Hanggal való visszaélés


entropia # 2024.11.17. 06:55

Ismét egy akadémikus téma, nem konkrét eset. Mostanában egyre gyakoribb, hogy mesterséges intelligencia (MI) által generált felvételek jelennek meg a közösségi médiában.

Jól van szabályozva, hogy valakinek a képmásával történő visszaélést miként kell szankcionálni, de vajon mi a helyzet, ha valakinek a HANGJÁVAL élnek vissza? A beszéd vagy az ének akusztika paraméterei ugyanúgy jellemzik az embert, mint a képmás. A különbség csak annyi fizikai értelemben, hogy mi az információhordozó. A jog más helyen az információhordozó eszköztől függetlenül kezel és ítél meg helyzeteket.

Tehát a kérdés az az, hogy a jogban miként tükröződik a MI által generált képi-hangzó anyag felhasználása, illetve azok jogi szempontból azonos elbírálás alá esnek-e.

Érdeklődéssel várom a véleményeket!

eulimen # 2024.11.17. 10:46

nem konkrét eset
Nem hàt... :) MP meg a büdösszájú szavazók

Tehát a kérdés az az, hogy a jogban miként tükröződik a MI által generált képi-hangzó anyag felhasználása, illetve azok jogi szempontból azonos elbírálás alá esnek-e.
Ptk 2:51-2:54. szakasz + 2013. évi CLXXVII. törvény 8/A. szakasz.
A törvény személyiségi jogot említ (figyelembe véve h közszereplőnek törvény szerint magasabb az ingerküszöbe). Abba bizony beletartozik a hangmás is, nem csak a képmás.
Tehát (laikusként) azt mondom, hogy az AI által előállított hangmás ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha humorista parodista utánozná az illetőt - azzal a különbséggel, hogy a valódira megtévesztésig hasonlító hangszín és hanghordozást "illik" AI által előállítottnak feltüntetni, nehogy a (politikus) személyiségi jogának meg (nem) sértéséből rágalmazási Btk. tétel legyen (226. szakasz).
Persze ha kifejezetten becsületsértő tartalom készül AI-jal, akkor az AI-t feltüntetve is megvalósíthatja a Btk. 226/A-/B.szakaszainak tényállását is.