Közjogi érvényesség: elmélet vs. gyakorlat

A másik két név is fel van sorolva a kapják között, és eddig úgy tapasztaltam, hogy ilyenkor mindenkinek címezve kiküldik.
Mert ha én elfelejtem átadni - honnan tudják, hogy vagyok még olyan állapotban hogy nem felejtem el?
Vagy hogy beszélő viszonyban vagyunk-e?
No mindegy
Köszönöm!

Jobb helyeken a lap alján van egy felsorolás, hogy kik kapják a levelet. Ha ők is fel vannak külön sorolva, akkor joggal feltételezheted, hogy ők is ugyanígy kapnak levelet postán. A probléma abból áll, hogy az ügyintéző nincs topon a jogszerűség, illetve igényesség terén. Vélhetőleg az se, aki aláírta a levelet. Típus levelekkel dolgoznak, és nem fektetnek energiát abba, hogy azt az ügyhöz szabják, egyáltalán észre vegyék, hogy egy ügynek több ügyfél is érdekeltje. Ezek ha lehet így fogalmazni, apróságok, de nincsenek már kipróbált, megfelelő szakmai tudással és önbecsüléssel rendelkező közszolgák. De mondhatjuk úgy is, kis pénz, kis foci. Ezt legalább mindenki érti.

eos_üldözött,

Ha a másik két név is a címen lakik, vagy oda van bejelentve, vagy tulajdonrészes az ingatlanban, valamint a postatörvény szerint helyettes átvevőnek minősülsz, akkor igen, nekik is szabályosan kézbesítve van.

Sziasztok,
A postás ma hozott az önkormitól egy levelet, amin 3 név szerepelt a címzésben.
A levélben a megszóítás: Tisztelt Ügyfelünk!
Én vettem át, a másik két címzett jogilag értesített-e?
Illetve jól tettem-e hogy másnak (is) szóló levelet felbontottam?
Köszönöm

@eulimen

Oké, oké, megértettem, de mint írtam ez csak egy kis puzzle darab és csak az volt a kérdés, hogy önállóan is megáll-e. A válaszaidból kiderült, hogy igen. Várom más helyről a választ az "összképre", és, ha kell, ezt az egyet külön is kiemelem. Az összképet illetően a TF-en túl vagyok, lásd másik topik, az ott (szintén általad) javasolt lépést megtettem. A jogi szempontokon túl taktikai szempontok is vannak, mert, mint ahogy korábban írtam, a kormányhivatalok szintjén már a politikai elvárások is kezdenek érvényesülni.

Egyébként meglep, hogy a Kúria milyen következetesen lehajol még a legapróbb - nyugodtan mondhatom, hogy mindennapos - önkormányzati eltévelyedésért is. Respect!

Még egyszer: köszönöm a segítséget.

@entropia
„meg kell járnom a törvényességi felügyelet teljesen felesleges útját ”
Ember, dehát ennek ez a módja és az útja!
Érdeklődtél már a kormányhivatalnál, hogy hol áll/halt el az ügyed?

@euliemn: "Ácsi, én nem jogász, hanem mérnök vagyok :)" - A precíz válaszokból gondolhattam volna (-::

Köszönöm a választ, tehát meg kell járnom a törvényességi felügyelet teljesen felesleges útját (lásd a korábbi bejegyzést.) Akkor már inkább becsomagolom az ügyet egy másik szálba, amellyel viszont ki tudom kerülni a TF-et. Hosszú és bonyolult história!

Köszönöm és minden jót.

@entropia
Ácsi, én nem jogász, hanem mérnök vagyok :)
Egyébként mezei halandónak is menni fog, ugyanis csak érvelni kell tudni. A precedens meg ott van előtted.
Első lépés lenne a Kormányhivatalnak beadványozni, hiszen ők látják el az önkormányzatok törvényességi felügyeletét (hacsak nem perelsz egyből, hogy a bíró indítványozzon).

https://kuria-birosag.hu/…es-eljarasok ->
"Az önkormányzati rendelet felülvizsgálatára irányuló nemperes eljárást a helyi önkormányzattal szemben a felette törvényességi felügyeleti jogot gyakorló fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve az egyedi ügyben eljáró bíró kezdeményezheti."

Kedves Fórumtársak!

Köszönöm a válaszokat.

@KBS: nem kell jobban konkretizálni az ügyet, megkaptam a választ. Hozzáteszem, tulajdonképpen a tiedben is benne van a megoldás.

@eulimen: Bingó! Pontosan erről van szó! A Kúria anyag [13] [14] pontja tartalmazza a megfejtést, azaz, közjogi érvénytelenség akkor is keletkezhet, ha az önkormányzat saját rendeletét (amelyet egyébként bizonyos keretek között megváltoztathat, ha akar) sérti meg.

Az én konkrét példám ugyan nem az, mint ami a Kúria döntésének alapjául szolgál, de az indoklásban szereplő érvek alkalmazhatók az én esetemre is. Feltételezem, hogy egy ilyen beadványt (a Kúriához) mezei halandó nem tehet. A törvényességi felügyelet nem fog vele foglalkozni, tapasztalataim szerint ők az önkormányzatok magasabb szintű ügyfélelhárító szerve. Annyiból indokolt ez politikailag, hogy gyakorlatilag az összes kistelepülés önkormányzatát havonta át kéne pelenkázni (elnézést a kifejezésért), amit felvállalni nem lehet. Néha hullatnak morzsákat az akadékoskodóknak, de csak úgy, hogy senki meg ne sérüljön.

A kérdésem az eulimen fórumtárshoz, hogy hajlandó lenne-e egy beadványt szerkeszteni az én esetemhez kapcsolódóan, természetesen a megfelelő feltételek fennállása esetén.

Köszönettel: e.

@entropia
Az önkormányzati rendelet egészen addig közjogilag érvényes, amíg ennek ellenkezőjét a Kúria Önkormányzati Tanácsa ki nem mondja (de akkor akár még az is lehet, hogy ex tunc lesz érvénytelen)
Ahhoz, hogy a Kúria ezt kimondhassa, beadványban kell kérni az érvénytelenség kimondását.
Ahhoz pedig, hogy a Kúria az indítványt érdemben elbírálhassa, a joghierarchiából levezetve kell megindokolni a beadványt.

A kérdésed tárgyát vesd össze a Kúria Köf.5.046/2016/8. számú határozatával
https://kuria-birosag.hu/…mu-hatarozat
[13] "... de adott esetben garanciális rendelkezéseket tartalmazhat az adott önkormányzat által saját maga eljárására nézve – a törvény keretei között – meghatározott helyi szabályozás is."

„Még általánosabban: ”
Rossz az irány: sokkal konkrétabban kellene.

Egyébként meg minden hatályos jogszabály - az önkormányzati rendeleteket is beleértve - kötelező. Ennyi.

Kedves Fórumozók!

Van itt egy dolog, amiben tisztán szeretnék látni. Először megpróbálom szabatosan megfogalmazni, hátha sikerül megragadnom a kérdéskörből az általánost.

1. Tehát: Van az Alaptörvény, mint elsődleges jogforrás, minden más jogszabálynak ehhez kell igazodnia, azok, amelyek ellentmondásban vannak az Alaptörvénnyel explicite alaptörvénysértők.
2. A jogszabályalkotás folyamata és az Alaptörvény közé beékelődik a 2010. évi CXXX tv, (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…), amely előírásokat tartalmaz arról, hogy melyek ennek a folyamatnak a kötelezően betartandó szabályai.
3. Van egy önkormányzati rendelet, amely során a jogszabályalkotás törvényi előírásait maradéktalanul betartják. Ez a rendelet azt határozza meg, hogy egy speciális területen megalkotandó másik önkormányzati rendeletet hogyan kell megalkotni, például milyen lépéseken kell keresztülmennie a rendeletalkotás folyamatának.
4. Ennek a speciális területre vonatkozó rendeletnek a megalkotása során NEM tartják be a 3. pont szerinti előírásokat, vagyis a helyi szinten szabályozott rendeletalkotási folyamat eljárási hibával terhelt.

A kérdés az, hogy a 4. pont szerinti (terhelt) rendelet közjogilag érvénytelen, részben érvénytelen vagy érvényes-e.

Még általánosabban: ha egy jogszabály megalkotásakor nem tartják be az arra a jogszabályra vonatkozó jogszabályalkotási szabályokat, akkor az így megalkotott jogszabály közjogilag érvényes-e.