Osztatlan közös tulajdon

Amatőr kösz a tanácsot!
Eladásra kerül az egyik lakás az ingatlanban és nem tudom miféle ember veszi majd meg, ezért akartam szerződést kötni és ezért aggódok.
De a kérdés még áll hogy ha nincs a rajz oldalán keltezés, érvényes-e? És ha nincs rajta(mert az ügyvéd elfelejtette esetleg) és az összes példányra(rajz mellé) tollal mi ráírjuk akkor az jogilag rendben van-e?

Visszamenni az ügyvédhez e miatt macerás lenne(tulajdonosokat így is nehéz volt odarángatnom).

Vikusz

Kedves Hozzáértők!!

Én is szeretnék valamilyen okos tanácsot kapni.
Öt évvel ezelőtt vásároltunk egy szép nagy családi házat. A telek, amin ez a ház van, 1250 négyzetméter alapterületű. A telek másik végében egy másik ház van, egy kockaház. Az előttünk lakó tulajdonosok szülők és gyermekek voltak, akik a telek végében építkeztek, így az két utcára nyílik.
Amikor megvásároltuk az x utcára nyíló szép házat, akkor derült ki, hogy helyrajzi szám szerint nem megosztható , mivel egy kisváros zöldövezetében helyezkedik el.
Külön-külön 625 négyzetméter a két telek, amit ügyvéd által jogilag méterre pontosan megfeleztünk, így elkelt időközben a szülők által lakott ház is.
A város központjában akár feleekkora telkek is vannak :))). Mi azt a választ kaptuk az önkormányzat illetékes hivatalától, hogy ezt (bármekkora nagy is külön-külön), nem lehet megosztani.
A gáz, a víz, a szennyvíz, a villany kölün-külön csonkon és órán jön be, tehát ezzel semmi gond nincs, a telek közepén kerítés húzódik, a bejárat egyik egyik utcára néz, a másik a másikra. ( ám mi y utcára nyílunk, és x utca/b a számunk mégis, így senki soha nem talál meg minket, ha cím alapján keres. Számos gondunk volt már ebből, a szervizszolgálattól a postán keresztül, a legapróbbkig.).
szóval gond nincs vele, de azért mégis szeretnénk megpróbálni mégegyszer helyrajzi szám szerint is különválasztani.
Hol és miként lehetséges ez??
Hol lehet ezt esetleg felülbíráltatni??

Köszönöm előre is a segítséget!

Ha ennyire bizalmatlanok vagytok egymással szemben, a megosztási vázrajzot is lássátok el keltezéssel, aláírással és kérjétek meg az ügyvédet, hogy jegyezze ellen. A szerződésben pedig hangsúlyozzátok ki, hogy .... (szerződés mellékletét képező) "keltezéssel, aláírással és ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott megosztási vázrajz" szerinti használatban egyeztek meg.

Sziasztok!
Osztatlan ingatlan esetén a használat megosztási szerződéshez(ügyvédnél kötött) készített megosztási rajz lapján(azon a papíron amin a rajz van) kell-e szerepelni az ügyvéd ellenjegyzésének(pecsét, aláírás?), és kell-e a rajz-lapjára keltezés(ráírni hogy pl : Budapest 2007 jan 31), vagy keltezés nélkül is érvényes?
Ha nincs dátum a rajzon elvileg pl egy régebbi, a tulajdonosok által aláírt rajzot is hozzátehetne a szerződés zsöveges része mellé az egyik tulajdonos ha akar nem? (ilyen rajz nincs senkinél, de azt szeretném ha minél támadhatatlanabb lenne a szerződés)?

Rövidebben : kell a rajzra is a keltezés(a szöveges rész utolsó oldalán természetesen van már), vagy anélkül is érvényes?
A szerződés már készen van, de csak holnap tudom megnézni hogy is van benne(nincs nálam) és felvetődött bennem ez a kérdés, ami idegesít hátha rosszul csinálta az ügyvéd.
Vikusz

Irány az önkormányzat építési osztálya, ott elmondják az erre vonatkozó szabályokat, mihez milyen engedély kell, stb.

Ajaj. Fuss neki mégegyszer, légy szíves!Például ennek a gyöngyszemnek: „osztatlan közösbe megosztani a telket ”
De van ott még egyéb is.

Sziasztok!

Segítsen nekem valaki abban , hogy a férjemnek van egy telek rajta egy 12 hosszú parasztház és mellette egy 10*10-es téglaház. Mi szeretnénk a parasztházat lebontani és hellyette akkorát építeni. A parasztház melléképületként szerepel a rajzon. De hogy ennél érdekesebb legyen a dolog én ezt lakóépületként szeretném használni és osztatlan közösbe megosztani a telket ez miatt és ezt a részt a saját nevemre íratni.
Mi kell ehez!

Közterületen nem, mivel a KRESZ így rendelkezik. A magánterületeden úgy parkolsz, ahogy jólesik.

Köszönöm a válaszokat!

Parkolhatok a saját kapubeállómban?
Gondolom nem, mert esetleg baj esetén a tűzoltók, vagy a mentők nem tudnak bejönni. Jól gondolom?

Ezért lenne jó megosztani a közös tulajdont, ha máshogy nem, perben. Jó eséllyel még nőne is az összérték.

Nem szomszéd az, hanem tulajdonostárs. Amikor belevágtál, nem tudtad, hogy osztatlan közös tulajdon?

Tehát, ha egyelőre a megosztás nem megy, a hatóság kötelezhet engem arra, hogy a szomszédok csapadékvizét elvezessem, és ha nem akarnak hozzájárulni, ennek költségét egyedül viseljem? (különben nem költözhetek be)

Használati megállapodás ráutaló magatartással is létrejöhet, tehát van. Viszont a hatóság az összes tulajdonostársat kötelezheti, függetlenül attól, hogy mi van a használati megállapodásban, és a nagyobb beruházások költségeit amúgy is közösen kell viselni. Ezért lenne jobb megoldás megosztani a közös tulajdont, lehetőleg természetben.

Sziasztok!

A kérdésem a következő:
Egy osztatlan közös tulajdonú telken van három ház, az egyik a miénk, amit tetőtér-
beépítéssel bővítettünk.
Az építési engedélyezési eljárás során a
Vízmű a használatba vétel engedélyezésének
feltételéül határozta meg, hogy a csapadékvíz és a szennyvíz különválasztását meg kell oldani.
Itt arra gondolnak, hogy a mi házunkról összegyűlő csapadékvizet a föld elnyeli, azzal nincs bej, a szomszédok ereszcsatornájából a víz azonban az udvaron egy betonozott rész közepén lévő csatornába folyik. Előírhatják nekünk, hogy ezt oldjuk meg? Tehát, hogy vagy építsük át a szomszédok ereszcsatornáját, vagy az udvart felásva megoldjuk a csapadékvíz utcai hálózatba történő kivezetését (ami elég költséges: tervezés, kivitelezés stb.). Mivel ez csak nekünk sürgős vszleg a szomszédok nem fognak pénzt áldozni rá!
Előre is köszönöm a segítséget!

Gemma

Ui.: Használati megállapodás, és ilyesmi az ingatlannal kapcsolatban nincs.