Végrehajtási jogi fórum

Tisztelt Szakértők!

Másodfokú eljárásban jogerős ítélet szerint tartozik nekem XY kft.

A kft-t a per ideje folytán eladták, majd megszünt.
Van két kezes.
Az I. kezes rendelkezik (-ett) egy lakással.
Elsőfokon a tartozás egy része ítéltetik meg. Ez után, de még a másodfok előtt pár nappal a kezes értékesíti ingatlanát. Hogy valósan, vagy színlelten nem tudni.
A pénz eltűnik, se bankban, se másik ingatlanban nyoma nincs.

Van-e valamilyen lépéslehetőségem? (Pl. lakáseladás körülményeinek vizsgálata, feljelentés fedezet elvonása miatt - a lakás nem szerepelt a kezességi szerződésben, mint fedezet-,pénz keresése külföldön)

Köszönöm válaszukat!

„Vannak olyanok is, amelyeken ezen felül van még végrehajtási jog is bejegyezve, ezt is (állítólag) a vevőnek kell rendezni. Ezt hogyan kell, lehet hivatalosan rendezni. Az adásvételi szerződést csak ennek rendezése után szabad megkötni?”

Amennyiben árverésen vesz valaki lakást akkor a tehermentesen kapja meg.(haszonélvezet marad rajt ha volt eddig is)

A végrehajtó árverési jegyzőkönyvet készít nem adásvételit.

Érdemes venni vh alatt lévő lakást (kellő oda figyeléssel) mert lényegesen olcsóbban tud az ember ingatlant szerezni.

„zt szeretném kérdezni, hogy mostanában gyakran hírdetnek árverésen eladó lakást, de azt lakottan (nem haszonélezeti jogra gondolok) árulják. Szóban azt a tájékoztatást adják az árverezők, hogy az adós már kapott értesítést erről, azaz tud arról, hogy ki kell költöznie.”

Na ez ellentmondásos mert vagy lakottan vagy beköltözhetően adják el.Ha lakottan adják el akkor az adós bolond lenne önszántából kikőltözni.
Ha beköltözhetöen akkor a nevében benne van hogy ...:)

Azt szeretném kérdezni, hogy mostanában gyakran hírdetnek árverésen eladó lakást, de azt lakottan (nem haszonélezeti jogra gondolok) árulják. Szóban azt a tájékoztatást adják az árverezők, hogy az adós már kapott értesítést erről, azaz tud arról, hogy ki kell költöznie.

Ha ilyen lakást venne valaki szabályos adásvételi szerződéssel - nem azért, mert felveti a pénz, hanem albérletet már nem szeretne még sok évig fizetni - mit tehet, ha az adós mégsem költözik ki. Mit lehet ilyen esetben hivatalosan tenni?

Vannak olyanok is, amelyeken ezen felül van még végrehajtási jog is bejegyezve, ezt is (állítólag) a vevőnek kell rendezni. Ezt hogyan kell, lehet hivatalosan rendezni. Az adásvételi szerződést csak ennek rendezése után szabad megkötni?

Egyetértek az előttem hozzászólóval. Büntetőügyben kaptam ítéletet, azt kell "kártalanítanom", de aki végigcsinált néhány pert, annak az élettől is elmegy a kedve. Nálam nem fogadta el a bíróság, hogy egy meglevő, jól funkcionáló cég részvényei 100 %-ot érhetnek, és emiatt "hűtlenül kezeltem", de végig kellett néznem, hogy egy másik perben felszámolt cég részvényei a tisztelt bíróság szerint FELSZÁMOLÁS UTÁN érhettek 723 %-ot........... Igazságszolgáltatás???? Ugyan már!!!!! Nem kell komolyan venni mert a végén a diliházban köt ki az ember. Az igazságszolgáltatás arról szól, kinek vannak megfelelő kapcsolatai és elegendő pénze.

Vidéken kaptam jogerős ítéletet, Budapesten lakom. Kézbesítéstől, illetve a 15 nap fizetési határidő lejártától számítva körülbelül mennyi idő, amikor megkezdődik a végrehajtás??? Gondolom, az arra jogosult cég kezdeményezi a végrehajtást, a vidéki bíróság megküldi Budapestre, de ez mennyi időt vehet igénybe??? Úgy nagy általánosságban?

pestszentlőrinc:

Igen, elsősorban az adós lakhelye szerint illetékes végrehajtó fog eljárni.

Semmit neki csak a betett pénze ugrik.Ő nem felel a magán vagyonával.

Tisztelt Végrehajtó1!

köszönöm a válaszát! Még egy kérdés :)

A kültaggal mit tudnak kezdeni (közeli hozzátartozó)?

Köszönettel
Sarkaz

„Ha az illetőnek letelepedési engedélye és magyar felesége van akinek a nevén van egy lakás, akkor a feleség tulajdonában lévő dolgokat is végrehajtás alá vonhatják?”

nem.

Tisztelt Végrehajtó1!

az amerikai beltaggal kapcsolatban felmerült még egy kérdés:

Ha az illetőnek letelepedési engedélye és magyar felesége van akinek a nevén van egy lakás, akkor a feleség tulajdonában lévő dolgokat is végrehajtás alá vonhatják?

„1. ha az említett beltag amerikai állampolgár tartózkodási engedéllyel, akkor is megpróbálják behajtani rajta a követelést
(egy 7–8 éves autó van a nevén, bankszámla, fizetés)
egyébként semmit nem tud még az egészről, de nem szeretném kellemetlen helyzetbe hozni!!!”

Köszönettel
Sarkaz

Tisztelt Fórum!

A volt férjem el akarja árvereztetni a közös tulajdonú ingatlanunkat. Tudomásom szerint ez végrehajtás útján következik be.Kérdéseim a következőek:Ha kiskorú is a házban tartózkodik akkor is árvereztethet? Sikertelen árverés után csökkenni fog a megadott ház értéke a további árverések során?Pontosan hogyan is zajlik ez? Válaszukat előre is köszönöm!

Vidéki bíróság ítélete szerint kellene fizetnem. Budapesti lakos vagyok. Ilyenkor a vidéki bíróság budapesti végrehajtónak adja át a behajtást?

köszönöm a kimerítő válaszát!

Tisztelt fórumozók!

Köszönöm a segítséget lenne még egy, remélem utolsó kérdésem.

Ha egy tartozás fejében egy közös vagyontárgy férjemre eső tulajdoni hányadát végrehajtották akkor a vagyontárgy számomra megmaradt tulajdoni része már magánvagyonná válik, vagy lehet tovább is terhelni a megmaradt részt egy újabb adósság miatt mint közös vagyont?

1.nem tudom
2.Ptk szerint közelinek ne.Visszaperelhető
3.ha nem tudják az elévülési időn belül behajtani (5 év +6hó) törlik .Ha volt méltányossági kérelem akkor annyival meghosszabbodik.

4.Elévülés
164. § (1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetőleg a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb, mint hat hónap van hátra. A bíróság által jogerősen megállapított adócsalás (Btk. 310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. §), a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. §), csalás (Btk. 318. §), illetve jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. §) esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el - ideértve azt az esetet is, ha az elkövető azért nem büntethető, mert tartozását [Btk. 310. § (6) bekezdés, 310/A. § (6) bekezdés] a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette és ezért az eljárást vele szemben ez okból megszüntették, továbbá ha az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg -, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.850 851
(2) Az önellenőrzés bevallása - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az (1) bekezdésben meghatározott elévülést megszakítja.
(3) Ha az adómegállapításhoz való jog elévülését követően az adóhatóság vagy a felettes szerv megállapítja, hogy az adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, akkor az adótartozás végrehajtásához való jog elévülési idején belül a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti.
(4) Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.852
(5) Ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja, a másodfokú adóhatósági határozat jogerőre emelkedésétől a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.
(6) Az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele napján megszakad, és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló végzés közzététele napjáig nyugszik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.854
(7) Nyugszik az elévülés a végrehajtási eljárás felfüggesztésének és szünetelésének, az adózó vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá törvényben biztosított fizetési kedvezménynek vagy feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt. A jelzálogjog bejegyzése az elévülés nyugvása szempontjából a végrehajtási eljárás felfüggesztésével esik egy tekintet alá.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásához való jog elévülésére a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(9) Ha az adóhatóság az adót megállapító határozat vagy a végrehajtás során hozott végzés kézbesítése tekintetében ad helyt a vélelem megdöntése iránti kérelemnek, nyugszik az adómegállapításhoz, illetve a végrehajtáshoz való jog elévülése a kézbesítési vélelem beálltától az annak megdöntésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés jogerőre emelkedéséig.856 857
(10) Ha az adóhatóság az adóellenőrzés során az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény tisztázása érdekében a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az erről szóló értesítés postára adásától a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig az adó megállapításához való jog elévülése nyugszik.1363
(11) A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés alapján - ha a nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy az eljárás megindítására irányuló kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának alapjául szolgál, a másik szerződő állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy az adó-visszatérítés iránti jog elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen. A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket. A kölcsönös egyeztetési eljárás eredményeként létrejött megállapodást azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének időpontjában már elévültek.1364
164/A. § (1) Az adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtásával és a végrehajtáshoz való jog elévülésével kapcsolatos rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az adóhatóság az Áht. 13/A. §-ának (11) bekezdésében meghatározott, az Európai Közösségek Bizottságának állami támogatás visszafizettetését elrendelő határozata alapján indult ügyben folytat végrehajtást megkeresésre.1323
(2) A végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított 10 év elteltével évül el. A végrehajtáshoz való jog elévülése szempontjából esedékesség az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata alapján a magyar közigazgatási vagy egyéb szerv által kiadott, visszatérítési kötelezettséget előíró közigazgatási döntésben vagy fizetési felszólításban teljesítési határidőként megjelölt időpont. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a teljesítési határidő a döntés jogerőre emelkedésétől, illetve a fizetési felszólítás közlésétől számított 15 nap.
(3) Nyugszik a végrehajtáshoz való jog elévülése az Európai Közösségek Bizottsága visszatéríttetést elrendelő határozata vagy a magyar közigazgatási szerv visszatérítési kötelezettséget előíró döntése tárgyában az Európai Közösségek Bírósága előtt folytatott eljárás időtartama alatt. Az adóhatósági megkeresésnek és a végrehajtás foganatosításának nem akadálya, ha az Európai Közösségek Bírósága előtt a visszatéríttetést elrendelő határozat tárgyában folytatott eljárás kezdőidőpontja megelőzi a (2) bekezdés szerinti esedékesség időpontját, ebben az esetben a végrehajtáshoz való jog elévülése az esedékesség napján kezdődik és az esedékesség napját követő naptól a bírósági eljárás időtartama alatt nyugszik.
(4) A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága a visszatéríttetést elrendelő határozat végrehajtásának elmulasztása miatt az Európai Közösségek Bírósága előtt az EK szerződés 88. cikkének (2) bekezdése vagy 228. cikkének (2) bekezdése alapján jogsértési eljárást kezdeményez vagy a visszatéríttetést elrendelő határozattal kapcsolatban más intézkedést tesz. A végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosít. A kedvezményezett adózóval kapcsolatos ügyben a végrehajtáshoz való jog elévülését megszakítja, ha az Európai Közösségek Bizottsága intézkedést (felszólítást, utasítást, feltételt megállapító határozatot) ad ki arról, hogy a visszafizettetési határozat nem teljesítése miatt a kedvezményezett adózó részére a visszatérítési kötelezettség teljesítéséig az új támogatás kifizetését fel kell függeszteni.

Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése
133. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) az adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető. A fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

1. a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható, továbbá
2. átmeneti jellegű, tehát az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető.

(2) A kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
(3) Nem engedélyezhető fizetési könnyítés

1. a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére és a levont jövedelemadóra,
2. a beszedett helyi adóra,
3. a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra.

(4) Magánszemély esetében a fizetési könnyítés az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(5) Fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása, illetve a kérelem teljesítése esetén a következő pótlékokat kell felszámítani, valamint az a) és c) pont alkalmazásakor határozatban közölni:

1. a magánszemély esedékesség előtt előterjesztett kérelme esetén a kérelmet elbíráló elsőfokú határozat keltének napjáig a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben,
2. a jogi személy, egyéb szervezet kérelme, továbbá a magánszemélynek az esedékesség időpontja után benyújtott kérelme esetén késedelmi pótlékot a kérelmet elbíráló határozat jogerőre emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, csak az elsőfokú határozat keltének napjáig,
3. a kérelem teljesítése esetén a fizetési könnyítés időtartamára az elsőfokú határozat keltének napjától a kérelem benyújtásának napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékben.

(6) A pótlékok kiszabása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Az (5) bekezdés a) és c) pontjában említett pótlékokra egyebekben a késedelmi pótlékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7) Törvény a fizetési halasztási, részletfizetési kedvezmény más eseteit is meghatározhatja, engedélyezését csak törvény zárhatja ki.
(8) Az adóhatóság a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező határozatában a kedvezményt feltételhez kötheti.
(9) A határozat rendelkező részében fel kell hívni az adózó figyelmét arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
133/A. § (1) A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 100 000 Ft-ot meg nem haladó személyi jövedelemadó fizetési kötelezettségét pótlékmentes részletfizetés keretében, az esedékességtől számított legfeljebb 4 hónapon keresztül, havonként egyenlő részletekben teljesíti.1312
(2) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.
Adómérséklés
134. § (1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.695
(2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.
(3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti.
(4) 696
(5) Az adópolitikáért felelős miniszter elrendeli az illeték megállapításának mellőzését, ha ezt az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás indokolja.698

Tisztelt Végrahajtó1!

Köszönöm a válaszait.

Még lenne kérdésem lenne:

1. ha az említett beltag amerikai állampolgár tartózkodási engedéllyel, akkor is megpróbálják behajtani rajta a követelést
(egy 7-8 éves autó van a nevén, bankszámla, fizetés)
egyébként semmit nem tud még az egészről, de nem szeretném kellemetlen helyzetbe hozni!!!

2. Mi van akkor ha az ügynek ebben a szakaszában (1. határozat) egy közeli családtagnak ajándékozom a dolgaimat?

3. Mikor zárul le egy végrahajtási ügy? Mi van ha a beltagon sem tudnak behajtani semmit.

4. Lehet e egyezkedni (apehhel. végrehajtóval) a bírság mérsékléséről (mivel 2004-es ügy ezért a kamatok nagyon magasak lehetnek elmarasztalás esetén)

Köszönettel
Sarkaz

sarka33:

1.a jogerős határozatban benne lesz a fizetési határidő
2.ha akkor beltag volt akkor a mögöttes felelősség alapján kötelezhető a helytállásra (van EU belül jogsegély a köztartozások behajtására)
3.engem nem érdekelne a fedezet elvonás mert (bár nem bíztatlak erre)általában ügyészi megrovás a vége.Nálam nem egyszer az adós az árverésre a lefoglalt vagyontárgyakat is eltüntette.Ezért még ügyészi megrovásnál nagyobb ejnye-bejnyét nem kaptak.De ez mindig a konkrét ügytől függ!!
4.igen
5.ha kérik

Mármint az adós és a többi tulajdonos

„"Akkor csak a férj részét,de kérhetik közösen hogy az egészet.”"

mármint a férj és az akinek tartozik?

Nagyon köszönöm a segítséget kedves végrehajtó1!

Akkor talán jobb lenne a házassági szerződést nem erőltetni, mert minden benne van még a főzőlap is, hanem próbáljuk bizonyítani az értékesebb vagyontárgyakat? Ellenkező esetben nagyon kilógna a lóláb?

„Abban az esetben is, ha a szerződés a valós helyzetet tükrözi, tehát bizonyítható, hogy egy ingatlan például házasság előtti szerzemény”?

Akkor értelemszerüen nem.

„egrosszabb esetben, ha végrehajtást tesznek az ingatlanomra és nem fogadják el különvagyonnak, de a rám eső tulajdonrészt igényperrel kivonnom a végrehajtás alól akkor is az egész ingatlant árverezik, vagy csak a férjem tulajdonrészét?”

Akkor csak a férj részét,de kérhetik közösen hogy az egészet.
„
Mikortól számít az igényper halasztó hatályú indításakor a 8 nap? Amikor átveszem a földhivatali értesítést?
”

A felfüggesztésről a bíróság 8 napon belül dönt.

Tisztelt Fórumozók!

A következő kérdésekre keresem a választ:

A Bt.-m ellen jeleneg 2004-re átfogó vizsgálat folyik, most adom be a fellebbezést az 1. határozatra. (ebben az évben egy külföldi állampolgár (csak a nevét adta) volt a másik beltag rajtam kivűl, de már időközben kilépett a cégből).

Abban az esetben ha a 2 határozat elmarasztalással zárul:

1. Mennyi idő után inditják el a végrehajtást?
2. A külföldi állampolgárral mit tudnak kezdeni, úgy hogy már nem is beltag?
3. Fedezet elvonásnak tekintik-e ha most eladom, elajándékozom a tulajdonamban lévő ingatlant, autót (még nincs jogerős határozat)?
4. ha másik kft-nek tulaja vagyok, akkor a tulajdonrészt is elárverezik?
5. Mi történik, ha bíróságom megtámadom a határozatot, a végrehajtást felfüggesztik az ítéletig??
6. Ha új eljárást kezdeményzek (tf. elfogadják) és a jövő év elején kezdődne akkor az 2004 I-III név áfa elévül??

Köszönettel
Sarkaz

Tisztelt KBS!

Abban az esetben is, ha a szerződés a valós helyzetet tükrözi, tehát bizonyítható, hogy egy ingatlan például házasság előtti szerzemény?
És mégegy:
legrosszabb esetben, ha végrehajtást tesznek az ingatlanomra és nem fogadják el különvagyonnak, de a rám eső tulajdonrészt igényperrel kivonnom a végrehajtás alól akkor is az egész ingatlant árverezik, vagy csak a férjem tulajdonrészét?
Mikortól számít az igényper halasztó hatályú indításakor a 8 nap? Amikor átveszem a földhivatali értesítést?

Segítségét köszönöm.

Ilyen esetekben a házassági vagyonjogi szerződés nagyon könnyen fedezetelvonónak minősülhet, és akkor a hitelezővel szemben hatálytalan.

Tisztelt Fórumozók!

Házastársammal 2008-ban házassági szerződésben rögzítettük a vagyoni helyzetünket. Férjemnek azonban van egy megitélt adóssága 2006-ról. Kérdésem, hogy ezt az adósságot végrehajthatják-e a későbbi szerződésben a magánvagyonomnak megjelölt vagyontárgyon?
A házassági szerődés csak közjegyzői közokiratba foglalva érvényes?

Köszönettel: Luca