ferke53
Ha az épület az eredeti építési engedélyezett állapotban van, akkor az önkormányzathoz fordulhatsz településképi bejelentési eljárást kezdeményezve. (tervező kelleni fog hozzá)
Ha idő közben az épület megnőtt az esőben, akkor fennmaradási engedélyezési eljárás a kormányhivatalnál székelő építési hatóságnál ÉTDR rendszeren keresztül (tervező ehhez is kell)
Ezen eljárások egyike kell ahhoz, hogy a földhivatal engedélyezze a művelés alóli kivonást, és feltüntesse az épületet és annak rendeltetését is az ingatlan-nyilvántartásban.
Az, hogy egyébként lehetséges-e a rendeltetés módosítás függ attól is, hogy a helyi építési szabályzat az OTÉK mely időintervallumával van összhangban. Ugyanis jelenleg az alábbiakat írja:
29. § * (1) * A mezőgazdasági területek a termőföld mennyiségi és minőségi védelmét, a mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terménytárolás igényeit egységesen szolgáló területek. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halgazdálkodás, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló épületek helyezhetők el.
(2b) * A kertes mezőgazdasági terület alapvetően kisüzemi vagy családi használatú telkekből áll, amely jellemzően kert, szőlő vagy gyümölcsös művelési ágban szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az övezetben lakás nem létesíthető.
Osztatlan közös tulajdon
Mint a nem zártkertnél: engedélyeztetés; eljárási díj; földvédelmi díj. Annyi, hogy talán könnyebben megadják azt az engedélyt.
Tudom hogy megszigorították a zártkerti átminősítéseket, de tudni szeretném hogy mi a folyamat a mai törvénykezési rendszerben?
Az ítéletet nem jegyzőkönyvre alapítják. Továbbá a jegyzőkönyv kijavítását jogvesztő határidővel lehetett kérni - az már elmúlt.
(Azt hiszem, a problémádnak nem jogász a szakembere. Hanem egy pszichiátriai szakorvos. A paranoiát ma már elég jól karban tudják tartani.)
Erős a gyanum, hogy meghamisitották az itélet alapjául szolgáló jegyzőkönyvet. Bizonyitékom van arra, hogy mi hangzott el a tárgyaláson, kiváncsi vagyok, mi szerepel a jegyzőkönyvben. Ha elolvastam, átgondolom a továbbiakat.
Igen. De mi szükséged lenne az ítéleten túl bármire?
Szép estét mindenkinek!
Felperes voltam egy több éve befejeződött közös tulajdont megszüntető perben.
Kérdéseim:
1./ Ha kikérem a peranyagot, megtalálom benne a tárgyalási jegyzőkönyveket?
2./ Ha igen, lefényképezhetem a számomra fontos iratot?
A válaszokat előre is köszönöm.
Már meg kellene legyen.
Nem.
Mennyi az átfutási ideje egy zártkerti ingatlan vételének ha osztatlan közös tulajdon miatt nem kellett kifügeszteni ? Nagyjából hány hónap? Február 25.én irtuk alá a papírokat.
Másik kérdés most olvastam a bekeblezési eljárásról közös tulajdon esetén,gyorsabb lett volna az eljárás?
osztap,
Nagyon köszönöm az informatív válaszát!
Spynoza,
„köttetett bérleti szerződés díját is nekünk kell átvállalni és kifizetni a vételáron túlmenően”
Kifizetni? Ti a tulaj jogutódja lennétek a bérleti szerződésben, azaz bérbeadó. A bérbeadó nem fizet bérleti díjat, neki fizetnek. Az esetedben a bérlő azt állítja, hogy öt évre előre kifizette, és ezért öt évig használhatja, nektek addig nem fizetve. Nyilván, ha ez nektek nem tetszik, a bérlővel közös megegyezéssel bármiben meg lehet állapodni. Akár abban is, hogy x forintért cserébe lelép (megszüntetitek a bérleti szerződést).
„bérlés esetén nem kellett volna előzetesen tájékoztatni”
De igen, Ptk. 5:81. § Előbérleti jogotok van.
Érdemes volna megnézni, mi van abban az adásvételiben, pl. szavatolja-e az eladó, hogy igénymentes az ingatlan. Aztán pedig érdemes volna elkérni tőle a bérleti szerződést is.
A helyetekben sürgősen átbeszélném ezeket egy ügyvéddel, mielőtt kicsúsztok az elővásárlási joggal való élésre nyitva álló határidőből.
Kedves Fórumtagok!
Osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban szeretnék információt kérni. A lakóingatlant (kertes ház) magában foglaló területrész (490/697) van a tulajdonunkban, a szomszédos kisebb területen (207/697) egy használaton kívüli műhely található. Ez utóbbit a tulajdonos értékesíteni kívánja, sőt van is vásárlója, amiről a minap kaptunk hivatalos ügyvédi értesítést, amelyben tájékoztatást kaptunk az elővásárlási lehetőségről, a konkrét vételárral együtt. Szeretnénk élni az elővásárlási joggal, ezt jeleztük is az eddigi tulajdonosnak (akitől korábban nem volt az ingatlanrésszel kapcsolatos megkeresés), majd másnap felkeresett minket az „új” tulajdonos, akivel az adásvételről meg lett kötve a szerződés és a teljes vételárat is kifizette – és szólt, hogy ő az év elején ugyanerre a területre – amikor elmondása szerint még nem volt eladási szándék a tulajdonos részéről – kötött egy ÖT évre szóló bérleti szerződést, annak teljes díját kifizetve. Az ingatlanrészt az elővásárlási joggal élve, további kötöttségek nélkül szeretnénk megvenni, így az a kérdés, hogy az ügyvéd által is jelzett fix vételáron kívül a közelmúltban köttetett bérleti szerződés díját is nekünk kell átvállalni és kifizetni a vételáron túlmenően? (Továbbá kérdés, hogy hosszú távú, konkrétan öt éves bérlés esetén nem kellett volna előzetesen tájékoztatni, esetleg az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozathoz hasonló „előbérleti szándékról” lemondó dokumentumot kérni tőlünk? Erről a bérleti szerződésről csak most szereztünk tudomást.)
Köszönöm a segítő közreműködést.
Egyúttal csináljátok meg a telekmegosztást.
drbjozsef 30 éve így van mióta megvette én lekerítettem,de használati megosztás sajnos nem készült.Két értékbecslővel beszéltem azt mondták mivel osztatlan közös ezért az egészet értékelik fel és az alapján számolják az 1/6 értékét. Nem akarok pereskedni,mert ki tudja mi lesz az ítélet. Szerintem az 1millió elrugaszkodott ár egy 400m2 szántóért ,de nincs sok választásom kifizetem és megtanultam a leckét...
Nem működik a forummotor?
Itt az a nagy kérdés,mit akar a szomszéd és mennyire lehet vele megegyezni?
Kérhet akár kétmilliót is.
Akkor így marad.
Te ajánlasz félmilliót azután középen megegyeztek.
foglaltnick,
Úgy érted, hogy az 1/6 része a tulajdonostársadnak KIFEJEZETTEN, és kialakult gyakorlatként is csak a szántó egy bizonyos részének használatát jelenti, és a tanya meg a ház a te kizárólagos használatodban van, te építetted?
Ez esetben közös megszüntetéskor erre simán lehet hivatkozni, hogy külön értékeljék fel a két részt, és az alapján kelljen megváltani a ttárs részét.
Jobb lenne egy írásos használati megosztási szerződés közöttetek, de ha ilyen nincs, a kialakult gyakorlat lényegében rutaló magatartással létrejött szerződésnek számít jogilag.
Akkor előbb vedd meg az 1/-od od részt tőle
Quercus!Az összterület 2600m2, Szántó 2200m2 és tanya 400m2 mivel osztatlan közös. Az egész ingatlant értékelnék fel hiába a telkével szomszédos terület kellett volna anno neki .Igy a 60 milliót érő házam sokat dobna az értékbecslésnél szóval nem sok választásom maradt :( ha 30 éve tudom mekkora szívás lehet ebből nem hagyom,hogy megvegye.
„Én leginkább amiatt aggódom, hogy mi lesz, ha esetleg az a hitel bedől és árverés lesz? ”
Lesz egy új tulajdonostársad. Már ha nem Te veszed meg.
„Vagy mi van akkor, ha jön egy másik tulaj és közli, hogy ez a felosztás nem felel meg neki és írjuk újra?”
Megpróbáltok megegyezni. Akár úgy is, hogy Te veszel még tőle valamennyi tulajdoni hányadot. Ha nem megy, akkor ő bíróságra mehet a Ptk. 5:79. § alapján, kérve a használat rendezését. Aztán majd a bíró dönt. Nem egyértelmű a dolog, mert egyfelől ő kisebb részt használ, mint a tulajdoni hányada, meg árverési vevő volt, másfelől ott a régi megállapodás.
De kérheti azt is, hogy szüntesse meg a bíróság a közös tulajdont a Ptk. 5:84. § alapján. Ha természetben nem lehet a telket megosztani (például az egyik újonnan létrejövő telek kisebb lenne, mint az építési szabályzat szerinti minimum telekméret), akkor vagy magához váltja valamelyik tulajdonos a másikat, esetleg társasházzá alakultok, vagy, végső esetben, árverezik az egész ingatlant.
Sziasztok!
Felmerült a lehetőségem egy ingatlan megvételére. Azonban fenntartásaim lennének.
Az ingatlan egy kerítéssel leválasztott házrész, úgy véd által írott, kőbe vésett használati megosztással állítólag le van zsírozva a jelenlegi állapot, ami kb. 1/3 - 2/3 arányban osztja el, ez a kérdéses lenne a kisebb.
Azonban a tulajdoni lapon egészen más arányok vannak. A nagyobbik rész 63/72 rész, amire hitelt vettek fel és jelzálog van emiatt rajta. A kisebbik pedig mindössze 9/72 rész, amely 5 örökös között osztódik.
Én leginkább amiatt aggódom, hogy mi lesz, ha esetleg az a hitel bedől és árverés lesz? Gyakorlatilag így nekem szerintem csak a 9/72 rész után marad a csekelyke jogom. Vagy mi van akkor, ha jön egy másik tulaj és közli, hogy ez a felosztás nem felel meg neki és írjuk újra? Előre is köszönöm a válaszokat!
Ha csak szántó művelési ágú, akkor egy sima bekebelezéssel, minimális költséggel, meg lehet szüntetni az osztatlan közöst. De majd az ügyvédek - akik mindent is jobban tudnak . elmagyarázzák neki. Vagy nem. Mert azon sokkal kevesebb pénz van......
A szántó mellett lévő "szerszámoskamra"...
Ha CSAK szántó, akkor miért ír tanyát.?
Szántó
