végrehajtás kérdések

egyes végrehajtók a kiürítést csak lakóingatlan esetén foganatosítják, a Vht. Kommentárra vagy Nagykommentárra hivatkozva (persze nem törvénytelen nem lakóingatlan birtokba adniuk, de ez a végrehajtói gyakorlat tényleg nem egységes).
Elég szívás, ha ebből még az adóst is neked kell valahogy kiraknod.
Ha már több mint 10 éve áll, akkor a legnagyobb valószínűséggel a "megtűrt" kategóriába esik, vagyis nem lehet utólag sem feltüntetni az épületet, ellenben a lebontása sem rendelhető el. Gyakorlatilag elölről kell kezdeni az engedélyezést, és nem biztos, hogy megfelel az építési szabályoknak.

"719 m2 alapterületű kivett beépítetlen terület. Tulajdoni hányad: 1/1 Az ingatlan a tulajdoni lap és az adó- és értékbizonyítvány adatai alapján: 719 m2 alapterületű kivett beépítetlen terület. A valóságban felépítmány található az ingatlanon. "
Besorolás mezőben lakóépület van írva.
A képek alapján 10 éve biztos áll

Jozsef77,

Legalábbis drága és macerás, de az is lehet, hogy egyáltalán nem lehet feltüntetni az épületet a földhivatali térképen. Amíg az ingatlan nincs rajta a térképne, addig pedig az ingatlanra egyik bank sem ad hitelt. Csak kp-s vevőknek tudod eladni. Nyilván olcsóbban, mintha lennének hitelre vásárlók is.

„mennyire probléma az, hogy a beépítetlen telken lakóingatlan van?”
Mi van a hirdetményben? Lakóingatlannak minősül vagy sem?
Áll már legalább 10 éve a ház?
Lehet, hogy engedély nélkül épült, vagy engedéllyel ugyan, de használatbavételit nem kértek vagy nem kapott.

Még egy kérdésem lenne mennyire probléma az, hogy a beépítetlen telken lakóingatlan van?

Jozsef77,

Szerintem egy programhiba. A végrehajtók programja, ami generálja ezeket a hirdetményeket, nem tud törteket egyszerűsíteni, és ezért hibát jelez.

De ne hidd el nekem, kérdezd meg a végrehajtót, mielőtt licitálsz.

Tiszteletem!

Szeretném megkérdezni mit jelent ha licit oldalon ez szerepel: a tulajdoni hányadnál,: "1/2+1/2=2/2 (1/1) (Nem feldolgozható)".? A nem feldolgozhatót nem értem
Köszönöm

Tekintve, hogy lakott becsérték alapján vette, itt szerintem akkor szüntetné meg a közös tulajdont a bíróság, ha a kérdező AKARNÁ magához váltani a másik felét (de ezt megtehette volna az árverésen is), vagy ha a másik félé - esetleg harmadik félé - lesz az egész ingatlan tulajdonjoga, de az egészre kapna használati/haszonélvezeti jogot a kérdező. De ki tudja.

„A bírósági gyakorlat az (megjegyzem : ez sincs implicite leírva semmiben, a bíróság jogi levezetése adja), hogy a közös tulajdon megszüntetése a bent lakó hátrányára ilyenkor nem történik meg”
Halkan teszem hozzá: Akár meg is szüntetheti a bíróság. Mivel a kérdező haszonélvező a fél ingatlanon, az ő joga az ingatlan használatára fennmarad, akárki is a tulajdonos. A másik fél tulajdonosával közösen használhatja.

„Az új tulaj nem viseli a ház terheit sem, így miért kellene többlethasználati díjat fizetni?”

Érdekes kérdés. Feltehetőleg ez azzal lehet összefüggésben, hogy a lakás felének ő a tulajdonosa. Használod az ő részét is, miért ne kellene?

A "beköltözhető" és "lakott" fogalmak a végrehajtási törvény fogalmai, és nem feltétlenül és teljesen fedik azokat a fogalmakat, amit a köznapi nyelvben az átlagember ért alatta.
A bírósági gyakorlat az (megjegyzem : ez sincs implicite leírva semmiben, a bíróság jogi levezetése adja), hogy a közös tulajdon megszüntetése a bent lakó hátrányára ilyenkor nem történik meg, mert a lakottság tudatában licitált. De ettől az egyéb jogaival élhet, például nem kell kiköltöznöd - hiszen jogod is van a haszonélvezeted miatt ott lakni -, de a lakás fele az övé, úgyhogy beköltözni melléd joga van. És ha ebben úgy döntesz, hogy megakadályozod, akkor a többlethasználati díjat jogosan követelheti.
Ez olyan, mintha a fél lakrésze után bérleti díjat kérne tőled (az összeg is általában hasonló). Hiszen benne laksz a fél lakásában, naná, hogy jár az.

Lujza

„Mivel lakottan árverezték, és ki volt kötve, árverésen, hogy nem beköltözhető, így nem kérhet többlethasználati díjat, se kulcsokat.........Az új tulaj nem viseli a ház terheit sem, így miért kellene többlethasználati díjat fizetni?”

Bocs, de éppen te írtad, hogy a teljes házat használod - gyakorlatilag jogalap nélkül, mivel csak a felére van jogod (haszonélvezet).
És ezek után úgy gondolod, hogy nincs joga az árverési vevőnek többlethasználati díjat kérni? Hát nagyon rosszul gondolod.

A lakott állapotban kitűzött ingatlan nem vehető birtokba sikeres és jogerős árverést követően sem, mivel vagy résztulajdoni hányad kerül árverésre, vagy haszonélvezeti/özvegyi joggal terhelten kerül árverésre, vagy a végrehajtást kérő(k) az ingatlan lakott állapotban történő értékesítését kérték.
Az új tulaj nem viseli a ház terheit sem, így miért kellene többlethasználati díjat fizetni?

Lujza,

Ennek az ügyvédnek újra kéne olvasnia a jogszabályt. Birtokvédelemről itt szó nincs, ha elolvasná az általa hivatkozott paragrafust, akkor látná, hogy az csak akkor lép be, ha birtoklásodban jogalap nélkül háborítanak. Az új tulajdonosnak van jogalapja: Az ingatlan másik, haszonélvezettel nem terhelt felének ő a tulajdonosa. Joga van használni, ott van a Ptk. 5:74. §-ben.

A Vht. 137. § (2) nem is említ birtokvédelmet. Arról van benne szó, hogy mikor kell törölni a haszonélvezet a végrehajtás során. Az itt fel sem merült, a Te fél tulajdoni hányadodon változatlanul fennáll a haszonélvezet. A problémád az, hogy a másik félen nincs haszonélvezeti jogod.

Ptk. 5:75. § (2) nem létezik a Ptk-ban.

Ha ő a Te ügyvéded, komolyan elgondolkodnék a helyedben azon, hogy újat keressek. Persze, Te tudod. Itt a fórumon csak osztják az észt, a bíróság a saját belátása szerint dönt majd.

1. Birtokvédelem és haszonélvezeti jog:
◦ A Polgári Törvénykönyv 5:5. §-a alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg. Jelen esetben én birtoklom és használom az ingatlant, így engem birtokvédelem illet meg.
◦ Lakott ingatlan árverési szabályai:
◦ Az ingatlant lakottan vásárolta meg az árverésen, ezért az Ön tulajdonjogának keletkezése nem jogosítja fel Önt arra, hogy birtokba lépjen, illetve többlethasználati díjat követeljen.
◦ A Vht. 137. § (2) egyértelműen rögzíti, hogy ha az ingatlant lakottan árverezik el, a bent lakó személy birtokvédelem alatt áll. Ez azt jelenti, hogy Ön az ingatlan használatát nem követelheti tőlem, sem pedig ellenértéket nem kérhet érte.
2. Többlethasználati díj jogalapjának hiánya:
◦ A Ptk. 5:75. § (2) kimondja, hogy többlethasználati díj akkor követelhető, ha a tulajdonostársat jogellenesen kizárják a birtoklásból.
◦ Az Ön esetében azonban nem történt kizárás, hiszen Ön már eleve lakottan vásárolta meg az ingatlanrészt, így Önnek tudnia kellett, hogy azt nem veheti birtokba. Ezt írta az ügyvéd neki.

Lujza,

A lakottságot a Vht. 141. § definiálja. Köznapi nyelven annyit tesz, hogy van valaki, itt például Te, a haszonélvező a másik félen, akinek joga van az ott lakásra, ezért a végrehajtó nem fogja a házat kiüríteni, és az árverési vevő birtokába adni. Azért vette olcsóbban, mert tűrnie kell, hogy Te ott lakj, nem tud Téged kitenni.

DE: Ettől függetlenül ő társtulajdonos, és megilletik mindazok a jogok, amik a Ptk. szerint minden társtulajdonost megilletnek. Azaz ő is használhatja, veled közösen, az ingatlant. Például beköltözhet melléd. Megengedheti másnak, hogy ő helyette beköltözzön melléd. Ha kizárod, bizony jár neki többlethasználati díj.

Neked mint a fél tulajdoni hányad haszonélvezőjének, nem lett attól több jogod, pl. kizárólagos jogod az egész ingatlan használatára, hogy a másik fél tulajdoni hányadot valaki árverésen megvette. A Te jogaid változatlanok. Tűrnöd kell, hogy a másik fél tulajdonosa is használja, veled együtt, az ingatlant.

Meg kéne egyeznetek. Mert ha bíróság osztja meg a használatot (pl. egyik szobát csak Te használhatod, másikat csak ő, konyha-fürdő-WC közös) abban nem lesz köszönet. Főleg, ha az ő részébe beköltözteti Macerásékat bérlőnek.

Mivel lakottan árverezték, és ki volt kötve, árverésen, hogy nem beköltözhető, így nem kérhet többlethasználati díjat, se kulcsokat....

a közös tulajdon megszüntetésére az 1/2017 PK vélemény a mérvadó.
https://kuria-birosag.hu/…-pk-velemeny

Az is elképzelhető, hogy a bíróság az árverési vevő kérelmére megindult perben a PK vélemény 3. pontja szerinti alternatív kötelezést alkalmazná.
Ahogy az is elképzelhető, hogy az árverési vevő megpróbálja birtokba venni a tulajdonrészét, de ha egyedül szeretnéd használni az egész ingatlant, akkor lakáshasználati (többlethasználati) díjat fog kérni tőled. És addig is hirdeti az ingatlant annyiért, amennyiért akarja.

A lakott részt nem akarom eladni, csak azon az 1/2 tulajdonrészen van haszonélvezet a másikfelén nem volt. Egyedül használom a házat,unokáimnak ajándékoztam a részemet, hazonélvezettel, a másik felén más tulaj volt, miatta árvereztek. Az ingatlan az egész 8 millióra volt értékelve, lakottan, 4 milló volt a kikiáltási ár, lakottan.

„8 millióért akarja adni. Ilynekor az igazságügyi igatlanszakértő mennyiért értékelheti fel?”
A 20 millió forintos kérdés, hogy a lakott 1/2 tulajdonrészt mennyiért veszi meg bárki a piacról.
És ez nem attól fogg függni, hogy egy ingatlanszakértő mekkora értéket ír a pecsétes papírjára.
De ehhez előbb tudni kell a választ az 50 millió forintos kérdésre a haszonélvezetről.

Lujza,

„ Ilynekor az igazságügyi igatlanszakértő mennyiért értékelheti fel?”

Nincs olyan, hogy "ilyenkor". Az igazságügyi ingatlanszakértő a piaci értékre értékeli. Hogy az 2 millió vagy 10 millió, azt nem tudhatjuk. Tekintve, hogy az árverés általában a legjobb piaci érték felmérése, feltehetőleg 3-4 millió a reális (beleszámolva a lakottságot és a haszonélvezeted értékét).

De szerintem nem vagy rossz alkupozícióban, ugyanis a bírósági gyakorlat az, hogy ha valaki lakottan, haszonélvezettel terhelten árverésen szerzett ingatlan esetén az árverési vevő kérelmére nemigen szünteti meg a közös tulajdont, azon az alapon, hogy az árverésen úgy licitált a vevő, hogy ezekkel mind tisztában volt, ennek tudatában licitált az ingatlanrészre.

(Az ingatlanos által megszerzett 1/2 részen nincs rajta a haszonélvezeted? Csak a másik felén?)

@Lujza
Lakottan árverezték az 1/2 tulajdonrészt? Az 1/2 elárverezett tulajdonrészen volt, és árverés után is fennmaradt a haszonélvezet?

Szép napot. Családi házunk 1/2 részét elárverezték, egy ingatlan cég vette meg, a másik 1/2-rész úgy alakul, hogy haszonélvezet van rajta az enyém, 2 kiskorú és egy nagykorú unokám a tilajdonos. Az ingatlanos közösmegszüntetéses pert akar, mert rájött, hogy hiba volt megvenni a végrehajtásos ingatlanrészt. 4 millió volt a becsérték 3,2 millióért vette. De 8 millióért akarja adni. Ilynekor az igazságügyi igatlanszakértő mennyiért értékelheti fel? Köszönöm

utazo111,

Ha a végrehajtás elindul, akkor már nem számít, hogy kinek teljesítesz. A vélelem az az, hogy a végrehajtói kényszer miatt teljesítettél - ami, lássuk be, az esetek többségében így is van, és életszerű is, hiszen ezer lehetőséged lett volna teljesíteni a végrehajtás elindulása előtt is -, ezért a jutalék a végrehajtónak a törvény szerint JÁR.
Sajnos ez egy ilyen műfaj.

„Kérdésem az lenne, hogy miért járna nekik az egész jutalék,mikor a tartozást nullára én fizettem ki és ők ezért nem dolgoztak meg.”
Mert ez a törvény. Vht. 254. § (4).

„Kérhetem vagy van rá lehetőség, hogy megegyezzek a végrehajtóval egy kisebb jutalék befizetésére ?”
Ha beleegyezik a végrehajtó, természetesen. De miért tenné?

Üdv !
Lenne egy olyan kérdésem, hogy kifizettem a végrehajtást kérőnek a tartozásom teljes összegét, amit eddig a nyugdíjból tiltott a végrehajtó.
Felhívtam a végrehajtó irodát és ott közölték velem, több mint 600.000.- Ft végrehajtási jutalékot kell a részükre megfizetnem.
Kérdésem az lenne, hogy miért járna nekik az egész jutalék,mikor a tartozást nullára én fizettem ki és ők ezért nem dolgoztak meg.
Az alap végrehajtási jutalék 1.030.000,. volt a teljes tartozás behajtására. Ebből ugye lejön amit eddig dolgoztak és levontak. Így csökkent a jutalék összege 600.000,. Ft.ra. De, ez a jutalék is jár nekik teljes összegben,mint sikeres behajtás ? Hát, nem ők hajtották be sikeresen én fizettem ki.
Kérhetem vagy van rá lehetőség, hogy megegyezzek a végrehajtóval egy kisebb jutalék befizetésére ?
Én úgy gondolnám, arányosan kéne a vérgrehajtási jutalékot csökkenteni a kifizetett maradék tartozás összege után.
A végrehajtó irodában telefonon egy hölgy közölte erre nincs lehetőség.
Kérdésem tényleg ?