Létezik ilyen?


Amalia # 2024.10.28. 12:24

A telkem jobb oldalán kerítést létesítettem sok-sok évvel ezelőtt. A szomszéd háza is és a miénk is szabadon állóként kapott építési engedélyt. A szomszéd nem tartotta be az engedélyben előírtakat, 2 m-rel közelebb jött hozzánk, de akkor is maradt köztünk 3 méter távolság legalább. (Az engedélyben mindkét oldalon legalább 5 métert írtak elő).

A közterülettel határos oszlopom megdőlt kissé. Meg akartam erősíteni, a szomszéd azonban minden szakembert elmart innen, holott a saját területemen akartam dolgozni. A tulajdonos az önkormányzatnál dolgozott, így sok szakit ismer.

Az önkormányzattól kértem tájékoztatást. Meglepetésemre a válasz a következő volt.

Az utcának azt a tömbjét, ahol a házunk (és a szomszéd háza van), a rendezési tervben átsorolták oldalhatáron álló beépítési módra, annak ellenére, hogy egy kivételével minden ház szabadon álló. Ebben a tömbben 5 ház van a következő merőleges utcáig. Négy ház szabadon állóként, egy ház oldalhatáron állóként épült. (Az oldalhatáron épült ház tulajdonosa tanácsi dolgozó volt, akkor még tanács).

Oldalhatáron álló építkezésnél a műszaki ügyintéző írásos tájékoztatása szerint nem a jobb oldali kerítést építhetem fel, hanem a bal oldalit.

És azt is közölte, hogy az elrendelés nélkül épített kerítés bármikor elbontható.

Kérdésem: legalább negyven évvel ezelőtt létesített kerítést valóban elbonthatja a szomszéd, hiába én építettem? (Egészen pontosan a tíz oszlopból hatot én vásároltam, amikor felújítottam a kerítést, négy megmaradt, amit a szomszéd édesapja épített fel édesapám megbízásából, de kifizette neki). A kerítésdrót és a fehér hullámlemez is az én tulajdonom.

És hiába adtam ki pénzt a kerítésem építésére és fenntartására, most építhetek a másik oldalon is egy kb. 20 méter hosszú kerítést? Amit ráadásul bármikor elbonthatnak? Mert elrendelés nélkül épült? Lakóházak vannak itt, a miénk is az, bár üdülő is akad. A biztonság miatt kerítésre szükség van, ez nem vitás.

Ez abszurdum.

Meg lehet változtatni egy fennálló beépítési módot egy tollvonással? Aminek nem csupán a kerítéslétesítési probléma a következménye, hanem az is, hogy az új rendezési terv szerint ha új házat építenénk, azt nem lehetne úgy elhelyezni, hogy megfelelő benapozást kapjon. a telek az előírt helyen túl keskeny, a szomszédos házak és a szemben levő három emeletes házak mindig beárnyékolnák.

Nem akarjuk lebontani a meglevő házunkat, ami a telek mélyén van, de lehet egy természeti katasztrófa, adódhat valami, ami miatt el kellene adni. Esetleg bővíteni szeretnénk. Amit már nem tehetünk meg, értelmezésem szerint. Tehát jelentős értékcsökkenés következett be egy tollvonással.

Ráadásul a szomszéd röhög a markába, hogy nem javíthatom/erősíthetem meg a saját magam által épített homlokzati oszlopot, mert nem elrendelésre épült, tehát bármikor lebontható.

Ez így működik hazánkban? Hogy egy tollvonással bárkit tönkre lehet tenni? Hogy egy tollvonással semmissé lehet tenni egy nagy költséggel felépített kerítést? Mert nem elrendelésre épült?

Akkor senki sem létesíthet kerítést a tulajdona köré?

És a Ptk. kerítésépítésre vonatkozó rendelkezése már nem is érvényes? Hogy a helyi szokásoknak megfelelően lehet csak változtatni a kerítésépítési szabályokon önkormányzati szinten?

Akkor miért írja elő a Ptk., hogy kerítés létesíthető akkor is, ha nem a tulajdonos jogosult rá, de a kerítésnek a saját területen kell állnia?

Nem értem ezt az egészet.

Kisvárosunkban egy asszony, aki szabályosan tartott állatokat, de egy haver társasházat épített mellé, és kifogásolta azt a kevés állatot, öngyilkos lett, mert kötelezték az állatok leölésére. Ez a falusi besorolású tömbben történt.

Teljesen kétségbe vagyok esve. Ez a ház és telek az életem, nem túlzás.

nanemaaa # 2024.10.28. 14:31

A szomszéd csak azért "röhög a markába", mert rájött, hogy át tudott verni téged.

  1. Az, hogy egy telektömböt átsorolt az önkormányzat ( a helyi építési szabályzat) még nem jelenti automatikusan, hogy a kerítés építési szabályok is megváltoznak. Vita esetén egyébként a bíróság dönthet. Megjegyzendő, hogy az, hogy egy telek építési helye oldalhatáron álló, még nem jelenti azt, hogy az épületnek is az oldalhatáron kell állnia, ha egyébként építési helyen belül áll.
  2. A kerítés építési "kötelezettség" és a kerítés, mint építmény tulajdonjoga, két különböző fogalom. Az építési törvény értelmében, az építmény tulajdonosa köteles a tulajdonát képező építmény jókarbantartásáról gondoskodni. Ha ezt nem teszi meg, akkor az építési hatóság kötelezheti erre. Természetesen, ha valakinek egy adott telekhatár szakaszon nincs kerítés építési kötelezettsége, akkor az azt el is bonthatja. Igaz, mivel kerítés építése nem kötelező, így ezt akkor is megteheti, ha egyébként azon az oldalon áll a kerítés, ahol egyébként kötelezettsége lenne erre.
  3. Kerítés építésére a legritkább esetben kötelez a hatóság, így ezen ügyben is erősen félre vagy vezetve.

+1. A helyedben én "visszaröhögnék" a jó szándékú szomszédra. ;)

drbjozsef # 2024.10.28. 14:37

Létezik ilyen?
Milyen? Hogy hetente megkérdezed?