Tisztelt Fórumozók!
Segítségüket kérném. Én egy jogi ügyekben teljesen tudatlan, egyszerű magánszemélyként kérném a segítségüket vagy javaslatukat.
Vettem MBVK árverésen 2024 tavaszán egy zártkertet, akkor azt mondta az árverező, hogy ők nem találták meg a tulajdonost, a tulajdonos tudta nélkül zajlott le az árverés.
A zártkert melletti telek is tulajdoni lap szerint ugyanannak a tulajdonosnak a nevén van, mint akitől a már az én tulajodonomban lévő ingtlant elárvezerték.
A szóban lévő szomszéd telken is van végrehajtási joga az OTP Faktoring ZRT-nek és az Intrum ZRT-nek.
Én szeretném megvenni azt a telket is valahogy, próbálkoztam már több dologgal. Megtaláltam Angliában a tulajdonost, aki szerintem agyilag nagyon gyenge, mert nem érti az egészet. Eladná a telket de még azt mondja fizessem ki neki azt amit elárvereztek tőle és utána vegyem meg a még tulajdonában lévőt.... Mondtma neki, hogy fizesse ki a tartozásokat és megveszem de ezek irányába semmit nem intézett és nem is érti amit kérek tőle.
A két végrehajtási joggal rendelkező cégnél "kilincseltem" de nekem semmilyen infót nem adnak ki és nem is segítenek. Aki az első telket elárverezte, ő sem tud segíteni, mert hogy nem adhatnak ki infót.
Szerintetek hogy lehetne ezt elárvereztetni vagy megvenni? Van valakinek jó tanácsa, hogy hogyan tudnám megvenni a telket? Szeretném egyben tudni a két telket.
Köszönöm
Cs.Cs.
végrehajtás kérdések
Egyreszt, a perkoltseg es a gyermektartasdij jogcimen kulon-kulon vegrehajtast kell kerelmezni, mivel masok a jogcimek, meghozza az egyik privilegizalt koveteles. De gondolom ez evidens es igy tortent.
A gyt-nel lazabb, nem kell koltseget elolegezned, a hatralek fennallasaig (ha nem fhms, de nyilvan nem az) a gyermek kovetelese az elsodleges, addig a vegrehajto egy vasat sem szamolhat el, behajthatatlansag eseten a dijjegyzeket az MBVK fizeti meg stb.
Neked a fontos a hatekony eljaras. Ha nincs vagyontargya, akkor az illetekes gyamhivatal fogja megelolegezni a gyt-t, de azt csak akkor ha lefolytatta az eljarast a vegrehajto es nincs vagyontargy.
A perkoltseg macerasabb, valoszinu, hogy koltsegeloleget kell fizetned. En a helyedben meginditanam a gyt-t az ados barhol fellelheto vagyontargyaira, es ha vannak foglalhato vagyontargyak, akkor kernem a perkoltsegre is a vht.
„ennek mi a folyamata”
A végrehajtó megtesz minden olyan intézkedést, ami a követelés behajtására irányul. Ha az adósnak van jövedelme és / vagy vagyona, akkor ez sikerrel fog járni; ha nincs, akkor meg nem lesz sikeres. Ezt a kérdést nem gondoltad komolyan, úgy-e?
„Mennyi idő kb mire én látok az összegből valamit?”
És ezt se gondoltad komolyan.
„Ha az adós részletfizetésre kap engedélyt”
Nem kap. Amit nem lehet megtiltani, arra engedélyt sem lehet adni.
„akkor én is úgy kapom meg a követelésemet”
Pontosan. Nem kaphatsz többet, mint amennyit éppen sikerült behajtani (vagy amennyi teljesítést sikerült kikényszeríteni).
Üdvözlök mindenkit!
Sosem volt részem végrehajtás kérésében, ezidáig…lenne pár kérdésem amire nem találok sehol választ.
A gyermekem apjával túl vagyunk egy 16hónapig tartó gyermekelhelyezési peren, amit megnyertem. Áprilisi határidővel ki kellett volna fizesse az ítélet szerint a perköltséget ami azóta két gyermektartási díj összegével is növekedett. A héten indítványozva lett a végrehajtás kérése a bíróságon keresztül. A kérdésem az lenne hogy ennek mi a folyamata, azon túl hogy be lett adva a kérelem? Mennyi idő kb mire én látok az összegből valamit? Ha az adós részletfizetésre kap engedélyt akkor én is úgy kapom meg a követelésemet (pl havi 20ezrenként, ha ő úgy fizeti) vagy ez hogy zajlik le?
Köszönöm előre is a válaszokat!
Eloszor is az arveresen valo reszvetel kockazatos, nem az onjelolt jogaszok jatszotere. Nagyon keves a felkeszuletlen, aki csak a gombnyomast latja az egeszben aztan jon a meglepi. Ember felejtsd mar el az idezest. A birtokba adas szabalyait a Vht rendezi. A birtokba adasra pedig a vegrehajto jelolhet meg hataridot. Nem veletlen h a Vht 217 6b) is nevesiti a vegrehajto altal kituzott hataridot, amit elmulasztott. A birtokba adasrol a Pp sem rendelkezik. Az, hogy te mas jogintezmenyeket idekeversz a te bajod. A vegrehajto akár olyan hataridot is megallapithat, ameddig a tertiveveny vissza sem erkezik. Azert a gyakorlatban altalaban olyan hatarido kerul megallapitasra, hogy a birtokba adas soran a tertiveneny, nem kereste jelzes bemutatasra keruljon, DE nem kotelezettseg. Szoval a jogasz alapszak elso eves jogintezmenyeit ne itt puffogtasd. Es igen a Vht a lex specialis. Azonban te itt idézesekkel meg bullshitekkel jossz. Ez nem az a kavehaz. Az arveresen nem kotelezo reszt venni. Foleg ha valaki nem ert hozza. Jo vergodest
Kamala Harris
Döntsd már el, hogy valódi jogi segítségért jöttél ide, vagy pedig csak imádsz vitatkozni?
Ez utóbbi esetben egy másik helyet javasolnék, mert ez itt már nagyon uncsi! :-D
NINCS a Vht-ben a birtokbaadásnak eljárásjogi szabálya. Ha szerinted van, akkor melyik pragrafusa a Vht-nek szól a birtokbaadás eljárásogi szabályozásáról? Anyagijogi szabályozásáról természetesen szól a Vht, de kérlek jelöld meg a paragrafust, ami a birtokbaadás eljárásjogi szabályait írja le.
A Pp. a lex generalis, és a Vht a lex specialis
és amíg a lex specialis NEM derogat legi generali, addig a lex generalis van érvényben
a birtokbaadásról van szó a Vht-ban, de a birtokbaadásra idézésről, és a birtokbaadásra értesítésről nem. Mivel az idézésről és az értesítésről nem rendelkezik a Vht, ezért ott belép a Pp, hiszen erre hivatkozik a Vht. 9. §.
a birtokbaadás anyagi jogi kérdéseiről van szó a Vht-ban, a birtokbaadás eljárásjogi kérdéseiről nincs szó a Vht-ban, így az eljárásjogi törvény belép, ami a Pp.
Ahogyan elobb irtak, a Vht 9 az adekvat teteles jogi rendelkezes. Ennek lenyege, hogy a Pp. csak es akkor alkalmazhato, ha az eljarasjogi kerdesrol a Vht. NEM rendelkezik! Mivel a birtokba adas szabalyairol rendelkezik a Vht, a Pp. szóba sem jöhet. Nem kedvelem, amiklr valaki kiragadja a jogszabalybol, ami szamara kedvezo, de a kizaro rendelkezesekre,utalo szabalyokra legyint. A jogalkoto gondol erre, ne probald kitplteni tartalommal. Mindemre ott van a Nagykommentár amúgy.
Termeszetesen lehetseges, hogy tobb mint 10 éve feleslegesen megyek be a munkahelyemre, es neked sikerult autodidakta modon felénk kerekedni. Ebben az esetben sziveskedjen beiratkozni az egyetemre, mert akik elvegeztek kukák, magában pedig ott a lehetoseg.
eulimen
„Persze azt nem másoltad ide...”
Kár volna...így sem akar leállni azzal, hogy mindenkit meggyőzzön az igazáról hosszú litániákon keresztül.
Ami egyébként nincs neki, rajtam kívül ezt még KBS is jól látta az elején.
Ha senki nem válaszol tovább neki, akkor csak talán abba hagyja egyszer. :-D
oké, akkor biztosan megtalálod a másodfokú végzés indokolásában, hogy mi alapján alkalmazta a bíróság a Pp. helyett a rPp.-t. Persze azt nem másoltad ide...
később indult, süket dumájú
„amúgy meg az én másodfokom VÉGIG a régi Pp-re hivatkozik, ami megint egy BULLSHIT”
ezt nem tudom megállni.
Már megint a süket dumádat nyomod, haver.
Nézd meg a végrehajtási ügy évszámát, és vesd össze a a jelenlegi Pp. (2016. évi CXXX. törvény) 630.§ (1) bekezdésével:
"A 2017. december 31-én folyamatban lévő ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel. [...]"
Ha a végrehajtás 2018.01.01. előtt indult, akkor a rPp.-t KELL alkalmaznia a bíróságnak.
átküldjem az összes iratot? megnéznéd? átnéznéd? én örülnék neki, megköszönném.
amúgy meg az én másodfokom VÉGIG a régi Pp-re hivatkozik, ami megint egy BULLSHIT
még rövidítve is úgy hivatkozik rá hogy "rPp" vagyis régi Pp., de amikor évvel és törvényszámmal hivatkozik akkor is az 1952. évi III. tv-ként. Ennyire lehetnek hozzá nem értők tanácsban a törvényszéken 3 bíró egyszerre???????
Tehát nem elírás, hogy véletlenül megszokásból 1952-t írtak, mert megszokásból, elírásból NEM biggyesztik oda a kicsi "r" betűt a Pp elé, és véletlenül nem lesz a "Pp"-ből "rPp"
Vht. 9. §
A polgári perrendtartás alkalmazása
9. § * Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
SAJÁTOSSÁGAIBÓL EREDŐ ELTÉRÉSEKKEL KELL ALKALMAZNI
tehát mutatsi mutandis a Pp szabályaira
Miyen tárgyalás? A végrehajtó nem tart tárgyalást.
Valóban nem tart tárgyalást, ő helyszíni eljárást tart, helyszíni birtokbaadást tart. A Pp. vonatkozik erre az aktusra is. Külön nevesítve nem szerepel a végrehajtó birtokbaadása, sőt, a végrehajtó szó sem, de a bíróra és bíróságokra vonatkozó szabályok vonatkoznak a végrehajtókra, és a helyszíni tárgyalásokra vonatkozó szabályok vonatkoznak az ő helyszíni eljárásaira.
Milyen idézés? A végrehajtó nem idéz. Hova idézne?
Az idézés és az értesítés is azonos szabályrendszerű. Az idézés és az értesítés között CSAK ANNYI a különbség, hogy akinek idézést küldenek, annak KÖTELEZŐ megjelennie az eseményen, akinek meg értesítést küldenek, annak meg SZABAD megjelennie az eseményen, de nem kötelező. (nevezzük meghívónak)
most idézek az oldalról: "azt idézi, akinek a jelenléte az eljárási cselekménynél kötelező, és azt értesíti, akinek a jelenléte nem kötelező, de azt a törvény lehetővé teszi"
megint mutatis mutandis, de az értesítés (és az idézés is, ha az lenne) megérkezése és az esemény között időintervallumnak kell lennie. Tehát nem hogy nem lehet rövidebb a kiküldés és az esemény közötti intervallum, mint a kézbesítési időszak, de egyenesen hosszabbnak kell lennie, hogy az idézés/értesítés átvétele és az esemény között még felkészülséi időnek is kell maradnia. Kellhetnek ugyanis előkészületek, szabadságot kivenni, avagy fuvart szervezni, satöbbi.
az általam hivatkozott oldal szerint AZONOS időzítési szabályok vonatkoznak az idézésre, és a tájékoztatásra, magyarl mindkettőnek a kézbesítési ideje UTÁN ugyanannyival kell megtartani a tárgyalást
mutatis mutandis -- a végrehajtók esetében a helyszíni birtokbaadást
mutatis mutandis
a Pp-t a megfelelő módosításokkal kell alkalmazni
a Pp az eljárásjogi törvénye a Ptk-nak és a bíróságoknak is, és a Vht-nak és a végrehajtóknak is
a megfelelő módosításokkal kell alkalmazni a végrehajtók eljárásaira is
ez a valami, a birtokbaadás, a bírósági helyszíni tárgyalásának felel meg, az arra vonatkozó eljárási szaályok szerint kell azt megtartani
külön a Pp-ben NINCS szabáky a végrehajtó birtokbaadására, de ez nem azt jelenti, hogy szabályok nélkül bármekkora hülyeségeket csinálhat, az ő eljárására is vonatkoznak eljárásjogi szabályok
az általam hivatkozott oldal amúgy egyben tárgyalja (egyben írja) az idézést (kötelező megjelenésű) és tájékoztatás (megjelenhet de nem kötelező megjelennie) két különböző esetét
Miyen tárgyalás? A végrehajtó nem tart tárgyalást. Milyen idézés? A végrehajtó nem idéz. Hova idézne?
a másodfokú bíróság döntése ezek szerint NEM CSAK a kialakult joggyakorlattal megy szembe, és ezért NEM CSAK jogegységi határozatnak kéne lennie,
DE
a tételes joggal is szembe megy, a konkrét Pp. szabályozásnak is ellentmond, tehát JOGELLENES a másodfokú bíróság döntése
NINCS ILYEN BULLSHIT, hogy a kézbesítési határidőnél jóval hamarabb kéne letölteni, NINCS ILYEN BULLSHIT, hogy a tárgyalás előtt 3 munkanappal kiküldheti az elbaszott végrehajtó az idézést, hanem JÓVAL a tárgyalás előtt kell megérkeznie az idézésnek, akkor is, ha a kézbesítési időszak utolsó napján veszik át az idézést!!!!!
megtaláltam a LÉTEZŐ és ÉRVÉNYES joggyakorlatot, sőt, a Pp is szabályozza az idézés, a tájékoztatás és a tárgyalás közötti időintervallumot
KÖZÖS szabály, hogy MEG KELL ÉRKEZNIE az idézésnek és a tájékoztatásnak a tárgyalás előtt, vagyis úgy kell postázni, hogy ha a kézbesítési időszak végén veszi át, még akkor is a tárgyalás ELŐTT kapja meg.
Utána már eltérés van ügytipusonként, hogy a legrosszabb esetben, tehát ha a kézbesítési időszak tolsó napján veszi át, akkor még hány napnak kell maradnia a tárgyalásig. Tehát még olyan sem megengedett, hogy a kézbesítési időszak utolsó napján veszi át, és ekkor a tárgyalásig már kevesebb, mint 24 óra maradjon.
ügytipusonként eltérően, van ahol az idézés legrosszabb átvétele után még 15 napnak kell maradnia a tárgyalásig, van, ahol 5 napnak, és KIVÉTELES ESETEKBEN 24 órának kell MÉG FENNMARADNIA a tárgyalásig
MAGYARUL, ha a postai továbbítást 3 munkanapnak vesszük, és a kézesítési határidőt 14 naonak vesszük (10 munkanap), akkor 3+14+1 nappal kell korábban kiküldeni az idézést az esemény előtt.
más ügytipusoknál 3+14+15 nappal kell az esemény előtt kiküldeni.
ha elektronikusan adják fel tárhyelyre, akkor nincs az első 3 nap, akkor csak ügytipustól függően
0+14+1 vagy 0+14+5 vagy 0+14+15
a másodfokú bíróság döntése ezek szerint egy kibaszott nagy BULLSHIT
itt vannak az idézések időzítései polgári és büntető ügyekben is, a felhasznált irodalom a Pp., a Be., és ezek kommentárjai
https://u-szeged.hu/…ocikk/idezes
tud-e ügyvéd segteni, hogy...
lehet-e MBVK-nál bepanaszolni ezeket a .... izéket?
fegyelmi eljárás az MBVK-nál?
tud-e ügyvéd segíteni, hogy közokirathamisításért feljelenteni (valaki azt tanácsolat itt, hogy próbáljam meg feljelenteni őket)?
tudna-e valamelyik ügyvéd segíteni Strassborghoz fordulni,
avagy ügyvédként valamilyen jogegységi határozatot kérni ítélőtáblától vagy kúriától, hogy ha valaki SEMMILYEN idézést nem vár (de ha vár akkor sem), akkor NEM kell naponta letölteni a tárhyelyet, és így SOHA nem utazhat el nyaralni 12 óránál hosszabb időre, mert minden este számítógép közelében kell lennie 365 napon keresztül?
@Kovács_Béla_Sándor
el tudom küldeni privátban az összes iratot, és ellenőrizheted őket
