Köszönöm szépen a válaszokat. Minden tiszta! Az elírásokért meg a hablatyolásért elnézést, keveset aludtam.
végrehajtási kifogás
„A kényeg, hogy az elsőfokú döntés, azaz a fellebviteli szerv végrehajtási kifogás tárgyában hozott döntésének jogerőre emelkedésének idejéről kérdeztem.”
Ha egyszer sikerült bevezetni egy fogalmat, miért kell azt azazozással újra körbejárni, és a totál ellenkezőjéről hablatyolni?
A döntés akkor lesz jogerős, ha a jogorvoslatra nyitva álló határidő jogorvoslati kérelem nélkül eltelt. Punktum. A jogorvoslati kérelmet pedig a jogorvoslattal támadható döntés kézhezvételétől számított 15. nap végéig lehet postára adni, vagy egyéb, hatályos módon előterjeszteni. Punktum.
A döntést pedig igen, a jogorvoslati kérelmet előterjesztő fél is megtámadhatja, akkor is, ha rá nézve az egyébként kedvező. Például azért, mert nem elég kedvező. Vagy éppen azért, mert túl kezdvező - becsérték-vitánál ilyen is előfordulhat. Uff.
Abban a végzésben elég részletes kioktatásnak kellene lennie a fellebbezés szabályairól amúgy.
A felek beadhatnak fellebbezést, szerintem a per érdemi nyertese is - nem tilos az, csak hát érdekes lenne az indoklás a másodfoknak, ha a kérelme szerint döntött a bíróság.
Nem nagyon látom, hogy az időhúzáson kívül ennek bármi értelme lenne, ahhoz meg bármi jó, az alaptalan fellebbezés is...
Bocsánat, én írtam tévesen az első kérdésben másodfokú végzésről.
A kényeg, hogy az elsőfokú döntés, azaz a fellebviteli sterv végrehajtási kifogás tárgyában hozott döntésének jogerőre emelkedésének idejéről kérdeztem.
Igen így van, ahogy mondod, de szerintem elnézted a kérdést, mert én az első fokról kérdeztem.
Szóval az alapügy egy NAV álta indított végrehajtás.
Ebben lett beadva egy becsérték elleni végrehajtás kifigás határidőn belül. Ez tehát első fokú jogorvoslat,, arra irányult a kérdésem, hogy, ha helyt adnak a jogorvoslatnak első fokon, akkor is megnyílik egy 15 napos fellebetési határidő az Avt szerint:
28. § (1) Önálló fellebbezésnek van helye
- az adóhatóság végrehajtási eljárása során e törvény vagy a Vht. alapján hozott,
- a végrehajtási kifogás előterjesztési határidejének elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
- a végrehajtási kifogást visszautasító és
- a végrehajtási kifogást elbíráló
végzés ellen.
Itt arra lennék kiváncsi, hogy a d.) pont alapján a másodfokú jogorvoslathoz annak is joga, van, akinek a javára döntöttek, tehát, ha. pl. helyt adnak a becsérták megváltoztatásának a VK alapján, de ezt a helyt adó döntést megfellebezheti e másodfokon a VK-t benyújtó, vagy csak az ellenérdekű fél adhat be fellebezést, tehát a kérdésem az, hogy helyt adó eüntés esetén elsőfokon aa kézbesítéstől számított 15 nap elteltével áll be a jogerő, még akkor is, ha a döntés kedvezményezettjének nincs oka a fellebezésre?
A másodfokú döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, az a közléssel (kézhez vétellel) jogerőssé válik (nyilván csak annak a vonatkozásában, aki részére kézbesítésre került).
Ha tárhelyre jön a döntés a végrehajtási kifogásról, akkor a kézbestíéstől, azaz a letöltéstől számítva még egy 15 napos fellebezésii idősáv nyílik a végzés ellen, ha jól tudom.
A kérdésem az lenne, hogy helyt adó döntés ellen is lehet helye fellebezésnek annak a részéről, akinek elfogadták a kérelmét, tehát a közléstől számított 15 nap után lesz jogerős a másodfokű végzés, ha nem fellebeznek ellene?
Amúgy van rá példa, hogy a helyt adó döntést megfellebezi az, akinek a jjavára döntöttek?
Köszönöm a megerősítést!
ZZ24,
Igen. Helyesen : 13-án még be lehet adni.
Főszabály (2016.évi CXXX. törvény, 146.§) szerint a kezdőnap nem számít bele, a következő nap az első.
(Vannak kivételek, a tied nem az.)
Ha a kézbesítés nov. 28-ára esik, akkor a végrehajtási kifogás 15 napos beadási határidejébe az ezt követő nap számít kezdő napnak, tehát december13.-áig lehet beadni?
Kedves nonolet
Hogy minek adtuk mégis oda a pénzt?
Mert idióta naiv barmok voltunk, akik a gyerekek érdekeit tartottuk szem előtt. Eleinte aláírta a papírt. Majd egyszer aláírta, egyszer nem. És csak később esett le, hogy hülyére vett minket. De ez nem is ennek a témakörnek a témája.
Kedves gerbera
Nem, nem te vagy itt a legtuskóbb. :-P
Mivel itt (fórum) a “történetek” csak egyes részeit lehet megismerni néha a tuskóság szerintem megbocsátható. :)
Gerbera, kár aggódnod.
Tulajdonképpen örülök ennek a nonoletnek. Amióta megjelent a fórumon, nem én vagyok itt a legtuskóbb. :-P
"Ezt bizonyítani nem tudjuk, mivel volt hajlandó aláírni, hogy átvette."
Édes istenem... ez a hülyeség csúcsa...
Akkor miért adtad oda neki a pénzt?!
Kedves gerbera
Köszönöm válaszod.
Csak annyit tennék hozzá, hogy a 3 év jogosultság nem járt le, ez év októberéig járhat. Helyszíni eljárás nem volt.
És akárhogy matekoztunk, az az összeg amit a NAV megállapított egyszerűen nem jön ki (késedelmi kamattal együtt sem). Akkor közelíti meg a kiszabott összeget, ha a még ki nem fizetett állam által előlegezett gyerektartást is hozzá adjuk.
Az említett tényekre emlékszünk. Az összeg volt, ami kifejezetten meglepett minket, emiatt nem tudtuk hova rakni az ügyet.
Gyermektartás a jogerős ítélet után egészen addig fizettük, amíg fel nem jelentett minket, hogy nem fizetünk. Ezt bizonyítani nem tudjuk, mivel volt hajlandó aláírni, hogy átvette. Bankszámla számot nem hajlandó megadni és a rózsaszín csekken küldött pénzt nem veszi át.
De nem is ez volt a lényeg. Hanem szeretnénk kifizetni. De annyira nem állunk fényesen, hogy mindegy lenne hogy 800e vagy 1,2millió.
És hogy mikor várhatunk bármilyen jellegű választ.
További szép napot
Namégecce'
Nos, az állam által előlegezett gyermektartást valóban adók módjára kell behajtani. Azonban az ilyennek mindig van előzménye, amire – úgy tűnik – senki nem akar emlékezni. Pedig az ilyesmi soha nem a semmiből ködlik elő, hanem kezdettől fogva van, mégpedig kőkemény tényekkel megalapozva. Sorolom tehát
- Volt egy per gyermektartás megállapítása iránt, ennek a végén egy jogerős ítélet. Nem emlékszik rá.
- Adós nem fizetett, tehát végrehajtás indult ellene. A végrehajtó többször is felszólította a teljesítésére, valamint még helyszíni eljárás is volt, ahol mindenki meg volt riadva, hogy mit keres ez (mármint a végrehajtó) itt. Nem emlékszik rá.
- A sikertelen végrehajtás végén a végrehajtó megállapította, hogy a követelés behajthatatlan. Az erről szóló intézkedést az adós is megkapta. Nem emlékszik rá.
- A jogosult kérte az állam általi előlegezést, amiről a gyámhivatal határozatot hozott, és azt az adósnak is kézbesítette. Nem emlékszik rá.
- A jogosultság 3 év után lejárt, folytatódott a végrehajtás, és valószínűleg ugyanaz volt az eredménye. Nem emlékszik rá.
- És közben az adóhatóság is előkerült, hogy adók módjára behajtsa az állam által előlegezett gyermektartást. Na, ez az egyetlen, amire emlékszik, de erre is csak néhány hónapig fog, valószínűleg nem tovább.
Tudod, kedves Mancsali, az ilyen feledékeny adóssal nem is nagyon tehet mást a hatóság, mint ping-pongozni vele. Mert hogy mennyi volt az előlegezett gyermektartás, az nem pingpongozás kérdése, hanem tény (pl. 3 éven (36 hónapon) át havi pl. 8500 Ft, az 306e Ft, nem több, nem kevesebb. És az adóhatóságnak is ugyanennyit kell(ene) követelnie. Ha mégis más összeget követel, nem kifogással, hanem személyes ügyfélfogadáson kell tisztázni, mitől más a matek, mint amire az adós számított.
- Nos, az állam által előlegezett gyermektartást valóban adók módjára kell behajtani. Azonban az ilyennek mindig van előzménye, amire – úgy tűnik – senki nem akar emlékezni. Pedig az ilyesmi soha nem a semmiből ködlik elő, hanem kezdettől fogva van, mégpedig kőkemény tényekkel megalapozva. Sorolom tehát
- Volt egy per gyermektartás megállapítása iránt, ennek a végén egy jogerős ítélet. Nem emlékszik rá.
- Adós nem fizetett, tehát végrehajtás indult ellene. A végrehajtó többször is felszólította a teljesítésére, valamint még helyszíni eljárás is volt, ahol mindenki meg volt riadva, hogy mit keres ez (mármint a végrehajtó) itt. Nem emlékszik rá.
- A sikertelen végrehajtás végén a végrehajtó megállapította, hogy a követelés behajthatatlan. Az erről szóló intézkedést az adós is megkapta. Nem emlékszik rá.
- A jogosult kérte az állam általi előlegezést, amiről a gyámhivatal határozatot hozott, és azt az adósnak is kézbesítette. Nem emlékszik rá.
- A jogosultság 3 év után lejárt, folytatódott a végrehajtás, és valószínűleg ugyanaz volt az eredménye. Nem emlékszik rá.
- És közben az adóhatóság is előkerült, hogy adók módjára behajtsa az állam által előlegezett gyermektartást. Na, ez az egyetlen, amire emlékszik, de erre is csak néhány hónapig fog, valószínűleg nem tovább.
Tudod, kedves Mancsali, az ilyen feledékeny adóssal nem is nagyon tehet mást a hatóság, mint ping-pongozni vele. Mert hogy mennyi volt az előlegezett gyermektartás, az nem pingpongozás kérdése, hanem tény (pl. 3 éven (36 hónapon) át havi pl. 8500 Ft, az 306e Ft, nem több, nem kevesebb. És az adóhatóságnak is ugyanennyit kell(ene) követelnie. Ha mégis más összeget követel, nem kifogással, hanem személyes ügyfélfogadáson kell tisztázni, mitől más a matek, mint amire az adós számított.
Mikor átvettük a postai úton érkezett végrehajtási jegyzőkönyvet, igen csak nagyokat pislogtunk hogy mi ez. Első körben megtudtuk, hogy gyámhivatal a behajtást kérő.
Majd a NAV és a gyámügy ping-pongozott velünk, végül kiderült, hogy miről van szó (állam által megelőlegezett gyerektartás, aminek a folyósítása folyamatban van egyenlőre). Mikor az is kiderült, hogy az összeg sem egyezik a behajtás kérőnél és a NAV Vh jegyzőkönyvben, felhívtuk ismét a NAV ügyintézőjét. És ő mondta, hogy ha gondoljuk adjunk be vh kifogást. Hát mi beadtuk.
És most ott tartunk, hogy akinél lehetne érdeklődni az üggyel kapcsolatban, az nem veszi fel a telefont.
Jelenleg nem szeretnénk eljutni az árverezésig.
Tegyük fel, hogy a “kifogásunk” nem állja meg a helyét “végrehajtási kifogás”-ként, akkor erről is kapunk tájékoztatást?
Ha árverezésre kerül a sor, miközben itt várjuk, hogy választ kapjunk, arról esetleg kapunk hivatalos levelet?
Köszönöm, hogy időt szántatok a problémánkra. Aki jártas a témában, annak biztos pofon egyszerű a “megoldás”, de nálam már a szavak megfelelő használata is gondot okoz ebben a témakörben.
Mancsali
"végrehajtást kérő"
Hmm. Ha a végreajtást a NAV végzi, valaki más, arra jogosult hatóság követelésének behajtása iránt, akkor ott behatjást kérőről beszélünk.
Ki a behajtást kérő?
Egyébként mindegy. Azt, hogy miért többet akar a NAV behajtani, mint amit ti elismertek, nem vh-kifogás keretében kell megtudni. Mert a vh-kifogást nem erre találták ki. Az ilyesmit kulturáltan is le lehet kommunikálni. Most ott tartatok, hogy még mindig nem tudjátok az okot, ráadásul előrébb sem jártok. Biztosan ez volt a célotok, nemde?
Köszönöm gerbera a segítséget
A kifogásunk csak annyi volt, hogy a nav 400ezerrel magasabb összegre adta ki a végrehajtást (a végrehajtást kérő nevében), mint amennyit a végrehajtást kérő ténylegesen követel.
Off Igen. Ez a felé működik ott, hogy "egész úton hazafelé", meg "Földvár felé félúton", de ott, hogy "NAV felé". egyáltalán nem. ON
Január közepén még nincs egy decemberi kifogásra válasz? Ez teljesen normális. Különösen akkor, ha az a "kifogás" nem is kifogás.
Mit "kifogásoltok" tehát abban a "kifogás"-ban?
Segítek: végrehajtási kifogásnak akkor van helye, ha az ügyfél úgy gondolja, hogy a végrehajtó hatóság megsértette a végrehajtási eljárás szabályait. Ha tehát a "kifogásotok" nem erről szól, hanem magát az adókövetelést vitatjátok, akkor még várhattok egy darabig.
:) Értem
Főleg az utolsó hozzászólás szemléltette ezt kellőképp. :)
Szóval dec 7-én a végrehajtási kifogást adtam be a nav-nak.
Lőgyakorlaton a céltábla felé lövünk, - közöltem az egyik vizsgán.
Az úgy nem lesz jó - mondta a biztos.
:)
:) Sőt: nyelvtannáci.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02