Létezik ilyen?

„A helyi építési szabályzat módosítása folytán valóban átkerülhet a szomszéd tulajdonába az általam korábban, a módosítás előtt, jogszerűen felépített kerítésem?”

Nem.

Az OTÉK alant idézett szövege az építési hatóság által elrendelt kerítésépítési szabályokra vonatkozik.
Az OTÉK 44. § (9) bekezdése pontosan: Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén – a helyi szokásoknak megfelelően – az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.

Ebből annyit kellene értelmeznie az építéshatósági ügyintézőnek, hogy megvizsgálja, a hatóság rendelte-e el a kerítés létesítését, illetve hogy lenne-e egyébként jogalapja elrendelni? Valószínűleg nem. Egy ügyintézőnek, akinek egyébként bár e-mail-eket írogat, közel sem biztos, hogy van önálló döntési, és kiadmányozási joga. Szóval ennek azért nem dőlnék be.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy egyebekben a kerítés építési viták eldöntésére nem az építési hatóság, hanem a bíróság jogosult, hiszen alapból tulajdonjogi (polgárjogi) kérdésekről beszélünk, ahol a bíró elvileg jogvégzett ember, így ő talán tudja is értelmezni a jogszabályokat. Magyarán, ha ebben a kérdésben az építési hatóság állást foglal, egyszerűen túllépi a hatáskörét.

És elnézést, de le kell írnom: mindegy, milyen kőműves, mindegy, milyen drót, stb. stb.

A lényegre válaszoljon valaki, ha kérhetem (kérhetjük).

Természetesen az építési hatóság. E-mailben is lehet kérdezni az illetékes ügyintézőtől, ő e-mailben válaszol. Ez nem tilos.
És ha a szomszédot így tájékoztatja az ügyintéző, akkor ő erre hivatkozva elzavarja a kőműveseket, akik javítani akarják a kerítést. Megjegyzem, a kérdező területén belül, viszont hozzá kell érni a dróthoz, ami a szomszéd szerint már az övé. És nem engedi. A kőművesek n nem akarnak vitatkozni és jogi ügyekbe keveredni, tanúskodni. Inkább elmennek.

Sok minden elhangzott a témával kapcsolatban, csak épp a kérdésre nem született válasz. Az elkeseredett szomszéd helyett most én kérdezem, mert engem is érint a téma:

A helyi építési szabályzat módosítása folytán valóban átkerülhet a szomszéd tulajdonába az általam korábban, a módosítás előtt, jogszerűen felépített kerítésem? Ez a lényeg.

„A hatóság e-mailben megküldött tájékoztatása sajnos így szól.”
Milyen hatóság?
Miért email?
Tájékoztatás? Hát az meg kit érdekel? Egy határozat, legfeljebb, jogorvoslati kioktatással...

253/1997 (XII 20.) Korm. rendelet 44 §. (9) bek.:

"Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos az oldalkerítést azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. "

Ettől eltérhet a helyi építési hatóság a kialakult szokásoknak megfelelően. De nem tért el.

Ezzel él vissza a szomszéd, mert a hatóság olyan tájékoztatást adott neki, hogy a kérdező által épített kerítés immár a szomszéd tulajdonába került.

A fenti kormányrendelet ez év december 31-ig van érvényben.

Remélem, elég rövid voltam.

Nanemaa

Igen, két különböző fogalom a kötelezettség és a tulajdon a kerítés vonatkozásában. Sajnos a hatóság nem így értelmezi, emiatt a jobb oldali szomszéd erre hivatkozva több kőművest elriasztott a kerítés javításától. Még attól is, hogy a kerítés mellett, a saját területen betonsáv kerüljön lerakásra.
Megjegyzem, a drót abszolút a telekhatáron van, a jobb oldali szomszédnak "köszönhetően" többször fel lett mérve igazságügyi szakértő által, s a felmérés óta nem lett változtatva a nyomvonal.

A HÉSZ módosítás ha megváltoztatja a beépítési módot szabadon állóról oldalhatáron állóra, akkor azt is előírja, hogy azon az oldalon kell kerítést építeni, amelyik oldalon kell majd építkezni, ha új házat épít valaki. Bal oldalt ír elő, eddig jobb oldal volt.
Emiatt úgy értelmezi a hatóság és a szomszéd, hogy a módosítás folytán a szomszéd tulajdonába került a jobb oldali kerítés, mert ez az ő bal oldala.
Ezáltal szerintük a kérdező által felépített kerítés ellenérték nélkül átkerült a szomszéd tulajdonába, s azt a szomszéd bármikor lebonthatja.
A hatóság e-mailben megküldött tájékoztatása sajnos így szól.
Ismerem az ügyet, a hatóság a fentiek szerint tájékoztatta a kérdezőt. A kérdező másik szomszédja vagyok.

Fenntartom a korábbi állásfoglalásomat, miszerint a HÉSZ módosításának semmiféle káros hatása nincs a meglévő kerítés fenntartása kérdésében. Azt pedig nem tudjuk, hogy a kérdezőnek a módosítás egyébként milyen jogát, jogos érdekét sérti?

Amalia,

2024.10.22-én ezt írtad a kerítéses topikban :

„Most új rendezési tervet fogadtak el, melyben ez a tömb oldalhatáron álló beépítésű lett.”

Annyira nem új fejlemény akkor.

Amalia

„Azért bátorkodtam feltenni a kérdést, mert új fejlemény, hogy megváltoztatták a rendezési tervet a mi kárunkra.”
Abban azért igaza volt drbjozsefnek, hogy lehetne rövidebben is kérdezni.
Ráadásul új témát nyitva megint, mert a régi hely már nem felelt meg neked.
Nem biztos, hogy az egész képernyőt be kell töltenie egy hozzászólásnak.
Az ilyet itt senki sem kedveli, de leginkább nem olvassák el végig.

Nanemaa

Köszönöm.

drbjozsef

Köszönöm, ez még hiányzott nekem. Azért bátorkodtam feltenni a kérdést, mert új fejlemény, hogy megváltoztatták a rendezési tervet a mi kárunkra. Erről eddig még nem tudtam.

Ezért mertem kérdezni, de nem fogok, mert csak bántást kapok. Ilyen a magyar ember újabban.

Majd én megoldom. Segíts magadon, az isten is megsegít. Az istenen kívül senki, mindenki csak azt nézi, hogyan rúghat bele a másikba. Tisztelet a kivételnek.

Létezik ilyen?
Milyen? Hogy hetente megkérdezed?

A szomszéd csak azért "röhög a markába", mert rájött, hogy át tudott verni téged.

1. Az, hogy egy telektömböt átsorolt az önkormányzat ( a helyi építési szabályzat) még nem jelenti automatikusan, hogy a kerítés építési szabályok is megváltoznak. Vita esetén egyébként a bíróság dönthet. Megjegyzendő, hogy az, hogy egy telek építési helye oldalhatáron álló, még nem jelenti azt, hogy az épületnek is az oldalhatáron kell állnia, ha egyébként építési helyen belül áll.
2. A kerítés építési "kötelezettség" és a kerítés, mint építmény tulajdonjoga, két különböző fogalom. Az építési törvény értelmében, az építmény tulajdonosa köteles a tulajdonát képező építmény jókarbantartásáról gondoskodni. Ha ezt nem teszi meg, akkor az építési hatóság kötelezheti erre. Természetesen, ha valakinek egy adott telekhatár szakaszon nincs kerítés építési kötelezettsége, akkor az azt el is bonthatja. Igaz, mivel kerítés építése nem kötelező, így ezt akkor is megteheti, ha egyébként azon az oldalon áll a kerítés, ahol egyébként kötelezettsége lenne erre.
3. Kerítés építésére a legritkább esetben kötelez a hatóság, így ezen ügyben is erősen félre vagy vezetve.

+1. A helyedben én "visszaröhögnék" a jó szándékú szomszédra. ;)

A telkem jobb oldalán kerítést létesítettem sok-sok évvel ezelőtt. A szomszéd háza is és a miénk is szabadon állóként kapott építési engedélyt. A szomszéd nem tartotta be az engedélyben előírtakat, 2 m-rel közelebb jött hozzánk, de akkor is maradt köztünk 3 méter távolság legalább. (Az engedélyben mindkét oldalon legalább 5 métert írtak elő).

A közterülettel határos oszlopom megdőlt kissé. Meg akartam erősíteni, a szomszéd azonban minden szakembert elmart innen, holott a saját területemen akartam dolgozni. A tulajdonos az önkormányzatnál dolgozott, így sok szakit ismer.

Az önkormányzattól kértem tájékoztatást. Meglepetésemre a válasz a következő volt.

Az utcának azt a tömbjét, ahol a házunk (és a szomszéd háza van), a rendezési tervben átsorolták oldalhatáron álló beépítési módra, annak ellenére, hogy egy kivételével minden ház szabadon álló. Ebben a tömbben 5 ház van a következő merőleges utcáig. Négy ház szabadon állóként, egy ház oldalhatáron állóként épült. (Az oldalhatáron épült ház tulajdonosa tanácsi dolgozó volt, akkor még tanács).

Oldalhatáron álló építkezésnél a műszaki ügyintéző írásos tájékoztatása szerint nem a jobb oldali kerítést építhetem fel, hanem a bal oldalit.

És azt is közölte, hogy az elrendelés nélkül épített kerítés bármikor elbontható.

Kérdésem: legalább negyven évvel ezelőtt létesített kerítést valóban elbonthatja a szomszéd, hiába én építettem? (Egészen pontosan a tíz oszlopból hatot én vásároltam, amikor felújítottam a kerítést, négy megmaradt, amit a szomszéd édesapja épített fel édesapám megbízásából, de kifizette neki). A kerítésdrót és a fehér hullámlemez is az én tulajdonom.

És hiába adtam ki pénzt a kerítésem építésére és fenntartására, most építhetek a másik oldalon is egy kb. 20 méter hosszú kerítést? Amit ráadásul bármikor elbonthatnak? Mert elrendelés nélkül épült? Lakóházak vannak itt, a miénk is az, bár üdülő is akad. A biztonság miatt kerítésre szükség van, ez nem vitás.

Ez abszurdum.

Meg lehet változtatni egy fennálló beépítési módot egy tollvonással? Aminek nem csupán a kerítéslétesítési probléma a következménye, hanem az is, hogy az új rendezési terv szerint ha új házat építenénk, azt nem lehetne úgy elhelyezni, hogy megfelelő benapozást kapjon. a telek az előírt helyen túl keskeny, a szomszédos házak és a szemben levő három emeletes házak mindig beárnyékolnák.

Nem akarjuk lebontani a meglevő házunkat, ami a telek mélyén van, de lehet egy természeti katasztrófa, adódhat valami, ami miatt el kellene adni. Esetleg bővíteni szeretnénk. Amit már nem tehetünk meg, értelmezésem szerint. Tehát jelentős értékcsökkenés következett be egy tollvonással.

Ráadásul a szomszéd röhög a markába, hogy nem javíthatom/erősíthetem meg a saját magam által épített homlokzati oszlopot, mert nem elrendelésre épült, tehát bármikor lebontható.

Ez így működik hazánkban? Hogy egy tollvonással bárkit tönkre lehet tenni? Hogy egy tollvonással semmissé lehet tenni egy nagy költséggel felépített kerítést? Mert nem elrendelésre épült?

Akkor senki sem létesíthet kerítést a tulajdona köré?

És a Ptk. kerítésépítésre vonatkozó rendelkezése már nem is érvényes? Hogy a helyi szokásoknak megfelelően lehet csak változtatni a kerítésépítési szabályokon önkormányzati szinten?

Akkor miért írja elő a Ptk., hogy kerítés létesíthető akkor is, ha nem a tulajdonos jogosult rá, de a kerítésnek a saját területen kell állnia?

Nem értem ezt az egészet.

Kisvárosunkban egy asszony, aki szabályosan tartott állatokat, de egy haver társasházat épített mellé, és kifogásolta azt a kevés állatot, öngyilkos lett, mert kötelezték az állatok leölésére. Ez a falusi besorolású tömbben történt.

Teljesen kétségbe vagyok esve. Ez a ház és telek az életem, nem túlzás.