Vízművek, vízórák kezelése

Látom a hozzászólók elmélyednek, fontosnak tartják a leolvasási lehetőséget. Ok. fontos, de egy víz szivárgás, vízcsőtöréshez képest ez jelentéktelen probléma.
A két említett meghibásodás jelentő kárt okozhat.
Az elfolyó víz mennyisége és az elhárításkor keletkező károk elhárítása több százezer ft nagyságrendű lehet.

De itt nem ez a probléma.
A csőtöres hamar nyilvánvalóvá lenne ebben az esetben.

Üdvözletem!
Adott egy örökölt ingatlan, ami előbb ki lett adva bérbe, majd értékesítésre került. (Bérlő/vevő ugyanaz) Ezt követően a vízművel szerződést bontottam, azzal a szerződési ponttal, hogy a fennálló tartozást az új felhasználó egyenlíti ki. (Aki - értelemszerűen - el is használta a vizet)
Egy évvel később (ma) jött egy fenyegető ügyvédi levél, hogy tartozásom van, fizessek. Ez mennyiben az én problémám, hogy a Vízmű nem tud értelmezni egy megkötött szerződést? A bérlővel/vevővel mindent lezártam. Ő nem fog fizetni, én meg nem szeretnék. A Vízművel veszekedjek vagy az ügyvédi irodával?

Gazda nélkül csináltad a számadást.
.
Valószinűleg a bérlő/vevővel kötött szerződésedbe foglaltad bele a vizdij rendezését.
Az a szolgáltatót nem kötelezi.
.
Szerződést bontottál a Vízművel. Ez úgy lehetséges ha a bérlő/vevő átvállalta a vízórát a saját nevére az adásvételi szerződés bemutatásával a Vízmű ügyfélszolgálatán.
Ezzel te kiszálltál a buliból.
Egyébként te ne veszekedjél senkivel.
A vízmű max korlátozza a vizhasználatot a vevő/bérlődnél,akinek ekkor leesik a 2 forintos hogy ki kellene fizetni azt a vízdíjat amit ő használt el.
Azért egy emaikt megérne a vevőd felé,átküldve a felszólitót.
Milyen összegről van szó?

Nem nagy összeg, és bérlő/vevő is kifizette volna, ha beleszámolják neki, mint ahogyan jeleztük is a szerződéskötéskor. Csak hát ez az utólagos fenyegetőzés, ügyvéden keresztül...
Ugyanezen vízmű számolta el nekem az osztatlan közös tulajdonban lévő másik ingatlan almérőjét is, na az nagy összeg volt. Azt sztornózták. Írok nekik, hogy kapják már össze magukat!

Nem egyszerűbb ha átküldöd a vevődnek,hogy fizesse be?
Nem hiszem hogy kis tételen rugózni fog hiszen ő használta el.

De, az lesz.
(Köszönöm azért; csak felhúztam magamat..)

Ancsa01,

Te mi a fenéből gondoltad, hogy a közted és a vevőd között kötött szerződéshez bármiféle köze volna a vízműnek?
Amíg a szerződő fél voltál, addig te felelsz a vízdíj kiegyenlítéséért, senki más. Én be is hajtanám rajtad, mint a pinty.

Csak az nem világos,hogy maradt fenn a tartozás?
Jobb helyeken bemegy a vevő és az elado az ügyfélszolgálatra az oraállással,ott az elado kifizeti addig a vizdijat,a vevö meg átvállalja. Ennyi.

„Jobb helyeken bemegy a vevő és az elado az ügyfélszolgálatra az oraállással,ott az elado kifizeti addig a vizdijat,a vevö meg átvállalja. ”

Kevésbé jó helyeken, mint például nálunk, csak a vevő megy be egy mindkét fél által aláírt átadási jegyzőkönyvvel, amin rajta vannak az óraállások. Az alapján a vízmű átírja a fogyasztót, az elszámolószámlát meg kiküldi a régi fogyasztónak, végtelen bölcsességében a régi fogyasztó eredeti címére. Amit az persze nem kap meg, hiszen épp most költözött el onnan.

Ha a vevő jó fej, akkor szól az eladónak, hogy levelet kaptál, pajtás. Ha nem, akkor gondolom a vízmű elkezd behajtani, mint ahogy itt is.

Ez van.
Nálunk a Vizmü igy követeli meg,ha csak egyik fél megy,akkor a másiktol meghatalmazás kell. De nincs is ilyen probléma

osztap

„Kevésbé jó helyeken, mint például nálunk, csak a vevő megy be egy mindkét fél által aláírt átadási jegyzőkönyvvel, amin rajta vannak az óraállások.”

Akkor mi szerencsére nem ebbe a körbe tartozunk. Itt hiába volt birtokba adási jegyzőkönyv, az előző tulaj és én, azaz mindketten ott voltunk a vízmű szerződés megkötésekor, átírásakor.

Addig nincs átírás,mig a záró leolvasásig az eladó ki nem perkálja a lóvét!

Jobb a problémákat megelőzni.

Üdv! Téma: TRV Zrt. vízmű szolgáltatási szerződéseket egyoldalúan módosítja azokon a szolgáltatási helyeken, ahol cégek vannak bejegyezve. Például nekünk a cégünk anyós házába van bejegyezve - nyilván nincs ott semmilyen tevékenység, a mi házunkba egy albérlőnk cége van bejegyezve, de van ahol anyósom, feleségem és sógornőm tulaj, sógornőm ott lakik az épületben, alul üzlethelyiség van, ami viszont anyós cégének a bejegyzett székhelye. Az egyoldalú módosítás megtörtént.

A magánszemélyek közül persze senki nem járult hozzá a változásokhoz, illetve nem is folyik a székhelyeken gazdasági tevékenység. Hogyan oldanátok meg a helyzetet?

targonca

Nyilván eltér egymástól a céges és a magánszemélyek részére történő víz- és csatornaszolgáltatás - mint ahogy pl. az áramnál is van.
Ha a cég be van jegyezve egy lakásba, akkor az onnan kezdve nem egyértelműen lakossági szolgáltatásnak minősülhet.

targonca,

Nem te vagy az első, aki szembe találja magát az 58/2013 Korm. rend. 62. § (2) bekezdéssel:

https://www.penzcentrum.hu/…ozni-1076807

Beszélj a vízművekkel az átalányról vagy a külön mellékvízmérőről.

Válasz a kérdésedre!
Sehogyan,mert a törvényen alapuló változtatásokhoz nem kell a felhasználó beleegyezése!

osztap, targonca

Átalány már nincs. Vagy a teljes ingatlan nem lakossági fogyasztó, vagy mellékmérőt tesz fel a vállalkozás.

Igen, nem az ideális helyzet, de a jogalkotó eddig sem tudta kezelni a családi házba bejelentkezett cégeket, vállalkozásokat.

„Átalány már nincs.”

Kár.
De legalább a vízóraszerelőknek csurran-cseppen!

Ne hidd!
Nekem nincs a (nem kicsi) területemen vizóra nélküli albetét.

Bezzeg 92-95 környékén kánaán volt.

"A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól (MEKH) állásfoglalása szerint az a vízfelhasználási hely, ahol tényleges gazdasági tevékenység nem zajlik (például házhoz kijáró mosógépszerelő, csak székhelyszolgáltató az ingatlan) nem tartozik a hivatkozott körbe. Ráadásul attól, hogy vállalkozást jelentettek be az adott ingatlanra, még nem kell az egész vízfogyasztást közületinek venni. " Az idézett cikk is a MEKH állásfoglalását rögzíti. Ez nem kötelező erejű. Ráadásul a székhely polgári jogi foglama és a helyi adókról szóló törvény fogalma szerint sem rögzíti, hogy a székhelyen gazdasági tevékenységnek kötelezően kell folynia. Magyarul ez szerintem önkényeskedő megállapítás a vízmű részéről. Bíróságon sem a MEKH értelmezése, sem pedig a Vízmű eljárása nem állja meg a helyét. Magyarul attól, hogy egy villanyszerelő, aki biztosan nem otthon végzi a kivitelezési munkáit, bejelenti a családi házba a székhelyét, egy köbcenti vizet sem fog az otthonában cégként fogyasztani.

targonca,

„Bíróságon sem a MEKH értelmezése, sem pedig a Vízmű eljárása nem állja meg a helyét. ”

És konkrétan mit kérnél a bíróságtól? "Bár a korm. rend. 62. § (2) feketén-fehéren előírja, hogy a nem lakossági fogyasztást külön mérőn kell mérni, az én esetemben kötelezze a t. Bíróság a vízművet arra, hogy bemondásra ossza meg a fogyasztást, akkor is, ha én nulla fogyasztást mondok be a cégemnek?"

Nem fogadnék arra, hogy nyersz. De nem én leszek a bíró.

Ezen az alapon én az irodámban közületi dijszabással kapnám a vizet,mert a vállalkozásomnak az a székhelye?
Ez hülyeség.
Egyébként ahány Vízmű van az országban annyiféleképpen variálja a díjszabást meg a jogértelmezést.

@osztap

még ott nem tartunk egyelőre csak fogyasztóvédelem és békéltető testületnél tartunk.

Az látszik, hogy egy végrehajtási rendeletre hivatkozással, annak értelmén túlterjeszkedve kijelöli magát a vízmű olyan szervvé, aki dönthet arról, hogy a székhely fogalmát ő úgy értelmezi, hogy a székhelyen folyik gazdasági tevékenység is. (A mi esetünkben ez annyira nem igaz, hogy a cégünk összesen három postai küldeményt vett át tavaly a székhelyen.)

Rendelet alapján törvényi fogalmat átértelmez, itt a jogszabályi hierarchia be nem tartása is megállapítható. A békéltető testületen és a fogyazstóüvédelmen keresztül is azt kérném, hoyg a vízmű jöjjön ki szemlézni minden olyan helyre, ahol cég van bejelentve székhelyként és vizsgálja meg, hogy szerinte folyik-e ott gazdasági tevékenység. Ezután döntsenek arról, minden esetben az egyedi körülmények alapján, hogy valóban megáll-e a szabályellenes vízvételezés a rendelet értelmezése alapján.

Aztán ha továbbmegy az ügy, akkor bíróság, ott meg a bizonyítás kérdései megfordulnak és nekem kell bizonyítani, de ez már a törvényi székhely fogalom és a tényleges fogyasztási adatok alapján nem okozhat olyan nagy nehézséget. Ahol meg van üzlet, ahol nyilvánvalóan kell legyen vízfogyasztás, mert mondjuk hentes, vagy kifőzde, vagy autómosó üzemel, ott egyértelmű, hoyg közületi díjat kell fizetnie a válallkozásnak és az almérőt fel kell szerelni. Persze a gyakorlati megvalósítás során itt is merülhetnek fel problémák.

Hasonló eljárást folytatnak a híres kéményseprők is.
Már évek óta nem sepernek, de a díjakat mohón beszedik ahol csak módjuk van rá.
Nagyon ráhajtanak a kis vállalkozásokra.

Szerencsére a lakossági vegzálást kivették a lehetőségeik közül.