Már ezt a nyilatkozatomat visszavontam akkor és azóta új nyilatkozatot tettem már közös a háztartásunk bármit jelentsen is és így adtam be a meghatalmazásomat és az illeték feljegyzési jog iránti kérelmet amit a bíróság elfogadott abban nem volt problémája a közös háztartás vezetésének esetleges hiánya! Fejből idéztem a jogszabályt de a közös háztartásban élés és a közös háztartás vezetése két különböző fogalom nem csak szemantikailag de jelentésükben is az előbbit a jogszabály konkrétan tartalmazza (oda költöztem az élettársamhoz és együtt lakunk) míg a másik egy cizellált kiterjesztése a jogszabályi értelmezésnek ami a családjogi perekben szükséges (míg az asszony dolgozott, én otthon vezettem a háztartást, mostam főztem vasaltam bevásároltam és a gyereket gondoztam) de egy polgári kártérítési perben még soha semmikor nem kifogásolta egy bíró sem a közös háztartás vezetésének hiányát sem a Szegedi Törvényszék, sem a Kúria sem a Fővárosi Ítélő tábla. A Bírók a jogszabályokat azok céljával összhangban sem ellentétesen sem kiterjesztően nem értelmezhetik különben sérül a tisztességes eljárás elve és a jogbiztonság (Alkotmánybíróság) Azért nagyon nagy probléma, hogy azzal a bíróval kell jogértelmezési vitára kelnem akitől aztán majd a káraim megtérítését várom. Túl nagy a bírói aktivizmus (hogy egy klasszikust idézzek :-D) Addig tötyörészett meg hiány pótoltatott a bíró ameddig a károm majdnem tízszeresére emelkedett. 2025 április 14.-én lesz két éve, hogy beadtam a keresetemet és még mindig a perfelvételnél tartunk és azt elemezzük hogy magánszemély -e az élettársam vagy vállalkozó mert ha utóbbi akkor a bíró szerint nem lehetek a meghatalmazottja. Tiszta rébuszokba beszél a bíró azt mondja azért nem továbbította a kereset módosításomat az ellenérdekűnek mert még mindig nem egyértelmű, hogy a felperes egyéni vállalkozóként vagy természetes személyként perli az alperest. Közben már a kereset benyújtásakor beadványban elküldtem neki egy állásfoglalást a Kúriától miszerint; Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésével önálló, elkülönült jogalany nem jön létre, a vállalkozási tevékenység során keletkezett jogok és kötelezettségek a természetes személyt illetik és terhelik. És ennek ellenére nyilatkoznom kell, hogy milyen minőségben kívánjuk a pert lefolytatni. Nah mindegy is. Köszönöm szépen a válaszokat mindenkinek békés karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánok.
Polgári per
Azért finoman kifelejtettél egy szót abból a felsorolásból, ráadásul de : a "közös háztartás" kifejezetten szerepel is benne.
A Ptk. 6:514.§ szerint : „Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben” kell élni.
Nyilván itt van helye értelmezésnek. Mi a háztartás? Mi az érzelem? Mi a gazdaság?
Van erre elég alaposan, évtizedes-évszázados távban visszamenő értelmezések.
Az, hogy teljesen ugyanazt a helyzetet két bíró két különbözőképpen ítél meg, az persze probléma.
Ha ragaszkodsz ahhoz, hogy nincs közös háztartás, akkor nem vagytok élettársak.
A lényeg a lényeg! Éppen, hogy őszinte voltam és a PER1- ben a Bíró is elfogadta a hivatkozásomat! A közös háztartás vezetését nem kívánja meg a Ptk.. -ban lévő törvény betűje. Mivel minden Bíró más és más változó jogi ízléssel és igényekkel, ezért nem próbálok minden Bíró kényének kedvének megfelelni ragaszkodom a jogszabályban leírt szöveghez kiterjesztő értelmezések meg bele magyarázások nélkül. Az élettársi kapcsolathoz elég az együtt élés a felek közötti érzelmi kapcsolat fennállása, továbbá az, hogy legalább hallgatólagosan értsenek egyet abban, hogy a közös gazdálkodásuk eredményként szerzett vagyon közös legyen. Szó nincs közös háztartás vezetéséről mert egyáltalán mit jelent ez? csak bele magyarázni lehet. A családjogi törvény szerinti eljárásokban kiterjesztőbben és szigorúbban határozzák meg az élettársak fogalmát de a Polgárjogi eljárásokban nem. Ha konkrétan az élettársi kapcsolat miben léte a téma tárgya akkor lehet a közös háztartást forszírozni, ki mit mikor és miért tett a közös jövő érdekében, ennek semmi köze a kártérítési perhez sem a meghatalmazáshoz sem a személyes költségmentességhez vagy illeték feljegyzési jog kérelme elbíráláshoz.
A lényeg: vagy hamis nyilatkozatot tettél egy perben (ami finoman szólva nem szép dolog), vagy úgy akartál meghatalmazott lenni, hogy nem voltál arra jogosult.
felvilágosodásokra = felülkárosodásokra
Gerbera! annyiban vitatkoznék veled, hogy 1) a bíróság nem fogadhat be és nem is alapozhat jogsértően megszerzett bizonyítékra, 2) a PER1 -ben tett nyilatkozatomat felül írta a 3 hónappal később teljes bizonyító erejű magánokiratban két tanúval ellátott meghatalmazás és a személyes illetékfeljegyzési joghoz kitöltött nyomtatvány, az előbbi iratban benne van, hogy az élettársát bízza meg a felperes, a másikban benne van, hogy egy háztartásban élünk ez a két irat felül írja a 3 hónappal tett nyilatkozatot. 3) A PER1) ben tett nyilatkozatomat azért tettem mert a bíró azzal kezdett el foglalkozni, hogy ha élettársi meghatalmazott vagyok akkor nem lehetek a párom tanúja, ha tanúskodni akarok akkor nem lehetek meghatalmazott. Mivel annyira azért nem értem a jogot, hogy ilyenkor mit kell csinálni ez miatt válaszoltam úgy a bírói kérdésre, hogy nem járunk közösen a Lidlibe. Ha akkor tudom fejből a jogszabály szövegét akkor azt idéztem volna be neki.
Számomra teljesen nyilvánvaló, hogy azért vagyok "szívatva" mert kizárattam az előző Járásbíróságot ahol már bohózat volt a kereset módosításom körül kialakult helyzet. Ilyenek voltak például, hogy a bíró rébuszokban beszélt, ellentmondásokra hivatkozott amit a perben állítólag nem lehet feloldani de hogy hol és mi az ellentmondás azt nem határozta meg. Tiszta agyarém amit művelnem az emberrel. a végén más oda jutottunk, hogy leírtam kereset módosításba(csináltam egy megállapítási keresetet) hogy mi lenne a bíró dolga 20 kérelemmel és levezettem jogszabályokkal alá támasztva a kérelmeimet. A bíró azonnal jelezte, hogy ez egy másfajta ügy lenne, én meg mondtam neki, hogy csak abban az esetben ha én kérem, ha a bíróság magától észlelné a levezetett tényállásból és a felhívott jogszabályokból, hogy mi a dolga akkor nem nekem kellene azt meghatároznom. Mivel tudom, hogy az első fokon biztosan nem áll meg az ügy ezért minden keresetemet és előkészítő iratot úgy írok meg, hogy az később az ítélő táblánál vagy a Kúriánál helytálljon. A Járásbíróságokkal az a gondom, hogy minden egyes bíró más és más elvárásokat támaszt és kötelez hiánypótlásra én meg minden egyes bírónak a jogszabályok szerint válaszolok a kettő nem mindig van fedésben lásd, az élettársi meghatalmazás és a tanúskodás vagy a PER2 -beli meghatalmazás és a 3 hónappal tett alperes által jogsértően megszerzett nyilatkozatom. Egy másik bíróságon történt olyan, hogy a bíró úgy utasította el a kereset módosításomat, hogy nem létező jogszabályokra hivatkozott, egy másik bíróság pedig úgy hozta meg ítéletét, hogy még nem létező elévülési jogszabályra hivatkozott (ezt talán már írtam valahol a GET 28/A§ 2 éves elévülési szabálya a jogsértéskor még nem is létezett viszont a bíró szépen levezette, hogy mely követelésem mikor évült el. Közben az alperes felmondta a szerződésemet (ezzel kilépett a GET hatálya alól) de a jogsértést csak 2 évvel később szüntette meg a bíró meg erre az időszakra és az akkor keletkezett felvilágosodásokra is a 2 éves elévüléssel számolt (ez már egyébként törvényszék) Mindent egybe vetve tiszta agyrém ami a bíróságokon zajlik, a Kúria nem győzi tárgyalni az egységesítő állásfoglalásait.
Köszönöm a hozzáaszólásokat, a PER1 -ben az élettársi viszonyomra feltett bírói kérdésre azt válaszoltam, hogy bár nem ugyan az az állandó lakcímünk de 16 éve együtt élünk közös érzelmi és közös gazdasági céljaink vannak, hol nálam vagyunk hol a páromnál. Erre megkérdezte a bíró, hogy a háztartást közösen vezetjük -e? Mondtam neki, nem vezetünk közös háztartást mivel a törvény szövegében még utalás szinten sem szerepel, hogy közösen kell a Lidlibe járnunk bevásárolni. Ezek után a PER1 -ben a bíró elfogadta, hogy én legyek a párom perbeli élettársi meghatalmazotti képviselője. A 3 hónappal később indult PER2 -ben beadtam az élettársi meghatalmazásomat amit a bíróság el is fogadott. Az alperes ügyvédje valahonnan megszerezte a PER1 -ben korábban a fent idézett nyilatkozatomat, hogy nem vezetünk közös háztartást és erre való hivatkozással ellenkérelmében indítványozta, hogy a bíróság vonja vissza a képviseleti jogomat amit a bíróság a megkérdezésünk nélkül egyébként eléggé alpári stílusban írt Végzésével helyben hagyott. A végzése elleni fellebbezési jogomat kizárta. Írtam neki egy kifogást az eljárás szabálytalansága ellen, hivatkoztam, hogy azt a PER1 -beli nyilatkozatomat 3 hónappal korábban tettem, azóta a történések megváltoztak, ha úgy tetszik már közösen járunk a Lidlibe egyébként pedig a törvény nem követeli meg a közös háztartás vezetését csak az együtt élést és a közös gazdasági célokat, a bíró ezt figyelmen kívül hagyta és közvetlenül az élettársamnak küldött végzésben felszólította őt, hogy amiket beadványban küldtem a bíróságra azok érvénytelenek és adja be azt a saját nevében. Ismét eljárási kifogást írtam, mivel a beadványokat egyszer a saját meghatalmazásom hatálya alatt adtam be ugyan akkor a párom hivatalos címéről is ugyanazokat az iratokat, tehát a párom már jogszerűen beadta az iratokat ezért azt nem kell ismét pótolnia.
Most ott tartunk, hogy ismételten eljárási kifogást nyújtottam be egyben a bíró ellen elfogultságot jelentettem be. Az ügyvédet meg a PER1 -ből jogellenesen megszerzett irat tartása, a tartalmának kifűrkészése, a magán és üzleti titok megsértése és az irat jogellenes felhasználása miatt feljelentettem okirattal való visszaélés miatt, a kamaránál, az ügyészségen, és az adatvédelmi hatóságnál. Ilyen ügyvéd nem való az ügyvédi munkakörbe mert lejáratja a tisztességes szakmabelieket. Az ügyvéd a saját kézírásával ráírta a jogosulatlanul megszerzett iratra, hogy "titkos nem felhasználható" gondolom felrántotta a nem kis ügyvédi munkadíjat és ezt követően mégis be küldte a bíróságra. Nem akartam ennyire hosszan részletezni de kevesebb betűszámmal nem lehet az ügyet részletesen leírni.
Az ügyvéd a kamarai előzetes nyilatkozatában azt nyilatkozta, hogy az iratot nem jogellenesen szerezte mert a PER2 ügyben alperesként szereplő polgármestertől kapta. Ezzel mindjárt terhelő nyilatkozatot tett a polgármesterre akit azonos váddal szintén feljelentettem. A polgármester majd nyilatkozik, hogy kitől kapta az iratot akit szintén feljelentek a sort addig követem visszafelé feljelentésekkel még el nem érkezünk ahhoz az ügyvédhez aki a PER1 -ből jogosulatlannak kiadta az iratot. összességében katasztrofális helyzetben vannak azok akik Járásbíróság előtt akarják érvényesíteni a jogaikat. A PER1 -ben az ügy elintézésből kizárattam az egész bíróságot mert a 3 milliós kártérítési perből az azonnali jogvédelemre vonatkozó kérelmem sorozatos elutasítása miatt 27 milliós lett a követelésem. (elmaradt vagyoni előny)
AndrásH
A bíróság észlelte a per2-ben, hogy nem lehet képviseleti jogosultságod, ezért határozott, ahogyan határozott. A bíróság döntésében nincs semmi jogsértő: észlelte a kizáró körülményt, ezért intézkedési kötelezettség terhelte. Éppen az lenne jogsértő, ha az észlelés ellenére nem vonja meg tőled a képviseleti jogosultságot. Nyilvánvaló, hogy azt nem is kaphatod vissza.
Az egy másik dolog, hogy másvalaki - szerinted - jogsértő magatartása során észlelte a bíróság a kizáró körülményt, de ez a végeredményen nem változtat.
Persze, mondd csak, figyelek...
Azt még mindig nem árultad el, miért is vagy kizárva a perből. (Amit előadtál, hogy ti. egy másik pert megnyertél, az nyilvánvalóan nem lehet ok.)
KBS
Azért lovagolok rajta mert én voltam a meghatalmazott a párom nem ismeri a jogot még annyira sem mint én, és nagy összegű kártérítési perekről van szó, azért lovagolok rajta mert,
- mert a PER1 -ben ami ugyan nyilvános de az ügyvéd abban az ügyben nem rendelkezik perbeli legitimitással ergo a perben keletkezett iratokhoz kizárólag a felek engedélyével vagy bírói engedéllyel, az adatainkhoz, az üzleti titkainkhoz és a nyilatkozataink tartalmához jogszerűen nem férhetett volna hozzá,
- a PER2 -ben az ügyvéd jogellenesen úgy használta fel ezt a közokiratot, hogy a kezdő oldalára ráírta, hogy "titkos nem felhasználható" ezzel a beismerő vallomással felérő írásban tett megjegyzésével nyilvánvalóan elismeri, hogy az irat PER1 -ből való kikerüléséről ami jogsértő módon történt, tudomással bírt, és az iratot jogszabálysértés nélkül nem használhatta volna fel egy másik eljárásban stb..
A PER1 és a PER2 kizárólag annyiban függ össze, hogy mindkét alperes egy településen él egy helyi Zrt. és az Önkormányzat és mindkettő alperesként jelentős összegű külön indított kártérítési perben találta magát. A PER2 ügyben szereplő alperesnek a párom képviseletében már intéztem ügyét ami elment a Kúriáig és meg is nyertem a Kúria 98% -ban adott helyt a fellebbezésemben előadottaknak az ítélete még mindig ott pattog a Szegedi Törvényszék asztalán. A tanácsotokat azért kértem mert első körben a Kamara elutasította a panaszomat és el akarom kerülni az ügyvéd és az általa megnevezett polgármester valamint az irat kiadója mint harmadik személy elleni büntető feljelentést.
A tárgyalások nyilvánosak. Miért ne lehetne felhasználni egy nyilvános tárgyalás jegyzőkönyvét egy perben. Ráadásul, ha jól értem, a kollégának igaza volt: nem képviselheted a perben a felperest - és akkor vélt eljárásjogi meg etikai hibákon lovagolsz.
Gondolom, szeretnek téged a bírók. Szokták az ilyet.
Sziasztok, ismét bele futottam egy érdekes dologba és tanácsot szeretnék kérni. egy ügyben (hívjuk második pernek PER2)- ben felperesként élettársi meghatalmazottja vagyok a páromnak. Az alperes ügyvédje egy más alperes ellen folyamban lévő ügyben keletkezett, tárgyalási jegyzőkönyvhöz jutott illetéktelenül és jogosulatlanul (hívjuk első pernek PER1) - amit a PER2 -ben felhasznált ez okból a Bíróság megvonta a meghatalmazott képviseleti jogosultságomat.Az ügyvéd a saját kezével ráírta a jegyzőkönyv kezdő oldalára hogy "titkos nem felhasználható" és így használta fel mégis a bíróságon tehát tudta, hogy jogtalanul jutott a közokirathoz. Ezt követően panaszt tettem az (NO NAME) ügyvédi kamaránál ahol nyilatkoztatták, és válaszában előadta, hogy a PER2 ben szereplő alperestől kapta az iratot aki szintén jogosulatlanul jutott a közokirathoz mert a PER1 -hez semmi köze. A bíróság a képviseletii jogosultságom megvonásáról hozott végzésben az írta, hogy nincs jogorvoslati lehetőségem. Mi tehetek hogy a képviseleti jogosultságomat vissza kapjam és hogy az ügyvédet legalább kamarai megrovásban részesítsék?
„a pert 2018 október 15.-én indítottam. Végül is mikortól nem évültek el a káraim?”
Ítélet is született? Mert akkor onnantól ketyeg az elévülés.
A bíró nem így gondolta 2024 - október 05.-én hozott ítéletében mert azt írta a jogsértés megszűnésekor érvényben lévő 2 éves elévülés szerint a követeléseim 2017 december 16.-án elévültek miközben a jogsértéskor még nem létezett a 2 éves elévülési szabály. Ezért kérdeztem volt, hogy a 4,4 évig tartó jogsértés közben a jogsértés következtében keletkezett következmény károkra a jogsértéskori rPtk. szerinti vagy a közben hatályba lépett GET ágazati elévülések vonatkoznak?
Még folyamatban van - most kerül másodfokra az ítélet tartalmazza, hogy a GET 2 éves szabálya miatt elévült a követelésem lentebb írtam, hogy a jogsértéskor még nem volt hatályos ez a szabály. Az én álláspotom szerint mivel 2011 augusztus 15.-től 2015. december 16 -ig folytamban volt a jogsértés ezért az 5 éves elévülés megkezdődött de a jogsértés közben nyugodott. Amikor megszűnt a jogsértés akkor pedig nem a jogsértés közben bevezetett GET 2 éves elévülési szabálya lép érvénybe hanem a jogsértéskor érvényben volt rPtk. szerinti 5 éves elévülés. A jogsértéskor keletkezett károk idő közben felül károsodtak és halmozódtak. A kártérítés a kár bekövetkeztekor nyomban esedékes. A fogyasztóvédelmi hatóság 30 nap elteltével megállapította a jogsértést. E közben befizettem a tartozatlanul tőlem követelt összeget és a visszakapcsolás díját ami miatt alperesnek 24 órán belül vissza kellett volna kötnie a szolgáltatását ez végül csak 2015 december 16.-án abszolválta de az addig keletkezett káraimat nem fizette meg. 2016-ban felszólítottam a káraim meghatározásával 2018-ban meg bepereltem.
„a pert 2018 október 15.-én indítottam. Végül is mikortól nem évültek el a káraim?”
Ítélet is született? Mert akkor onnantól ketyeg az elévülés.
Háááát.. mit mondjak lehet másnak is "szakmai" kihívást jelent az elévülések értelmezése?
Köszönöm Gerbera, azt történt, hogy 2011 a GET. változása előtt történt a jogsértés augusztus 15.-én a GET októberben változott akkor vezetődött be a 2 éves elévülési szabály. A jogsértő állapot 2015 december 16.-án szűnt meg az alperes 2014 02 25.-én felmondta a szerződésemet ekkortól mindjárt ki is lépett a GET. hatálya alól. 2011.-től 2015.-ig a jogsértés ideje alatt a fogyasztóvédelmi Hatóság megállapította a jogsértő kikapcsolást meg is bírságolta alperest de alperes időhúzása miatt csak 2018 szeptemberben lett jogerős.
Az a bajom, hogy a jogsértéskor volt rPtk. szerint az azonnali károkra vonatkozik az 5 éves elévülés de ezek a károk 4,4 éven keresztül felül károsodtak és ez miatt bizonytalan vagyok, hogy a felül károsodásokra is az 5 év vonatkozik vagy a közben változó GET miatt 2 évesre. A másik mivel 2011-től 2015-ig a jogsértő állapot és a károkozás folyamatban volt ezért szerintem ez idő alatt az elévülés nyugszik de melyik indul újra az 5 éves vagy a 2 éves vagy mind kettő? Idő közben 2016 01 15.-én fizetési felszólítást küldtem alperesnek ez ismét elévülés megszakító tényező a pert 2018 október 15.-én indítottam. Végül is mikortól nem évültek el a káraim? Elolvastam a visszamenőleges törvény alkotás tilalmáról szóló AB határozatot és az csak annyit ír, hogy a visszamenőleges jogszabály alkalmazás is tiltott hacsak a jogszabály direkt kimondja egyébként csak az van, hogy Az új Ptk. hatályba lépésekor átmeneti szabályozás a 2010. évi CXXX. Törvény 15.§ (2) bekezdése szerint ;
A jogszabályi rendelkezést – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hatálya alatt
- keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
- megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.
Amennyiben a jogsértő magatartást „folyamatosan tanúsítják”, például egy környezetszennyező tevékenységet 2014. március 15-ét megelőzően kezdenek meg és ezt követően is folytatnak. Ez esetben a régi jogszabályokat kell alkalmazni a kárfelelősség megállapítása során, valamint a megsértett személyhez fűződő jogok alapján érvényesíthető polgári jogi igényekre is.
Ümm. Ezek az 1-2-3 éves ágazati elévülési szabályok a szolgáltatási díjtartozásokra (pl. gázszámla) vonatkoznak. A kártérítésre vonatkozó elévülési időre nincs hatása annak, hogy a kár valamely konkrét ágazat szolgáltatásával kapcsolatosan keletkezett.
KBS gyárilag így beszélek a bírósággal, a lényeg, hogy a feladatot nem tudom összerakni mert kutatást kellene végeznem hozzá de csak 2 napom van rá.
Egyszerű magyar köznyelven, jogi fejtegetés és terminus technicusok mellőzésével? (Azért nem kellene jogi nyelvet használnod, amiért Csoki ne beszéljen spanyolul.)
sziasztok! infót szeretnék kérni egy hozzá értőtől.
tényállításom: Az ügyemben 2011 augusztus 15.-i jogsértés időpontjában érvényes jogszabályok szerint kell a bíróságnak eljárnia.
A jogsértés időpontjában nem létezett ágazati jogszabály szerint elévülési idő, kizárólag a rPtk. szerinti 5 éves általános elévülés volt érvényben. A jogsértéskor azonnal esedékessé vált káraim, azt követően alperes 4.4 évig tartó időhúzása miatt a jogsértésből eredő következmény káraim mint tapadó károk keletkeztek.
Kártérítési ügyben a jogsértéskor azonnal esedékessé vált károk is az alperes időhúzó magatartása miatt 4,4 éven keresztül felül károsodtak és újabb károk keletkeztek. A jogsértés 2015 december 16.-án szűnt meg.
Közben 2011 december 15.-én ágazati jogszabály változás történt és a polgárjogi igény érvényesítésére bevezetésre került 2 éves elévülési idő.
Kérdéseim;
Ez a jogszabály módosítás érvényes az alap kárból eredő polgárjogi igény érvényesítés körében felmerülő felülkárosodások elévülésére?
Az ágazati jogszabály változás 2 éves elévülési szabálya érinti vagy felül írja a jogsértéskor érvényben lévő 5 éves elévülést?
A 4,4 évig fenn álló jogsértéskor érvényes elévülési idő a jogsértés megszűnéséig keletkezett károkra vonatkozik vagy csak az ágazati elévülési szabály bevezetéséig tart?
Ha a bíróság az alperesi jogsértésének folyamata közben bevezetett ágazati jogszabály alapján bírálja el a kártérítésemet akkor a bíróság ütközik -e a visszamenőleges jogalkotás és jogalkalmazás tilalmába?
Az nem jelent semmit.
„Társasházi távhőről leválás.”
Ettől nem lettem okosabb.
Hogyan szól a rendelkező rész? Első vagy másodfokon emelkedett jogerőre? Ha az előbbi, akkor te megalapozottnak tartod-e a döntést, vagy fellebbeztél volna vele szemben?
Társasházi távhőről leválás. Elhunyt alperes a vesztes. Fizetni kell, de ez a tétel nincs a hagyatékátadó végzésben.
Pardon, rendelt örökösök. Akkor a második kérdés sztorno.
Befejezett pernek nincs alperese. Miről szól az ítélet? házastársa nem volt az örökhagyónak?
