Hanggal való visszaélés

entropia

„Néhány mm-re vagyunk attól, hogy a szakértő NE TUDJA megkülönböztetni a hamist a valóditól”

És bizony van olyan eset, hogy ez egy vaskos boríték kérdése, nem több. :-O

Megkönyvjelzőztem a topikot (-::

Rendben! (-::

Jó. Azt majd megbeszéljük akkor, ha ott leszünk. A működő fúziós reaktortól kb. harminc éve vagyunk öt évre.

Oké. Tisztában vagyok azzal, hogy a jogi részét sokkal pontosabban látod. Azonban engedtessék meg, hogy a műszaki részét én lássam jobban. Néhány mm-re vagyunk attól, hogy a szakértő NE TUDJA megkülönböztetni a hamist a valóditól. Ezek után csak az két lehetőség van, hogy az összeset felvételt elfogadjuk vagy az összeset elutasítjuk. A probléma abból fog keletkezni, hogy ilyen hamisítványok előállítása NAGYON egyszerű lesz, sem különösebb előképzettség sem drága technika nem kell majd hozzá.

Látom, nem tudod, hogy megy ez.
Aki bizonyítani akar, bead egy hangfelvételt. Ha a másik fél nem vitatja a valódiságát, a bíróság elfogadja valódinak. (Magára vessen, aki egy hamis felvétel valódiságát nem vitatja.) Ha a másik fél vitatja a valódiságát, akkor a bizonyító fél igazságügyi szakértő kirendelését kéri. A bíróság a szakvéleménytől függően fogadja el a felvételt bizonyítéknak. (Természetesen a hamis felvételt benyújtóra is vonatkozik a költségviselés és a rendbírság.)
Így aztán nem éri meg se hamis felvételt készíteni, beadni, sem a valódi felvételről állítani, hogy hamis. Próbálkozni, persze, lehet, ha valaki szeret sok pénzt kockáztatni rossz esélyek mellett.

Ezt értem. Azonban a helyzet ennél bonyolultabb. Nemcsak az a szituáció létezik, hogy kétségbe vonja valaki egy hangfelvétel hitelességét, pedig az valódi, hanem a fordítottja is: generált felvételt ad el/használ fel valódiként. Nem vagyunk messze attól, hogy a tökéletes hamisítványok megjelenjenek. Már rég nem ott tartunk, hogy egy "és"-t kicseréljünk egy "vagy"-ra egy vágógépen és a szakértő egy pillanat alatt kiszúrja egy spektrumanalizátorral.

Úgy, kérlek szépen, hogy azt a felet, aki kétségbe vonja egy hangfelvétel valódiságát, pedig tudja, hogy valódi, nem csak a szakértő többszázezres díjának a megfizetésére kötelezik (pernyertességtől, pervesztességtől függetlenül) hanem félnilliós rendbírságot is kirónak rá.

A többi butaság. egy ilyen "hangfelvételről" a szakértő könnyedén megállapítja, hogy hamis. (Arról, amit a Tisza csinált Orbán Viktorról, még a laikus is. Tudod, mesterséges intelligencia ellen a legjobb védelem a természetes intelligencia.)

Köszönöm a véleményeket.

Annyit tennék hozzá, hogy kétségtelenül MP ügye juttatta eszembe a dolgot, azonban szerintem ennél tágabb a probléma. Hogyan fognak ezentúl képi és/vagy hangalapú felvételeket bárminek az igazolására is felhasználni, ha kvázi-tökéletesen hamisítható bármelyik? Ez kb olyan, mintha ujjlenyomatot lehetne hamisítani, mert attól kezdve az ujjlenyomat (még szélesebb körben: genetikai minta), mint bizonyíték nem vehető figyelembe. Úgy vélem, ezek reális veszélyek.

Semmi érdemi különbséget nem jelent sem az, hogy hang, sem az, hogy egy géppel készítették.

„nem konkrét eset”
Nem hàt... :) MP meg a büdösszájú szavazók

„Tehát a kérdés az az, hogy a jogban miként tükröződik a MI által generált képi-hangzó anyag felhasználása, illetve azok jogi szempontból azonos elbírálás alá esnek-e.”
Ptk 2:51-2:54. szakasz + 2013. évi CLXXVII. törvény 8/A. szakasz.
A törvény személyiségi jogot említ (figyelembe véve h közszereplőnek törvény szerint magasabb az ingerküszöbe). Abba bizony beletartozik a hangmás is, nem csak a képmás.
Tehát (laikusként) azt mondom, hogy az AI által előállított hangmás ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha humorista parodista utánozná az illetőt - azzal a különbséggel, hogy a valódira megtévesztésig hasonlító hangszín és hanghordozást "illik" AI által előállítottnak feltüntetni, nehogy a (politikus) személyiségi jogának meg (nem) sértéséből rágalmazási Btk. tétel legyen (226. szakasz).
Persze ha kifejezetten becsületsértő tartalom készül AI-jal, akkor az AI-t feltüntetve is megvalósíthatja a Btk. 226/A-/B.szakaszainak tényállását is.

Ismét egy akadémikus téma, nem konkrét eset. Mostanában egyre gyakoribb, hogy mesterséges intelligencia (MI) által generált felvételek jelennek meg a közösségi médiában.

Jól van szabályozva, hogy valakinek a képmásával történő visszaélést miként kell szankcionálni, de vajon mi a helyzet, ha valakinek a HANGJÁVAL élnek vissza? A beszéd vagy az ének akusztika paraméterei ugyanúgy jellemzik az embert, mint a képmás. A különbség csak annyi fizikai értelemben, hogy mi az információhordozó. A jog más helyen az információhordozó eszköztől függetlenül kezel és ítél meg helyzeteket.

Tehát a kérdés az az, hogy a jogban miként tükröződik a MI által generált képi-hangzó anyag felhasználása, illetve azok jogi szempontból azonos elbírálás alá esnek-e.

Érdeklődéssel várom a véleményeket!