Válás, vagyonmegosztás

valoper,

Az ilyen kifizetést a jog ajándékozásnak tekinti. Kérdés, hogy a saját gyerekének, vagy a családjának, így áttételesen a házastársának is szánta-e azt.

A bírósági gyakorlatban főszabályként a szülő által adott jelentős értékű ajándékot úgy kell tekinteni, hogy azt az ajándékozó elsősorban a saját gyermekének szánja, ha a felek kapcsolata végelegesen megromlik, akkor az ilyen juttatást különvagyonnak kell tekinteni.
Általában vizsgálni kell az ajándékozás körülményeit, de a fenti esetben kifejezett okirati bizonyíték alapján szokták csak közös vagyonba tartozónak venni az ilyen juttatást.

Lásd például itt :
https://kuria-birosag.hu/…lasok/pk-281

Adott egy 50-50% közös tulajdonú ingatlan. Válás, vagyonmegosztás lesz hamarosan. Néhány éve az egyik fél szülője közvetlenül a vállalkozónak átutalva teljes értékben kifizette a házra a napelem telepítését. Tekinthető-e ez az értéknövelő beruházás úgy, hogy az adott fél különvagyona? Tehát az ingatlan értékének megállapításakor a napelem nélküli, és a napelemes ár különbözete illetheti-e csak az adott felet?

" hogy monitor, laptop biztos, hogy hiányzik. "
Le kellett volna láncolni vagy bebetonozni ezeket a 'vagyonelemeket'

„Kérdésem, hogy mit lehet tenni, milyen eszközeim vannak vele szemben.”
Nem sok. Dokumentálsz, fényképezel, bizonyítékot gyűjtesz, számonkéred írásban, számonkéred szóban felvéve azt, ilyesmik.
Jogi szempontból most még nem sokat tehetsz.

Az ügyvédem karácsonykor nem elérhető sajnos.
Segítségért jöttem, így megköszönöm, ha valaki érdemben tud segíteni.
Melyik állítás téves?

Ez nem jogi kérdés. (Van benne egy jogi állítás, az meg téves.) És van ügyvéded.

Tisztelt Szakértők!
Férjemmel válófélben vagyunk. Papír még nincs beadva, mert próbálkoznánk egyezséget kötni, ami a vagyonmegosztásra is kiterjed. Az életközösség már megszűnt, és túl vagyunk az első, ügyvédek moderálásával történt egyeztetésen is.
De! Egy fedél alatt lakunk, két nagykorú egyetemista, és egy középiskolás gyerekünk van. A kiskorúval kapcsolatos kérdések nagyjából rendezettek, a vagyonmegosztás a húzósabb kérdés.
Az életközösség megszűnésének napja után (ez később lett csak kimondva, hogy az a nap)1 héttel a férjem megpróbálta a garázs tartalmát elhordani, itt nagy értékben vannak szerszámok, gépek, amelyek nem az ő munkaeszközei. Akkor sikerült közbelépni, és most arra hivatkozik, hogy nem volt papír beadva, tehát teljesen jogszerűen járt el.
3 napja, mivel tudta, hogy a gyerekekkel nem leszünk itthon, idehívta a testvérét (sosem volt nálunk, nem volt túl aktív kapcsolat), közel 1 órát a házban voltak, majd leállt a kamerarendszer (csak kint vesz, bent nincs). Én távolról néztem a kamerát, ezért felhívtam, hogy kapcsolja vissza, de azt hazudta, hogy áramszünet volt (nem volt, a szomszédok megerősítették). Mivel az egész rendszert ő telepítette, ért hozzá, de a kamera naplójában látszik, hogy belenyúlt a rendszerbe, és vissza is nézte, hogy mit rögzített. Mire újra volt kép, már látszólag semmit sem vittek el. Hazaérve láttam, hogy monitor, laptop biztos, hogy hiányzik. Meg is írtam neki, de nem reagált. Nincs vagyonleltárunk, de fotóval tudom bizonyítani, hogy bár használaton kívül, de ezek itt voltak.
Gondolkozom feljelentésen, mert ez a közös vagyon eltüntetése véleményem szerint. Ha kétszer megpróbálta, többször is meg fogja, és így nem lehet élni. Egy szép napon elhord mindent.
Kérdésem, hogy mit lehet tenni, milyen eszközeim vannak vele szemben. Az egész eddigi eljárásban etikátlan, szemérmetlenül hazudik, és látszólag semmitől sem retten vissza. Erős a gyanú, hogy pénzügyileg is már erős lábakon áll, mert rég óta készülhetett a válásra, és "biztonságba helyezte" a megtakarításokat, biztosításokat is.
Minden segítő hozzászólást nagyon köszönök.

„Engem ez felháborít, szabad rablás, azt kérnek amit akarnak?”
Azért nem fogja a bíróság csökkenteni a díjat, mert Te fel vagy háborodva. Ha úgy gondolod, hogy a munkadíj vagy költség egy része nem volt indokolt, és ezt alá is tudod támasztani, akkor az előző hozzászólásban írtak szerint tudsz fellebbezni. Majd a másodfok eldönti.

A rendeletet érdemes alaposan áttanulmányoznod, mert pl. a költségátalány nem a leírás (segédszemélyzet) költségeinek fedezésére van.

köszönöm osztap!
A jogszabályt megtaláltam.
Mivel másik szakértő bevonását kérte az egyesített szakvélemény miatti emelt munkadíjjal (a maximális azért kérdéses lehet....) nincs is problémám. Azzal viszont igen: csak engem vizsgált a pszichiáter, a pszichológus viszont mindhármunk vizsgálatára az emelt díjat kéri.....
Ezen felül pedig:
Irattanulmányozást is 3x-ost számol, pedig egy iratcsomag van a perben, nincs személyenként külön.
Tesztek elemzésére további óradíjat számol fel (a rendelet szerint a tesztek elvégzése benne van a díjban).
A 35% költségátalány elszámolásán felül meg leírói díjat kér. Az 50 oldalas anyag tartalmazza a bíróságtól kapott anyagot, legalább 20 oldal belőle az explorációs beszélgetések leirata ami ráadásul nagy részében értelmetlen mondatokat tartalmaz (gondolom a hanganyag leírója ahogyan értette az elhangzottakat....)
Engem ez felháborít, szabad rablás, azt kérnek amit akarnak?

valakikellegyek,

Ezt neked külsős meg nem mondja. A helyes jogszabályi hivatkozás 3/1986. IM rendelet, ami szerint:
„2. § (2) Kivételes esetben az I. számú mellékletben meghatározottnál magasabb összegű munkadíj is megállapítható, ha a szakértő tevékenysége hosszabb tudományos vizsgálódást igényel, a szakértő egyesített szakvéleményt ad, a szakvélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot a kirendelés szerint hétvégén, ünnepnapon vagy 18–06 óra között kell elvégezni, vagy ha a munkadíj felemelése egyéb fontos okból indokolt. A kivételes munkadíj felső határa az alapdíj két és félszerese lehet.”
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Honnan tudjuk mi, hogy ezen feltételek valamelyike fennáll-e? Ha úgy gondolod, nem, akkor a Pp. 318. § (4) szerint fellebbezhetsz a díjról rendelkező végzés ellen.

Tisztelt Fórumozók!
Szülői felügyeleti jog rendezése iránti perben a Bíróság pszichológus szakértői vizsgálatot kért a teljes családra (szülők és egy gyermek). A pszichológus szakértő pszichiáter szakértő bevonását kérte rám vonatkozóan.
A pszichológus szakértő a díjjegyzékében mind a három vizsgálatra, a 3/1998. IM rendeletre hivatkozva, a kivételes munkadíj felső határát (a rendeletben meghatározott díj 2,5x-ét) kérte.
A pszichiáter szakértő is, az én vizsgálatomra, szintén a kivételes munkadíj felső határát jelölte meg díjjegyzékében.
Ezek így jogosak?
A pszichológus mindhármunk vizsgálatára kérheti a kivételes munkadíjat?
Mindkét szakértő kérheti a kivételes munkadíjat? 5x díjat számolhatnak fel összesen a rendeletben meghatározott díjhoz képest?
Köszönöm ha kapok hozzáértő választ!

„15evig éltem együtt a párommal”
Ez azt jelenti, hogy élettársak voltatok, akár nyilvántartásba vett közjegyző, akár nem. Mivel 2014.03.15 előtt már együtt éltetek, rátok a régi Ptk. vonatkozik. Abban a főszabály az volt, hogy akkor keletkezik közös vagyon, ha a szerzésében mindketten közreműködtök, ami lehet akár házimunka végzése is. A volt élettársad kérheti a közös vagyon rá eső részének kiadását.
Hogyan, mennyit, mikor kell kiadni - ezekre két mondatban nem lehet választ adni. Keress egy családjogban jártas ügyvédet, gyorsan.

Tisztelt Jogi fórum tagok!
Az lenne a kérdésem hogy 15evig éltem együtt a párommal. Nem voltunk se házasok se elettarsi kapcsolatba hivatalosan ! Én egyedülállókent szerepelek mindenhol! Ő nincs bejeletve hozam .nem egy a lakcimunk se.12 évig a szüleimmel laktunk. Nekem van 1 fiam elsohazasagbol. És van egy közös kislány 10 éves! 5 évvel ezelőtt vettünk egy családi házat úgy hogy nekem volt egy lakásom és cseréltünk a családi házra vettünk fel hitelt. 3.5 éve lakunk a csaladiba . A csaladi haz 1/1 az én nevemen van. És minden más. Mert a parom nevére nem lehetet mert ő bár listás volt.a hitelt felét már kifizetuk. A parom itt hagyott mindkét ő azt mondta nem fizet semmit. Most ő követel a házból pénzt .Azt mondja adjam el és öt fizetem ki.
Én nem akarom eladni. Kérem válaszukat
Jogosan követel?
Mit tegyek?

https://hcmc.mfa.gov.hu/…yakoenyvezes

Tisztelt Jogi Fórum tagok,

A következő ügyben szeretnék tanácsot kérni.
Magyar állampolgár vagyok, de több, mint 20 éve Japánban élek, letelepedési engedéllyel rendelkezem. Viszont szeretnék elválni a japán feleségemtől.
A házasságkötés ugyan Mo-ont történt annak idején, de 3 hónapra rá kiköltöztünk Japánba, és azóta is itt élünk. Ahogyan jeleztem, nemcsak a feleségemnek, de magamnak sincs magyar lakcímem, csak állampolgárságom.
A válást is természetesen itt, Japánban szeretnénk lefolytatni, és szerencsére ez itt nagyon egyszerűen is megtehető, ha sikerül mindenben megegyeznünk (gyerek, vagyon): csak be kell adni a válási kérelmet, és tkp. ennyi. A nagy kérdés számomra, hogy ez után a magyar válási ügyintézés hogyan folytatható le, és ebben szeretnék tanácsot kérni. Nagyon reménykedem, hogy tekintettel a külföldi együttélésre, van valamilyen egyszerűsített eljárásra lehetőség, és elegendő a japán válási papírok elismertetése, nem kell a magyar tortúrát végigcsinálni. Mivel Japánban élünk, teljesen irreális lenne azt kérni, hogy mindketten utazzunk Mo-ra mondjuk békítő tárgyalás(ok) kedvéért, ráadásul akár többször is. Kinek lenne ez jó a repülőtársaságokon kívül?
Néhány részlet a helyzetről:
Egyetlen gyermekünk 22 éves lesz márciusban, 2025. áprilistól már a munkahelye is megvan, eltartási kötelezettségem tehát nincs, a gyerek ügyében tehát úgy gondolom, nincs teendő. A vagyonmegosztásban sincs különösebb gond, pár évvel korábban aláírtunk már egy közös megegyezéses papírt a feleségemmel, a maradék dolgokról pedig remélhetőleg nagyobb gondok nélkül meg tudunk egyezni. Nem költöztem ugyan el, de a házban külön lakunk: külön szobában alszom, magamnak főzök, a külön el nem végezhető háztartási teendőket pedig felosztottuk egymás között, tehát kvázi különélés, de anyagi vonzatok elkerülésével.
Jogi oldal Japánban: Itt csak akkor szükséges családi bíróságot bevonni, ha valamiben nem tudnak megegyezni a váló felek, főleg a gyermek ügyében. Ezen kívül a vagyonmegosztás kapcsán esetleg lehet pereskedni, de ha közös megegyezéssel megy a dolog, akkor még csak ügyvéd sem kell, csak beadni egy kérelmező lapot az anyakönyvi hivatal felé, amit ők nem utasíthatnak vissza.
Kerestem az ügyben az interneten, de külföldi válás "honosításáról" csak az EU-n belüli eljárásról találtam cikket. Mivel itt EU-n kívüli, ráadásul fizikailag is rendkívül távoli országról van szó, remélem, nincsenek irreális szabályok érvényben...
Ha bárki is tud segíteni, előre is köszönöm!
BK P.

Félreértés ne essék, nem akarom a férjemet anyagilag kijátszani, lehúzni"

Pedig nagyon úgy tűnik.

A magyar bíróságok elfogultak a nők javára gyermekelhelyezés és anyagiak terén de ez a per Hollandiában lesz,ott nincs elfogultság.

kovian

„1 db közös családiház: CSOK támogatás rávéve (vissza kell fizetnünk tudom, ~ 4M Ft)”
Beleszámoltad a büntetőkamatot is? Nem csak a felvett támogatást fogják kérni.

„Felvettem egy jelzálóghitelt rá 22M Ft értékben (hogy állampapírt vegyünk belőle, '25 júniusáig nem kéne megbontani, mert bukjuk a kamatot,,,,,röhej)”
Az állampapír már csak ilyen! Vagy végig futtatjátok az idejét, vagy bukó lesz.
De azért érdekes, azért vettél fel hitelt, hogy befektessétek? Frankó ötlet volt. :-O

„Neki van még egy hollandiai lakása (még házasság előtt vette, de már akkor együtt voltunk.....)
Hiába voltatok együtt, akkor még nem voltatok törvényesen házasok, így vagyonközösségről sem beszélhetünk.
Az bizony marad az ő különvagyona, hiába is ácsingózol rá.

”én igényt nyújthatok-e be az egyéb befektetéseire, esetleg a hollandiai lakásra? Indok-e, hogy én voltam a gyerekekkel otthon és tudtam vállalni kevesebb munkát miattuk?
Akkor ő is igényt nyújthatna be arra a pénzre, amiből akkol éltél. Nyilván neked zéró jövedelmed volt.
Nem kéne ennyire anyagiasan nézni a történetet, valamiért csak összeházasodtatok anno.

Hát azért erősen magad felé hajlik a kezed!

Felesben látjátok el a gyerekeket,és havi 859 ezer fizu mellett még gyerektartást kérnél,megbigényt tartasz a hollandiai lakásra mikior az már a házasság előtt megvolt és a különvagyona?

Te voltál otthon a gyerekekkel és emiatt nem tudtál munkát vállalni? S akkor ki tartotta el a családiot?

Érdekes a gondolkodásmódod.

Tanulmányozd a holland jogot,mert ott lesz a tárgyalás.

Sziasztok,
tanácsot szeretnék kérni, hogy most 1.0-ban kicsit tisztábban lássak, utána úgyis felkeresek egy válóperes ügyvédet.

15 év után vége a házasságomnak, és a válás okán érdeklődnék, hogy a vagyonmegosztás a következő esetben hogy fog történni?

• 1 db közös családiház:
• CSOK támogatás rávéve (vissza kell fizetnünk tudom, ~ 4M Ft)
• Férjem felvett egy hollandiai hitelt hozzá (holland bejelentett munkája van, kb 18M Ft értékben, szabadfelhasználású - ház eladást követően visszafizetnénk és úgy osztoznánk, gondolom)
• Felvettem egy jelzálóghitelt rá 22M Ft értékben (hogy állampapírt vegyünk belőle, '25 júniusáig nem kéne megbontani, mert bukjuk a kamatot,,,,,röhej)
• Felvettem egy 7M Ft értékű szabadfelhasználású hitelt (amiből kb a fele lett visszafizetve - teljesen a házra lett fordítva)

Emellett van:
2 db gyerek
Nekem kb br 850 Ft fizetés
Neki kb br 1,5 -2 M Ft hollandiai fizetés
Neki van még egy hollandiai lakása (még házasság előtt vette, de már akkor együtt voltunk - azon is van valamennyi hitel, nem tudom pontosan)
Neki van egyéb befektetése, tőzsdei részvényei (passz, több M ft értékben)

• Ezeket figyelembe véve, a ház és a többi ingóság 50-50 elosztása és a hitelek visszafizetése mellett, közös - osztott gyerekfelügyelettel:

• > én igényt nyújthatok-e be az egyéb befektetéseire, esetleg a hollandiai lakásra? Indok-e, hogy én voltam a gyerekekkel otthon és tudtam vállalni kevesebb munkát miattuk?
• > igényelhetek gyermektartást így, hogy kevesebb a fizetésem az övétől, de a gyermekfelügyelet 50-50%?

Félreértés ne essék, nem akarom a férjemet anyagilag kijátszani, lehúzni, rosszat sem akarok neki!!! Annyit szeretnék, amennyi jár nekem.

Köszönöm

Ja, hogy szerinted is - csak te a végére tetted. :) Szorri vagyok.

„De azért azt mondanám, hogy első körbe szedd össze az igényedet. ”
Én meg első körben azt mondanám, hogy keress egy ügyvédet. Tízmilliókról van szó.

juszticiamolnar,

Nem vagyok tapasztalt se, pláne jogász se.
De azért azt mondanám, hogy első körbe szedd össze az igényedet. Milyen - szerinted - közös vagyonotok volt, abból mennyi illetne meg, mit osztottatok szét, mit nem. Ebbe beleveheted az általad kifizetett hiteleket is. Meg ugye, értelemszerűen azokat, amik az ex nevén vannak, de szerinted közös vagyonba tartoznak.

Elsősorban szerződésben - közokiratban, vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban - rendezhetitek a vagyoni viszonyaitokat, ehhez szükség lenne persze a megállapodásotokra. De az sem baj, ha a pereskedés előtt te felajánlod az egyezséget, igazolni tudod, hogy te hajlandó lettél volna a megegyezésre. Köthettek kompromisszumot is, elengedhetsz te is dolgokat, ha nem akarsz feltétlenül pereskedni, ha van bármiféle hajlandóság a megállapodásra, csak nem sikerül nektek összehozni a nézetkülönbségek miatt, akkor azt tanácsolnám, érdemes mediátort igénybe venni, aki segíthet ebben.

Ha nincs megegyezés semmiképpen, akkor indíts pert. Az egész közös vagyon megosztását kérd, amúgy is ez a főszabály (Ptk.4:58.§). Esetedben probléma lehet a már értékesített tárgyak is, és az eltelt idő is.

A másik fél helyében két dologra is hivatkoznék. Az egyik a kötelmi igényed elévülése. Itt sok minden belejátszhat, kezdve azzal, hogy a tulajdonjogi igényeid nem évülnek el, de sok minden elképzelhető, hogy kurvára elkéstél ezzel a 10 évvel...
A másik pedig az, amire hivatkoznék, hogy az eladott ingatlan esetén, az eladáskor egy teljes bizonyító erejű magánokiratban rendeztétek annak sorsát (az ügyvéd által ellenjegyzett adásvételiben), ezért azzal kapcsolatban további megtérítési igényed nem lehet. Ha a többletként fizetett hitelből járt volna neked bármi is, akkor azt itt, ekkor rendezned kellett volna értelemszerűen. Hogy adhattad el úgy a részedet, hogy az általad sokkal több fizetett hitel mellett is csak a részeddel arányos 50% összegre tartottál igényt?

A legfőbb tanácsom, hogy ha itt szerinted legalább milliókról van szó, és sehogy se megy a megegyezés, akkor mindenképpen keress egy jó családjogi ügyvédet. Anélkül szinte esélytelenként indulnál egy perben.

Az alábbi kérdésben szeretném tapasztalt jogászok véleményét kérni.
10 éve (2014-ben) elváltam. A közösen vállalt hitelt a házasságunk ideje alatt közösen fizettük. Azonban a válásunkat követő 8 évig (2022-ig) egyedül fizettem. A házat a hitel kifizetése után (2022-ben) eladtuk (fele-fele arányban, mert a tulajdoni lapon így voltunk tulajdonosok).
Vagyonmegosztás a válás során nem volt.

Most viszont szeretnék kérni vagyonmegosztást a bíróságtól, mert van más olyan közös tulajdonunk, ami csak az exem nevén van.

Ebben a vagyonmegosztásban én kérhetek még bármit a kizárólag általam fizetett hitel kapcsán? Vagy erre inkább FMH-t adjak be?

Kötelmi igényem a 8 éves hitel felére van? Vagy csak 2019 után fizettet hitel felét kérhetem, mert a többi már elévült?

Vagy esetleg állhat abban az elszámolás, hogy nekem az egyedül fizetés miatt a felénél több tulajdonjogom kellett volna legyen és többlettulajdonjog alapján kérhetek elszámolást?
Előre is köszönöm a válaszokat.

'18. január elseje óta új Pp. van hatályban.

Köszönöm a választ!

Én azt hittem bontóperben - a felek közös vagyonáról is határoz a bíróság.
A kérdésben nem én vagyok a szereplő, de váltam már el, és a bíróság foglalkozott a közös ingatlan elosztásával elég alaposan.
Kérésünk nélkül is.