végrehajtás kérdések

Igen, ezek a perek jellemzően egytárgyalásosak.

Egyszerű tényállás mellett (ilyen például az elévülés miatti megszüntetés) már a perfelvételi tárgyaláson érdemi döntést hozhatnak. Az utóbbi 1 hónapban csak 2 ilyet láttam.

osztap: köszönöm az újbóli választ.

franjo,

A bíróság a pert megszünteti, Pp. 190. §. Akkor nem lesz ítélet. Azért nem úgy zárul, "mintha semmi sem történt volna", mert perköltség azért lehet, arról rendelkezni fog a bíróság.

osztapnak:
köszönöm! Én egy OBH-s szórólapból [pdf] vettem az idézetet, ahol nem volt § hivatkozás, az a.) ketté volt szedve tördeléssel és a "valamint" kimaradt belőle.
Maradt egy "mi lett volna, ha" kérdésem: ha a felperes nem kéri a tárgyalás megtartását, akkor lezárul ez a per mintha semmi nem történt volna eddig, vagy úgy zárul le, hogy kimondják az elévülést és úgy van vége?

franjo,

Nem teljesen világos, mi a két pontod között a különbség. Leegyszerűsítve, megy a per tovább, úgy, mintha az alperes eljött volna, de nem mondott volna semmit a tárgyaláson. Amit a tárgyalás előtt benyújtott, pl. ellenkérelmet, nyilatkozatokat, bizonyítékokat, azt figyelembe veszi a bíró. Ez kimaradt az idézetedből, pedig ott van a Pp. 190. § (2)-ben:
„190. § [A perfelvételi tárgyalás elmulasztásának következményei]
(2) Ha a perfelvételi tárgyalás a jelen lévő fél kérelmére megtartásra kerül,
(a) úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó fél a megjelent fél tárgyalást megelőzően vagy tárgyaláson előterjesztett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja, valamint kérelme, indítványa teljesítését nem ellenzi, kivéve, ha korábban ezekkel ellentétes nyilatkozatot tett ”
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Tisztelt Hozzászólók!
Vh. megszüntetése iránti per, elévülés okán. Perfelvételi tárgyalás, felperes megjelenik, alperes képviselője nem. Felperes kéri a tárgyalás megtartását. Ítélet majd lesz.
Ilyenkor mi a helyzet, mit vesz figyelembe a bíró?

• "Ha a jelen lévő fél kérelmére a megtartják, úgy kell tekintetni, hogy a mulasztó fél: a megjelent fél tárgyalást megelőzően vagy tárgyaláson előterjesztett tényállítását, jogállítását, illetve bizonyítékát nem vitatja"

vagy

• a keresetlevél bizonyítékait az elévülésre (öt év eltelt két vh. cselekmény között.)

Köszönöm a választ.

Mégis, hogyan másként? A végrehajtó azt tudja odaadni a végrehajtást kérőnek, ami az adóstól befolyik. (És még abból is levonja a saját díját, költségét, jutalékát.)

Kedves gerbera317!
Nem értem a kérdést…. A fiam apja elvesztette a gyerekelhelyezési pert, amit történetesen anno ő indított. A jogerős ítélet szerint 200E ft a perköltség, amit nekem kell megfizessen, plusz 25E ft gyermektartásdíj elmaradása van azóta, ez 225E ft ugye összesen. Ha megkapja a vh levelet, esélyes hogy élni fog a részletfizetési kérelemmel, hogy ne kelljen ezt egyösszegben kifizesse. Felém fizetési hajlandóságot nem mutat, közölte hogy értsem meg hogy ő most félre akar tenni erre arra amarra. Ezért adattam be vh kérelmet, hogy behajtsák rajta amivel tartozik. Az én kérdésem az volt, hogy én ezt az összeget milyen formában fogom megkapni? Amit ő fizet a végrehajtónak, pl havonta -ha megkapja a részletfizetés lehetőségét, nekem azt fogják majd havonta odaadogatni?
Nem vagyok ebben jártas (hálistennek), ezért érdeklődöm. Azt sem tudom, perpill hol tart az egész. Levelet tuti nem kapott még, mert akkor már felháborodva hívott volna….

Nyuszka
Miért kérne ő olyat, amit utána ő maga teljesítene? Itt most a részletfizetésre gondolok.

Vagy.

Üdvözlök mindenkit!
A kérdésem az lenne, hogy a bírósági végrehajtás mennyi idő alatt zajlik le?
A fiam apja tartozik nekem perköltséggel (amit áprilisi határidővel kellett volna kifizessen) plusz gyerektartással is elmaradása van. Erre indítottam egy végrehajtást a bíróságnál.
November 14-én lett beadva ez a kérelem ügyvéden keresztül, de a mai napig nem történt semmi.
A másik kérdésem hogy ez hogy zajlik? Ha ő pl részletfizetést kér majd erre akkor én az ő részleteit kapom majd havi szinten? Vagy ez hogy megy?
Köszönöm előre is a válaszokat.

KPFH
A végrehajtást ne keverd bele, mert a végrehajtás szabályai csak akkor lesznek irányadók, ha árverésre kerül sor. Akkor pedig rém egyszerű: árverési vevő bárki lehet, aki nem felel az adós tartozásáért.
Veletek a Fundamenta packázik, tehát a kérdésed nem is végrehajtási kérdés, hanem egy sima bankkölcsönös kérdés. Azért így mondom, hogy 'packázik', mert ha a Fundamentánál az a szabály, hogy egyenesági rokon nem lehet vevő, akkor az azt jelenti, hogy oldalági már lehet. Márpedig az unokaöccs az oldalági rokon. Amit a Fundamenta művel, az pedig igenis packázás.

Tisztelt fórumozók!
Szeretném a segítségüket kérni!
Van egy ingatlan amelyen végrehajtás van, egyenlőre még árverezési időpontot nem jelöltek ki de levélben már tájékoztatták őket hogy az egyik bank szeretne árverezést kérni!
Kb 40 milliós tartozásról lenne szó. A terv az volt hogy az ingatlan tulajdonosa (szülő) eladja a gyermekei számára az ingatlant és a fundamenta lakáskassza segítségével felvesznek egy 40 milliós hitelt amivel kifizetik a tartozásokat! A gyermekek megkötötték a fundamenta szerződést, úgy volt hogy minden rendbe lesz aztán jötta telefont hogy van egy kis baj, azt mondták hogy egyenesági rokon nem veheti meg az ingatlant! A tulajdonos unokaöccse szeretett volna segíteni úgy volt hogy lesz ő a fundamenta hitelnek a főhitelezője és a két gyermek kezesek lesznek. Azt mondták így már nem lesz baj, ma közölték hogy ez sem megoldható mivel egyértelműen látszik hogy az unokaöccs anyukája az ingatlan tulajdonosának a testvére! Olvastam adósságrendező megoldásokat is, mely szerint egy befektető megvásárolja az ingatlant és bérbeadja a tulajdonosnak, ez mennyire valós?
Szeretném megkérdezni hogy ez tényleg így van e hogy egyenesági rokon nem vásárolhat meg ingatlant a szülőjétől? Vagy vásárolhat csak végrehajtás alatt állót nem egyenesági rokon? Valamint van-e valamilyen megoldás arra hogy az ingatlant ne árverezzék el? A tulajdonos részletekbe fizette a törlesztőt viszont a bank azt mondta hogy ez neki nem elég mert sokára térül meg neki a tartozás! Bármilyen megoldást meghallgatok, a cél az lenne hogy az ingatlan a családnál maradjon!
Előre is köszönöm a segítséget és a válaszokat!

Revideálok: A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből" szövegezés egyértelmű. A doktornak - és Lukácsnak - van igaza.

Úgy tűnik, a két kommentár sincs azonos állásponton.

Lukács et al. szerint, a kérdező adataival: 384.751 * 0.5 = 192.376 vonandó
Gelencsér et al. szerint: (384.751-200.000) + (200.000 - 60.000) * 0.5 = 254.751 vonandó

Lukács Tamás et al: Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényhez:
„A Vht. 63. §-ában a 61. § (2) bekezdéséhez képest egy újabb speciális szabállyal találkozunk. Nézzük meg egy példán keresztül: amennyiben az adós munkabére nettó 800 000 Ft, amelyet letiltás terhel egy fennálló hitelkártya-tartozás miatt, akkor nem az általános szabály szerint 33 százalékos, 264 000 Ft-os levonást kell alkalmazni. Ebben az esetben ugyanis a 800 000 Ft 33 százaléka az „első” levonandó tétel, ami 264 000 Ft. Ezt követően a fennmaradó 536 000 Ft (azaz 800 000 Ft mínusz 264 000 Ft) összegből kell meghatározni 200 000 Ft feletti részt (536 000 Ft mínusz 200 000 Ft), amely 336 000 Ft. Ez lenne a „második” levonandó tétel. A letiltás teljes összege tehát 264 000 Ft plusz 336 000 Ft, azaz összesen 600 000 Ft a munkabérből levonandó és kifizetendő munkabérrész.
Meg kell vizsgálni azt az esetet is, ha a letiltás során a fennmaradó összeg a levonás alól mentes minimális összeg és a korlátlanul levonható összeg közé esik. Ebben az esetben akkor kell a Vht. 61. § (2) bekezdése szerinti általános szabályt alkalmazni, ha a Vht. 63. §-a szerinti speciális szabály nem tud érvényesülni. Példával élve: ha az adós munkabére nettó 280 000 Ft, és a levonás a munkabére 33 százalékáig terjed, akkor az általános szabály alapján levonható lenne 92 400 Ft, tehát az adósnál mindössze 187 600 Ft maradna. Mivel a 187 600 Ft kevesebb a 200 000 Ft-nál, a Vht. 63. §-a szerinti szabály ebben az esetben nem alkalmazható.
Ellenben, ha az adós fizetése nettó 400 000 Ft, akkor a levonható összeg 132 000 Ft, és így az adósnál marad 268 000 Ft. Itt tehát már a Vht. 63. §-a szerinti speciális szabály alkalmazandó, azaz adóstól (400 000 Ft mínusz 200 000 Ft, azaz összesen) 200 000 Ft vonható le.”

Gelencsér Dániel et al: A bírósági végrehajtásról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja (ez 2021-es, akkor a határok 28.500 és 142.500 forint voltak, nem 60.000 és 200.000):
„Gyakorlati példával az 5*28.500 = 142.500 forintot meghaladó munkabér teljes egészében levonható, levonandó a munkáltató által, miközben egyszeri 28.500 forintot az adós feltétlenül megkap (kivéve a tartásdíj és szüléssel járó költségek végrehajtása esetén). A végrehajtást kérő a 28.500 forint és 142.500 forint közé eső rész 33 (50)%-a mértékéig kereshet kielégítést, aonban a már említett 142.500 forint feletti munkabér egészét a követelés kielégítésére kell fordítani, a rendelvény szerint a végrehajtást kérő vagy a végrehajtó letéti számlája felé elutalni. ”

Jo megoldas...20% 76950ft.+90000ft +birosagivh 25426 azaz ossz.192376ft letiltas.kifizetendo pedig 192375 ft. Koszonom drbjozsefnek

„ valamint korlátlanul végrehajtás alá vonható a nettó fizu 200e Ft-ot meghaladó része: ”

Nem, ez nem igaz. A 61.§ levonása UTÁN maradóból vonható le a 200 feletti rész.
De itt a kérdezőnek a három levonás után (ami összesen 50%), 192ezer marad. Abból már plusz nem vonható.
Ezért sem értem, honnan jön a 100ezer.

Doktor, felejtsd el ezt a 33 meg 50 százalékot! Ezek csak akkor számítanak, ha a nettó fizetés nem éri el a 200 ezret. De ma már senki nem keres csak ennyit, ezért már minden adóstól többet vonnak mint 33 vagy 50 százalék. Megy is miatta a rinyálás, de megint helyre fog állni a rend, ha a korlátlanság alsó határát felemelik.

„A két gyerektartás a 20% és a 90ezer. Ha ezek elfogynak, akkor csak a bírósági van.”
A tartásdíj sose fogy le, csak a jogosultság megszűnésével. Addig folyamatosan, havonta 90e + 20% (= 76.950) azaz együtt160.950 Ft. Ha nincs hátralékosan levonandó, akkor a két gyerektartás ez a 160.950 Ft.
Az 50%-ig még van 31.425 Ft: ezt kapja a harmadik letiltás, valamint korlátlanul végrehajtás alá vonható a nettó fizu 200e Ft-ot meghaladó része: ekkor már ez is a harmadik letiltásra mehet.

„Azt írtam csak, hogy azon BELÜL ”
Persze, igazad van. Átsiklottam rajta, hogy a 20% is tartásdíj. Elnézést kérek, majd jobban figyelek.

Ha ti ketten írjátok, biztos 100ezer lesz az, de én meg nem úgy értelmezem.
A Vht.61.§(2) és a 65.§(3) is azt írja, a (teljes) munkabérből legfeljebb 50% tiltható le az esetében.
Kivétel lenne a tartásdíj, ha azzal kifutna az 50%-ból, de itt nem ez a helyzet.

„Először a két gyerektartások hátralékára vonnak. Ha ezek lefogynak, akkor rájuk már csak fix 90e és 20% a levonás,”
Ezt nem értem. A két gyerektartás a 20% és a 90ezer. Ha ezek elfogynak, akkor csak a bírósági van.

„Ja, és a tartásdíj mindent megelőz, nem számít, mikor rendelték el.”
Azt írtam csak, hogy azon BELÜL melyik tartásdíj kerül előre.
Ha mindkettő fix lenne, akkor nem számít, de így szerintem igen.

A nettó 384.751 Ft-ból annyi vonható, hogy csak 100k marad, tehát levonható 284.751 Ft.
Először a két gyerektartások hátralékára vonnak. Ha ezek lefogynak, akkor rájuk már csak fix 90e és 20% a levonás, ezek együtt 166.950 Ft, a harmadik követelésre vonható még 117.801 Ft. Tehát egészen idáig csak 100k marad meg a fizuból. Ha a harmadik letiltás lefogyott, akkor már tényleg csak a fix 90e és 20% (=166.950 Ft) maradnak letiltásban, tehát akkor az adós már megkaphat 217.801 Ft-ot.
Úgy hallottam, januártól változik a mentes összeghatár (jelenleg 60e), és ezzel együtt valószínűleg változik a korlátlanság alsó határa (jelenleg 200e) is.