Gyermekelhelyezés. S.O.S

értem

szóval azt mondod, azoktól a nőktől, akik ocsmányul kiabálnak a férjükkel, nyugodtan elvehetik (és elvihetik a világ végére) a gyereket bírói ítélet nélkül, csak úgy bemondásra...

főleg, ha azt is elmesélik a férjek, hogy milyen rossz/lusta a volt feleségük...akkor már tényleg vihetik a családot bírói ítélet nélkül...

sokan nem értenének veled itt egyet.

Hááát ez így egy kicsit morbid. Amennyiben egy apa az apai kötelezettségeit minimálisan sem teszi meg, akkor nincs miről beszélni. Pl le kell kapcsolnom a rántás alatt a gázt, hogy a gyereket ráültessem a WC-re, mert az apja tévét néz, és nem ér rá. A ház körül mindent én csinálok, a gyerekek körül szintén. Abszolút nem csinál itthon semmit. Én nem akarom eltiltani a gyerekektől, és nem olyan messze költöznénk, hogy szökőévente egyszer láthatná a gyerekeit. Viszont nem lesz rájuk kiváncsi, mint ahogy most se az. Ha mondom, hogy a gyerek lázas, közli, hogy őt ez nem érdekli. És igen, ezt a magatartást nem védi a jog, mégis sértem az apai jogait, ha elköltözök a gyerekekkel. Én erre mondom, hogy nincs itt igazság. Mert ha elmegyünk, igenis utánunk fog jönni, és vissza követeli őket, a jog mellette áll, míg nincs határozat a gyerekelhelyezésről. De csak azért, mert egyedül a gyerekeken keresztül tud úgy igazán bántani. Hozzáteszem, fizikailag nem bánt, de ittasan nagyon ocsmányul kiabál velem is , a gyerekekkel is.

hááát

gondolom fordított helyzetben neked se tetszene, ha a férjed fogná a gyerekeket és lelépne az ország túlfelére, ahol vélhetően szökőévenként (ha egyáltalán) láthatnád őket.

persze hogy az ilyen magatartást nem védi a jog.

Mint ahogy azt sem védi, ha téged vagy a gyerekeket bánt a férjed, vagy ha netán te bántanád őket, az is a jog neheztelését vonná maga után.

Semmi baj. De tényleg dühít, hogy mindenhol falakba ütközöm. Vállalom, hogy itthagyom a házat, amiért 14 éve gürizek. Itthagyom a családom, az otthonom. Elmegyek két kicsi gyerekkel egy vadidegen városba, albérlet, munka, hogy el tudjam őket tartani, és NYUGODTAN élhessünk végre. Én adom fel az egész eddigi életem, hogy a gyerekeimnek jobb életet tudjak teremteni, mert minden anya ezt szeretné. És még ezzel én sértem meg a törvényt, és engem büntethetnek meg. Komolyan mondom, ez abszurd.

Egy ember - sőt szinte minden ember - 5-10 év alatt megváltozik, a valamikori énje egész más lesz. Sajnos többnyire negatív irányban... A lírtak alapján nem csodálom, hogy menekülni akarsz a házasságból, egyben a gyerekeknek is nyugodtabb életet biztosítani.

Elnézést...

Köszi a kioktatást! Nem, legénykorában ő nem ilyen volt. Családcentrikus, gyerekimádó, segítőkész, jó ember volt. Pár éve problémái adódtak, amelyek miatt az alkoholhoz fordult. És bár sokat beszéltem vele, hogy nem ez a megoldás, nem értem el semmit. Aztán az édesanyja közölte, hogy minden férfi megissza falun, és ennyi jár az ő fiának is. Na innen már nem volt visszaút. Egyre többet és többet ivott. Biztos, hogy bennem is van hiba, de én legalább megpróbálok változtatni, és változtatok is, ha szembesítenek vele. De az alkoholprobléma egy betegség, amit a beteg akaratán kívül nem tudnak kezelni. Ő pedig nem akar változni. Betegségét követően szigorú alkoholtilalmat írt elő az orvosa. Jelenleg még többet iszik, mint előtte. Pedig megbeszéltük, hogy megváltozik, vigyáz magára, és akkor vele maradunk. Gondolod, hogy nyakamba vennék két kisgyereket, és nekiindulnék a vakvilágba, ha nem lenne rá okom?

Amíg nincs eltiltva a gyermekektől addig a felügyeleti jog gyakorlására jogosult.

Zárójelben jegyzem meg: erről a férfiről legénykorában nem lehetett már látni, hogy milyen férj és milyen apa lesz? - te mentél hozzá és te szültél neki gyermekeket...

Magadban is keresd a hibát.

Még nem költöztünk el, csak tájékozódom. Én is attól félek, hogy úgymond "visszalopja" majd a gyerekeket. Voltam a családsegítőbe, és röhejnek tartom, hogyha egy anya tisztességesen szeretné biztonságban nevelni a gyerekeit, és csak úgy tud elválni az alkoholista férjétől, hogy távol tőle, mert szerintem fizikailag is képes lenne bántani, sőt a végső legrosszabbtól is tartok, akkor a törvény nem a gyerekeket és a szenvedő felet védi, hanem az alkoholista apát, akitől félnek a gyerekek.

És még a következő: mível az elhelyezés dolgában itélet még nem született, valamint az apa (is) teljes jogú szülői felügyelettel rendelkezik, megteheti, hogy egy elvitelről akár vissza sem viszi...

Jó ezt figyelmedben tartani!

Mivel a bíróság a láthatás/kapcsolattartás dolgáról még nem döntött, jelen idő szerint végül is nem vagy köteles az elvitelt biztosítani. Vagyis nálad játszadozzon stb. a gyermekkel - passzív jelenétedben -, de az elvitelhez ne járulj hozzá ha úgy látod jónak. (Az első ilyen alkalmakkor jó lenne hogy valaki harmadik személy is a lakásban/házban tartózkodna.)

A kérdésben a bíróságnak elvileg akár az első tárgyaláson dönteni kellene, de valami ok miatt lám mégsem...

Monalisa
laikus hozzászóló

Ez főleg attól függ, melyik helyi bíróságról van szó. Amíg nincs döntés, addig elvileg a korábbi lakóhelyén kellene lennie a gyermeknek.

Sziasztok! Meg tudná valaki mondani, hogy az ideiglenes gyermekelhelyezésről kb mennyi idő alatt határoz a hatóság? Amíg nincs meg a határozat, addig a férjem bármikor elviheti tőlem a gyerekeket, amennyiben elköltözünk tőle (alkoholista, goromba), akár a beleegyezésem nélkül is?

Igen, ember legyen a talpán aki egy idegbeteg embert szakorvoshoz tud citálni, de mindenképpen meg kell próbálni, hiszen a közös gyermek édesanyjáról van szó - és ez független a megromlott házasságtól.

A türelem, a rábeszélő szép szó - és remélve megelőzhető egy tragédia.

Monalisa! Hálás köszönet a segítségért, megerősítettél abban, amire én is gondoltam. A házasságon sajna már rég nem lehet segíteni, a feleséget nem lehet idegorvoshoz citálni, a gyermekpszichológusi szakvéleményről pedig nincsenek kétségeim. Mégegyszer köszönöm!

Azt a szerencsétlen nőt tessék elvinni pszichiáterhez - talán még nem késő. Egy megfelelő kezelés lehet hogy javít az idegein - talán a házasságon is.

Váláskor a bíróság által elvégeztetett gyermekpszichológusi véleménye alapján döntenek a gyermek "melyikhez is" történő elhelyezéséről.

Ha az apánál helyezik el, az anyának t.díjat kell fizetnie...

Monalisa
laikus hozzászóló

Hátha valakinek van egy jó tanácsa a leírtak alapján...

Kedves Fórumozók!
Az lenne a kérdésem, hogy amennyiben két fél között válásra kerül sor, milyen esetben dönthet a bíróság úgy, hogy a gyermeket az apánál helyezzék el. Tudom, hogy Magyarországon a bíróság igen anyaközpontú, ezért érdeklődöm, mi van abban az esetben, ha a család a férj nagymamájával él együtt, az asszony teljes hisztérika és lelki terrorban tartja az egyébként nagyon jó férjét, azzal fenyegetőzve, hogy amennyiben az elválik tőle, akkor öngyilkos lesz. A gyerek ugyanolyan szellemi terrorban van, állandóan üvöltözik és hisztériázik vele, s ez sajnos a gyermek mentális fejlődésén is meglátszik. Az apa ezt megelégelve fontolgatja, hogy elválik. Közös vagyonuk nincsen, de szeretné a kisfiút maga mellett tartani. Van-e erre reális esélye? A kisfiú négy éves és megkérdezésre is az apjával akar maradni. Amennyiben elválnának, az anyának nem lenne hova mennie, maximum albérletbe, de ezt a hat órás munkabéréből és a családi pótlékból nem biztos, hogy tudná fedezni…

Tisztelt Grád András úr!
A gyermeknek szerintem jobb lenne az anyánál és természetesen nálam .Igaz tulajdonunkban nincs lakás nade az apáéban sincs mert ő is albérletben lakik.Az apa (nevezzük annak) iszik és előfordult hogy bántotta az anyát (akivel össze szeretnénk költözni)Ez a héten lett volna de sajnos nem jött össze.Sajnos bizonyítani nem tudja az anya a bántalmazást mert nyomok nincsenek (a lelki nyomokat leszámítva).Tanácstalanok vagyunk és már lelkileg mind a ketten összetörtünk mert nem látunk kiutat.

Derill időnként visszajöhetne írni...

sulcwap: A gyermeket mindkét szülő jogszerűen tarthatja ugyan magánál, de a bírói gyakorlat általában nem veszi jó néven az elhelyezés egyoldalú megváltoztatását, hacsak ez nem áll bizonyíthatóan a gyermek érdekében.

katinka71: A gyermekelhelyzést jogilag csak a bíróság változtathatja meg, de ez nem zárja ki, hogy a felek egymás között megállapodjanak, és ha ez működik a gyakorlatban, akár sosem kell bírósághhoz fordulniuk. Ha a szülők egyike sem akarja vállani a gyermek nála történő elhelyezését, keresniük kellene valaki mennél közelebbi rokont (és vele együtt a gyámhivatalhoz fordulni a dolog hivatalos része miatt), mert ha ez se működik, a gyerek végső soron intézetbe fog kerülni, amit a legrosszabb megoldásnak gondolok.

Elhelyezés dolgában lehet még érdeklődni a megyei Vöröskeresztnél, valamint vannak egyházi intézmények is.

Érdeklődj a városi önkormányzat szociális csoportjánál. Előfordulhat hogy aktuálisan csak valamelyik közeli megyében tudnának elhelyezést felajánlani - majd megmondják/elmondják. Az is előfordulhat, hogy várólista van.

Javaslom írd be a Google keresőbe az "anyaotthon" kifejezést, és több mint 1000 találat olvasható.

Üdvözletem kedves fórumozók!
Sajnos még mindig nem sikerült elmennem a gyermekemmel az iszákos ,verekedős élettársamtól.Eről írtam egy másik helyen de azt nem találtam

Anyaotthonba tudnék csak menni mert albérletre nincs annyi pénzem jelenleg.Azt szeretném megkérdezni hogy hogyan működik ez hogyan lehet bekerülni csak egy rövid időre?

Segítségüket előre is köszönöm.
Tisztelettel:Mária

> megteheti azt, hogy apánál hagyja a gyereket
> akkor is ha az apa ezt nem szeretné.
Meglehetősen kizárt ennek jogszerű keresztülvitele.

> Kérhető-e a bíróságtól, hogyha nem tudom a gyereket
> eltartani, az apához helyezze és tőlem ne kérjen
> tartásdíjat, mivel az ők megélhetésük biztosítva van.
Kérhető. Bármi az. Csakhogy a bíróság gondolkodás nélkül el fogja ezt utasítani.

Ha nem telik tartásdíjra, akkor kölcsönt kell felvenni, másodállást kell vállalni, stb. Akár a saját tartás rovására is fizetendő, mert a gyermek érdeke a családjogi viszonyokban minden más érdeket megelőz.

Gyors kérdés: ha van egy aláírt megállapodás(miszerint a 3 fiúgyermeket szétválasztják oly módon, hogy a középső(8 éves) marad anyával, a másik kettő(11, 4 éves) apával, aki biztos állással, házzal és menyasszonnyal rendelkezik, amit már kétszer megtámadott anyuka, arra hivatkozva, hogy nem jó a középső gyereknek egyedül( de a pszichológiai szakvélemény szerint ez a felállás jó), mellesleg anyukának nincs biztos munkahelye( alacsony a jövedelme), senki hozzátartozója, nincs élettársa és a fedél a feje felett is bizonytalan, ha a megállapodásban felajánlott ingatlant nem fogadja el. Kérdésem az, ha egy ilyen megállapodást fogad el a bíróság és anyuka külföldön tud csak olyan munkát vállalni, amiből a megélhetése biztosított( mert diplomás munkanélkülinek lenni nem egy felemelő érzés és megélni sem lehet belőle, különösen nem egy kisgyerekkel), abban az esetben megteheti azt, hogy apánál hagyja a gyereket akkor is ha az apa ezt nem szeretné.Kérhető-e a bíróságtól, hogyha nem tudom a gyereket eltartani, az apához helyezze és tőlem ne kérjen tartásdíjat, mivel az ők megélhetésük biztosítva van.