Ingatlanügyek

Tisztelt Válasz adó!
Augusztus végén, szerződést kötöttem a Duna Haus irodával/ Kizárólagos/ hogy eladnám a lakásom. /Tudom, nem kellett volna/
Az első nézelődő már tett is vételi ajánlatot, de nem írtam alá, mert nem tudom milyen következményekkel jár az a szöveg "A vevő a vételi szándékát csak abban az esetben tartja fenn, ha részére legalább a fenti összeg 100%-a folyósításra kerül."
8.5mill kölcsönnel szeretné kifizetni a fennmaradó részt. A végleges adásvételi szerződés megkötésekor, 4mill.Ft-ot, melyből1 250000Ft foglalónak minősül.
Kérdésem, ha nem kapják meg a hitelt, ők büntetlenül tovább lépnek, visszakapják a foglalót is, ha a fent idézett szöveg szerepel a szerződésben?
Mivel a vételi ajánlatban dec 15-i kiköltözési határidő szerepel, nekünk ebből a pénzből kéne tovább lépnünk, de nem merünk, mert nincs biztosíték a bank felől.
Ha nem fogadom el az ajánlatot, akkor én köteles vagyok az irodának , vagy más valakinek fizetnem? Ha biztosítanak a banki kölcsön összegének kifizetéséről, akkor aláírhatom? Illetve Milyen használatba vételi dátumot javasol?
Hétfőn ülnek le tárgyalni a vásárlók az iroda D.H.hitel ügyintézőjével, az ő véleménye mennyire reális a bankéval szemben?
Köszönöm válaszát: Tisztelettel

Érdekes helyzet, mert az örökös elvileg tulajdonos (úgy tudom, az örökhagyó halálától számítják az időt, és nem a hagyatéki tárgyalás lezártától).
Ha a földhivatal nem akadékoskodik, és bejegyzi a tulajdonjogot (ami elég valószínű), attól még az örökösök megtámadhatják jogi úton a tulajdonjog bejegyzésemet? Nem szeretnék olyan helyzetbe kerülni, hogy felújítom a lakást, aztán évek múlva kiderül, hogy nem is vehettem volna meg, ki kell költöznöm, s bukok az egészen pár milliót...

Elvileg az örökösök már tulajdonosok és lenne elővásárlási joguk, de ilyen helyzetben a földhivatal nem szokta megkövetelni az értesítésüket.

Lakás tulajdonrészt szeretnék megvenni. A lakó (és egyben eladó) 1/2 tulajdonos. A másik 1/2 tulajdonos meghalt, örököse van, de nem volt hagyatéki tárgyalás (a mai tulajdoni lapon még az elhunyt van bejegyezve tulajdonosnak).

Ilyen esetben mit jelent a "tulajdonostárs elővásárlási jog"?
Gyakorlatilag semmit, mert a halott nem tudja megvenni? Küld az ügyvéd egy értesítőt (tértivevényes levelet) ami visszajön, és ennyi?
Vagy le kell folytatni, megvárni a hagyatéki tárgyalást (amit valakinek el kellene indítani, valakinek fizetnie kellene), és az örökösöknek kell dönteniük, hogy megveszik-e elővásárlási joggal?

Természetesen a leszármazó, a lánya, ez nem kérdés.

Neki kellene elindítania egy póthagyatéki eljárást, hogy a nevére kerüljön.

Egyébként nem kizárt, hogy akár anélkül, már most szerződést kössetek, de jobb megvárni, míg rendeződnek a dolgok.

Elhunyttól nem lehet követelni, de a jogutódjától, az örököstől igen, az öröksége erejéig. Ebből következően, ha több az a hátralék, mint a tulajdonrész értéke, a lánya nem nagyon fogja mozgatni magát, mert semmi előnye nem lesz a dologból.

Az csak azt jelenti, hogy nem biztos, hogy az a természetbeni címe (többnyire a házszám a bizonytalan) az ingatlannak. Érdemben nincs jelentősége, ld. Inytv. 95. § (3). Az ingatlan-nyilvántartásban a helyrajzi szám számít. A földhivatalnál kérhetsz egy térképet, és meggyőződhetsz róla, hogy a megvásárolandó ingatlan és a helyrajzi szám egyeznek-e.

ingatlanvásárlásnál a tulajdoni lap tetején szereplő "felülvizsgálat alatt" kifejezés aggodalomra ad-e okot?,vagy utána kell-e nézni mit jelent,vagy hol lehet utánanézni,földhivatal?

"hétvégi házról van szó.
Kinek van elővásárlási joga?"
Ha zártkerti, vagy egyéb külterületi ingatlan akkor, elsődlegesen a Államnak meg a regisztrált földműveseknek van elővásárlási joguk. A tulajdonostárs ilyen a sor végén van.

Ha nem termőföldről van szó akkor jellemzően a tulajdonostárs az elővásárlásra jogosult.

Nem; nem; igen; nemigen.

Tisztelt Ügyvédek! Édesanyám szeretné a fiamra átíratni a házát. Szeretném tudni, kell-e közjegyző hozzá, és fel kell-e értékeltetni a házat becsüssel hogy a földhivatalban átírják a nevet, vagy elég ügyvéd előtt ajándékozási papírt csinálni? Ha a haszonélvezeti jogot rám íratja, akkor külön kell érte fizetnie? Előre köszönöm a segítséget: Madgirl65

Fagin

Ki örököl? Majd a póthagyatéki eljárásban eldől.

Az elhunyt tulajdonrészére bejegyzett végrehajtási jogokat bejegyeztető végrehajtónak kell jelezni, hogy az adós elhunyt. Amúgy lehet, hogy nem is halott, mert a végrehajtó az eljárás kezdetén lekéri a nyilvántartásból, hogy valódi élő személyről van-e szó.

„4.5 millió az adásvételben rögzítve”
No, akkor ennyi pénz mellett már csak ki tudsz fizetni néhány tízezret ügyvédi munkadíjra.

4.5 millió az adásvételben rögzítve

Mennyi a vételár?

hétvégi házról van szó.

Kinek van elővásárlási joga?

Egyrészt annak, akinek a tulajdonos szerződéssel ilyet engedélyezett, alapított. Másrészt az osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonostársainak törvény erejénél fogva van ilyen joga. Harmadrészt a társasházi lakások esetén az alapító okiratban kiköthető, hogy a tulajdonosoknak elővásárlási joguk van a lakásokra harmadik személyekkel szemben. Ez utóbbi azonban nem automatikus, tehát sok esetben nem áll fenn ilyen jog.

Mit tehetek, ha elővásárlási jogomat megsértették?
Csak hogy van már egy élő szerződés, mi a teendő, de nem az elővásárlóval?

Egyáltalán milyen ingatlanról van szó (lakás, telek, föld, stb.). Mert nagyon nem mindegy!

„Elég bonyolult”
Ja biztosan. Akkor egyszerüsíccsünk: Az eladó úgy adta el az ingatlanát, hogy szándékáról nem értesítette az elővásárlásra jogosultat. Érvényes-e így az adásvétel? Télleg bonyolult...

Bocsánat, lehet hogy nem volt egyértelmű a leírásom.
Történt egy adásvétel egy osztatlan közös tulajdonról. Az egyik tulajdonos e fele részét eladta, de az a ügyvéd aki mielőtt megszerkesztette az adásvételt megnézte az ingatlan adatokat és tudta hogy van 50%-ban másik tulajdonos is. Miután ez megtörtént az adás-vétel, nem is keresték fel hogy egyáltalán él-e elővásárlással. Jogi útra került az ügy más okokból is. Majd később csak kérték hogy él-e az elővásárlással. Igen jelezte írásban hogy élni kíván. Most az a kérdésem, hogy az előző vevő által írt adásvétel érvényes vagy másikat kell írni, ahol bejött a fele tulajdonos aki él a jogával.?
Ugyanis a földhivatal tud az elővásárlásról.
Ha úgy gondolják nem érthető, amit leírtam sajnálom. Elég bonyolult.

Úgy lehet, Mollinak a magyar nem anyanyelve.

„Mi a teendő, ugyanis a két régi tulajdonos között jön létre az adás vétel.”

Megjegyzem, hogy ha ez esetleg azt jelenti, hogy az egyik tulajdonostárs adta el egy másiknak a részét, akkor egyáltalán nincs elővásárlási jog. Az csak harmadik féllel szemben van. Vagy rosszul értem ezt is. Ez most a múltra vonatkozik, vagy a jelenre?

Fuss neki ennek mégegyszer.

„egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanról nem keresték fel elővásárlásra a másik résztulajdonost, és belépett mint vevő.”

Ki lépett be? Aki nem tudott róla? Mi az a "korábbi"? Hogy-hogy nincs meg a szerződés a földhivatalban? Mit kellene hitelesíteni?

Tisztelt Ügyvédek!
Tény: egy korábban kötött adásvételi szerződésben egy osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanról nem keresték fel elővásárlásra a másik résztulajdonost, és belépett mint vevő.
A kérdésem hogy az elővásárlással élni kívánó társtulajdonos hogy tud belépni a korábbi vásárló helyére, új szerződés kell kötni. Ugyanis a korábbi adásvételi szerződés eredeti példánya nincs. Nem tudnak hitelesíteni. Mi a teendő, ugyanis a két régi tulajdonos között jön létre az adás vétel.
Igy a földhivatalnál intézkedni nem tudnak.
Várom mielőbbi válaszukat!
Köszönettel

Krisztinka,

igen, létezik a szabály, lakóingaltanokra, -1/+3 év intervallumban érvényesíthető, de értelemszerűen csak a Te részedre : az eladott ház értéke csak a Te 50%-oddal állítható szembe, a férjedével nyilván nem. Hogy érdemes-e ezért változtatni a tulajdoni arányokon, az véleményes, később a jövőben esetleg gondokat okozhat.

Callahan,

KBS nem domborította ki, de benne van a hozzászólásában, csak a felesleges kérdés ellen : a mezőgazdasági telek nem számítható be a cseréknél különbözeti illetékkedvezményként. Az csak és kizárólag lakóingatlanokra vonatkozik.

„akkor jogszerűen tudok e ...akár végleges adásvételi szerződést kötni egy esetleges vevővel? ”
Akár.