Gyermekelhelyezés. S.O.S


sagit # 2011.08.15. 04:33

Azt a gyereket a KÉT szülőnek KELL felnevelni és nem EGYNEK. Ha együtt vannak ha nem. A gyermek érdeke felül kell írjon mindent!

valoapa # 2011.08.15. 06:36

Kedves niko33, már miért is kéne a nőnek felnevelnie?

niko33 # 2011.08.15. 07:03

Azért mert amikor a gyermek megszületik,onnantól kezdve felelősséggel tartozunk érte. És igenis fel kel nevelni. Válás után ha az anyánál marad a gyermek, nyílván nem az apa neveli hanem az anya. Az apának,onnantól kezdve,hogy kifizeti a gyerektartást a felelősség letudva. (Én legalábbis igy tapasztaltam sajnos. )
Nekem az első házasságomból született egy fiam,aki 8 hónapos volt mikor az apja lelépett egy nővel. Havi 6 ezer forintot adott. Remélem sejtitek,hogy az mire elég. Mindent nekem kellett előteremteni. Igy nem értem ,hogy amikor az apukák háborognak,hogy gyerektartás fizetnek,bele se gondolnak abba,hogy milyen könnyű helyzetben vannak az anyához képest.

sagit # 2011.08.15. 07:36

Sok apa van aki szívesen lenne a helyedben....

niko33 # 2011.08.15. 07:55

Ezt nem vitatom,viszont ezek szerint én pont kifogtam azt az apukát aki nem tart igényt a gyerekére. De már túl vagyok rajta és büszke vagyok magamra,hogy egyedül végig csináltam.

valoapa # 2011.08.15. 15:17

"Egyrészt ne általánosítsunk, másrészt viszont már elnézést de a nőnek kell felnevelni azt a 2-3 gyereket"

ez azért így ebben a formában elég vicces. ha nem érted miért, akkor inkább szomorú.

"akasszuk fel a szélsőségeseket!"

valoapa # 2011.08.15. 15:19

És hogy legyen egy kis ontopic is, nem vagyok egy bosszúálló típus, de az összes illetékes törvényhozónak tiszta szívből kívánok olyan fájdalmat, amit az elmúlt 5 hónapban kellett és kell átélnem azért, mert a töketlen jogszabályok és hatóságok nem teszik lehetővé, hogy mielőbb kimenekítsem a gyermekeimet az anyjuktól, aki elzárja őket tőlem....

niko33 # 2011.08.15. 16:02

Azért én megkérdezném az anyukát is,hogy mi oka van erre?

valoapa # 2011.08.16. 15:08

Az anyuka pszichológusok szerint nem teljesen ura a saját gondolatainak és tetteinek.

De ennek nincs is jelentősége, azért vannak a hatóságok, hogy döntsenek. Ha valaki ilyen súlyos kérdésben önhatalmúlag dönthet és önkényesen a többi fél jogait súlyosan csorbító állapotot fenntarthat, akkor ott nagy baj van a jogszabályi környezettel.

niko33 # 2011.08.16. 17:12

Én nem a jogszabályokról kérdeztem,hanem arról,hogy hogy jutott el anyuka odáig,miken kellett keresztül mennie az apuka mellett,hogy ezt a megoldást választotta? Gondolom nem hobbiból csinálta. De azért diplomatikusan kikerülted a választ. :)

valoapa # 2011.08.17. 09:33

Apukától független személyes tragédiák sorozata miatt elvesztette a kapcsolatot a való világgal.

De egyébként ha teszem azt apuka kibírhatatlan férj, akkor joga van az anyukának úgy dönteni, hogy a gyerekek is el akarnak válni az apjuktól?

Mert ha jól értem, ezt pedzegeted, és ettől a gyomrom kifordul.

Akkor is ilyen megértő lennél, ha azt hallod, hogy apuka megunta a felesége házsártosságát és ő költözött el a gyerekekkel, elzárva őket az anyjuktól?

Vagy ez női előjog, hogy a gyerekeket el lehet birtokolni?

niko33 # 2011.08.17. 14:16

"De egyébként ha teszem azt apuka kibírhatatlan férj, akkor joga van az anyukának úgy dönteni, hogy a gyerekek is el akarnak válni az apjuktól?"
Pont ez a lényeg. Ha kibirhahatlan férj az kihat a gyerekekre is,igy természetes,hogy első körben a gyerekeket menteném ki a rossz környezetből. Ez nem kérdés. Néha azért azon is el kellene gondolkodni,hogy "ÉN MILYEN EMBER VAGYOK" és nem csak a másikat lehordani mindennek,hiszen köztudott,hogy minden kapcsolathoz 2 ember kell.

valoapa # 2011.08.17. 20:53

Ügyesen kikerülted:

"Akkor is ilyen megértő lennél, ha azt hallod, hogy apuka megunta a felesége házsártosságát és ő költözött el a gyerekekkel, elzárva őket az anyjuktól?"

És akkor mégegyszer, hátha megérted: ha két ember nem tud együtt élni, akkor az a megoldás, hogy megbeszélik, hogyan ne éljenek együtt, nem az, hogy az egyik eldönti, hogy neki nagyobb joga van a gyerekekhez, és kisajátítja őket.

mazsiboci # 2012.08.03. 11:07

Tisztelt Fórumozók!

Bátyámnak van egy 3 éves kis fia! Az élettársával május végén szétmentek és az anyja elvitte magával a gyereket, a nagyanyjához. A lány nagyszülei egy két szobás panellakásban élnek, ahol még a lány édesanyja és két kis öccse lakik! A nagyszülők külön egy szobába a többiek meg a másik szobába, ahol két ágy van és felváltva alszanak! A bátyám volt élettára havi 7000 Ft keres, délutáni takarításból! A lány édesanyja és nagyszülei is kijelentették nem tudják támogatni! A gyereket alig ismerik és a gyerek nem szeret ott lenni! 3 évesen ezt meg is mondja! (Ezeket csak röviden vázoltam fel)!
Lényeg az, hogy a szüleim elkérték a gyereket, hogy elvigyék külföldre nyaralni Júniusban 2 hétre de minimum 10 napra, meg írtunk a meghatalmazást és gyerekkel elmentek nyaralni! A lány ez idő alatt elkezdett fenyegetőzni, hogy feljelenti a szüleimet meg bátyámat, hogy elraboltuk a gyereket és amint visszahozzák, a gyereket nem fogjuk többet látni! Végén kiderült ez idő alatt kiíratta a gyereket az oviból és beírtatta egy másik oviba az apa megkérdezése nélkül és elment a bíróságra és beadta a gyerek elhelyezési kérelmet és az gyerektartási díj kérelmet! Utána kijelentette, hogy inkább maradjon a gyerek az apjánál, mert most nem tud a gyerekről gondoskodni és hogy írjanak egy megegyezést erről, meg is írták és tanukkal alá lett íratva! Azt mondta a lány, hogy bejárt a bíróságra, hogy vissza vonja a kérelmét, mert sikerült megegyezniük de azt mondták, hogy nem lehetséges már, de majd a tárgyaláson bemutatják a papírt és akkor jó lesz!
De közben ki jött a bíróságtól az a papír amit benyújtott a lány és le voltunk döbbenve, mert olyan dolgokat írt bele ami nem igaz, tele volt hazugsággal! Ilyenkor ezt gondolom bizonyítani kell nem???? Vagy ezt így elhiszi a bíróság bizonyítások nélkül????
A végén kiderült, hogy nem is járt be a bíróságra, így meg mi kicsúsztunk a 15 napos fellebbezési időből, erő teljesen átvert minket! Ilyenkor mit lehet tenni?
A gyereket nem látogatja kb 2 hete nem volt nála és azt mondja azért nem jön mert fél, ami baromság, mert többször fel volt ajánlva, hogy vigye el hétvégre, de mindig kitalált valamit és este 9 órakor akar jönni a gyerekhez, hol ott az egész délelőttje szabad! (és még rengetted dolog van ami nem vett rá túl jó fényt)
Ilyenkor mit lehet tenni? Fellebbezni már nem lehet igaz? Fel lehet használni ellene ezt a megegyezési papírt? Kétségbe vagyunk esve, hogy a gyerekkel mi lesz, ha elkerül ebből a környezetből! Kérem segítsenek!

Remélem nagy vonalakban érthetően vázoltam fel a dolgokat!

Tisztelettel: Timi

sagit # 2012.08.03. 11:14

Nos tartsátok magatoknál a gyereket ameddig csak tudjátok. Tegyetek erről bejelentést a gyámhatóságra hogy az anya nem látogatja a gyerekét. Aztán minél több idő telik el annál valószínűbb hogy az apánál helyezik el a gyereket. Tehát csak láthatásra is úgy adni a gyereket hogy ne tudja elvinni. DE mindig engedni látni ha akarja. Ha nem jön bejelenteni a gyh-nál tanukkal igazolni. Bárki bármit állít azt bizonyítania kell! Ti is nyujtsatok be a bíróságon kérelmet a gyermekelhelyezés és gyerektartás miatt ellene. ÉS forduljatok ügyvéghez mert ha ezt bebukjátok az egy életre szól!!!

mazsiboci # 2012.08.03. 18:50

Köszönöm a válaszod!
Mindenképpen beadjuk mi is kérelmet! Mindig megengedtük, hogy lássa a gyerekét, de kifogások hadával jön, hogy akkor miért nem jön! Nem szeretnénk, ha olyan körülmények közé kerüljön a gyerek ami neki nem jó! Csak a bíróságok nagyobb százalékban az anyának ítéli a gyereket!

pazs # 2012.08.03. 18:55

Csak a bíróságok nagyobb százalékban az anyának ítéli a gyereket!
hát hogyne, ha mindkét fél ezt kéri, mert így egyeznek meg. Ahol nincs megegyezés, ott körülbelül fele-fele az arány.
De most tulajdonképpen mit mond a bírósági papír és mi van a közös megegyezésben? És ténylegesen hol van a gyereketek és akar-e bármelyikőtök változtatni a tényleges helyzeten?
(Az ügyvédhez fordulás jó tanács és az is, ha ténylegesen nálatok van a gyerek úgy, hogy az anya ezt nem kifogásolja.)

mazsiboci # 2012.08.03. 19:15

Kedves Pazs! Köszönöm a hozzá szólásod! Csak még egy olyan papír jött a bíróságtól, hogy a lány kérte az elhelyezés, még nem tudjuk mikor kell majd menni!
A megegyezést én írtam meg neki és röviden annyi van benne, hogy a gyerek az apánál lesz, amíg az anya nem tudja megteremteni a gyereknek a megfelelő körülményeket, amint megfelelőek a körülmények az anyánál is lehet a gyerek megegyezés alapján! Ezt alá írta mindkét szülő és még tanuk is akik nem családtagok! A lánynak attól függ, hogy milyen kedve van a szerint változtatja a dolgokat és ilyeneket mond hogy ez nem érvényes meg stb!
A gyerek a bátyámnál van és a szüleim segítik és mi hogy tudjon menni dolgozni, mert az óvodából is kiíratta az anya az apa megkérdezése nélkül! Így most járjuk az óvodákat, hogy találjunk neki helyet, mert 3 éves gyereknek igen is kell a közösség!

És azt szeretnénk, hogy a gyerek a mi családunkhoz kerüljön, mert az ő családja nem megbízható!

agyatlanka # 2012.08.03. 20:43

ha az anya (egyáltalán) ragaszkodik a gyerekhez, akkor ebből egy szép hosszú per lesz. csak ahogy olvastam az írásodat, magasról tojik rá. már elnézést.
mindenképp adjátok be a bíróságra a gyermektartásdíj-gyermekelhelyezés iránti kérelmet. fogadjatok egy ügyvédet, és kérjétek az ideiglenes elhelyezést nálatok a per befejezéséig, mert amíg ez nincs a kezetekben ugyanazok a jogok illetik meg mindkét szülőt, tehát az anya is bármikor elviheti a gyereket. mindenekelőtt a gyerek érdekeit nézzétek, hogy neki mi a jó, hol érzi magát biztonságban. próbáljátok megbeszélni az anyával hogy egyezzen bele abba hogy a gyerek nálatok legyen, mert egy elhúzódó tárgyalás a gyereket is megviseli, nem is kicsit.
elnézést rosszul fogalmaztam, nem nálatok hanem a bátyádnál.

mazsiboci # 2012.08.03. 21:24

Köszönöm a hozászolásod! Valamilyen szinten ragaszkodik a gyerekéhez, mert még is az anyja, csak az a gond, hogy most teljes mértékben magával foglalkozik! 2 hónapja mentek szét, de 2 héttel utána már pasija volt! És ebben a 2 hónapban vagy kétszer kötözni is akart a nagyszüleitől, ha a gyerek vele lenne gondolom hurcolná magával! Szombatonként nem ér rá a gyerekére, mert bulizik meg ki tudja mit csinál! Mindig megbeszélnek valamit és két óra múlva a lány meggondolja magát! Ilyen dolgok miatt szeretnék azt, hogy a gyerek a mi családunkba legyen! (csak azért vázolom a dolgokat, hogy legyen valami kép is az egészről)
3 éves a gyerek, de nem akar az anyjával menni!
Mi a gyerek érdekét nézzük elsősorban!
Köszönöm a tanácsokat nagy segítségek!

agyatlanka # 2012.08.04. 07:27

én az ilyet nem nevezném anyának. olyan nincs hogy nem ér rá a saját gyerekével találkozni.
nagyon sajnálom a picit és titeket is.
tudom min mentek keresztül, mert nálunk 2011 márciustól 2012 áprilisig zajlott a gyermekelhelyezéses per. megadom az e-mail címem, és vedd fel velem a kapcsolatot, hátha tudok segíteni
66kata66@gmail.com

mazsiboci # 2012.08.04. 08:48

Mi is sajnáljuk, hogy ilyen helyzet alakult ki! Remélhetőleg nem fog a gyerek sokat szenvedni!
Köszönöm a segítségeteket!

zsolzs # 2012.09.30. 20:25

Tisztelt Fórumozók!
szülő vagyok, alperes, jövő héten peres tárgyalásom lesz, kérlek, segítsetek! Gyermekelhelyezés miatt a felperes indította, a gyámhatóság már családba fogadtatta vele. (Mint szülőnek ezzel a szülői jogom szüneteltetve lett) Indíthat-e mint gyám a szülő ellen pert a Csjt. 72/A. § (3) alapján? Köszönet, ha van ügyvéd, várnám válaszát. Privát még több kérdést is szeretnék feltenni

ObudaFan # 2012.10.01. 08:34

Indíthat.

FaCsa # 2012.10.02. 21:00

Kedves Fórumozók!

Sürgős segítséget szeretnék kérni, elnézést, ha hosszú lesz, amit írok. Előre is köszönöm.

Van egy közel 10 éves kislányom. Az édesapjával 11 év élettársi kapcsolat után szétmentünk 3 éve, ő visszaköltözött az anyjáékhoz, én a saját lakásomban maradtam a kislánnyal.
Sajnos a viszonyom a saját anyámmal sem mondható felhőtlennek, mivel úgy érzem, velem sem törődött fiatalabb koromban, megvezetett, irányított, azt akarta, olyan legyek, mint ő.
Ráadásul úgy érzem, a kislányom keresztanyja fontosabb volt anyámnak, mint én.

Amíg volt folyamatos munkaviszonyom, a kislányom elég sokat volt vele és szerintem anyám visszaélt ezzel.
Ezért megtiltottam neki, hogy a kislánnyal kettesben legyen, csak úgy mehetett át hozzá a lányom, ha én is vele mentem.

Most megint elkezdtem dolgozni, és amíg nem voltam otthon, a kislányomat egyedül hagytam otthon pár órára (nem az éjszakába nyúlóan, hanem délután), ezalatt áthívta magához az anyám, ő pedig első szóra át is ment hozzá (sajnos hagytam neki lakáskulcsot), pedig mondtam neki is többször, hogy egyedül nem mehet át a nagyanyjához.

Aztán telefonon beszéltünk anyámmal, és ki voltam rá borulva teljesen, hogy hogy képzeli ezt. Ő meg szólhatott a gyerek apjának, az meg eljött érte és elvitte anélkül, hogy nekem szólt volna előtte (megegyezésünk alapján másnap délelőtt kellett volna jönnie a lányért, mivel kéthetente nála szokott lenni).

Aznap éjszaka elmentünk a lány apjához, hogy elhozzuk a kislányt és másnap jöhetett volna érte. Persze idegileg teljesen kivoltam, sikítottam, kiabáltam a telefonba is. Ráadásul amikor mentünk, hogy elhoztuk volna a lányt, ezek az ajtót a karomra szorították és lökdöstek fenyegették a testi épségemet, meg akartak verni. A lány meg az ágyon látta az egészet és kiborulva sírt hogy mit művelnek anyjával és tehetetlenségében azért mondogatta "anya menjél haza inkább", mert nagyon féltett engem. Ők ezt úgy értelmezték hogy utálja anyját és csak őket választja.

Anyám ezek után feljelentett a gyámügyön, és mehettem be én is valami papírokat megnézni meg aláírni. És a gyámügyesek is ki fognak jönni rendszeresen.???

Anyám már korábban összeszövetkezett ellenem a gyerek apjával, a tudtom nélkül felhordta hozzá a lányt az apja, erre is csak véletlenül jöttünk rá, mert a lány is elhallgatta.

Az apjáék 6-an laknak egy házban, ebből legalább 5en (köztük egy még éppen 14 év alatti gyerek is) dohányoznak, egyikük iszik is (a lányom apja is cigizik, de nem iszik).
Én nem dohányzom, nem iszom, taníttatom, öltöztetem, etetem a gyereket.

Az apja 40 elmúlt, de egy saját otthont se tud felmutatni és munkája se mindig van, ha igen akkor is csak rövid ideig.

A lány apjának van egy nővére, akinek régesrég évekkel ezelőtt született egy kislánya és párhónaposan meghalt a kórházban. Ezért az a nő lelkibeteg lett és a többiek is és a gyerek apjának és az anyámnak a segítségével el akarják venni tőlem a lányomat.
Az ő lelki betegségükhöz semmi köze a lányomnak! Vagy azért akarják ezt, mert annak a nőnek a gyerek apja az öccse, és tudott egészséges lányt csinálni?

Az apja azt mondja, hogy amit csináltam, az már kiskoú veszélyeztetése is lehet, pedig nem hagytam magára sosem a lányt napokig, nem éheztettem stb.
Ezzel a néhány órás egyedülhagyással már kimerítettem volna a kiskorú veszélyeztetését?

Mit csináljak??? Teljesen kivagyok!!! Elvehetik a gyerekemet? Odavihetik az alkoholista dohányos társaságba?

Már azon is gondolkoztam, hogy a saját nevemre venném a lányt, de ahhoz állítólag kellene egy nyilatkozat az apjától hogy lemond róla... és amennyire apás is a lány, ezt biztosan nem fogja megtenni az apja.