házasság előtt szerzett vagyon

Hm.

Tisztelt Szakértők!
Az alábbi ügyben kérem szépen segítségüket:
Férjemmel 2006-ban ismerkedtünk meg, 2007-ben költöztem hozzá, a lakcímkártyámon is az Ő címe szerepelt tartózkodási címként, a fizetésünket innentől kezdve közösen osztottuk be. Ő akkor két telek tulajdonosa volt, akkori értéken össz 6 Mft, én kb. 3M ft-tal rendelkeztem. A férjem az édesapjától ajándékba kapott egy telket, ide kezdtünk el építkezni 2007-ben. 2008. évben volt az esküvőnk. Ráépítési szerződést kellett kötnünk egymás között az akkori nevén szocpol miatt, mely szerint a telek a férjemé, a felépítmény közös (50-50%). A férjem nemrégiben levezette, hogy az én tulajdonjogom lényegesen kevesebb. A férjem kitalálta, hogy a megmaradt pénzünkből vegyünk egy telket befektetésnek (2012.), ahol szintén 50-50%-ban voltunk tulajdonosok. A telket három éve 7 Mft-ért értékesítettük, melynek felét a férjem az én bankszámlámra fizette be, a többi nála van/volt. A hitelt folyamatosan az én bankszámlámról vonták le, az utolsó törlesztőrészletet egy éve fizettem ki. A bank, illetve az államkincstár bejegyzése már nem szerepel az ingatlanon.
Semmilyen hitelünk, tartozásunk nincs. Közös családi házban lakunk három autónk van (a férjemnek kettő), én a szüleimtől kaptam az autómat ajándékba. A szüleimtől több új háztartási gépet is kaptunk ajándékba, szerződés nincs róla.
Három gyermekünk van: egy középiskolás, két általános iskolás. Mindhárom fiú ételallergiás, a kicsi autista.
A férjem kb. 2002-től mellékállású egyéni vállalkozó volt, rövid ideig (kb 1 évig főállású, minimális bevétellel). A vállalkozást 2023. évben megszűntette. Az évek alatt több millió forint értékben vásárolt hangtechnikai felszereléseket, illetve hangszereket, fénytechnikát.
2001-ben léptem be önkéntes nyugdíjpénztárban, melyet azóta is fizetek havi rendszerességgel.
Augusztusban a férjem ki akarta tőlem csikarni a telek árának felét, mondván, hogy az Őt illeti, mert megmaradt az Ő telkeinek ára, abból vettük a telket, melynek a felét nekem adta megőrzésre.
Fél éve kijelentette, hogy külön kasszán vagyunk (ami addig az első pillanattól közös volt), kiköltözött a hálószobából. Egy éve az anyja ebédjét viszi a munkahelyre, de reggel és este azt eszik, amit a hűtőben talál (csak kizárólagosan magának vásárol, én a családnak), hétvégén, szünetben az én főztöm eszi, én mosok rá. A legszükségesebb dolgokat messengeren írom meg számára. Ő erőszeretettel használja a messengert bármilyen közlésre, akár bántó/engem nevelő célzattal is.
2024. február óta írom a családi/gyerekekkel kapcsolatos költségeket, gyűjtöm a blokkokat/számlákat. A férjem kapja meg a családi kedvezmény összegét minden hónapban, melyből levonja az általa a gyereknek fizetett bérletet és menzát, a maradék felét odaadja.
Kérdéseim:
Megtehetem-e, hogy az Ő előzetes tájékoztatása nélkül elköltözöm a gyerekekkel albérletbe? Van- e lehetőségem arra, hogy innentől kezdve kizárólagosan én felügyeljem/korlátozzam a gyerekek telefonhasználatát? A kiköltözésem után van-e lehetőségem visszamenni a házban maradt személyes tárgyaimért?
A válás kimondásáig jogosan követelhetek-e összeget a férjemtől arra tekintettel, hogy a férjem a közös ingatlanunkban lakik?
Van- e lehetőség arra, hogy az apa-gyerek kapcsolat ápolására a jelenlétemben kerülhet sor a bírósági döntésig? Amíg nem fizet gyerektartást, korlátozható-e a kapcsolattartás?
Kérhetem, hogy a ház értékének felét fizesse ki? (Elismerem, hogy a telek ára Őt illeti)
Ki állapítja meg a telek és a felépítmény értékét?
A férjem jogosan követelheti-e rajtam a közösen eladott telek árának felét?
Felhasználható-e a bíróságon a messenger üzenet-váltásunk? (képernyőfotók, illetve html formátum)
Felhasználható-e a bíróságon, hogy a hitel minden részletét 15 évig én fizettem a bankszámlámról, illetve a február óta részemről vezetett költségvetés, illetve az Ő elszámolása a családi kedvezménnyel?
A pénzintézeteknél lévő pénzeszköz milyen formában deríthető fel? Milyen időszakot figyelnek? Figyelik a tranzakciókat is, vagy csak az egyenlegeket?
Az én önkéntes nyugdíjpénztári egyenlegem közös vagyonnak számít?
Az Ő általa vásárolt hangtechnikai felszerelések, hangszerek közös vagyonnak számítanak?
A bíróság a gyermektartás megállapításánál mérlegeli azt a tényt, hogy három gyermeknek orvosi javaslata van diétás étkezéshez, a kicsi SNI-s (számára én viszem az ételt az iskolába), mindhárom gyermek szemüveges, mindketten garantált bérminimumra vagyunk bejelentve? (ez részemről kedvező irányba változhat)
A bíróság meghallgathatja-e a gyerekeket? Kérhetem-e, hogy ne hallgassa meg őket a bíróság?
Megtörténhet-e az, hogy a gyerekeket két külön háztartásban helyezik el az anyjánál illetve az apánál?
A nagyszülőket korlátozhatja-e a bíróság a gyerekek láthatásában (a nagyszülők ingatlanában a ház körüli és a házban lévő állapotok, valamint a papa alkoholizmusára tekintettel)?

Válaszukat köszönöm szépen!

Esetleg perlés előtt lehetne meggyőzni az ellenérdekelt feleket, hogy jobban járnak egy egyezséggel, mintha perbe bocsátkoznak. Az negyedakkora költség sincs, és ha elutasító is a válasz, látszik belőle, hogy "nyomon vannak-e".

Ezt a hivatkozást ügyvédek sem mindig találják meg, mivel nem expressis verbis rendelkezésen alapszik. De néha a bírós is besegít.

(és ha jelentős összegű értékű ingatlanról beszélünk, igen valószínűen lesz annyi esze az ellenérdekű félnek is, hogy ügyvédhez fordul.)

Hiszen mondtam: meg lehet próbálni arra hivatkozni, hogy az a fél ingatlan nem is volt az örökhagyóé, mert a házastársa különvagyona volt. De nem jók az esélyek - és drága lesz a pervesztés.

Azért nem jók az esélyek, mert ha az ellenérdekelt fél megtalálja a helyes védekezést, akkor a bíróság el fogja utasítani a keresetet. Azért van mégis esély, mert ha nem találja meg a helyes védekezést, akkor a bíróság nem teszi meg helyette.

Kovács_Béla_Sándor,
Köszönöm a gyors választ,a hagyatéki leltárban nem volt említés végrendeletről :(
Gyakorlatilag nem is tudunk semmit tenni akkor ?

Az első kérdés teljesen rossz. (Egyrészt nincs értelme; másrészt általában is rosszak azok a kérdések, amelyek tartalmaznak egy - valószínűleg - téves állítást.)

Meg lehet próbálni; de viszonylag nagy összeget kockáztattok rossz esélyekkel. Persze, nyerni is nagyot lehet.

(Ha előkerült végrendelet, annak már a hagyatéki leltárból ki kellene derülnie.)

Tisztelt szakértők !
Segitséget,illetve véleményt szeretnék kérni,ha lehetséges.
Édesanyám,és nevelőapánk házasságban éltek,mi hárman vagyunk édes testvérek,és nagykorú korunkig nevelt minket.
Anyánk 2009 decemberében örökölt a Canadában élő apja után jelentős összegű canadai dollart,amely tényről nekünk rendelkezésre állnak az eredeti angol nyelvű dokumentumok.
Ebből a pénzből vettek egy családi házat 2010 februárjában,a teljes összeget felhasználva.
Édesanyánk 2013-ban elhunyt,az akkori öröklési szabályok szerint mi megkaptuk a ház felét,másik fele a nevelőapánk nevére került.
Mi akkor a hagyatéki tárgyaláson nem jeleztük a canadai öröklés tényét mert nevelőapank megígérte,hogy ne aggódjunk,csinál végrendeletet,és úgyis a mienk lesz.
Nevelőapánk idén augusztusban elhunyt,a hagyatéki tárgyalás valószínűleg jövőre lesz.
Mivel annak idején nem vett a nevünkre,igy az ő részéről majd a féltestvére,és a testvérének a lánya lesz jelen a hagyatékin.Ők mindketten tisztában vannak vele,hogy anyai részről származó összegből lett vásárolva a ház.
Azt szeretném kérdezni,ha mégsem csinált végrendeletet,akkor az azóta eltelt időben,mivel mi nem jeleztük sehol,így ez a házastársi különvagyon átment az Ő tulajdonába?
Ebben az esetben nekünk reménytelen a helyzetünk a fél ház tulajdonjogát illetően ,vagy valamit tudunk tenni a hagyatéki eljárás előtt,vagy alatt ?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm !

drbjozsef,

Végül arra a megegyezésre jutottunk, hogy veszünk közösen egy lakást, amit együtt fizetünk fele-fele arányban, én lemondok erről a lakásról, ő pedig az enyémről és, ha menni kell, akkor lesz hová mennie vagy, ha soha nem történik válás, akkor öröklődik és addig is kiadjuk.

Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólásokat!

Az csak elütés : az egy "hát" akart lenni.

„Házvásárlás esetén, ha semmit sem tudok tenni, ügyvéd előtt íratni kellene vele esetleg egy lemondó nyilatkozatot?”
Esetleg. De közös megegyezéssel bármit is lehet.

Így van, ahogy Szomorú örökös írja.
Nekem már az is megynyugvás lenne, ha a jövőre nézve mindketten önálló vagyonszerzők lennénk és a jövedelem mindenkinek a saját vagyonát képezné.
Így tudnék venni házat, lakást, ami tutira saját tulajdon lenne és, ha együtt maradunk, akkor valamelyik gyerek örökölné vagy, ha menni kell, akkor lenne hová.

Házvásárlás esetén, ha semmit sem tudok tenni, ügyvéd előtt íratni kellene vele esetleg egy lemondó nyilatkozatot?

drbjozsef,
Igen egy családi ház.

Csak ház ez sajnos (?) nem kívánságműsor.

KBS

„...addig miért kellene megszüntetni a vagyonközösséget?”
Az első poszt alapján nem jön ki jól az asszonnyal és mivel javarészt a leírás alapján az ő pénzéből van minden, az asszony keveset adott hozzá, ezért nem akarja, hogy többet vigyen váláskor, mint ami „hozzájárulás szerint” járna neki. Nekem kb. ez jött le eddig.

Ha az életközösség megszűnik, azzal megszűnik a vagyonközösség is. Amíg viszont az életközösség fennáll, addig miért kellene megszüntetni a vagyonközösséget?

Kovács_Béla_Sándor,

Igen, mert sajnos nem értek hozzá, ezért kérek itt tanácsot. Már az is jó volna, ha innentől kezdve lépne életbe.

Tipikus laikus hiba: talál egy pontot, ami tetszik neki - és figyelmen kívül hagyja az összes többit.
A Ptk. 4:54. § egy kivételes lehetőség, a törvény komoly feltételekkel engedi csak meg, hogy a bíróság megszüntesse a vagyonközösséget. Messze nem elég az egyik fél kérése. (Nem is beszélve arról, hogy az ilyen megszüntetés hatálya ex nunc - csak a döntés jogerőre emelkedésétől alkalmazandó.)

drbjozsef,

Én erre gondoltam:
"A vagyonközösség bírósági megszüntetése [Ptk. 4:54. §]
A törvény lehetővé teszi, hogy a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a bíróság a házassági életközösség fennállása alatt megszüntesse.
A házassági vagyonközösség bírósági megszüntetése kétféle eljárásban történhet meg. A házastársak közös kérelme esetén nemperes eljárásban, ami bármelyik házastárs lakóhelye szerinti járásbíróság előtt megindítható. Ha csak az egyik fél a kezdeményező, úgy a polgári perrendtartás vagyonjogi perekre vonatkozó szabályai irányadóak az eljárásra.
Ha a házassági vagyonközösség megszüntetése bírósági ítélet eredménye, úgy a házastársak vagyoni viszonyaira az életközösség fennállása alatt - a továbbiakban - a vagyonelkülönítés szabályai lesznek az irányadóak. A bíróság más vagyonjogi rendszert a jövőre nézve a felek között nem hozhat létre."

1. "polgári perrendtartás vagyonjogi perekre vonatkozó szabályai"
Ez lenne az említett perelés és vagyonmegosztás?

2. Ha elismeri, hogy nem volt gazdasági közösség, mert az együttélésünk alatt nem fizetett semmit, a jövedelmét arra költhette, amire akarta és ezt tanúk is alátámasztanák, volna esély arra, hogy egy bírósági ügyben elfogadják?
Ha ezt letagadja, akkor én is letagadhatom, hogy velünk lakott, mert nem is oda volt bejelentkezve, sőt, nem is ismertem házasság előtt :D

Minden esetre megpróbálok vele egyezségre jutni.

3. A ház, amiben élünk elvileg a saját tulajdonom, amit édesanyámtól vásároltam házasság előtt és a felvett hitel összegét nekem is ajándékozta felújításra. Ezzel a házzal esetleges válás esetén én rendelkezhetek, vehetek fel rá jelzálog kölcsönt?

4. Tudom rengeteg kérdés, de azon filózok, hogy, hogy biztosítsam be magam. Ha nem jön össze a szerződés és nem lesz per, vegyek egy lakást, házat és adjam ki, aztán, ha menni kell valakinek, akkor legyen hová menni?
Az lenne a legjobb, ha nem történne semmi és élnénk boldogan, de soha nem lehet tudni...

Majordomus,

"Inkább várd meg"
Ne haragudj, ezt nem értem mire írtad.

Hogy tartalékoljak magamnak pénzt, hogyha nem tudom megszüntetni a vagyonközösséget és a félretett pénz fele is közös? Kész agyrém :D

Nem lesz könnyű.
Ráadásul a gyerekek még elég kicsik lehetnek,itt nem neked áll a zászló.
.
Ha jól állsz anyagilag és nem tudtok megegyezni,inkább magadnak tartalákold azt a pénzt amiből házat vennél nekik.

Gondolj bele: kiraknak a saját házadból mert a gyerekek érdekében az asszony marad ott velük. Ráadásul fizeted a hitelt arra amiből kiraknak. Ráadásul fizeted a gyerektartást.
Már csak 20 évig.
.
Inkább tartalékolj magadnak pénzt hogy legyen hová menned.

Azért ne albérletből fizesd a saját házadnak a hiteltörlesztését!

.
Inkább várd meg

Leginkább sehogy.
Közös akarattal, szerződéssel lehetne.
Egyebekben pedig, ha nincs egyetértés, akkor perelhetsz. Ahogy írtam, a bíróság dönthet.
De ez már persze inkább vagyonmegosztás lenne.

A leírásod alapján egyébként nem bíztatnálak különösebben pereskedésre. Ha előre nem rendeztétek írásos szerződésben, akkor az a hajó elment. Azt bizonyítani, hogy 2017-től a 2021-es házasság ellenére sem volt élettársi életközösség közöttetek, azt igen nehéz lesz.
Például ha ő fizette volna a saját rezsijét, meg lakbért, pont az mutatná, hogy "külön kasszán" voltatok. Így, hogy te fizetted helyette, eléggé egyértelmű a gazdasági közösség is.

Ez a leggennyesebb perek egyike. Egyezzetek meg valahogy.

drbjozsef,

Először is köszönöm a válaszát!
Most ott tartok, hogy hásassági vagyonjogi szerződést szeretnék íratni, de nem igazán hajlik felé.
Hogy tudnám megszüntetni a házastársi vagyonközösséget szerződés, válás és az ő beleegyezése nélkül vagy egyáltalán meg tudnám szüntetni?

ljanos88,

1. Tulajdonjogi igénye nem lehet, de megtérítési igénye a leírásod alapján igen. Ahogy te is írod : a fizetésed is közös vagyon.
2. Válás esetén, különleges esetben, kiskorú gyerekek esetén lehetséges, hogy a felügyeleti jogot megkapó szülő maradhat a közös ingatlanban akkor is, ha az teljes egészében a másik fél külön tulajdona. De itt azért nem csak az számít, hogy ő mit akar, ez a végső eset, ha van más lehetőség, akkor a bíróság természetesen "kényszerítheti", hogy elfogadja.

Tiszteletem!

Feleségemmel 2017-től éltünk a szüleimnél, de nem volt gazdasági életközösség és nem is kellett fizetnie se lakbért, se rezsit, szóval semmit. Házasságunk előtt 2019-ben megvásároltam édesanyám házát 1/1 tulajdonjogban, ami az ő édesapjáé volt. Jelzálog hitelt vettem fel édesanyám és édesapám közös ingatlanára és az összeget nekem adták, hogy újítsam fel a vásárolt nagyapám házát. 2021-ben beköltöztünk és még abban az évben össze is házasodtunk. Ahhoz, hogy befejezzem a felújítást még több hitelt vettem fel és a babavárót már közösen. A hiteleket egyedül fizettem és fizetem a mai napig, a babaváró fizetése még tolódik, mert született két gyermekünk. Egyébként minden házzal kapcsolatos dolgot egyedül fizettem és intéztem. Mindig is külön kasszán voltunk, ahogy most is, csak a megélhetésünk közös. Megegyeztünk egy bizonyos összegben, ha válásra kerülne sor, de sajnos elég viharossá vált a kapcsolatunk és most már többet szeretne. A kérdésem az volna, hogy egy esetleges válás esetén tarthat-e igényt a ház egy bizonyos részére vagy igényelhet-e kifizetést abból a részből, amit a házasságunk alatt fizettem be a hiteltölesztésbe a saját fizetésemből és amit felújításra költöttem, ami sajnos közös kasszának számít, mert nem írtunk házassági vagyonjogi szerződést? Természetesen nem akarom, hogy az utcára kerüljenek és én sem szeretnék oda menni, szóval, ha felajánlok neki egy nagyobb összeget vagy, ha vásárolok nekik egy házat, esetleg fizetek albérletet és, ha nem fogadja el, kirakhat a bíróság a házamból?
Köszönöm szépen!

Tisztelt segítők! ObudaFan-nak van igaza.A törlesztés sajnos "közös"pénzből történt.

Tisztelt segítők! ObudaFan-nak van igaza.A törlesztés sajnos "közös"pénzből történt.