Polgári per

Pont arról szólt. Tudjuk.

„Ha a bíró hoz egy végzést amiben azt állapítja meg, hogy nem vagyok a párom élettársa ”
Nyilván indokolja is a végzést - ami a jelenlegi rébuszbuborák alapján még akár arról is szólhat, miért nem lehetsz a párod képviselője/meghatalmazottja.
Jó játék ez! Találgassunk még, vagy végre feltárod a teljes tényállást?

" az érdekeinket is én tudom a legjobban védeni és képviselni. "

Hogyne. A saját vakbeledet is nyilván te tudod a legjobban kivenni a konyhaasztalon borotválkozótükörrel és bugylibicskával, elvégre a tied, azt csak te ismered legjobban.

eulimen, köszönöm a választ, a Pp. ben sehol nincs a kifogásolni való végzés elleni fellebbezés lehetősége, az a kínom, hogy majd az ítélethozatalt követő fellebbezésben kifogásolható az elsőfokú perben hozott jogsértő végzés, ami azt eredményezheti, hogy a végzések és eljárási hibák a tényállás hiánya és az ítélet megalapozatlansága miatt az ügy újra tárgyalását rendeli el a másodfok és közben mennek a hónapok évek. Ha van ügyvéd ha nincs a bíró jogsértő végzése ellen ő sem tud mit tenni, nekem sokkal nagyobb a mozgásterem a perben és hát az érdekeinket is én tudom a legjobban védeni és képviselni. Ha a bíró hoz egy végzést amiben azt állapítja meg, hogy nem vagyok a párom élettársa de ezt a perben, a teljes bizonyító erejű meghatalmazásom, a személyes költségmentességi nyomtatványban tett párom nyilatkozata, és egy teljes bizonyító erejű közjegyzői okirat ami szerint benne vagyunk az élettársi kapcsolatok nyilvántartásában tehát ezen kizárólag megdöntéssel annullálható iratok alapján sem vonja vissza a képviseleti jogomat kizáró végzését akkor mit kellene csinálnom, hogy a káros és a sorozatos eljárási jogainkat sértő bírói aktivizmust megakadályozzam?

@Botanicus
„a szövegértés úgy gondolom nem nálam okoz problémát”
Ebben egyre inkább kételkedem.
A Pp. 365. szakasz (2) bek. b) pontja egy feltétel. Az pedig teljes logikai bukfenc, hogy a feltétel teljesülését önmagával igazolod, mondhatni körkörösen, önmagával zárod be a feltétel teljesülését.
Én csak egy mérnök vagyok, de még számomra is nyilvánvaló, hogy a fenti feltétel teljesülését a törvényben a feltétel szövegén kívül kell keresni.
Ha csak ennyit találtál és semmi mást, akkor a bíró jogosan zárta ki a fellebbezést.
Ja, és mielőbb keress egy ügyvédet, mivel szerinted az egész világ (de minimum a teljes, független magyar bíróság, amely csak a törvénynek van alávetve) már most ellened van.

„Van olyan jogszabályhely a Pp.-ben ami kizárja az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezést?”
Már megint a szövegértés... Ne azt keresd ami kizárja, mert olyat nem fogsz találni, hiszen alapértelmezett a végzés elleni fellebbezés kizárása. Olyat keress, amikor kifejezetten lehetséges!
Uff.

Van olyan jogszabályhely a Pp.-ben ami kizárja az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezést? mert ha nem tilos vagy kizárt akkor szabad éppen - ahol ezt a törvény külön megengedi

a Pp. 365. § (2) Fellebbezésnek van helye b) az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha e törvény külön megengedi.

a jogszabályhely éppen megengedi a fellebbezést, a jogszabályhely a Pp. mint törvény része(!) a mondat második fordulata pedig azt közli ha e törvény külön megengedi a (2) bek. b) pont éppen ilyen - külön megengedi a fellebbezést - a szövegértés úgy gondolom nem nálam okoz problémát

KBS. milyen szövegértési problémára gondolsz?

És jogszabályszöveg-értelmezéssel se kellene foglalkoznod. Nem megy. Sőt, azt kell mondanom, tulajdonképpen bármilyen szöveg értelmezésében vannak nehézségeid, és mintha a logika sem lenne erősséged.
(Nem szemrehányásként mondom, az ilyesmi adottság - de akkor miért akarsz minden áron pert vinni. Nekem például nincs kézügyességem; nem is próbálkozom se szoborfaragással, se hímzéssel.)

Nem figyelsz: „A fellebezésben nem hivatkozhat a fél olyan tényre, jogra, bizonyítékra, amelyre korábban nem hivatkozott.”

Köszönöm szépen én is erre gondoltam a fellebbezésben meg kérem, hogy a másodfok saját hatáskörben folytasson le bizonyításokat és hozzon az ügyben döntést, mert már elegem van a Járásbíróságból.

Azt írja a bíró, hogy a végzése ellen a Pp. 365.§ (2) b) pontja alapján fellebbezésnek helye nincs, a jogszabály pedig éppen azt mondja, hogy
365. § (2) Fellebbezésnek van helye b) az elsőfokú bíróság végzése ellen, ha e törvény külön megengedi.

A bíró a kioktatási kötelezettsége körében nem írta meg, hogy mi tiltaná vagy korlátozná a fellebbezési jogomat.

katasztrófa

Ha a felperes a perfelvételi tárgyalásra nem megy el, és az alperes nem kéri a megtartását - miért kérné - akkor a bíróság a pert megszünteti.
Ha a felperes az érdemi tárgyalást mulasztja el, úgy kell tekinteni, hogy az ott történtekkel, elhangzottakkal kapcsolatban észrevétele, nyilatkozata nincs.
A fellebezésben nem hivatkozhat a fél olyan tényre, jogra, bizonyítékra, amelyre korábban nem hivatkozott.

K.B.S. valóban így van az életébe nem járt bíróságon ezért meghatalmazott meg, az alperesi oldal meg azért akar engem kitolni az ügyből mert velem nehezebb dolguk lenne.

ha már itt vagyok, olyankor mi van ha a felperes nem megy el a saját perére előtte kéri a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a per lezárását, és ha lezárja a pert az elsőfokú bíróság a fellebbezésben kéri, hogy az ügyét a másodfokú bíróság tárgyalja? van ennek valami esélye?

(Úgy lehet, az élettárs nem is nagyon akar pereskedni.)

Botanicus,

Az élettársad helyében lehet, hogy ügyvédet fogadnék. Pénzbe kerül, de éveket takaríthattok meg vele.

ezzel az a baj, hogy majd csak az ítélet után tudok panaszkodni de közben eltelik 2év és aztán a törvényszék majd vissza dobja új eljárásra ahol megint eltelik 2 év-
2 éve megy a per már az előző bíróságot komplett kizárattam így került az ügy másik bíróságra még mindig a perfelvételnél tartunk.

Konkrétan kizárt a bíróság az élettársam peres képviseletéből azzal, hogy nem vagyok az élettárása, akkor csináltatunk egy közjegyzői nyilvántartásba vételt és beküldtük a bírónak de nem vonta vissza végzését, most meg hiába az élettársam saját nevében írok a bíróságra folyamatosan küld végzéseket, hogy az ilyen olyan számú beadvány hatálytalan most meg már tele van a t@köm vele és inkább felvinném a követelést 30 milla fölé de mint írtátok ekkor sem szabadulok meg tőle. Már eljárási kifogást, elfogultsági kifogás, és elnöknek írtat levelet de semmi nem változik a párom meg picit sem ért a jogoz és nem akar bíróságra járkálni.

Botanicus,

Panaszkodni a szomszédnak lehet, a bíróságon nem. Konkrétan mi a gondod?

köszönöm szépen a gyors válaszokat ! újabb kérdésem az lenne hogy a bíró sorozatos eljárási szabálysértései miatt folyamatosan panaszkodásra kényszerülök, a jogsértő végzéseit nem lehet fellebbezni, hogy tudnám ezt egy másik bírósággal felülvizsgáltatni, mert az elfogultsági kifogásomat is házon belül a kollégák bírálják el ?

Botanicus,

Ha az alperesed már adott be ellenkérelmet, azzal a hatáskör már rögzült, és tovább folyik a pered a járásbíróság előtt. Egyébként a bíróság megállapítja a hatásköre hiányát, hivatalból megszünteti a pert, és átteszi az iratokat a törvényszékre. Pp. 240. § (1) e) ea) és (3).

Az ugye nem lesz meglepetés, hogy a törvényszéken már kötelező lesz az ügyvéd?

@Botanicus
Ha ezt itt kérdezed, akkor nincs ügyvéded.
Márpedig ha így vagy úgy, de a törvényszék lesz az elsőfokon eljáróilletékes bíróság, ott a jogi képvselet már kötelező.

sziasztok , kérdezni szeretném, hogy a Járásbíróság előtt megindult perfelvételi szakaszban lévő ügyben kereset módisítással a pertárgy értékét megemelem 30 millió forint fölé akkor a bíróság hivatalból kell észlelje a hatásköre és illetékessége hiányát vagy kérelmeznem kell?

előre köszönöm a választ ha kapok :-)

Ne viccelődjünk már! Új tényállítások a fellebbezésben sőt, nem is a fellebbezésben, hanem a fellebbezési válasziratban?! Ilyeneknek eleve nincs helye - akkor se igazak. Tetszettek volna ezeket előadni első fokon, ott is a perfelvétel során. (Na, például ezt jelenti a nyilatkozatok szigorú korlátozottsága az érdemi szakaszban: főszabályként nem lehet keresetet módosítani, új tényállítást, jogállítást tenni, új bizonyítékra hivatkozni. Mindezeket a jogorvoslat keretében méginkább nem lehet.)

Kovács Béla Sándor - Köszönöm!
Mit jelent az, hogy az érdemi szakaszban eleve korlátozott a hatályos nyilatkozat lehetősége? Lényegében annyit szeretnék nekik leírni, hogy a másik fél legutóbbi beadványából ezek és ezek az állítások, ilyen és ilyen okból nem igazak. Egy ilyen tartalmú beadványt figyelembe vesznek ebben a szakaszban, ha külön felhívás nélkül adom be?

Adhatsz. A másodfokon nem különül el a perfelvétel és érdemi szakasz - az a szabály pedig, hogy a felhívás nélkül benyújtott nyilatkozat hatálytalan, első fokon is csak a perfelvételre vonatkozik. (Az is igaz, hogy az érdemi szakaszban eleve korlátozott a hatályos nyilatkozat lehetősége.)

Miért nem konkrétan kérdezel? Hogy egyáltalán van-e értelme annak a beadni szánt nyilatkozatnak?