzel véget vethetnénk a felesleges 3. és akár 4. tárgyalásnak: a házasság nem helyreállítható, a gyerekek pedig nálunk jó helyen vannak?

azt kell tenni, amit az ügyvédetek tanácsol. Nem lehet és nem szabad interneten keresztül ilyen perviteli tanácsokat osztogatni...

Csak egy jó tanács !

Soha de soha ne várd el és ne akard hogy apának szólítsanak ! Mert nem te vagy az !
Akár milyen is az édesapjuk szereti őket és harcol értük ezt tartsd tiszteletben ! Neveld és szeresd őket ennyi....

sagit: Nem mi mondtuk, hogy apának szólítsanak engem. A gyerekek maguktól kezdték mondani, amin mi is meglepődtünk! Csak nem fogjuk azt mondani, hogy nem, nem apa, hanem Béla bácsi! Ha 10 évesek lennének, nyilván marad a Béla, amíg még kicsik, addig ez pont maradhat így.

Az apa meg az, aki felneveli őket. Ha a bíróság úgy dönt, hogy a páromnak ítéli a gyerekeket, akkor majd az idejük 90%-át a párommal és velem töltik majd egy családként, ekkor meg szerintem nyugodtan mondhatom, hogy az APJUK vagyok. Ha nagyobbak lesznek majd megértik, hogy miért van 2 apa, ahogy azt is, hogy mi vesszük az ajándékokat és nem a Mikulás vagy a Jézuska...

Az apjuk persze harcoljon érte, semmi gond, ez a természetes. Senki nem vitatta ennek jogosságát.

"Az apa meg az, aki felneveli őket."
Egyetértek!

De ettől függetlenül a biológiai apával is kell a rendszeres kapcsolat biztosítása - helyesen.

heretix:
akkor nevezhető valaki apának, ha az anyától függetlenül is ragaszkodik a gyermekekhez.

Ha holnap összeveszel a hölggyel, mert kiderül - ad absurdum - hogy régóta szeretőt tart, akkor is vállalnád még vagy 20 évig a gyermekekről az anyagi gondoskodást és a kapcsolattartást? Akkor is vállalnád, ha rámehetne erre a jövendőbeli kapcsolatod, ha nem kapnál emiatt lakáshitelt, nem tudnál a pároddal veletek élő gyemekeket vállalni, ha mindenki azt mondaná, (a gyerekek és az anya, annak az aktuális partnere is) hogy látni sem akarnak, te egy undorító féreg vagy, és jobban utálnak látni mint a hatnapos dögöt?

Ha akkor is rezzenéstelen arccal kicsengeted nekik a mindenkori fizetésed felét, és mosolyogva mész láthatásra (mégha tudod is, hogy nem jönnek veled a gyermekeid), akkor majd jogosan nevezheted magad apának. És minden tiszteletem az ilyen embereké...
(félek, hogy ők vannak kisebbségben)

szerintem ezt érdemes átgondolni, mielőtt "biológiai apa" és "biológiai anya" titulussal illetitek a különélő szülőt.
Az a szülő, aki gondoskodik a gyermekről, és nem az, akinél el van helyezve, akivel többet van egy légtérben. Az a szülő akire bármikor számíthat, még akkor is ha börtönbe csukják, ha mindenki más elfordul tőle.

Úgy vélem, hogy pl a te kapcsolatod a gyermekekkel inkább az anyához való kötődésed miatt erős, ezért javaslom annak átgondolását, hogy a párkapcsolatok roppant sérülékenyek.

Kérdésem a következő: mit lehet tenni abban az esetben, ha a bíróság előtt megállapodtunk(1 év pereskedés után), hogy a 3 kisgyerek(fiúk) közül csak a középső maradt az anyánál, de mivel az apa a végzés jogerőssé válása után önkényesen távol tartja egymástól a testvéreket és ezt a középső gyerek nagyon negatívan éli meg.
Milyen következményekkel járhat, ha az egyik fél egyszer csak "lelép valahová külföldre", otthagyva a nála elhelyezett gyerekeket a másiknál, aki igazából nem akarja őket.
Jelenleg senki nem fizet tartásdíjat a másiknak az eltérő jövedelemviszonyokra hivatkozva.

sziasztok remélem valaki tud segíteni. Van egy 14 hónapos fiam,az apjával 14 hetes terhesen szakítottunk.5 hónapot voltunk együtt,de megbeszéltük hogy vállaljuk a gyereket,aztán jött neki valaki.A fiam apja kb 3 hónapja írta alá az apaságit a gyámügyön,mikor megjött a papír a bíróságtól.A fiát nem látogatja nem fizet semmit,de félek ha elindítanám a gyermekelhelyezésit a gyerektartással,elvenné tőlem a fiam.neki nincs Bejelentet munkahelye és nem akarta a nevére venni a gyereket.Van most neki egy élettársa akinek két gyereke is van "egyik a fiam apjáé",ö nem akarja hogy fizessen nekem.Ezek számítanak valamit?Ilyenkor körülbelül mit várhatok,velem marad mint eddig vagy ha akarja elveheti tőlem?A fiam egyébként rendesen fejlődik amit tudok megadok neki. segítségeteket előre is köszönöm

HA eddig nálad volt a gyermek, és ezt ő nem kifogásolta, akkor az az esélyes, hogy nálad is marad.

Sziasztok! Aggódó apaként remélem, hogy tud valaki segíteni. A párommal 8 éve élünk élettársi kapcsolatban és van egy 7 éves kislányunk. Egy hónapja a párom titokban átjelentette magát és a kislányt a szüleihez és közölte, hogy amikor a szülei befejezik a ház felújítását el is költöznek. Mivel apósom elég komolyan iszik, ebből már több családi probléma is volt, szeretném, ha a kislány velem maradna. Jogos volt-e az átjelentés és elviheti-e tőlem a kislányt bírósági döntés nélkül?

Eljárást kell feltehetőleg indítanod gyermek elhelyezése (vagy annak megváltoztatása) iránt.

Javaslom egy ügyvéd haladéktalan megkeresését ez ügyben. (értem ezalatt, hogy nem a jövő héten, de még csak nem is holnap...)

Itt hiába mondunk bármiféle okosságot, a végeredmény az lehet, hogy elviszik a gyermekedet, és "birtokon kívülről" küzdesz sokáig a gyermeknek megfelelő elhelyezésért, amit a bíróság vagy a körülmények állandósága okán utasít el, vagy azért mert időközben elidegenedett tőled a kislányod.

Szóval lépni kell és most kell ezt tenned.

Az elhelyezés iránt, és nem a megváltoztatás iránt.