végrehajtás kérdések

Úgy értettem, hogyha a munkáltatója jogszerűen jár el, akkor levonja, ha nem érdekli, akkor megragad a 33%-nál. Jobb esetben a visszajelentés alapján a munkáltatót felhívja a végrehajtó a jogszerű levonásra.

A jogszabályhely alapján helyesen úgy jár el a munkáltató, ha első lépcsőben levonja a 33%-ot és megvizsgálja mennyi a fennmaradó, és akkor a 63. §-t alkalmazza. Röviden: 300.000 forint nettó felett 200 marad, felette lévő rész levonásra kerül (300 33%-a 100, marad a 200)

Köszönöm a választ!

Igen, ez valóban szerepel a levélen, hogy - A munkáltató a levonás foganatosításánál a Vht. 61-63. §-ában foglalt rendelkezéseket (számítási alap, mentességi szabályok) köteles figyelembe venni.- de akkor úgy tűnik erre nincs egyértelmű válasz, hogy a gyakorlatban mennyit fog fogja a munkaltatóm, vagyis a bérszámfejtés levonni a béremből.

Nem biztos, hogy levonja a munkáltató, de az ő felelőssége. Amúgy egy kiterjesztő rendelkezés, aki jobban keres, annak térüljön előbb a restanciája. Ez a jogalkotói cél.
Amúgy szerepel a letiltási rendelvényen: A munkáltató a levonás foganatosításánál a Vht. 61-63. §-ában foglalt rendelkezéseket (számítási alap, mentességi szabályok) köteles figyelembe venni.
Ezt gondolom megvizsgálta a munkáltató, és észlelte, hogy hoppá a 63 §-a speciális rendelkezést tartalmaz.

Tisztelt Fórumozók!

Munkabéremet érintő letiltással kapcsolatosan az lenne a kérdésem, hogy a letilásról szóló levélben a bérszámfejtő cégtől, illetve a végrehajtótól azt az információt kaptam, hogy a nettó fizetésem 33%-át fogják levonni. Ezt követően a megmaradt összeg 370.000 ft körül várható a munkabéremből. A teljes tartozás összege egyébként 480.000 Ft. Mai napon megkérdeztem a bérszámfejtő céget és ők azt erősítették meg, hogy csak 33%ot fognak vonni, viszont van aki ennek ellenkezőjét mondja, hogy a 200 ezer feletti részt is elviszik.
Kérdésem az volna, hogy a 200.000 Ft feletti részt is minden esetben levonják tiltás során, vagy csak bizonyos esetekben? Ezt a 200.000 Ft feletti levonást nem kellene külön feltüntetni a levélben, illetve a végrehajtó átlal kiküldött lapon?

Köszönöm előre is!

„Az árverési vevő - ha nem tök hülye - a kifizetést hagyja utoljára! (ezt a vonatkozó tv is támogatja azzal, hogy addig automatikus felfüggesztést biztosít...)”

Az, hogy a felfüggesztést említed, amire amúgy csak a bíróságnak van hatásköre, mindent elmond a hozzáértésedről. Aemilius Papinianus pedig a három remekjogász (+Modestinus) egyike (római jog). Ha ezen viccelődsz, akkor nem csodálom, miért tartod magad vh ügyesnek. És nem, nem ugyanazt mondtuk. Teljesen más határidők vannak.

Nézzél utána a végrehajtási kifogással kapcsolatban, az eljárásjogi határidőnek. És az alapján gondold át a Vht. 149. § (1) bek. szerinti főszabály szerinti fizetési kötelezettséget. Ja és a haladéknál a végrehajtónak diszkrecionális jogköre van, ha azt mondja nem, akkor nem. /Akinek nincs pénze, ne árverezzen, mondá a szigorú végrehajtó/

a végrehajtó - ha olyan kedve van - nem engedélyezi a fizetési haladékot.
Az adós pedig - ha nem tök hülye és látja, hogy a végrehajtónak olyan kedve volt - a hivatalos levelek átvételének időzítésével úgy húzza a végrehajtási kifogás beadását, hogy az árverési vevő fizetési határideje után érkezzen a végrehajtóhoz.

Ha az észszerű fizetési haladék megvan, akkor nyilván előbb fog beérkezni a kifogás, mint a fizetési határidő, de ha nincs fizetési haladék, akkor ez a sorrend képes megfordulni.

„ezt a vonatkozó tv is támogatja azzal, hogy addig automatikus felfüggesztést biztosít”
Idéznéd, kérlek?

Az árverési vevő - ha nem tök hülye - a kifizetést hagyja utoljára! (ezt a vonatkozó tv is támogatja azzal, hogy addig automatikus felfüggesztést biztosít...)

„általában a vételár megfizetése teszi fel a jogerőre pontot”
az csak az egyik szükséges alaki kellék a jogerőre emelkedéshez. Ennél még lényegesebb feltétel, hogy ne is érkezzen végrehajtási kifogás.

papinianus
Csak nem részleteztem ki úgy mint Te! (általában a vételár megfizetése teszi fel a jogerőre pontot... bár dilettánséknál tényleg nem mindig...)
Az olcsó viccedet meg nem díjazom... (én sem hívlak Ánusz-nak...).

„Az árverési vevő én lennék. A végrehajtó tájékoztatása szerint az ingatlan árverésen kívül is megvásárolható, elkerülve az árverési bonyodalmakat. Ez lenne számomra ugye a legegyszerűbb, de így a férj többet szeretne, mint a kikiáltási ár, melyet a bíróság határozott meg.”

Bolond lenne. Általában a végrehajtás alapjául szolgáló határozatban (közöst tulajdon megszüntetése iránti per) megállapított becsérték, és a végrehajtható okirat végrehajtóhoz érkezése között évek telnek el. Gondolj bele, ha a becsérték 2021-2022-es mennyi gazdasági változó.
Másrészt a közös tulajdon árverésen történő megszüntetése speciális rendelkezéseket is tartalmaz, ami a feleknek kedvező:

• Részt vehet az árverésen bármely társtulajdonos, mert nincs tisztán adósi/végrehajtást kérői pozíció (Vht. 162. § (4) bek.)
• Előárverezési joga van, tarthatja a legmagasabb ajánlatot.
• A Vht. 150.§ (1) bek. szerint visszatarthatja az árverési vételárat, vagy azt a részét, amely a követelésének a kielégítéséhez szükséges
• A becsérték módósítását kérelmezhetik. A tételes jogi rendelkezés szerint hatáskör telepítéssel (162. § (3) a) bek. a végrehajtást elrendelő bíróság állapíthatja meg újra a becsértéket, a 162. § (5) alapján rögzített feltételekkel a végrehajtó.
• A közös tulajdon árverésen történő értékesítése - értelemszerűen - beköltözhetően kerül értékesítésre, DE a lakóingatlan tekintetében a kilakoltatási moratórium hatálya kiterjed a bentlakó társtulajdonosra is.

VH-ügyetlen
„teljes vételártól 15 nap az önkéntesség, vonatkozik, kiköltözési nyilatkozat…? nem értem mihez kezdene vele…”

Jó az az árverés napjától - árverési jegyzőkönyv aláírásától - számított 30. napig történő, önkéntes kiköltözésre... Persze vagylagos feltételek szerint változhat a határidő a vételár teljesítése, haladék, jogorvoslat esetén, de idecsapni, hivatkozás, jogszabályhely megjelölése nélkül, hogy a teljes vételártól 15 nap az önkéntesség, az egy vicc.

154/A. § *  (1) *  Az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyek – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az árveréstől számított 30. napig, ha a végrehajtó ennél hosszabb határidőt adott a vételár megfizetésére, eddig az időpontig, jogorvoslat előterjesztése esetén pedig az erről szóló határozat rendelkezése szerint a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napig kötelesek az ingatlant ingóságaiktól kiürítve elhagyni, és biztosítani, hogy a végrehajtó átadja azt az árverési vevőnek.

secon,

Gondolod, senki sem fog licitálni, simán elviszed a becsértéken?
Nem ér meg pluszpénzt, ha rögtön kiköltözik, pláne a kockázat elkerülését, hogy valaki ráígérjen, és nem plusz 3, hanem plusz 5 vagy 7 millióval fog a becsérték felett elmenni a végén?

Az árverési vevő én lennék. A végrehajtó tájékoztatása szerint az ingatlan árverésen kívül is megvásárolható, elkerülve az árverési bonyodalmakat. Ez lenne számomra ugye a legegyszerűbb, de így a férj többet szeretne, mint a kikiáltási ár, melyet a bíróság határozott meg.

Persze, hogy nem lehet. De az az árverési vevő problémája, nem a tiéd.
Ez az árverésen kívüli vétel honnan került elő a semmiből?

A bíróság rendelte el, hogy árverés útján kell értékesíteni az ingatlant, mivel nem tudtak megegyezni. Nincs rajta semmi tartozás. Árverésen kívüli vétel esetén 3 millióval többet szeretne a férj. Tehát sikeres árverés esetén sem lehet április 30-ig kilakoltatni, ha nem hajlandó elhagyni az ingatlant?

„Csak a férj lakik bent”
Mit számít, hogy férfi vagy nő, férj vagy feleség, kicsi vagy nagy nagy? Morális szempontból csak a számít, hogy a végrehajtást kérő, vagy pedig a kötelezett (vagy ezek valamelyikének jogán harmadik személy) lakik bent.
Mire vagy igazából kíváncsi?

secon
teljes vételártól 15 nap az önkéntesség, vonatkozik, kiköltözési nyilatkozat…? nem értem mihez kezdene vele…

Tudja fene; igen; minek?

Kedves Szakértők!

Tudna esetleg választ adni az alábbi kérdésre?

Adott egy családi ház, ahol a bíróság rendelte el a közös vagyon megszüntetését árverés útján.. Csak a férj lakik bent. Az ingatlan tehermentes. Sikeres árverés esetén a bentlakónak mennyi ideje van elhagyni az ingatlant, illetve rá is vonatkozik-e a kilakoltatási moratórium? Illetve az árverés előtt van e lehetőség kiköltözési nyilatkozat tételre közjegyző előtt.

Köszi, ha tud segíteni valaki vagy egy Vht paragrafust belinkelni a kérdéshez.

Szép napot!

Igen, a hagyatéki végzesben ott van hogy kapja : rajtunk.kívül a bank.

Ha küldött, elég. De küldött?

Üdvözlök mindenkit
Az alábbi kérdésem lenne:

Édesanyám jelzálogkötelezett volt egy hitelben, amiben én vagyok az adós.
Édesanyám elhunyt, az örökösökre szállt az ingatlan.
Erről kell a hitelintezetet értesíteni nekem,vagy elég a közjegyző értesítése amit küldött a banknak?

Igen, ezek a perek jellemzően egytárgyalásosak.

Egyszerű tényállás mellett (ilyen például az elévülés miatti megszüntetés) már a perfelvételi tárgyaláson érdemi döntést hozhatnak. Az utóbbi 1 hónapban csak 2 ilyet láttam.

osztap: köszönöm az újbóli választ.

franjo,

A bíróság a pert megszünteti, Pp. 190. §. Akkor nem lesz ítélet. Azért nem úgy zárul, "mintha semmi sem történt volna", mert perköltség azért lehet, arról rendelkezni fog a bíróság.