SOS osztatlan közös tulajdon

Nem egy ökőr ára. Ne mondd hogy nincs 20.000 ft-od ilyen tétnél.

Egy kis olvasnivaló a témához a Ptk-ból:

BH1999. 321. A polgármesteri hivatal szakigazgatási szerve által kiadott építési, használatbavételi engedély alapján a ráépítéssel való tulajdonszerzés nem állapítható meg [Ptk. 97. § (1)-(2) bek., 1964. évi III. tv. 26-34. §-ai, 1997. évi LXXVIII. tv. 37. § (2) bek., Pp. 217. § (2) bek.].

EBH2005. 1303. Ráépítés akkor valósul meg, ha a ráépítő a saját anyagával épít a más tulajdonában álló, vagy a közös tulajdonú ingatlanon. Amennyiben a tulajdonostársak megállapodtak az építkezés költségeinek közös viselésében, ráépítés akkor sem állapítható meg, ha a bekerülési költség végül magasabbnak bizonyult a tervezettnél (1959. évi IV. törvény 137. §).

137. § (1) Ha valaki anélkül, hogy erre jogosult lenne, idegen földre épít, az épület tulajdonjogát a földtulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a ráépítőnek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelezheti a földnek, illetőleg - ha a föld megosztható - a föld megfelelő részének a megvásárlására.
(2) A ráépítő szerzi meg a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének tulajdonjogát, ha az épület értéke a földnek, illetőleg a föld megfelelő részének értékét lényegesen meghaladja. A bíróság a földtulajdonos kérelmére azt is megállapíthatja, hogy a ráépítő csak az épület tulajdonjogát szerezte meg; ebben az esetben a ráépítőt a földön használati jog illeti meg.
(3) Ha valaki a más tulajdonában levő épületet bővíti, ahhoz hozzáépít vagy azt átépíti, vagy ha az idegen földön már épület áll, a ráépítéssel - a felek eltérő megállapodása hiányában - közös tulajdon keletkezik. A ráépítő tulajdoni hányadát az egész ingatlan értékéből a ráépített részre eső érték aránya alapján kell megállapítani.
(4) A ráépítő tulajdonszerzésére vonatkozó szabályokat [(2)-(3) bekezdés] nem lehet alkalmazni, ha a ráépítő rosszhiszemű volt, vagy ha a földtulajdonos a ráépítés ellen olyan időben tiltakozott, amikor a ráépítőnek az eredeti állapot helyreállítása még nem okozott volna aránytalan károsodást.

Összegezve: Ha a férjed már tulajdonos volt a ráépítéskor, vagy a szülők beszálltak az építkezésbe némi anyagi támogatással, akkor nem feltétlenül áll meg a tulajdonszerzés.

Kedves Fórumozók!
Egy összetett problémában kérnék segítséget. Zártkerti ingatlanunkon szerettünk volna építkezni, de a társtulajdonosok nem írták alá az engedélyt. Ekkor kerültek felszínre a dolgok. A telek sajnos osztatlan közös tulajdonban van. A 70-es években vásárolt telkünk a főút mellett fekszik, az északi és déli oldalon házak állnak. Problémánk a nyugati telek tulajdonosaival van, amivel osztatlan közös tulajdonban van az ingatlan. Északi oldalon a telek megvásárlásakor a szerződesben foglaltak szerint 2 m-es szolgalmi utat hagytunk, hogy a nyugati terület megközelíthető legyen. Azonban az északi szomszéd elkezdte gondozni és kerítéssel elzárta így a bíróság megállapította, hogy 40 év alatt jogos elbirtoklás történt részükről. Tehát a nyugati telekrész jelenleg megközelíthetetlen. Ezért megkerestük a tulajdonosait, mivel 30 éve nem gondozzák a területet, ami gyakorlatilag erdővé vált, hogy mi megvásárolnánk tőlük és nem lenne probléma a szolgalmi út hiánya. Ekkor ők nevetségesen magas árat kértek a területért, amit ép eszű ember nem fizet ki. A másik ajánlatunk a terület megosztása volt. Így kerültünk ebbe a helyzetbe, aminek a megoldására várnám az ötleteket. 3 m-es utat kell biztosítani a megosztáshoz, az út azonban 60 méter hosszú lenne! A másik probléma, hogy jelenleg sakkban tartanak minket azzal, hogy nem egyeznek bele az építkezésünkbe, ezért már csak ezért sem szívesen adnánk oda gyakorlatilag 3X 60 méteres területet nekik és fizetnénk a földmérést és a telekmegosztás költségeit. Ők azt mondták, hogy ha nem adjuk oda önként a 3 méteres utat, akkor bírósághoz fordulnak. Mit tegyünk? Segítséget kérek!

Dehogy fordulnak.
Ha 30 évig nem hiányzott nekik.

Indits megelőző támadást ! Kérd a biróságtól a közös tulajdon megszüntetését. Ha nem tudja kivásárolni a részedet, akkor árverezés következik,s a megállapitott érték 70 %-n megveheted a szomszéd részét. 1 év alatt vége, s épithetsz, vagy 5 évig marakodtok.

Köszönöm a választ. Sajnos szeretnek pereskedni. Már volt egy több mint 15 évig elhúzódó per, akkor birtokháborítás okán indították ellenünk. Azt kifogásolták, hogy milyen alapon használjuk a terület jobb, használhatóbb részét. Az adásvételi szerződésben egyértelműen fogalmaztak: " a vevő jogosult kizárólagosan használni az ingatlan keleti végén a kövesút és a faoszlopok közötti 750 n.öl területet." Mivel a terültet nem mérték ki, a per folyamán kiderült, hogy kicsit többet használunk 750 n.öl-nél, de a szerződés egyértelműen behatárolta a területünket. Mindig újabb vádakat hoztak fel ellenünk és a végén visszaléptek, tehát nem jutottunk semmire 15 év alatt. Az ügyvédjük azt javasolta, hogy "a jószomszédi viszony fenntartása érdekében engedjük az átjárást. Ezt megtettük, bár 1 alkalommal éltek a lehetőséggel. Amikor most kiderült, hogy nem tudjuk megvenni a részüket az általuk elképzelt áron, megint ügyvédi felszólítást kaptunk. Persze az új ügyvéd nem tudott az előzményekről. Amikor átnézte a papírokat, akkor közölte velük, hogy nincs ügy és az előző pert sem ellenünk kellett volna indítani a szolgalmi út visszaszerzéséért, ennyi év után pedig már esélyük sincs az elvett utat visszaszerezni. Ekkor újra megállapodtunk, hogy bármikor átjárhatnak egy kijelölt területen gyalogosan, még ha felépül a ház akkor is. Beleegyeztek. Aztán 2 hónap elteltével utat követelnek újra. Nekik pénz kell és csak akkor tudják eladni a területüket, ha az autóval megközelíthető. Az idő nekik nem számít, mert valóban 40 évig nem törődtek a telekkel, így még pár év pereskedés belefér nekik, hogy elérjék a célukat és a béke kedvéért utat kapjanak. Tudják, hogy építkezni akarunk és jelenleg tőlük függünk.
Pontosan mit takar, ha kérem a bíróságon a közös tulajdon megszűntetését. Akkor az a veszély is fennáll, hogy ők kivásárolják a részünket? Végső esetben adnánk utat is, hogy ne függjünk tőlük és meg lehessen osztani a területet, de nem akarunk területet is veszíteni és még a megosztás költségeit is vállalni. De ez lenne a végső megoldás.

Még az előzőekhez kapcsolódva. Ha kérem a közös tulajdon megszűntetését, a kivásárláson kívül az a lehetőség is fennáll, hogy mindenkinek megmarad a saját most is használt területe, csak külön helyrajzi számon jegyzik be? Tehát megszűnik az osztatlan közös telek. És mi lesz a jelenleg megközelíthetetlen telekkel? Akkor is szükségük lesz útra a bejáráshoz! Ez egy újabb per lesz? Egyáltalán út nélkül megosztják a területet? A perköltség kit terhel és milyen nagyságrendű összegről van szó?
Köszönöm a segítséget, nagyon laikus vagyok a témában!

Ezt innen megmondani nem lehet.

Hiba volt annak idején elfogadni az elbirtoklást.

Nem tudjuk pontosan, hogy a szerződésetek hogyan szól a használatot illetően.

Egy olyan perben, amivel titeket fenyegetnek minden társtulajdonosnak perben kellene állnia. Lehet, hogy a telek megosztása miatt kizárólag titeket fognak perelni? Sok a kérdés.

Bonyolult az ügyed amiatt, hogy nem tudjuk milyen használati megállapodást kötöttetek.

Ha az építkezésedhez a többi társtulajdonos hozzájárul, és ennek az egynek a hozzájárulása kizárólag a kapcsolatotok miatt hiúsul meg, és egyébként elvi akadálya nincs, akkor az ő hozzájárulását bíróság pótolhatja.

Köszi. Akkor, hogy pontosabb kép legyen az ügyről kicsit pontosítom még az információkat. Igen, sajnos tudjuk, hogy hiba volt elfogadni az elbirtoklást, de kérdéses telekrész azon tulajdonosa, akivel az adás-vétel létre jött, meghalt. Mivel külterület, nem jártunk oda gyakran, nem figyeltük, hogy gondozza-e valaki a szolgalmi utat, azt sem tudtuk, kik az új tulajdonosok, sőt, megvan-e még az út. Az út az adásvételi szerződés szerint: "az út az eladó kizárólagos használatában maradt, ennek a bevezető útnak a levonásával kerül a vevő kizárólagos használatába a megvett terület", nem foglalkoztunk vele, hogy ki műveli, műveli-e valaki, mi kerítéssel leválasztottuk. Az elbirtoklás már csak a bíróságon derült ki, régi térképek alapján és helyszíni szemle alapján bizonyítottuk, hogy az utat mi megadtuk, de jelenleg az északi szomszédnál van. Az a hosszú per még a szüleim ellen folyt, akiktől 2 éve örököltem meg a területet és most az építkezés kapcsán kerültek elő a bírósági papírok, tehát most állt össze a kép, hogy egyáltalán miről szólt a per annak idején. A problémás telekrésznek 4 tulajdonosa van, ők is örökösök, egyik sem írja alá az építkezéshez szükséges papírokat, de csak 1 személy perelt akkor is és most is, tehát nem az összes tulaj. A terület 7700 négyzetméter, ebből 2700-at 1/5 részt én használok, kerítéssel elválasztva, ide építenénk házat. A fennmaradó 5000 négyzetméternek 4/5 rész tulajdon akiktől "szabadulni" akarunk.

A külterület beépítésének mértéke 3%. Ha ti ezt a 3 %-ot lefoglaljátok, akkor a másik 3 tulajdonos már nem építkezhet. Ezért nem adják meg az építéshez a hozzájárulásukat.

„Egyáltalán út nélkül megosztják a területet?”

Nem.

Sziasztok Tisztelt Fórumzók!

A kérdésem az lenne - az ügy egy kicsit bonyolult-
ha van egy 655 m2-es telek rajta egy családi ház és 250 m2 beépítetlen kert, és a tulajdonosi viszony úgy alakul hogy 1/4 az én 1/4 a tesóm tulajdonában van ezen édesanyánknak holtig tartó haszonélvezete van és van 1/2 tulajdonhányada a kedves apánknak. Sajnosa szülők elváltak édesanyám a tesómmal albérletben lakik mert otthagyott neki mindent így lealább nyugi van -egy alkesz idióta az apám sajna-.
Szóval januárban hogy tél meg minden kiköltözött a családi házból mert számlák meg minden sokba kerül:) az anyjához ment lakni. Sajnos eladni nem tudjuk jelenleg, meg az az igasság hogy nem is nagyon akarnánk :) kipakolt mindent a házból bútorok meg minden :) de ez majd megoldódik a legujjabb ötlete hogy megosztja a telket, vagy valami hasonlót akar csinálni mivel ez egy oszttatlan közös tulajdon ajándékozással katuk édesanyánktól! Mert nem tetszik neki hogy a saját gyerekei renmdelkeznek a fele tulajdonnal!!
Mit csinálhat ?? ez lenne az első kérdésem
És mi mit tudunk vele csinálni ?? ez kenne a másik

Bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól az osztatlan közös tulajdon megszüntetését. A bíróság első sorban természetben osztja meg az ingatlant; ha ez nem lehetséges, akkor valamelyik tulajdonos (leginkább a bent lakót) válthatja magához a többiek tulajdoni hányadát; végső esetben pedig elárverezik az ingatlant, és elosztják a vételárat. A bíróság nem választhat olyan megszüntetési módot, amelyet egyik tulajdonostárs sem kíván.

(A kérdés nem bonyolult; a családi viszonyaitok taglalása, édesapád jellemrajzának ismertetése pedig teljesen felesleges volt.)

A következő lenne a kérdésem:

a hatályos társasházi törvény szerint a közös tulajdon elidegenítéséhez szükséges alapító okirat módosításhoz elegendő a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös egyetértése, amennyiben a kisebbségben levők nem élnek keresetindítási lehetőségükkel.

Arra lennék kíváncsi, hogy milyen indokra hivatkozva lehet ilyen keresetet benyújtani?

Előre is köszönöm a segítséget!

Például:
Eladják a földszinti tárolót üzletnek,amiből kocsmát akar nyitni az uj tulaj, s te laksz felette! Nem támadnád meg ?

Zsolesz!

Engem érdekel alkesz apád!

Szóval, ha a telek megosztható, és ez megfelel nektek, akkor kérhetitek a megosztást és a ház fele részének értékét, ebből a haszonélvezőnek is jár.

A telek megosztásánál figyelemmel kell lenni, a szabadon álló telek beépíthetőségére, továbbá a megközelíthetőségére, mert ha ez egy hátsó telek, akkor csak az első telek szolgalmi terhelésével közelíthetitek meg gépkocsival.
Először érdeklődjetek a helyi önkormányzatnál, hogy az általatok elképzelt megosztás esetén milyen lehetőségeitek marad a megmaradt telken.
Márcsak azért is fontos a körültekintő leválasztás, mert ha nem akartok az édesapátok mellett szomszédok maradni, akkor egy nehezen megközelíthető telek értéke kevesebb lesz, mint a házas utcafronti teleké.

Üdv. I.

Üdv mindenkinek!

Mi a teendő házastársak esetén, ha 1/2 1/2 arányban rendelkeznek termőfölddel, az egyik fél el akarja adni a másik nem. Szükséges elválni, vagy enélkül is lehet rendezni?

Sziasztok:)

Szóval megtörtént az infó beszerzés az elején itram a 655 m2 telket amin beépített 400 m2 és 250m2 kert van szóval az önkormányzatnál azt mondták hogy 700 m2 alatt nem oszthatnak fel telket ebben az esetben mi a teendő?? Mit tud még csinálni ? Az ingatlant is fel lehet osztani ? és ha igen akkor hogyan ? megmondják hogy melyik szoba kié?? vagy mire lehet számítani? Sajna mindenre fel kell készülni egy kis ..... a kedves apánk :(.

Nem, charger, nem kell elválni, a saját tulajdoni hányadával mindenki önállóan rendelkezik. A tulajdonostársnak elővásárlási joga van.
Csak az a feneség benne, hogy a megmaradó 1/2 hányad közös tulajdon lesz, és a vételár is közös szerzemény.

Házastársaknak illene megegyezni a közös vagyont érintő kérdésekben.

charger!

Ezt a remek ötletet a meleg hozta ki belőled, vagy nincs más okod a tarsolyodban.
Nem árt közölnöd a pároddal is a tervedet, mert lehet, hogy ez a kis földdarabka még értékesebb lesz a számára és semmi körülmények között nem lesz hajlandó megválni tőle.

zsolesz5!

400 nm-es ház, építsétek át úgy, hogy az két külön bejáratú és külön lakrészű legyen. Most már hívj tervezőt és álmodjátok közösen meg.

zsolesz
Ha a telket nem lehet megosztani, akkor nem tehettek sokat. vagy eladjátok egyben az egészet apástól, piástól, vagy vele közösen, vagy pedig kénytelenek leszel pert indítani a közös tulajdon megszüntetésére. Sajna az összes tulajdonos ellen is. Annak keretében vagy sikerül magadhoz váltani a többiek tulajdon hányadát, vagy a bíróság elárverezteti a telket és mindenkit kifizet a tul hányadok arányában.

zsolesz581 zsolesz581 !
ilyen eset sok ezrével van Mo.-on. Majd megoldodik, mint minden.
én is végig csináltam, annyival kiegészítve , hogy nálunk még lakó is volt anno. mama-nagynéni közöstulajdona volt- egyik sem lakott ott, migyerekek hadakoztunk és szép lassan birtokba vettük.

Amúgy :
„kipakolt mindent a házból bútorok meg minden :)”

Ezekszerint elmenő félben van. És azért ő rendelkezik a felével, te csak a negyedével - van egyáltalán pénzed a többi megváltására ??

Amúgy bármilyen kis telket meg lehet osztani .

és ha jól olvasom 400 m2 az ingatlan -azt csak meg lehet osztani - jó nagy !!!

„Az ingatlant is fel lehet osztani ?”

Zs-től.
Már miért ne ?
vannak Pesten olyan házak amiben 50 lakás van. Más a felépítmény és más a telek !!
Kicsit rugalamasabbnak kell lenni !!

„Amúgy bármilyen kis telket meg lehet osztani .
és ha jól olvasom 400 m2 az ingatlan -azt csak meg lehet osztani – jó nagy !!!
”

Nono. Ne essünk által a ló túlsó oldalára. Az, hogy bármekkora telket meg lehet osztani, tételesen nem igaz. És akkor még finom és nőies voltam. ;)
A telek területe nem 400, hanem 655 m2. Mint alant kiderült az adott területen a helyi építési szabályzat értelmében 700 m2-nél kisebb telek újólag nem alakítható ki.

Kedves FÓRUMOZÓK! Kérlek Benneteket, segítsetek egy 62 éves öregasszonynak (férjem 81)! Van egy Balaton-menti nyaralóingatlan, mely osztatlan közös tulajdon, mi 40%-ban vagyunk tulajdonosok. A 60%-os tulajdonos ki akar minket utálni. Ő rendszeresen kiadja nyaralóvendégeknek a tulajdonrészét, mi csak pihenni szeretnénk, és itt eltölteni nyugdíjas éveink nyarait. Az elmúlt héten – csak egy eset a sok közül – ideküldött 8 fiatalt, akik éjszaka randalíroznak, zenélnek-énekelnek- hangosan viháncolnak-isznak- sörösüvegeket görgetnek-ajtókat csapkodnak, stb., és teszik mindezt éjjel is. Először éjjel 01-kor figyelmeztettem őket, hogy legyenek csendben, aztán kihívtam a Rendőrséget. Két napig csendben maradtak éjszaka, aztán újra kezdték. Megint kihívtam a rendőröket, akiket lazán kiröhögtek.
Most újabb ifjú csapat érkezett, akik szintén hangoskodnak.
Mit tehetek még, ha a Rendőrségtől sem várhatok védelmet?
Elzavarhatom őket én, mint tulajdonos? Vagy tűrnöm kell – nekem 40%-os tulajdonosnak vadidegenek zaklatását? Kérlek Benneteket, adjatok kivitelezhető tanácsot!
Köszönöm szépen: Dominika