Gyermekelhelyezés. S.O.S

Tisztelt Jogász Úr !

Írtam már én ezen az oldalon röviden:a kislányom apukája leakart mondani róla, hogy ne fizessen gyerektartást,mert én elindítottam a bíróságon a gyerektartással kapcsolatban a dolgokat, erre reagált ő úgy. Kaptam is itt választ rá.

Most azzal jött, elindítja ő a gyermekelhelyezést, majd ő felneveli, mert én nem tudom mivel pénzt kérek tőle (gyerektartást).Előzőleg telefonon hallgattam tőle :én ilyen és olyan vagyok, mert nekik mennyi kiadásuk van ,ételre is alig jut és én hátba támadtam őket ezzel, hogy a bíróságra mentem.
Kapcsolatunk teljesen megszakadt az apával,soha nem is látta a kislányt.

Kislányom most novemberben tölti a kettőt (29.-én) megyek vissza dolgozni szerencsére vissza vesznek.

A gyámügy milyen esetben veszi el a gyermeket az anyától?

Tisztelt Jogász Úr !

Még azt szeretném megtudni, hogy kislányom ugye kettő lesz (nov. 29. ) az apa mennyi időre viheti el a gyermeket mivel még kicsi is , meg idegen is a számára, hisz sose látta, lehet-e szülői felügyelet, vagy mit mond a jog ezekről a dolgokról?

(Gondolom majd a gyerektartásnál állapítják meg a láthatást, de én addig nem adom oda gyermekemet,míg bírói határozat nem lesz róla (első tárgyalás nov.8.-a ) , mert már jött az sms: az apának is joga van látni,elakarják vinni, készítsem a ruhákat )

Fenyeget, a gyermeket valószínűleg nem is tudná nevelni/gondozni, lepasszolná az anyjának vagy a testvérének.

Mivel soha nem látta a gyermekét szoktatásra lenne szükség, ez pedig nem egyik napról a másikra való. Azt ne tiltsd hogy nálad játszhat a gyermekkel -előzetesen egyeztetett időpontban tehát nem találomra beállítva-, de ki ne add a kezedből mert nem biztos hogy vissza is vinné...

A gyermekelhelyezési perekben általában az van pozicióban akinél aktuálisan van a gyermek.

A t.díjat a bíróság majd megállapítja, az apa jövedelmének 15-25%-át. Az éhenhalásától stb. nem kell tartanod, az legyen az ő baja, gondja.

Sem napi szinten a telefonkapcsolatra sem az e-mail "beszélgetésre" nem vagy köteles, az egyik-másik készülékeden korlátozni tudod a bejövő hívásokat.

Ha beadtad a bíróságra a t.díj iránti kérelmet akkor a keresetet egészítsd ki -legkésőbb szóban a tárgyaláson- a gyermekelehelyezés iránti kérelemmel, valamint a láthatás/kapcsolattartás bírósági szabályozása.

Külön: ha egy 2 év körüli gyermek viszonya jó a különélő apával akkor az apa heti- kétheti gyakorisággal az egyik hétvégi napon reggeltől-estig elviheti őt., az ottalváshoz valószínűleg még kicsi, valamint előbb a fentiek teljesülése.

monaLuis
laikus hozzászóló

Hello!

Két kérdésem lenne.

1. Csak a szülök indíthatnak gyermekelhelyezési pert, vagy a gyámügy is?
2. Tud valaki olyan jogi biztosítót, aki családjoggal is foglalkozik?

1. Caak a szülők. (A gyámhatóság nem pert indít, hanem hatósági eljráást, ha szükségét látja.)
2. Szerintem a legtöbb arra is köt.

Sajnos eddig csak olyan biztosítót találtunk ,aki mindennel foglakozik, csak családjoggal nem.

Nézd meg a legismertebbet, legnagyobbat! Ott virít a honlapjukon, hogy családjog.
Az is igaz azonban, hogy olyan ügyre, amelyben már benne vagy, nyilván nem lehet biztosítást kötni. (Üvegtörésre sem köt veled senki arra az ablakra, amelyik már be is tört.)

Storno: családi jogvédelmen egészen mást értenek, nem családjogi ügyeket.

MonaLisa07

A kétéves gyereket simán elviheti az apa. Már nem pólyás, és egy férfi is el tudja látni minden gond nélkül, akár napokig is. Az anyai közelség említése, és erre való hivatkozás kissé idejétmúlt, úgy hogy meg se tedd!

Ha nincs elhelyezve a gyerek, akkor bizony közös szülői felügyeleti jogaitok vannak.
Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi joga van nála is lenni mint nálad.
Az hogy te addig nem adod oda hatalmas hiba. Ezzel kivonod a gyermeketeket a közös szülői felügyelet alól, ami kiskorú veszélyeztetése, hiszen szüksége van az apjára is nem csak anyukára!
Az sms nagyon jól ment mint írtam. Joga volt ezt írni, és joga van elvinni!
A tárgyalás előtt azért megfontolnám hogy odaadjam-e. Jó pontot szerezhetsz a bírónál, ha ezt megteszed!

Na, azért egy picit finomítsunk a dolgon!

Ha az a kétéves gyermek még soha nem látta az apját, akkor most nem kellene rögtön egy egész napra/éjszakára odaadni! Inkább azt kellene válaszolni, hogy az anya otthonában bármikor szivesen látják az apukát, jöhet nyugodtan. Aztán ha kicsit összeszoktak a gyermekkel, akkor viheti.

MonaLisa07

még valamit.

„A gyámügy milyen esetben veszi el a gyermeket az anyától?
”
Olyan esetben veszi el, ahol nyilvánvaló a kiskorú veszélyeztetése.
Pl. anya drogos alkoholista kurva, akkor e három együttállása sem biztosíték arra hogy elvegyék a gyereket tőle!
Tehát ettől ne tarts.
Ha tehát hitelt érdemlően tudja bizonyítani azt, hogy te nem vagy alkalmas a nevelésre, akkor rezeghet a léc.
De mint írtam ennek az istennek az idejében alig volt ilyen, és gyaníthatóan még soká jön el a nap, amikor bevett gyakorlat lesz a bíróságon az alkotmányunk betartása. Az egyenlő elbírálás elve.
Nyugodtan dőlj hátra, nem fenyeget veszély.

Nandy

Elméletben.
Gyakorlatban én nem hiszek a sosem látta, aztán most hirtelen magához akarja venni meséknek. Logikailag nem helytállóak!
Az első azt feltételezi, hogy nemtörődöm lumpen link, stb- ami nem egyenesen aránylik ahhoz, hogy aztán mégis magához akarja venni a gyereket
Ez ellentmondás a javából, amiből a második az igaz, hiszen arra kér tanácsot a kérdező.
Az elsőt pedig megpróbálja beadni a bíróságon, és amilyen nőpárti az egész cirkusz, simán beszopja ezt a nem látta mesét! Arkatúrisztikus módon szépen feldíszíti az egész tárgyalótermet a sirámaival!

„Kapcsolatunk teljesen megszakadt az apával,soha nem is látta a kislányt.”

Tehát anyának van baja apával, és a soha nem is látta a kislányt / saját gyerekről így írni?/ már itt megjelenik. Bosszú, féltékenység, rossz viszony? Ki tudja…

„Kislányom most novemberben tölti a kettőt (29.-én) megyek vissza dolgozni szerencsére vissza vesznek.”

Kislányom? Tehát tisztességesen ki van sajátítva a gyerek. Talán kislányunk! Merthogy két ember produktuma a gyerek! A tisztelet alapvető hiánya, ha valaki csak saját magának aposztrofálja a közös gyermeküket!
A sorok között érdemesebb olvasni, mint a konkrét kérdést!

Ne hülyéskedj. Én is azt mondom: a lányom, a fiam. De ugyanígy: a városom, a vallásom, a hazám. Pedig nem csak az enyém egyik se.

Sziasztok !

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást.

A kapcsolatunk a születés előtt szakadt meg,én soha nem tiltottam az apukának, hogy megnézhesse, látogassa stb. a kislányát.
Megírtam neki még anno :ha velem van baja az egy dolog, de attól még a lányát szeretheti stb.

Most az elhelyezés reakció volt arra,hogy én bírósági úton kérem a gyerektartást tőle, tehát pénzt kérek ezért nem tudom felnevelni a kislányunkat így majd ők megteszik.

Tehát soha nem is volt vele kapcsolata,idegen számára,azért eltudom képzelni egy kisgyermeknek milyen lehet az ha "idegen" elviszi,hogy adnám így oda?
Nandy jól látja.

Szerintem is túlreagálás volt a "kislányom" szóra.
Osztom Sándor véleményét.
Persze az ő lánya is ő az apukája.

Én is egyetértek azzal,hogy egy apuka is ugyan ugy feltud nevelni egy gyermeket.Nincs is bajom ezzel.

Én nem iszom,nem vagyok kurva,nem drogozok.Két gyermekemet nevelem egyedül,van még egy nagylányom aki gimnazista.

monalisa1:

Mivel soha nem látta a gyermekét szoktatásra lenne szükség, ez pedig nem egyik napról a másikra való. Azt ne tiltsd hogy nálad játszhat a gyermekkel -előzetesen egyeztetett időpontban tehát nem találomra beállítva-, de ki ne add a kezedből mert nem biztos hogy vissza is vinné…

egyetértek vele is ..

Kovács_Béla_Sándor

Tapasztalatom szerint az aspektus teljesen más, ha egy gyermekét egyedül nevelő? ember írja sajátnak, és ha egy családban lévő gyermekről írja valaki, hogy saját.
Lényegileg azonos, ám nem azonos a töltet.
Ha hozzávesszük a beíró kérdéseit, fogalmazását, akkor eljuthatunk oda hogy a sajátként való megközelítés nagyon sok mindent elárul.

Tisztelt Fórumozók!

Egy értelmezési kérdésben kérném a segítségüket.

Gyermekelhelyezés fellebezése úgy zárult, hogy újra pszichológus, és utána jön majd a folytatás.

"A szakértő, a kiegészítő, szakértői véleményt 30 napon belül 3 példányban, a szakvéleményben leírva a pszichológiai módszereket, melyen a szakértő következtetései alapulnak, 4 példányban részletes díj- és költségjegyzékkel együtt szíveskedjék a bíróságnak megküldeni"

A kérdés az lenne, hogy az a 30 nap mikortól értendő?
A levél kézhezvételétől, vagy majd ha egyszer a pszichológus úgy dönt, hogy kitűzi a meghallgatást (jó pár hónap) múlva.

Válaszaikat előre is köszönöm!

kézhezvételtől számítva.

És ne nagyon legyenek illúziói, a legritkább eset, hogy egy szakvélemény 30 napon belül meg is érkezik a bírósághoz. Ami nem véletlen, mert a szakértő ha a kézhezvétel másnapján megidéz mindenkit (ami elég valószínűtlen), és mondjuk nagyon gyorsan, 2 hét múlvára ad időpontot (ez is elég ritka), akkor is szüksége van minimum 3 munkanapra a szakvélemény elkészítéséhez, néha többre (attól függ, hogy csak 4 embert vizsgál, vagy mondjuk 6-8-at), valamint további 2-3 nap, mire eljut a szakvélemény a bíróságra, szóval a 30 nap egy igen nehezen tartható, inkább csak elméleti megközelítés. A 60 nap már működik is, de gyakran 90 nap, mire ténylegesen megérkezik. (Ehhez elég akár, hogy a szakértő közben beteg legyen, szabadságra menjen, a megidézettel valamelyike ne kapja meg az idézést vagy megbetegedjen stb.) Üdv:

P.s.: Ha a kiegészítő szakvélemény elkészítéséhez nem szükséges a felek megidézése (mert nincs ehhez szükséges kérdés a szakértő felé) akkor akár még össze is jöhet a 30 nap. Egyébként aligha.

Kedves Sió, minden bántó szándék nélkül mondom, de kezdez nagyon rossz irányba fordulni. Nem mindig az anyuka tehet arról, hogy apa nélkül kell nevelnie a gyermeket, és arról sem mindig tehet, hogy az apuka lexarja őket.
Nem kell itt rögtön előállni a farbával, hogy az anya biztosan elzavarta az apukát, elidegeníti a gyermeket. Picit túl sablonosan gondolkodsz.

„Gyakorlatban én nem hiszek a sosem látta, aztán most hirtelen magához akarja venni meséknek. Logikailag nem helytállóak!”

Már hogyne lehetne az! A kérdező már elsőre leírta, hogy az apukában azóta támadt fel a szülői ösztön, amióta kérik tőle a gyerektartást. Nagyon el tudom képzelni, hogy ez is egy eszköz a bosszúhoz - csak most az apa részéről.

nandy

Nézd.
A hozzám forduló emberek java része, úgy kb. 98 % nő. Napi szinten látom, hogy a nő az aki el akarja idegeníteni apától a gyereket.
A maradék két százalék sem egyértelműen csak férfi, de erre nem térnék ki.
Az hogy logikailag nem helytálló, amit a beíró is írt továbbra is fenntartom. Mivel az egyik oldal verzióját ismerjük, így nem kell, és nem szabad elfogadni azt teljes egészében.

A logikai vonalat tovább boncolgatva ismét kifejtem a lényeget.
A családmodellben anya azt híreszteli, hogy apa nem látogatja a gyerekeit. Mindenkinek ezt a sirámot adja be. És mindenki, aki az üggyel kapcsolatba kerül, /főleg nő!,/ Elhiszi blindre.
Apa tehát nem látja évekig a gyereket, mondjuk 2-3 évig. Ekkor elmegy egy ügyvédhez, akinek mindezt elmondja. Az ügyvéd azt mondja, hogy ok. Indítsunk pert. Nyilván az ügyvéd tudja, hogy a huzamosabb időt megváltoztatni csak és kizárólag akkor fogja a bíróság, ha az addigi körülményekben olyan változás állott be, ami a továbbiakban nem szolgálja a gyermek érdekeit. Tegyük fel, ezen átmegy a dolog. A következő lépcső: hozzánk küldik vizsgálatra a gyereket, szülőt, mindenkit. Megjelenek, és mit látok. A gyerek ismeri az apját, és ugrik 3 méterről a nyakába! Apucinak hívja, és öleli, ahol tudja! Hoppá! De hiszen anya azt mondta, nem látogatja őket! Hogy is van ez?
Anya kerül terítékre, és kiderül, hogy olyan mély sérelmei vannak apával, amiből fakadóan egy életre ki akarja törölni az életéből! És mivel neki nem kell, és ő tudja mi a jó a gyereknek, mert ki is tudná más??? Így azt gondolja, hogy a gyereknek sem kell az apa! Fel sem méri a károkozás mélységét, azt a szörnyűséget, amit miatta él meg a gyerek!

Naponta látom mindezt. Az évekig nem látta a gyereket, és zaklatásért való feljelentés, elcsépelt lett kissé. Az elidegenítő anyák ezt, /ezeket választják vagy mindkettőt, vagy egyiket, de a másik lehetősége is ott lebeg!

„, és arról sem mindig tehet, hogy az apuka lexarja őket.”

Olyan apát nem láttam /jó.-pár, ! / év alatt egyet sem! Írd és mond egyet sem! Akihez ha kedvesen közelített az elvált feleség, akkor ne fogalakozott volna a gyerekivel!
A gondozó szülő felelőssége mindenkor tetten érhető a kapcsolatban, ami kialakul a későbbiekben! Sajnos az átlag érzelmi intelligencia sem erőssége a ma emberének. Itt még a sötét középkor van érvényben. A gondolkodó ember tudván tudja, hogy egy kapcsolatba ő is hibázott, és nem kevesebbet, mint a másik fél. Aki ezt beismeri, azzal lehet valamit kezdeni. Aki nem az tönkreteszi a gyereke életét. Akár látszólag szépen felnő, de eljön a pillanat, /mert eljön és hiú ábránd, hogy nem jön el,/ amikor a gyerek, / felnőtt számon kér. Miért nem volt apám. A mese a nem törődött veled- ről, meg a megtagadott minket –ről, átlátszó. Ha az emberi pszihében ez nem nyer bizonyítást, akkor a gyerek el fog menni az apjához, és számon kér. A különélő szülő, ha erős, akkor el tudja mondani hogy mi történt, aki nem az, akkor pedig összetörten bocsánatot fog kérni a gyerektől. És ezen a ponton nem szabad azt hinnünk hogy a gyerek nem látja azt, hogy a kaukázusi kréta kör elve szerint a különélő szülő azért engedte el mert nem akarta az örökös háború vívását a gyerek feje felett. A gyerek ezt el fogja ismerni, és respektálni fogja akár tetszik akár nem!
És ha már itt járunk. Ha az apa meg tudja tenni, hogy nem harcol a gyerekéért, és a békesség kedvéért elengedi, akkor anya vajon miért nem látja ezt? Talán, mert ő nem törődik azzal hogy a gyerek sérül? Talán, mert neki mindent szabad? Akkor hát ki is hibázott a fentiek tükrében, és egyáltalán. Ki az, aki miatt egy –egy komolyabb konfliktus, elidegenítés, 6 évig tartó gyermek elhelyezési per, kipattan?
És csak mi kellet volna? Apát hagyni apának lenni.
Nem beleszólni mindenbe, és nem meggyőződve lenni arról, hogy csak ő tudja mi a jó a gyereknek.
Olvass vissza. A beíró nők java része még azt az időt is felügyelni próbálja, amikor nem vele van a gyerek. Erről beszélek. Élni és élni hagyni!

Jó napot mindenkinek!

A bíróság előtt megegyeztünk a gyermekelhelyezésről, mindenről.viszont azóta új párom van és össze szeretnénk költözni.mennyiben befolyásolja ez a kapcsolatunkat az apukával?arra gondolok hogy közös a szülői felügyeleti jog és, hogy mit jelent ez ponotsan?engedélyt vagy véleményt kell kérnem tőle?
köszönöm előre is a választ!