Termőföld szerződés

...

@Torpillacska

Az illetékfizetési kötelezetsségről ezt írja a törvény:
Itv. 26.§ (18a) „Az (1) bekezdés p) pontja szerinti feltételek fennállásáról és vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig, véglegessé válásáig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Ha az eredetileg vállalt 5 év letelte előtt
a) a vagyonszerző a termőföldet – a (18) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési módok kivételével – elidegeníti,
[...]
az egyébként járó illeték kétszeresét kell megfizetnie, kivéve a vagyonszerző elhalálozásának az esetét. [...]”

Az Itv. ezen felül külön pótlékfizetési jogkövetkezményt a 87.§-ban nem rendel a 26.§ (1) p) pontja szerinti kötelezettség be nem tartására.

Ami pedig a szerződésben van egyéb kötelezettség, vagy szankció, azt mi honnan tudhatnánk?

Üdvözletem! Államtól vásároltam 10 ha alatti szántóföldet, nyilvános pályáztatás útján. Öt év még nem telt el, de az élet úgy hozta, hogy elképzelhető lesz, hogy meg kellene váljak tőle. A szerződésben szerepelt az Illeték tv. 26. § (1) bekezdés pa)-pc) alpontjai szerinti kötelezettség, az illetékmentesség érdekében. Kérdésem lenne, hogy ha mégis eladom, az illetékfizetésen túl keletkezik-e valamilyen egyéb kötelezettségem vagy jár-e érte szankció, bírság? Pl. újabb 5 évig nem vehetek állami földet? Esetleg a földhivatal visszadobhatja-e a szerződést? Az ingatlan 1/1-es tulajdonom.
Válaszukat előre is köszönöm!

(még az is lehet, hogy ilyen kitétellel el se jutna a kifüggesztésig, mert már a mezőgazdasági igazgatási szervnél fennakadna)

(azért azt tegyük hozzá, hogy ha netán az előhaszonbélret kikerülésének céljából lenne a fizetség valamilyen egyedi dolog (mondjuk Lajos aranyakban kéred, mert a haszonbérlődnek az pont lenne), akkor azt egy előhaszonbérlő eséllyel támadná meg bíróságon, és lenne semmis ez a kikötés, és léphetne be a szerződésbe az előhaszonbérlő.)

@abarkoczi

„Csak termény?”
Ha a haszonbért nem pénzben, akkor természetben fizetik meg - ez lehet búza, kukorica, tűzifa, stb. Mire gondolsz konkrétan, ami nem termény?

„Vagy a haszonbérbe adó maga is meghatározhatja, milyen természetbeni ellenszolgáltatást kér a haszonbérlőtől?”
A haszonbérleti szerződés kétoldalú, azaz akkor érvényes, ha annak pontjaiban mindkét fél megállapodott. Ha te természetben kéred, a haszonbérbe vevő meg kizárólag pénzben fizetne, olyan nincs, hogy "enyém a föld, én döntök". Ebben az esetben nincs megállapodás, nincs haszonbérleti szerződés sem.

„S ha igen, ez az előhaszonbérleti joggal rendelkezőkre nézve is kötelező érvényű?”
Ha megállapodtál a haszonbérlővel (ami még egyszer: nem diktátum, hanem közös megegyezés), a szerződést kifüggeszti a mezőgazdasági igazgatási szerv, és ezen szerződés minden kötelmi részét elfogadva (így a haszonbér megfizetésének módját is elfogadva) léphet be az előhaszonbérleti joggal rendelkező, amennyiben törvény szerint neki előhaszonbérleti joga van.

A pénzben megfizetett haszonbérleti díj mentes az áfa alól, azonban bizonyos adójogi értelmezés szerint a természetben megfizetett haszonbér már áfa hatálya alá tartozik (mivel csere alapon történő termékértékesítésnek minősül), ezért az a haszonbérbe adó jár el helyesen, aki adószámot vált ki, áfa-alannyá jelenti be magát (s ennek megfelelően pénzforgalmi számlát is nyit), és be is fizeti a termény után számított áfa értékét.

Érdeklődöm, hogy mezőgazdasági ingatlan haszonbérbe adásakor mi minősül(het) természetbeni fizetésnek? Csak termény? Vagy a haszonbérbe adó maga is meghatározhatja, milyen természetbeni ellenszolgáltatást kér a haszonbérlőtől? S ha igen, ez az előhaszonbérleti joggal rendelkezőkre nézve is kötelező érvényű?

Csuklósbusz,

Konzulátusi meghatalmazással is lehetséges, de az ügyvédi ellenjegyzés is lehetséges online, egy videohívással.

Akkor földingatlannál hogyan is működik az eladás, ha a külföldi tulaj nem akar hazajönni?

Csak hát földingatlan esetén még az általánosnál is körülményesebb. Én például a biztonsági papírt nemigen engedném ki a felügyeletem alól. Akkor sem, ha nem üres.

A digitáli aláírás csak elektronikusan létezik. A földhivatali eljárás pedig jelenleg még kizárólagosan papíron folyik. De a "távelőttemezés" lehetősége a járvány elmúltával is megmaradt.

Igen, így van.
Meghatalmazás ingatlan adásvételhez nem lehet sima két tanús. Ügyvédi ellenjegyzés kell (ugyanaz a formai követelmény, mintha magát a szerződést írná alá) - de ha külföldi keltezésű a meghatalmazás, akkor a kell konzulátusi hitelesítés is.
De a kérdés csak az volt, hogy lehet-e meghatalmazással. Lehet.

Digitális aláírás most is van, és szerintem az kevés.

Nem találtam meg a posztot, de régebben mikor kérdeztem akkor azt írtátok hogy sima meghatalmazással nem fog menni a földtörvényes adásvétel.
Konzulátusi hitelesítés stb kellett hozzá vagy nem is emlékszem már.

Apropó, digitális aláírással menne a dolog ha azt bevezetik, akkor lehet "távszerződéseket" is aláírni ?

Tehát angliai tulaj esetén mi ennek a pontos menete?

Miért, volt, amikor nem volt erre mód?

Sziasztok!

Földtörvényes telek, Angliában a tulaj, testvére itthon. Ha nem akar hazajönni akkor megoldható az adásvétel valahogy meghatalmazással, van már erre mód?

Amennyire én tudom, a földterület elidegenítése esetén csak annyi a különbség, amit te is írtál : nincs jóváhagyásra szükség.
Minden más szempontból, elővételi jogosultak sorrendjét is ideértve nincs különbség.

Talán egy kivétel van még, a rekreációs célú ingatlanszerzés esetén (5.§, "22a" pont), ha annak feltételeinek megfelel a vevő, akkor a 20.§(1) bek. "e" pontja szerint nincs elővásárlási joga senkinek.

Igen, ez a kérdés, hogy önkormányzati földtulajdon esetén ez máshogy van-e.

Nem értem a kérdést.
Az elővásárlásra jogosultak sorrendje ott van a törvényben Fftv.
És igen, ez azt jelenti, hogy aki előbbre áll, az veheti meg. Ez az értelme.
Az a kérdés, hogy önkormányzati eladó esetén máshogy van-e ez? Vagy mi?

Tisztelt Hozzáértők!

Önkormányzati tulajdonban álló termőföld eladása esetén nem kell jóváhagyás, csak közzététel. A közzététel során hogyan alakul az elővásárlási sorrend? Ha valaki vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz és ranghelyben előbbre áll, mint az eredeti vevő, akkor az övé lesz a termőföld?

Jogszabály amit senki sem ellenőriz.
Akkor meg minek...

Ez egy lex imperfecta. Nemigen van jogkövetkezménye annak, ha a vevő nem átutalással vagy ügyvédi letétbe fizet. Sőt, annak se, ha nem fizet egyáltalán - mindaddig, amíg a felek egyező akarata érvényesül.
A törvény gyakorlatilag csak azt tudja kikényszeríteni, hogy a szerződés szövegébe az átutalás vagy az ügyvédi letét kerüljön.

Mi az igazi kérdésed?

Tisztelt Hozzáértők!

2024. január 1-től a vételárat csak utalás vagy ügyvédi letét útján lehet kiegyenlíteni. Sokszor előfordul, hogy a felek már amire az ügyvédhez jutnak, készpénzben kiegyenlítették egymás felé a vételárat. Mikor jut szerephez annak ellenőrzése, hogy tényleg utalással történt-e? Mik az eddigi tapasztalatok?

Csak a konkurencia árai szabnak korlátokat...

„Nem tudom, miből tevődik össze ilyenkor egy ügyvédi munkadíj?”
Szabadáras. Amiben megállapodtatok a megbízáskor.

A ráforditott idő munka ellenértéke.
Ha nem megfelelő a szerződés inkább kérjétek vissza mielőtt nagyobb kár lesz belőle.