Munkaidő beosztás, pihenőnap, túlóra

Ha heti 40 órás a szerződésed, a munkaidőkeret végén túlórád lesz így forgatva, nincs ezen mit csavargatni. Hogy mennyi a munkaidőkeret és mennyi a kötelező ledolgozandó óra, azt előre közölniük kell. Nincs olyan, hogy többet kellene dolgoznotok, mint annak, aki heti 5x8-ban jár. Szerintem már az sem szabályos, hogy előre túlórával vezényelnek, de láttam már ilyet. Minősített esete, amikor még szabit is vésnek be valahova, pedig azzal, sőt néha még anélkül is, túlórában van már az ipse, akkor meg milyen alapon?

@drbjozsef
A munkabeosztásban nem szerepelhet túlóra, az logikailag kizárt.
Olyan viszont előfordulhat, hogy a munkáltató rendkívüli munkavégzést rendel el szombatokra, de az nem a normál munkabeosztás része.
Az éjszakai munkavégzésért (18 óra után) minden esetben jár éjszakai pótlék, a munkabeosztáson felüli munkavégzésért pedig jár túlórapótlék.

"hogyan oszthat úgy be engem a munkáltató, hogy nem kell túlmunkát fizetnie ha 20-30 órával többet dolgozok annál, mint aki csak a hivatalos munkanapokon megy be dolgozni napi 8 órában.
Baszki, hát úgy, hogy téged heti 48 órában foglalkoztat (csak nem akarod elhinni), annak a másiknak meg akire mutogatsz, heti 40 órás szerződése van.

Kenderice

„többet kell dolgoznom annál, mint aki csak a hivatalos munkanapokon dolgozik napi 8 órában?”

Egyrészt neked a hivatalos munkanapok közé a szombat is beszámít a munkaszerződésed szerint. Mi több, most gondolj csak bele, vannak, akik vasárnap is dolgoznak. Másrészt pedig sajnos a legjobb tanács az ilyen szitura, hogy ha nem tetszik ez a beosztás, akkor el kell menni állandó nappalos munkakörbe dolgozni.

De, túlóra, ki is fizetik.
Úgy értem éjszakai, vagy hétvégi pótlékot nem fogsz kapni.

Kenderice

„Én dolgozok mondjuk 196-ot akkor a különbözet nem számít túlórának?”

Erre szerintem már kaptál választ:

„A munkáltató trükkje az, hogy téged H-Szo beosztott, tehát nincs szó rendkívüli munkavégzésről, vagyis túlórapénz sem jár.”

"De a végén el kell számolni, ha többet dolgoztál, ki kell fizesse, de nem plusz pótlékkal."
Miért nem plusz pótlékkal?
Hiszen ha van mondjuk egy hónapban 21 munkanap, az 168 óra. Én dolgozok mondjuk 196-ot akkor a különbözet nem számít túlórának?
Többet dolgozok abban a hónapban mint az, aki csak a 21 munkanapon megy be napi 8 órában.
Ha ehhez még hozzávesszük a valódi rendkívüli munkaidőt ami ugye 250 (vagy 400) óra évente, akkor az is előfordulhat, hogy akár 500-600 órával többet kell dolgoznom annál, mint aki csak a hivatalos munkanapokon dolgozik napi 8 órában?

Tehát azt nem értem, hogyan oszthat úgy be engem a munkáltató, hogy nem kell túlmunkát fizetnie ha 20-30 órával többet dolgozok annál, mint aki csak a hivatalos munkanapokon megy be dolgozni napi 8 órában.
.

„Ha több órám volt mint amennyi a hat hónap alatt közelező ledolgozandó óra akkor a többletet vagy kifizették túlóraként, vagy kiadták szabadnapban. De lenyelni nem tudták, hiszen pont ezért volt a munkaidőkeret...”
Ha több órád lesz, természetesen azt ki kell fizetni. Már ha nem fizette azt ki órabér elszámolás alapján már a keret alatt. De a végén el kell számolni, ha többet dolgoztál, ki kell fizesse, de nem plusz pótlékkal.

„Akkor miért nem így cselekszik minden munkáltató?”
Az a munkáltató tud így cselekedni, akit nem hagy faképnél az egész gyártósor egy ilyen lépésnél.

„Amúgy akkor nem értem a munkaidőkeret létjogosultságát.”
A lényege, hogy a heti munkaidőt egyenlőtlenül is beoszthatja a munkáltató. Azonban e jogánál fogva a munkaidőkeret egészére vonatkozó munkaidőkeretet oszthatja be. Ha a meghirdetett munkarenden felül rendkívüli munkavégzés szükséges, akkor azt külön elrendelve elszámolhat vele a munkavállalóval.
Tehát akit pl. heti 20 órára alkalmaz, meghatározhatja úgy a munkaidejét, hogy ahelyett, hogy H-P napi 4 órás beosztásban foglalkoztatná, Szo 8 órát, V 12-t osztja be (nyilván vannak egyéb, a pihenőidő kiadására vonatkozó szabályok, amiket be kell tartani). Ha ugyanezt a munkavállalót szeretné péntekenként is dolgoztatni túlórapénz nélkül, akkor pl. a munkaidőkereten belül a még le nem dolgozott szombatokra előírt beosztást átteheti ezekre a péntekekre. Akkor lesz olyan hete, amikor P-Szo-V 8-8-12 órát dolgozik, cserébe viszont lesz később olyan beosztási hete, amikor csak V 12 órát. Ha a munkaidőkeret végén a heti 20 órás beosztáshoz képest történt rendkívüli munkavégzés, az túlóra. Az viszont egyértelmű, hogy ilyen esetben mikor történt a rendkívüli munkavégzés (akkor, amikor az akár többször is módosított beosztáson felül dolgozott, külön munkáltatói utasításra).
Termelő vállalatoknál előfordulhat, hogy vannak lazább és keményebb időszakok. Ilyenkor jeleólemzően a lazább időszakról a keményebb időszakra áthelyezik a munkanapokat - ennek az az előnye a munkáltató számára, hogy a húzós időszakban nem kell a többletmunkáért túlórát fizetnie, amikor meg lazább időszak van, a nem beosztott munkanapokra nem kell távolléti díjat (szabadság) fizetnie.

„Beír mindenkinek munkaidőt hétfőtől szombatig és ha nincs hétvégi munka, legfeljebb azt mondja hogy nem kell dolgozni.”
Ha a munkarend-beosztás szerint szombatra be lett osztva a munkavállaló, de mégsincs munka, akkor arra a napra állásidőt kell fizessen a munkáltató - vagy még előtte fogja a szombatot, és átteszi a munkaidőkereten belül máshová, ahová a törvény vagy a kollektív szerződés vagy egyéni megállapodás engedi.

"A munkáltató trükkje az, hogy téged H-Szo beosztott, tehát nincs szó rendkívüli munkavégzésről, vagyis túlórapénz sem jár. "
Akkor miért nem így cselekszik minden munkáltató?
Beír mindenkinek munkaidőt hétfőtől szombatig és ha nincs hétvégi munka, legfeljebb azt mondja hogy nem kell dolgozni.
Így megspórolhatják a túlóradíjat, nem?

Amúgy akkor nem értem a munkaidőkeret létjogosultságát.
Ez nem arról szólna, hogy két hónap alatt mennyi órát dolgozik valaki a havi kötelezően ledolgozandó órákhoz képest?
Dolgoztam korábban 6 hónapos munkaidőkeretben.
Ha több órám volt mint amennyi a hat hónap alatt közelező ledolgozandó óra akkor a többletet vagy kifizették túlóraként, vagy kiadták szabadnapban. De lenyelni nem tudták, hiszen pont ezért volt a munkaidőkeret...

eulimen

„Abban biztos lehetsz, hogy ha a sarkadra állsz, a munkáltató sem fog érte szeretni.”
Leginkább utána egy másik munkahely keresése lesz, ami manapság azért nem egyszerű.

„Ha két hónap alatt többet dolgozok mint azok, akik csak H-P között dolgoznak, akkor a többletidőt rendkívüli munkavégzés díjazása alapján kell kifizetni?”
A munkáltató trükkje az, hogy téged H-Szo beosztott, tehát nincs szó rendkívüli munkavégzésről, vagyis túlórapénz sem jár. Ha órabérben vagy, akkor ezzel megspórolta a túlórapótlékot, mert a munkaidőt órabérben műszakpótlékkal ki kell fizetnie (viszont ha havibérben vagy, akkor sajnos jól megszívattak). Abból, hogy napi 8 órában foglalkoztat, még nem következik az, hogy csupán heti 40 órában. Mert akár az is lehet, hogy heti 48-ban. Ha így van, ezt nyilván nem reklámozta sehol, sem az állásinterjún, de főleg nem a szerződéskötéskor. A munkáltatói tájékoztató amúgy megvan?

„Nincs ilyen megállapodás.”
Akkor viszont szabálytalan a munkarend, mert ha ilyen rendben forogtok, akkor nem teljesül a munkaidőkeret átlagában a 48 óra heti pihenőidő (az még esetleg okozhat értelmezési bonyodalmat, hogy a 22.00-6.00 éjszakás szakot melyik naphoz rendeli a munkáltató -így a H éjszakás szak Vas 22-től H 6.00-ig tartó időszakot, vagy akár H 22.00-K 6.00 tartó időszakot is jelenthet - azonban ezt a munkáltatónak egyételműen szabályoznia kell)
Innentől viszont már a te dolgod, hogy ezt a jogodat hogyan akarod érvényesíteni. Abban biztos lehetsz, hogy ha a sarkadra állsz, a munkáltató sem fog érte szeretni.

"aki munkaidőkeretben dolgozik, a munkaidőkereten belül át lehet pakolgatni a munkanapokat (pl. pihenőnap helyett munkanap, cserébe viszont valahol a keretben munkanap helyett pihenőnap kell)."
Itt nincs ilyen.
Hétfőtől szombatig mindenki be van osztva folyamatosan. Néha vasárnapra is.

"hacsak nincs olyan, általad aláírt papírja a HR-nek, amiben önként és dalolva, akarom mondani, közös megállapodással ettől a 106.§ (3) bek. szabálytól akarategyezőségben eltértetek."
Nincs ilyen megállapodás.

Ha két hónap alatt többet dolgozok mint azok, akik csak H-P között dolgoznak, akkor a többletidőt rendkívüli munkavégzés díjazása alapján kell kifizetni?

„Ez a kettő így üti egymást, nem? Most akkor 40 vagy 48?”
Igen, látszólag üti egymást, de valójában nem. A szabály ugyanis azt mondja, hogy aki munkaidőkeretben dolgozik, legyen legalább egy olyan heti pihenőideje egy hónapban, ami kiteszi a 40 órát (a műszakváltások miatti forgások miatt lesz ennél rövidebb pienőidő is - sőt, Mt. gyakorlatilag lehetővé teszi a folyamatos, H-V, aztán melegváltásban forgás a következő hétre munkavégzési is....). Azonban a munkaidőkeret átlagában ki kell jönnie a 48 órás heti pihenőidőnek. A szabály tehát arról rendelkezik, hogy aki munkaidőkeretben dolgozik, a munkaidőkereten belül át lehet pakolgatni a munkanapokat (pl. pihenőnap helyett munkanap, cserébe viszont valahol a keretben munkanap helyett pihenőnap kell).
Így a te esetedben ez az általános szabály nem teljesül - hacsak nincs olyan, általad aláírt papírja a HR-nek, amiben önként és dalolva, akarom mondani, közös megállapodással ettől a 106.§ (3) bek. szabálytól akarategyezőségben eltértetek.

Ezt a tájékoztatást keresd elő, vagy kérd a HR-től:
Mt. 46.§ (1) "A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
[...]

5. a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §)"

„Többműszakos munkarendben és kéthavi munkaidőkeret tekintetében hogyan kell kiadni a pihenőidőt?”
Már írtam. Mt. 106.§ (3), kivéve ha van ettől eltérő - akár a munkavállaló számára ennél hátrányosabb - megállapodásotok.

"Heti 40 óra? vagy 48?"
Ez nincs leírva csak annyi, hogy teljes (nem rész) munkaidőben, napi 8 órában vagyok foglalkoztatva.

Kéthavi munkaidőkeret van meghatározva.
Tehát ha két hónap alatt többet dolgozok mint azok, akik csak H-P között dolgoznak, akkor a többletidőt rendkívüli munkavégzés díjazása alapján kell kifizetni?

"...keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható. Ebben az esetben a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell beosztani."
Ez a kettő így üti egymást, nem? Most akkor 40 vagy 48?

Többműszakos munkarendben és kéthavi munkaidőkeret tekintetében hogyan kell kiadni a pihenőidőt?

„Nincs meghatározott munkaidőkeret. / Ez ugye "túlórának" minősül, nem?”
No, ennek így együtt a legkisebb a valósíznűsége jelen szituációban.
Pattintsd fel a munkaszerződésed, annak összes hatályos módosításával együtt, és nézd meg, mi van benne a munkaidőre, munkaidőkeretre, munkarendre vonatkozóan.
3 műszakos munkarend? (gondolom, igen)
Heti 40 óra? vagy 48?
Abban van említés munkaidőkeretről vagy elszámolási időszak alkalmazásáról? Ha igen, mettől meddig tart? (munkaidőkeretet egyébként nemcsak szerződésben, hanem "helyben szokásos módon" is ki szoktak hirdetni. Kb. a HR melletti faliújságon vagy köremailben)
A munkaidőkeret maximális időtartama a Mt. 94.§ (2) bekezdés alapján hat hónap, de (3) bekezdés alapján kollektív szerződéssel szentesítve akár 36 hónap (=3 év) is lehet. Tehát ezen belül elég szabadon lehet tilitolizni a munkanapokat.

„Ez ugye "túlórának" minősül, nem?”
Nem, mivel feltehetően munkaidőkereten belüli munkabeosztásról, nem pedig azon felüliről van szó.
A túlóra hivatalos neve rendkívüli munkavégzés, az pedig definíció szerint a munkabeosztáson felül, esetileg elrendelt munkavégzést jelent.

Bocs, nem voltam alapos az idézettel. Ha van legalább egy heti 40 óra pihenőidő a hónapban, akkor OK:
Mt. 106.§ (3) "Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos,
c) az idényjellegű tevékenység
keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható. Ebben az esetben a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell beosztani."

Köszönöm.
Nincs meghatározott munkaidőkeret. Ez a beosztás folyamatos, egész évre érvényes.
Így a havi ledolgozandó munkaórák száma a 4 plusz szombattal számolva minden hónapban minimum 32-vel több, mint az alap heti 40 órás munkarend.
Ez ugye "túlórának" minősül, nem?
Így erre a havi 32 órára a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok érvényesek, nem?
Azaz a szombati napokra 100 százalékos bérpótlékot kell fizetni, jól gondolom?
Viszont itt akkor a "túlóra" előre, egész évre tervezve van, ami azt hiszem nem szabályos.
Továbbá ha vasárnap reggel hatig dolgozik valaki és utána hétfőn délután kettőre megy dolgozni, vagy ha valaki szombat éjjel 10-ig van bent és hétfő reggel 6-ra megy újra, akkor nincs meg a 40 óra pihenőidő egyik esetben sem.

Mt. 106. szakasz (3) alapján heti 40 óra egybefüggő heti pihenőidő szabályos. És munkaidőkeretben ez a beosztás is rendjén van, de nyilván ez kompenzálva lesz.
Amit viszont nem közöltél, az az, hogy milyen munkaidőkeretben dolgozol. Lehetséges, hogy a munkáltató a munkaidőkereten belüli munkanapok áthelyezésével oldja meg azt, hogy most 6 napos hetekre oszt be túlóra nélkül, amikor meg majd jönnek az egymás után pakolt szabadnapok, akkor meg teljes fizetéssel hesszelsz majd otthon úgy, hogy a szabadságod sem kopik.

Tisztelt Szakértők!
Februártól új minkaidőbeosztásra tér át a cégem.
3 műszakos munkarend lesz, heti váltásban.
Minden héten hétfőtől szombatig van beosztás.
Első héten 6-14 óra között, második héten 22-06, harmadik héten 14-22 óra között van munkaidő, heti hat napban.

A kérdésem az lenne, hogy ez a fajta munkaidő beosztás nem sérti-e a MT valamelyik paragrafusát a heti pihenőidők és a rendkívüli munkavégzés tekintetében.

Köszönöm.