végrehajtási kifogás

„És az árverésnek már vége úgy, hogy nem tudtam róla!”
Első körben a helyedben bemennék a végrehajtóhoz a tullappal, elmondanám, hogy én vagyok a társtulajdonos, nem kaptam értesítést az árverésről, és kérném, hogy mutassa meg nekem küldött értesítés tértivevényét. Lehet, hogy megteszi, és kiderül, hogy a tullapon szereplő címre küldte ki, nem kerestével ment vissza, és azzal vége. Ha nem (pl. elhajt, nem küldte ki, nem a tullapon szereplő címre küldte ki, stb.), akkor érdemes lehet vh. kifogást beadnod.

A végrehajtók figyelni szoktak az árverések adminisztrációjára. De mindenki hibázhat, ők is.

70 éves vagyok, munkás voltam életemben, nem értek a joghoz. És az árverésnek már vége úgy, hogy nem tudtam róla!

„Ha 15 napon belül vagy a végrehajtó árverésének a kitűzésétől, akkor mindenképpen”
Azért hülyeséget ne terjesszünk, legalább ezen a fórumon ne! Egyelőre azt sem tudjuk, milyen jogsérelem érte Cookies Policyt azon túlmenően, hogy az előadása szerint nem kapott árverési hirdetményt.
Ha az árverés kitűzésétől 15 napon belül van, akkor mit is akarna megkifogásolni? Miféle jogsérelem érte? Nemdenem az a szándéka, hogy megvenné árverésen az ingatlant? Hát akkor rajta, örüljön, hogy időben tudomást szerzett a kitűzött árveréshez, és regisztráljon az árverési rendszerbe, majd aktiváljon, és vegye meg az ingatlant EZEN az árverésen! Azzal, hogy kifogással megtámadja, nem lehet ingatlant vásárolni! Ráadásul a bíróságnak is az lenne a legelső kérdése a kifogást előterjesztőhöz, hogy "ha időben tudomást szereztél az árverésről, mi akadályozott abba, hogy - nosza uzsgyi - részt vegyél rajta? Ülj le, egyes!".
Ha az a sérelem, hogy már véget ért az árverés, és másvalaki vette meg, akkor lehet valamiféle jogsérelemről beszélni, hogy nem értesült az árverés kitűzéséről. De még az is esélytelen, mert ha a végrehajtó bemutatja a Cookies Policy tértivevényét (márpedig bemutatja), akkor a kifogást elutasítják.
Az előárverezési (!) jog pedig nem a 15 napos határidő megtartásának a függvénye, hanem más feltételhez kötött, amit az aktiváláskor kell érvényesíteni. Egyébként pedig, alig jelent előnyt a többi árverezővel szemben.
„a közjegyzővel, vagy ügyvéddel megcsináltatni”
Na, ez a másik. Akinek egy ilyenhez jogászra van szüksége, az ne akarja megmagyarázni meg nekem, hogy képes lenne önállóan is fellépni árverezőként.

Cookis policynek.
Ha 15 napon belül vagy a végrehajtó árverésének a kitűzésétől, akkor mindenképpen. Ha osztatlan közös, akkor neked, és az önkormányzatnak elővásárlási joga van, néha az albetétesítettnél/társasháznál is, ha a földhivatalba az elővásárlási jog, és a társasházi alap szerződésben, az le van fektetve. Ha a végrehajtó nem tudja igazolni, hogy kiértesített az is jó. A végrehajtási kifogást küldöd E-papíron a végrehajtónak, és címezve a bíróságnak, amit a végrehajtó képvisel. Formanyomtatványok vannak az interneten, de ne foglalkozz azokkal, a közjegyzővel, vagy ügyvéddel megcsináltatni, és beküldeni a végrehajtási kifogást, az a tuti. Egyébként ha tudod igazolni az akadályoztatásodat, márpedig ha nem értesítettek ki valóban, akkor 3 hónapig az árverés kitűzésétől jó vagy. Tudomásszerzéstől 1 éven beült is olvastam valahol. Van jogbiztos is ha nincs más lehetőség.

Igen, jó címem van ott, ott lakom 35 éve

„A földhivatalnak nem kellett volna küldenie semmit? ”
A végrehajtónak kellett volna küldenie, a tulajdoni lapon (!) szereplő címedre. Vht. 140/B. §. A jó címed van ott?

Ha nem vettem át sem az én hibám, maximum a postáé, hogy nem értesített, egyébként a végrehajtó alkalmazottját én engedtem be szemlére az ingatlanba,. A földhivatalnak nem kellett volna küldenie semmit? Csak mert eddig mindig küldött mindenről ha a szomszéd építkezett stb, most meg semmit.

Lehetni bármilyen esetben lehet. Miért nem azt kérdezed, hogy mikor érdemes? Hát akkor érdemes, ha esélyes, hogy a kifogásodnak helyt ad a bíróság. Árverési hirdetményt nyilván küldött neked a végrehajtó, csak nem vetted át.

Szép napot kívánok. Érdeklődnék, hogy milyen esetekben lehet végrehajtási kifogást előterjeszteni? Fél ingatlan tulajdonos vagyok a másik felének más a tulajdonosa, de nem kaptam értesítést az árverésről, és szerettem volna megvenni az árverés alatti tulajdon részt.

Elutaltam a végrehajtónak a végrehajtási költségeket (mindkettőt, 2025.01.22.-én). Úgy írja a jegyzőkönyvben, hogy a végrehajtás foganatosítása a költségrész megfizetése után veszi kezdetét. E-papírban üzenetet küldök a végrehajtónak, hogy elutaltam a pénzt, és csatolom a fájlokat a bankszámlaszámról is, bizonyítva, hogy el lett utalva mindkét végrehajtáshoz, mindkét végrehajtási költség, és oda írom, az E-papírba, hogy kérem a végrehajtót, hogy az adós ingatlanjára jegyezze be a végrehajtási jogomat. Vagy inkább személyesen menjek be a végrehajtóhoz, és adjak be egy kérvényt, papíron, hogy kérem, hogy az adós ingatlanjára, jegyezzék be a végrehajtási jogomat? Kérem válaszoljon aki tudja, hogyan kell benyújtani a kérvényt a végrehajtási jog bejegyzéséhez az adós ingatlanjára, vagy ennek mi a folyamata? Vagy megy ez automatikusan is a költségrész befizetése után, mivel a végrehajtási lapon, amit a közjegyző elküldött a bírói karnak (majd azok kiosztották az ügyet a végrehajtóhoz), az adós minden ingó, és ingatlanjára kértem a végrehajtást.

„A kérdésem az lenne, hogy mivel a végrehajtó, mindkét jegyzőkönyvben elírta az adós nevét, és hogy, ezen időben neki ki kellett értesíteni minden végrehajtást kérőt (minimum öt van, rajtam kívül), hogy megveszik-e (árverésen kívül, de árverés hatálya alatt, minimum áron), a tulajdonos társam tulajdonrészét, nem-e kellett volna, engem is kiértesítenie, mint már végrehajtást kérőt, attól független, hogy nem fizettem be a pénzt időben?”

Most a Vht. 157. §-a szerinti árverésen kívüli vételről beszélsz? Eddig árverési hirdetményről volt szó. Az árverésen kívüli vételhez kell az adós és az ajánlattevő. Mivel társtulajdonos vagy, azt neked is megküldték (az ingatlan-nyilvántartásban rögzített címre)

„ 15 napot jelölt meg a végrehajtó a jegyzőkönyvben, mint befizetési határidő, tehát, 2024.12.12.-ig kellet volna befizetnem a jegyzőkönyv szerint. Tehát ha nem tudom egyik-napról a másikra befizetni a végrehajtás foganatosításáért, a végrehajtónak a pénzt, akkor elesek automatikusan attól a jogomtól is, hogy a végrehajtó, engem is kiértesítsen, mint végrehajtást kérőt, az ingatlan megvásárlási lehetőségemről (árverésen kívüli, de árverés hatályával)?”

Ameddig nincs a költségelőleg megfizetve, gyakorlatilag nincs végrehajtás foganatosítási szakban a végrehajtási ügy. Nincs folyamatban. Így nem is kell azzal az "üggyel" foglalkoznia a végrehajtónak. Sőt, 1 év után a törvény erejénél fogva megszűnik. És nem, az árverésen kívüli vételi ajánlatot azoknak kell kézbesíteni végrehajtást kérőként, akinek bejegyzett joga van. Végrehajtási jog bejegyzése nálad nem történhetett meg, hiszen folyamatban sincs az ügyed.

„ Arra gondoltam, hogy lehet, hogy ez miatt voltak elírva mindkét jegyzőkönyvben az adós nevei, hogy ne vásárolhassam ki a tulajdonostársam, részét, mint már végrehajtást kérő.”

Konteó. Nem a végrehajtó írja rá a végrehajtható okiratra az adós nevét. És a nyilvántartó hatóság is közölhette a nevét.

Amúgy a Vht. 49. §-a alapján kérhettél volna végrehajtás felfüggesztését a kifogással egyidejűleg. Szépen megindokolva, hogy a jogerős elbírálásig felfüggesztés indokolt. Ha felfüggeszti a foganatosító bíróság, az árverési hirdetményt törölnie kell a végrehajtónak.

De a lényeg: Senkit nem érdekel, hogy végrehajtást kérő vagy, ha nem indult el az ügyed, nem kérted a végrehajtási jog bejegyzését. A végrehajtó közhiteles nyilvántartásból dolgozik.

Tisztellek titeket, hogy ezt végigolvastátok. Azért, na.

12.05-én bejelentkeztél az új lakcímre.
No akkor kellett volna rongyolnod a végrehajtóhoz, nem arra várni, hogy a földhivatali bejegyzés jogerősen végigfusson.
Bár lehet, már akkor is késő lett volna.
Mielőtt a végrehajtó kitűzte az új árverést, honnan kellett volna tudnia a végrehajtónak arról, hogy te ott laksz?
Masrészt beadtad a végrehajtasi kifogást a hirdetmény ellen, akkor ez már a bírósagnál van.
Most akkor mit vársz még a fórumtól?

„ ki kellett értesíteni minden végrehajtást kérőt (minimum öt van, rajtam kívül), hogy megveszik-e (árverésen kívül, de árverés hatálya alatt, minimum áron)”
Ezt hol olvastad a Vht-ban?

Kedves fórumozók!

Tulajdonostárs vagyok egy ingatlanban, 3/8-ad részben. A tulajdonos társam kizárt az ingatlanból, és amióta árverésen megvettem a 3/8-ad részt (2022.09.28.-án), azóta én fizetek minden rezsi, és közmű költséget, hogy ne terhelhessék rá az ingatlanrészemre, bár nem laktam az ingatlanban.
A közös költség kapcsán, és a többlethasználati, követelésem kapcsán is (2 db.), fizetési meghagyás kibocsátását, majd azok jogerőre emelkedése után, végrehajtási lap kiadását kértem a közjegyzőtől, amit megküldtek a bíróságnak, majd a végrehajtónak. Már van, vagy 5 db. végrehajtást kérő, a tulajdonos társam, 5/8-ad részére.

2024.11.12.-én kézhez kaptam a végrehajtó kiértesítését (mint tulajdonos társat kiértesített), hogy megállapítja a sikertelen árverést (3. árverés) a tulajdonostársam ingatlanrészének az árveréséről, ami 2024.09.06.-2024.11.05 között zajlott le. (A jegyzőkönyvet 2024.11.06.-án írták, 2024.11.08-án adták fel).
2024.12.03. Megkaptam a végrehajtótól mindkét követelésemre (a tulajdonos társam ellen / szemben), a jegyzőkönyveket, és engem, mint végrehajtást kérőt, a végrehajtási munkadíj megelőlegezésére, megfizetésére, kért a levélben, hogy a végrehajtás foganatosítása elinduljon. (A jegyzőkönyveket, 2024.11.27.-én írták, 2024. 11.29-én adták fel, és 2024.12.03.-án kaptam kézhez.) Az adós nevét mindkét jegyzőkönyvben elírták. Azt írták a jegyzőkönyvben, hogy 15-napon belül, fizessem be a pénzt, és az átutalásnál, a mellékletben tüntessem fel a végrehajtói ügyszámot, az adós nevét és, hogy "végrehajtási költség". Ha nem fizetem be a pénzt, akkor, 2025.01.01.-től szünetelni fog a végrehajtási eljárás.
2024.12.05. Bejelentkeztem a polgármesteri hivatalban az ingatlanba, mint új lakcímem, mivel szóban megegyeztem a tulajdonostársammal, hogy a két ház közül, ami van az ingatlanon (osztatlan közös tulajdon), a kisebbiket használatba veszem, ami a tulajdonrészemnek, és a tulajdoni arányainknak megfelelő (60 m2, és 120 m2-es, ház van az ingatlanon, külön bejárattal, és egy főfallal elválasztva fizikailag).
2024.12.06. Felhívtam a végrehajtó irodát, hogy befizetném a végrehajtás elindításáért, a jegyzőkönyvekben feltüntetett összegeket, de mondtam a hölgynek (végrehajtói iroda munkatársa), hogy, az adós neve el van írva, mindkét jegyzőkönyvben, és azt kérdeztem, hogy ez nem jelent-e problémát a befizetésnél. Azt mondta, hogy ez nem probléma, a valódi adós (a tulajdonostársam) nevét kell, az átutalásnál a közleményben feltüntetni, és kijavítják, az elírt neveket, a jegyzőkönyvekben.
2024.12.08. Három napon belül, bejelentettem a földhivatalba is, az új lakcímemet (a kormányhivatali lakcímbejelentő után), de a feldolgozás ideje miatt, csak 2024.12.10.-ét jelöltek, a földhivatali tulajdoni lap széljegyén, az „adatai változásának átvezetése iránti kérelem”-nél.
2024.12.09. A háznál megállt, egy metál-ezüst színű, Volkswagen Passat, és az úriember, aki kiszállt az autóból, és azt mondta nekem, hogy újra hirdetik a tulajdonos társam ingatlanját, ő tette rá, a 13.5 milliós licitet. Nincs más választásom, adjam el neki a tulajdonrészemet, mert mihelyt megveszi a tulajdonos társam, 5/8-ad, nagyobbik részét, egy közös tulajdon megszüntetése perben, kivásárolja az én tulajdonrészemet is.
2024.12.10. Személyesen voltam a végrehajtó irodában, kijavíttattam a neveket, mindkét jegyzőkönyvben az adós helyén, (tehát, 2024.12.06.-án, amikor azt mondták telefonban, hogy javítva lesznek a jegyzőkönyvek, valóban mégsem lettek. Lehet, valami fontosabb dolguk volt.), és elmondtam a panaszom, hogy a licitet tevő „Úriember” hogyan akar majd az ingatlan, sikeres árverése után, közös tulajdon megszüntetése perben, kivásárolni az ingatlanomból, mert ahogy mondta „neki sok pénze van”. Azt tanácsolták nekem, hogy tegyek rá magasabb ár-ajánlatott.
2024.12.11. Megkaptam a végrehajtótól a levelet, az újabb árverés kitűzéséről. Mivel 2024.12.06.-án minimum licitet (50%)-ot tettek rá, és így folyamatos árverésről, fordult árverésbe (4. árverés, 90%-70%-50%). Ugyan azon a napon történt, amelyiken felhívtam a végrehajtót, a végrehajtás elindításának költségeinek befizetésével, és az adós név elírásával, kapcsolatban. (2024.12.06.-án írták ki, az új árverést, ami 2024.12.07.-től 2025.02.05-ig tart.) 2024.12.09-én adták fel a levelet és, 2024.12.11.-én kaptam kézhez.
2024.12.12. Bementem a végrehajtó irodájába, és elmondtam a panaszom. Miszerint, tudom, hogy a végrehajtó helyesen járt el, mert, 2024.12.06.-án, amikor lekérte a földhivataltól az adatokat az árverés kitűzéséhez, még nem voltam az ingatlanba bejelentkezve, a tulajdoni lapon, de úgy gondolom lakottként kellene hirdetni az árverésen, mivel a licitálóknak sem mindegy, hogy a nem adós tulajdonostárs, ott lakik az ingatlanban, vagy sem. Azt mondták, hogy az árverést már nem lehet megállítani. A két jegyzőkönyvben, amit végrehajtás ügyben kaptam, a tulajdonostársammal szemben / ellen, kijavították az új lakcím adatokat, és azokat ideadták.
2024.12.19. Voltam a végrehajtó irodájában, de érdemben nem tudtam azzal kapcsolatban semmit sem intézni, hogy a hirdetésben lakottként, legyen meghirdetve az árverési hirdetmény.
2024.12.23. Végrehajtási kifogást terjesztettem elő a végrehajtónál, E-papír-ban, indoklásként a következőkre hivatkoztam:

Novella:
Vht. 217. § (1) bekezdése alapján kifogással támadható a végrehajtónak - a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sértő intézkedése, illetőleg - intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: intézkedése). E § alkalmazásában a végrehajtási eljárás szabályainak lényeges megsértése az olyan jogszabálysértés, amelynek a végrehajtási eljárás lefolytatására érdemi kihatása volt.
A végrehajtási kifogást a Vht. 217. § (1) bekezdése szerint a fél, azaz az adós, a végrehajtást kérő vagy más érdekelt, valamint az ügyész nyújthat be. A más érdekelt olyan személy, akinek jogát vagy jogos érdekét a végrehajtó intézkedése vagy mulasztása sérti, pl. ingatlanra vezetett végrehajtás esetén az, akinek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joga van.
Lakottan kell árverezni az ingatlant, ha az osztatlan közös tulajdonban levő ingatlanban a nem adós tulajdonostárs lakik. Ebben az esetben is beköltözhetően kell értékesíteni az adós tulajdoni hányadát, ha a tulajdonostársak ingatlanhasználatára vonatkozó megállapodása vagy bíróság határozata alapján az adós a nem adós tulajdonostárs által használt ingatlan vagy épületrésztől elkülönülten használható ingatlan- vagy épületrész használatára jogosult. A 2011 –es Vht. Novella 37. §-ához fűzött miniszteri indoklás szerint az ingatlanok főszabály szerint beköltözhető állapotban – az árverési vevő által birtokba vehető módon – kivételesen lakottan kerülnek árverezésre. Ez utóbbi esetei a Vht. 141. §-ában taxative meg vannak határozva és vagy a felek rendelkezésére vagy harmadik, érintett személy jogára figyelemmel teszik lehetővé a kevesebb sikerrel és alacsonyabb forgalmi értékkel és vételárral társuló lakott értékesítést. Ennek egyik esete az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan értékesítése a nem adós tulajdonostárs bentlakása esetén. A törvény az ilyen közös tulajdonú ingatlanhányadok esetében is a beköltözhető értékesítést írja elő, ha az értékesítésre kerülő tulajdoni hányad önállóan birtokba vehető ingatlan- vagy épületrész használatára jogosítja fel a tulajdonost.
A Vht. 143.§-a szerint a végrehajtó az ingatlan árverését az árverési hirdetménnyel tűzi ki, amelyben tájékoztatja az árverés iránt érdeklődőket az ingatlan adatairól. Az árverés iránt érdeklődők – a későbbi árverési vevők – vásárlási szándéka a hirdetményben közzétett adatok alapján alakul ki, az érdeklődők a közölt árverési feltételek ismeretében döntenek abban a kérdésben, hogy vevőként jelentkeznek – e az árverésre. Ezáltal a hirdetmény az árverésre, annak végeredményére lényegesen kihat. Mindezek miatt az árverési hirdetmények az árverés időpontjában fennálló, valós tényeket, adatokat és körülményeket kell tartalmaznia. Az árverési hirdetmény egyik – kiemelt jelentőségű – adata, hogy az ingatlan lakott, vagy beköltözhető állapotban kerül – e értékesítésre. Amennyiben a hirdetmény kibocsátása és az árverés időpontja között eltelt idő alatt változás következik be az árverés feltételeiben (feltételek közé értve azt az esetet is, ha az ingatlanból az addig benne lakó adós, bérlő vagy más személy kiköltözik és ezáltal az addig lakott ingatlan beköltözhetővé válik) a végrehajtó akkor jár el helyesen, ha a kitűzött árverést elhalasztja (amelyre a Vht. 9. alapján alkalmazott Pp. fontos okból lehetőséget ad), meggyőződik a változás tényéről, és újabb, a valóságos állapotnak megfelelő hirdetményt bocsát ki, és ezzel az elhalasztott árverés megtartására újabb időpontot tűz ki. Az ilyen módon kitűzött árverés az elhalasztott árverés helyett kerül kitűzésre, nem minősül az árverések sorrendjében „újabb” árverésnek.

Kérelem:
Kérem a tisztelt Bíróságot, hogy kötelezzék a Végrehajtót a kitűzött, és folyamatban lévő árverés elhalasztására. A földhivatali, tulajdoni lapon bejegyzett, nem adós tulajdonostárs, lakottságát igazoló, adatok, pontos megismerésére.

A végrehajtási költséget, csak most, 2025.01.22.-én utaltam el a végrehajtónak, mivel a tulajdonos társam ellen minimum 5. végrehajtási eljárás, összesen, 30-35 millió körüli értékben van, és nem láttam megtérülni a költségeimet, (az eddigi közjegyzői díjakat, a mostani befizetést a végrehajtás elindításáért, a végrehajtónak, és a főköveteléseket). De, most tudtam meg, hogy a végrehajtási költségeket, első körben, minden más követelés előtt térítik meg, így befizettem a pénzt a végrehajtónak, hogy legalább ezek a végrehajtási költségeim térüljenek meg, az ingatlan elárverezéséből.

A kérdésem az lenne, hogy mivel a végrehajtó, mindkét jegyzőkönyvben elírta az adós nevét, és hogy, ezen időben neki ki kellett értesíteni minden végrehajtást kérőt (minimum öt van, rajtam kívül), hogy megveszik-e (árverésen kívül, de árverés hatálya alatt, minimum áron), a tulajdonos társam tulajdonrészét, nem-e kellett volna, engem is kiértesítenie, mint már végrehajtást kérőt, attól független, hogy nem fizettem be a pénzt időben? 15 napot jelölt meg a végrehajtó a jegyzőkönyvben, mint befizetési határidő, tehát, 2024.12.12.-ig kellet volna befizetnem a jegyzőkönyv szerint. Tehát ha nem tudom egyik-napról a másikra befizetni a végrehajtás foganatosításáért, a végrehajtónak a pénzt, akkor elesek automatikusan attól a jogomtól is, hogy a végrehajtó, engem is kiértesítsen, mint végrehajtást kérőt, az ingatlan megvásárlási lehetőségemről (árverésen kívüli, de árverés hatályával)? Arra gondoltam, hogy lehet, hogy ez miatt voltak elírva mindkét jegyzőkönyvben az adós nevei, hogy ne vásárolhassam ki a tulajdonostársam, részét, mint már végrehajtást kérő.
Kérem mielőbbi válaszukat, mert a végrehajtási kifogást, akkor utólag azzal is kiegészíteném, hogy a végrehajtó nem értesített ki, mint most már végrehajtást kérőt, a tulajdonos társam tulajdon részének, megvásárlásának lehetőségéről, és elküldeném a végrehajtóhoz, E-papír-ban, hogy azt küldjék tovább a bíróságnak, a végrehajtási kifogásom kiegészítéseként. A másik kérdésem meg az lenne, hogy ha újra indítják az árverést, mert sikeres lenne a végrehajtási kifogásom, akkor a végrehajtónak ki kell-e ismét értesítenie, a végrehajtást kérőket, a most már lakottként, alacsonyabb becsértéken / áron, a megvásárlási lehetőségükről / jogukról, a következő folyamatos árverésre való, kitűzés előtt, mivel kivásárolnám, ha lenne rá lehetőségem, mint, most már, végrehajtást kérő? Várom mielőbbi válaszukat, mivel a sikeres árverés, ami minimum licittel fordult folyamatosról (50%, 13,5 millió), 2025.02.05. én zárul.

Köszönöm szépen a válaszokat. Minden tiszta! Az elírásokért meg a hablatyolásért elnézést, keveset aludtam.

„A kényeg, hogy az elsőfokú döntés, azaz a fellebviteli szerv végrehajtási kifogás tárgyában hozott döntésének jogerőre emelkedésének idejéről kérdeztem.”
Ha egyszer sikerült bevezetni egy fogalmat, miért kell azt azazozással újra körbejárni, és a totál ellenkezőjéről hablatyolni?
A döntés akkor lesz jogerős, ha a jogorvoslatra nyitva álló határidő jogorvoslati kérelem nélkül eltelt. Punktum. A jogorvoslati kérelmet pedig a jogorvoslattal támadható döntés kézhezvételétől számított 15. nap végéig lehet postára adni, vagy egyéb, hatályos módon előterjeszteni. Punktum.
A döntést pedig igen, a jogorvoslati kérelmet előterjesztő fél is megtámadhatja, akkor is, ha rá nézve az egyébként kedvező. Például azért, mert nem elég kedvező. Vagy éppen azért, mert túl kezdvező - becsérték-vitánál ilyen is előfordulhat. Uff.

Abban a végzésben elég részletes kioktatásnak kellene lennie a fellebbezés szabályairól amúgy.

A felek beadhatnak fellebbezést, szerintem a per érdemi nyertese is - nem tilos az, csak hát érdekes lenne az indoklás a másodfoknak, ha a kérelme szerint döntött a bíróság.
Nem nagyon látom, hogy az időhúzáson kívül ennek bármi értelme lenne, ahhoz meg bármi jó, az alaptalan fellebbezés is...

Bocsánat, én írtam tévesen az első kérdésben másodfokú végzésről.

A kényeg, hogy az elsőfokú döntés, azaz a fellebviteli sterv végrehajtási kifogás tárgyában hozott döntésének jogerőre emelkedésének idejéről kérdeztem.

Igen így van, ahogy mondod, de szerintem elnézted a kérdést, mert én az első fokról kérdeztem.

Szóval az alapügy egy NAV álta indított végrehajtás.

Ebben lett beadva egy becsérték elleni végrehajtás kifigás határidőn belül. Ez tehát első fokú jogorvoslat,, arra irányult a kérdésem, hogy, ha helyt adnak a jogorvoslatnak első fokon, akkor is megnyílik egy 15 napos fellebetési határidő az Avt szerint:

28. § (1) Önálló fellebbezésnek van helye

1. az adóhatóság végrehajtási eljárása során e törvény vagy a Vht. alapján hozott,
2. a végrehajtási kifogás előterjesztési határidejének elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
3. a végrehajtási kifogást visszautasító és
4. a végrehajtási kifogást elbíráló

végzés ellen.

Itt arra lennék kiváncsi, hogy a d.) pont alapján a másodfokú jogorvoslathoz annak is joga, van, akinek a javára döntöttek, tehát, ha. pl. helyt adnak a becsérták megváltoztatásának a VK alapján, de ezt a helyt adó döntést megfellebezheti e másodfokon a VK-t benyújtó, vagy csak az ellenérdekű fél adhat be fellebezést, tehát a kérdésem az, hogy helyt adó eüntés esetén elsőfokon aa kézbesítéstől számított 15 nap elteltével áll be a jogerő, még akkor is, ha a döntés kedvezményezettjének nincs oka a fellebezésre?

A másodfokú döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, az a közléssel (kézhez vétellel) jogerőssé válik (nyilván csak annak a vonatkozásában, aki részére kézbesítésre került).

Ha tárhelyre jön a döntés a végrehajtási kifogásról, akkor a kézbestíéstől, azaz a letöltéstől számítva még egy 15 napos fellebezésii idősáv nyílik a végzés ellen, ha jól tudom.

A kérdésem az lenne, hogy helyt adó döntés ellen is lehet helye fellebezésnek annak a részéről, akinek elfogadták a kérelmét, tehát a közléstől számított 15 nap után lesz jogerős a másodfokű végzés, ha nem fellebeznek ellene?

Amúgy van rá példa, hogy a helyt adó döntést megfellebezi az, akinek a jjavára döntöttek?

Köszönöm a megerősítést!

ZZ24,

Igen. Helyesen : 13-án még be lehet adni.
Főszabály (2016.évi CXXX. törvény, 146.§) szerint a kezdőnap nem számít bele, a következő nap az első.
(Vannak kivételek, a tied nem az.)