ingatlanszerzési illeték

@eulimen, @drbjozsef: Köszönöm a segítségeteket!

@attila.holop
Itv.
21. §(2) "Magánszemély vagyonszerző esetén az illeték alapja

1. [...]
2. lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete."

21. §(5) "A (2) és (4) bekezdésben említett adásvételnél a vagyonszerző a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon igazolja. Ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a (2) és (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.
(6) Ha a (2) és a (4) bekezdésben, valamint a 26. § (1) bekezdés y) pontjában említett esetekben a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentéséig

1. nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és
2. kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket – az eladott lakás forgalmi értékétől függően – a (2) bekezdés vagy a 26. § (1) bekezdés y) pontja alkalmazásával állapítsa meg"

A törvény rendelkezik arról, hogy az utólagos értékesítés nemigazolása esetén visszamenőleges pótilletéket szab ki a NAV.

attila.holop,

Az Itv. szerint ugye van egy éved eladni a régi lakásod az új vásárlása után.
Amikor megveszed az újat, akkor az ügyvédnek ki kell töltenie egy ún. B400-as nyomtatványt. Nem minden ügyvéd kérdez rá, ezért jelezd neki Te, hogy van egy lakásod, amelyet egy éven belül el tervezel adni, ezért kéred, hogy jelölje be ezt a nyomtatványon, ezzel jelezve a NAV-nak, hogy függessze fel az illetékkiszabást erre az időszakra ezen okból.

Ha eladtad a régit, akkor írsz a NAV-nak, csatolod amit kell, és megkapod a különbözet után kiszabott illetéket.

FONTOS : az új lakásod vásárlását követő 13. hónap utolsó napjáig neked kell igazolnod a NAV-nak a régi eladását. Ha ezt elmulasztod, akkor is bukod a kedvezményt ,ha egyébként a lakást bőven egy éven belül adtad el!

Sziasztok!

Van most egy lakásom amit 9 és fél éve vettem. Tervezek venni egy nagyobb értékű lakást a közeljövőben, ahol az átköltözés után a régi lakásomat eladnám. Mik a feltételei, lépései, hogy az illetéket csak az új és a régi lakás vételárának különbözete alapján kelljen fizetnem? Kell-e valamit kérelmeznem, jeleznem előzetesen a NAV felé? Az új lakás után először be kell majd fizessem a teljes vételár után a 4% illetéket és majd kompenzálásra kerül a régi eladása után? Kérlek segítsetek ebben!

Köszönöm,

Attila

drbjozsef

Köszönöm szépen.

Gondos.

Lehetséges. Ha biztosra akarnak menni - bár tényleg a világon soha senki nem fog ilyen részleteket megkérdezni -, a nagypapa testvére ajándékozza a pénzt a nagypapának (testvérek között az ajándékozás és az öröklés illetékmentes), a nagypapa pedig az unokának ezzel együtt a sajátját is (egyenes ágon szintén illetékmentes).
Ha a nagypapa venné akkor is illetéket kellene fizetni, ha az unoka nevére kerül, akkor szintén, itt nincs spórolási lehetőség.

Az lehet kérdés, hogy 110%-e a bizalom a felek között. Mert ha így veszik (pénz ajándékozását még papírozni sem kötelező), akkor esetleges vita esetén nehezebb lesz visszakövetelni az ajándékot. Bár így sem lehetetlen. De ez tényleg csak extrém esetben kérdés.

Ha a nagypapának nem volt mostanában eladott ingatlana (mert pl. abból származna az ajándékozandó pénz), tehát a cserepótló vétel illetékkedvezményét amúgy sem tudja érvényesíteni, akkor nincs más spórolási lehetőség.

Egyébként a vétel+ajándékozás is mehetne egy okiratban (némi ügyvédi díjat spórolva), de az unoka nevére kerülő adásvételibe is belekerülhet, hogy honnan származik a vételár forrása. Az a biztos. Attól többe nem kerül.

De az ingatlan vásárláshoz úgy is kell ügyvéd, konzultáljátok meg vele is. Szerintem nincs nagyon más szempont.

A nagypapa és az ő nővére közösen vennének egy lakást az unokának. A lényeg, hogy a pénzt ők adják a családon belül, a megvásárolandó lakás pedig az unoka tulajdona legyen. Az a kérdésem, hogy hogyan kellene „lepapírozni” ezt a tranzakciót, hogy illeték szempontjából kedvező legyen.
A legegyszerűbb az lenne, hogy az unoka vesz magának egy lakást, és az árát családon belül, formaság nélkül megkapja és vevőként ő fizeti ki. Az unoka felsőoktatásban tanul, jövedelme nincs. Így lehetséges-e?
Vagy milyen megoldás lenne előnyös?

Gondos,

Ezeket a családi relációkat így én nemigen értem, pontosítsd.
A MEGAJÁNDÉKOZOTTNAK kije az, aki neki "ajándékozna"? Mindketten egyenes ági rokona? (Ha jól sejtem, a "nagynéni" nem biztos).

Tisztelt Segítő!

Lakás ajándékba az unokának:
Mi módon lehetne lakást venni egy unokának, úgy, hogy az illeték a legelőnyösebb legyen.
Adott egy nagykorú gyermek - unoka, apa, nagyapa, és a nagyapa nővére - nagynéni.
A nagyapa és a nagynéni lakást szeretne venni ajándékba az unokának.
Hogyan lehet ezt kivitelezni a legegyszerűbben és a legkedvezőbb illetékkel?
Vagyis papíron hogyan lehet megoldani, illetve lehet-e egy lépésben intéznini a vásárlást és az ajándékozást?

Nagyon köszönöm, ezt nem tudtam!!
Igen, üdülőre gondoltam.

„Ez működhet így?”

A tulajdoni lapon olyan nincs, hogy nyaraló. Mi ez ott? A cserepótló vétel illetékkedvezménye csak lakásra vagy lakóházra van, pl. üdülőre (ami lehet tulajdoni lapon) nincs.
https://www.jogado.hu/…gatlan-utan/

HA lakás vagy lakóház, AKKOR működhet.

Sziasztok!

Van egy házaspár, akik nyaralót szeretnének venni. A nyaraló mondjuk 20 millió. De van egy lakásuk is, ami 40-et ér, és 1/2-1/2 tulajdoni hányadban tulajdonosok.
A vagyonszerzési illeték elkerülésére a következőt találják ki:
A megvett nyaralót a feleség nevére iratják, és ezzel kb. egyidőben a feleség eladja a férjnek a fél lakástulajdonát.
Így a feleségnek a különbözet után kéne illetéket fizetni, de az 20-20 = 0, tehát nincs illeték.
Az eladott 1/2 rész után sem kell adóznia, mert 5 évnél régebben szerzett vagyon.
És a férj sem fizet a megszerzett 1/2 rész után illetéket, mert házastársak között illetékmentes.

Magyarán tök ingyen megússzák. Ez működhet így?

Köszönöm előre is a válaszokat!

hiros1,

Egyébként, ha az adószámlán megjelent a követelés, akkor arról nyilván van határozat, úgyhogy jó eséllyel itt nem a NAV mulasztott. Valamiért a feleséged levele nem jutott el hozzátok. Hibázhatott a postás, vagy ti is, vagy valaki, aki a levélszekrényetekben turkál. Vagy akármi is.

hiros1

„Csak halkan kérdezem, a NAV-nál nincs jogvesztő határidő 30-60 vagy 90 nap?
(Illeték kiszabásnál a földhivatali bejegyzéstől számolva).”

Majd kb. 5 év múlva tűnhet el a számláról, ha elévült. Addig pedig szépen csendben kamatozik.
De mire odáig eljutna, már NAV végrehajtási jog formájában rajta lesz az ingatlanon.
Szerencsés esetben nem fognak vele árverésig eljutni. Szóval inkább fizessétek ki.

Nincs.
Jogvesztő semmiképpen sem. Arra ott az elévülés legfeljebb.
Bár érteni vélem a költői kérdésed mögötti indulatot...

Csak halkan kérdezem, a NAV-nál nincs jogvesztő határidő 30-60 vagy 90 nap? (Illeték kiszabásnál a földhivatali bejegyzéstől számolva).

„legkorábban 2024.11.15-én írhatják elő, de lehet, hogy csak 2025.11.15-én fogják”
nekem a pár hónapja a 2023. évről küldött adóegyenleg-értesítőn rajta volt, november 15-i fizetési határidővel (btw. akkor derült ki, hogy a NAV másképp számolt, mint a törvény, így kifogást emeltem).

„az illetéket kivető határozatot nem kézbesítették neki”
Beállt az a kézbesítési fikcióval, ami alapján az illetékfizetési határidőt számolták. Persze próbálkozni lehet.

„kimutatáson biztosan van a kimutatás napjáig számított késedelmi pótlék is”

Szinte biztosan nem. A késedelmi pótlékot a NAV évente egyszer, november 15-tel írja elő, az előző év 01.01-12.31 közötti időszakra. Mivel a kérdező 2023-ban vette az ingatlanát, legkorábban 2024.11.15-én írhatják elő, de lehet, hogy csak 2025.11.15-én fogják. No akkor szerintem érdemes kérnie, hogy töröljék a késedelmi pótlékot, pont arra hivatkozva, hogy az illetéket kivető határozatot nem kézbesítették neki, és mivel az illeték kivetés alapján fizetendő, nem is tudta volna maga megfizetni.
https://adotanoda.hu/…mi-potlekok/

és a kimutatáson biztosan van a kimutatás napjáig számított késedelmi pótlék is, amit egy másik NAVos számlaszámra várnak.
A megfizetendő késedelmi pótlék öszege pedig minden nap késedelemmel nő.

hiros1

„most az éves kimutatásban szerepel mint be nem fizetett hátralék a feleségem nevén”
Szerintem ott van a számlaszám is a kimutatáson, ahová el lehet utalni.

Azért mert nem jutott el hozzád a levél,az nem jelenti azt hogy nincs fizetési kötelezettséged!

hiros1,

Be kell fizetni. Mire gondoltál? És érdemes áttérni az ügyfélkapus Rendelkezési Nyilvántartásban elektronikus kapcsolattartásra, akkor nem veszik el a levél.

Sziasztok!
2023-ban vásároltunk egy ingatlant a feleségemmel (1/2-1/2),
én megkaptam az 50% után a határozatot az illetékről ,amit befizettem. A másik feléről nem kaptunk illeték megállapításról határozatot, de most az éves kimutatásban szerepel mint be nem fizetett hátralék a feleségem nevén. Mi a teendő?
Köszönöm szépen, ha valaki tudja a választ.

Tubresz,

Elvileg nincs ebben hiba.
A gyerek illetékmentesen szerez, mert egyenesági rokon, apa pedig a csere pótló vétel alapján a különbözet után fizet csak illetéket.
Ebből a szempontból nincs probléma.

Ha bármelyikük 5 éven belül mégis eladná, ott adőzni kellhet esetleg.

Ami határeset az egyrészt az, hogy a szülő-gyerek közötti adásvétel mindig necces, természetesen, ha a gyereknek rendelkezésére áll a vételár, és azt tényleg az apának utalja (aki nem adja vissza neki ajándékba másnap, hanem ebből vesz másikat), akkor nem köthető bele könnyen.

De például ha a gyerek lakik az apa utóbb vett lakásában, az apa meg abban, amit eladott a gyerekének, akkor felmerülhet a színlelt szerződés, pláne, ha - szintén egyébként illetékmentesen - egymásnak ajándékozzák az ingatlanokat. Ez kibukhat, és akkor nehéz kimagyarázni azt, hogy ez az egész nem csak simán az illeték kikerülése miatt lett így.

A személyes véleményem elég lesújtó a NAV-ról, szóval ha tényleg fizet a gyerek, és tényleg abból vesz a szülő, esetleg a lakcímeiket is megcserélik (a saját tulajdonukra, nem számít, hogy életvitelszerűen nem ott lakik), akkor én a magam részéről simán bevállalnám.

Kedves Szakértők!

Hol a hiba az illetékkerülésemben?
Adott egy lakást vásárolni szándékozó gyerek. Ha megvenné az édesapja lakását, majd az apa venne egy másikat hasonló összegért, akkor mindkét ügylet illetékmentes lehetne? Az apa esetén a cserét pótló vételnél az illetékalapot a forgalmi érték csökkenti és nem látom laikusként azt, hogy ebből hol zárják ki az első, illetékmentes tranzakciót.

Köszönöm:
Tibor