Kedves Hozzáértők!
Osztatlan közös tulajdonú telken élünk. A terület teljes nagysága 595 m2. Nekem és az anyukámnak 73-73/600-ad a tulajdona, a többi a másik tulajé (ők nyolcan vannak, 1 80 éves mamika és a 7 unoka). Két ház áll a telken, két utcáról van a bejárat és egy téglafal választ el minket egymástól. Ezt a falat a mamika szülei építették, de nem a tulajdonjogoknak megfelelően. A "mi oldalunkon" 23 m2-rel több van. Mi ezt most szeretnék megvenni, 10 000 Ft/m2 áron. Elvileg hajlandók is lennének eladni. Most jön a csavar: A mamika anyja 30 éve meghalt, de csak idén tavasszal volt meg a hagyatéki tárgyalás az én kezdeményezésemre. Ekkor a mamika 27m2-t örökölt, az értékbecslő erre kihozott kb. 700 000 Ft-os értéket. Mi ennyit nem vagyunk hajlandóak fizetni egy darabka földért. Szerintetek korrekt az ajánlatunk?
A szomszédék azt hiszik, hogy most ezt az örökséget szeretnénk megvenni. Tulajdonképpen eddig is megvehettük volna bármelyiküktől, ha nem lett volna rajta a tulajdoni lapon a halott. Ha nem lenne ott a fal nem lenne semmi gond, de mi szeretnénk annyit használni, mint amennyi a tulajdonunkban van és a falat sem akarjuk lebontani. Hogy magyarázzam ezt meg nekik, hogy jót akarunk és rendbe szeretnénk tenni azt amit régen ők elszúrtak? Egyáltalán igazam van? Köszi a véleményeket és válaszokat, Andi
SOS osztatlan közös tulajdon
Szia Pandi!
Ahogy írod, ezt a falat nagyon régen építették, azóta a területet ti használjátok, akkor azt gondolom nincs szükség a megvásárlására, mert az elbirtoklás megtörtént.
Ha 30 év alatt egyszer sem követelték azt a 23 m2 földdarabot, akkor az elbirtoklás megvan, mert a 15 év háborítatlan használat feljogosít rá. (Jóhiszeműen, mintegy a sajátotok, használtátok a területet.)
A földhivatalban kell átiratni a ti részetekre/nevetekre a területet - mikéntjét nem tudom, de a hivatalban bizonyára majd elmagyarázzák.
Elbirtoklási perrel, bíróságon. A földhivatalba majd eljuttatja az ítéletet a bíróság, ha a felperes javára dönt.
Nem biztos, hogy az menni fog. Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.
ráadásul ha a "mamika" csak idén tavasszal szerzett tulajdonjogot, mert a hagyaték átadása csak most történt meg, akkor ez szerintem az egész elbirtoklást "hazavágta"... attól tartok, hogy ennek a hagyatéki eljárásnak a kezdeményezésével elestetek az elbirtoklással történő tulajdonszerzéstől, jobb lett volna előbb az elbirtoklással próbálkozni... tudom utólag könnyű okosnak lenni, bocs
az pedig, hogy reális e az ár? valószínűleg lehet hinni az értékbecslőben, de ha gondoljátok kérhettek saját értékbecslőt is, hogy két vélemény is legyen....
sztem pedig az elbirtoklás - bár szigorúbban vizsgálják, mint nem tulajdonostársak közt - ha ez 2001 előtt történt, akkor 10 év birtoklással megvalósult. Az egy dolog hogy nem kértétek a megállapítását.
Köszönöm a hozzászólásokat.
Nekem azt mondta az ügyvéd, hogy csak peres úton lehet szó elbirtoklásról. Ebbe nem szeretnénk bele menni, mert sürgősen el szeretnénk adni a házat.
A maminak az öröklés előtt is volt tulajdona, ezzel az örökléssel csak megspékelte egy kicsit.
Ma beszéltem az egyik tulajjal és még mindig nem érik, hogy mit akarunk, ott tartanak, hogy az örökséget akarjuk megvenni. Nem értik, hogy csak azért most akarjuk megvenni, mert eddig a halott miatt nem lehetett semmit csinálni.
Szerintetek van arra lehetőség, hogy egy ügyvéd ezt az egészet felvállalja és megértesse velük?
Már kezdek belefáradni és talán értelme sincs az egésznek. Egyszerűbb lenne megcsinálni a megosztást a jelen tulajdonjogok alapján eladni a csudába.
Andi
megmondom az őszintét, én sem értem mit akartok. Ahogy elmondtad, meg akartok venni 23 m2 területet, ami nem fog menni. CSak ennek a 23m2 területnek megfelelő tulajdoni hányadot utdtok megvenni, amivel nem vagytok előrébb, mert ugyanúgy osztatlan közös tulajdon lesz, csak 73/600 helyett 100/600-ad részetek lesz.
Legjobb lenne megosztani és amennyivel több jut annak megfelelően rendezni.
igaz, hogy csak tulajdoni hányadot fognak szerezni, de ha a tulajdonosok megállapodnak, hogy a természetben hogyan osztják meg egymás között az ingatlan használatát akkor az már elég biztosíték lehet, hogy valóban azt szerzi meg, ami kérdéses...
az kérdés, hogy meg lehet e osztani, vannak ingatlanok, ahol nem lehet két olyan ingatlant kialakítani, ami a helyi szabályozás szerint önálló ingatlan lehet... persze a legegyszerűbb az lenne, ha megosztásra kerülne az ingatlan...
van még egy megoldás... társasházzá lehetne alakulni, és akkor legalább a lakás célú részek egyből közös tulajdonba kerülnének, ami az eladást jelentősen leegyszerűsíti
ez a megosztásos dolog hol van szabályozva?
Mi a használati megosztásra hajtunk, de csak azután lenne érdemes megcsinálni miután a mienk lesz a 23 m2-nyi tulajdon jog. Külön hrsz-ra nem tudunk menni, mert ahhoz túl kicsi az ingatlan.
- valaki eladja a 23m2-nyi tulajdonjogát nekünk
- megcsináljuk a használati megosztást
- annyit használunk, mint amennyi a tulajdonunkban van
- végre eladható lesz
- hitellel terhelhető is lesz
Létezik olyan megbízás egy ügyvéd felé, hogy az 1 és 2-es pontokat végig viszi? Nekem mindegy ki adja el a részéből ezt a kicsit, csak végre legyen rendben. Én megmondom az árat és ő mindent lejátszik velük?
"Létezik olyan megbízás egy ügyvéd felé, hogy az 1 és 2-es pontokat végig viszi? Nekem mindegy ki adja el a részéből ezt a kicsit, csak végre legyen rendben. Én megmondom az árat és ő mindent lejátszik velük?"
ezt szerintem bármelyik ügyvéd megcsinálja Neked, persze az változik, hogy mennyiért (mivel a munkadíj megállapodás tárgya)... de ha jól értettem Neked eredetileg az volt a probléma, hogy 700e-t kérnek érte... vagy ezt végülis elfogadnátok?
egyébként eladni és hitellel terhelni most is lehet azt a tulajdoni hányadot, ami már a tulajdonotokban van... úgy is eladhatjátok, hogy megmondjátok a vevőnek, hogy a 23nm egyelőre vitás, de megveheti a többi tulajtól 700e-ért... így nem nektek kell bajlódni vele, és ez nem hiszem hogy változtatna a most is a tulajdonotokban álló terület forgalmi értékén (persze ezt érdemes megnézni, hogy tényleg így van-e)
Tisztelt Forum' Azzal kapcsolatban lenne a kerdesem, hogy nagyapam halala utan az orokosodes lezajlasa utan kozos tulajdonom lesz nagyapam ozvegyevel. 2 kozos ingatlanunk lesz, egy lakas es egy nyaralo. Mindkettoben 3/4 resz tulajdonom lesz nekem es a maradek ket negyed resz jut neki. Plusz ketszer ket negyed reszre fog ozvegyi jogot kapni az en ket haromnegyed reszembol. A kerdesem, hogy mennyi eselyem van arra, hogy a kozos vagyonunkat ugy szuntetik meg, hogy en vasarolhassam meg tole a 2 negyedreszt? O ezt nem szeretne, o inkabb kifizetne engem. Arra hivatkozik, hogy jelenleg is bent lakik az egyik lakasban es nincs hova koltoznie. Tudom, hogy par eve volt egy onkormanyzati lakasa, de nem tudom, hogy jelenleg az megvan-e neki. Lehet, hogy tuladott rajta, pont azert, hogy ebben a perben jobb eselyei legyenek. Ilyenkor lehet arra hivatkozni, hogy par eve megvolt neki az a lakas? Koszonom a segitseget'
Általában a bíróság a bentlakó tulajdonostársat jogosítja fel a megváltásra, ha ki tudja fizetni a tulajdonostársa(i) részét.
Kedves Fórum!
Egy osztatlan közös tulajdonú telken van egy sok lakásos társasház és mellette egy 1lakásos kis épület. Az osztatlan közös tulajdonrészben, azaz a kis épület bejáratához kapcsolódik egy kicsi lebetonozott terasz, ami 50éve ott van és a kis ház előző tulajdonosa használta mindig is és nem emelt senki sem kifogást. Viszont az alapító okiratban semmilyen formában sem szerepel a terasz. Ugyanakkor van egy lakó, aki most megtiltotta annak használatát, birtokvédelmi eljárást akar indíttatni ellenem (a terasz az ablakától 8 métere van), amennyiben nem csak "szolgalmi útként" használom. Én, a kis ház új tulajdonosaként kérdezem, hogy gátolhat-e a szomszédom a terasz használatában? Hivatkozhat-e, ill. mikor hivatkozhat jogának vagy jogos érdekének sérelmére?
Választ előre is köszönök. l.k.
Az alapító okiratban hogy szerepelne, ha az nem tartozik a társasházhoz? Egyébként attól függ, hogy hogyan is lett az ingatlan használata (akár ráutaló magatartással) a felek (a társasház és a kisebb épület korábbi tulajdonosa) között. És azt is figyelembe kell venni, hogy az osztatlan közös tulajdonban a tulajdoni hányadok aránya, illetve az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan használata hogy viszonyul egymáshoz.
De mindenekelőtt jó lenne a lehető legpontosabban leírni mind a telek, mint a különálló építmény tul.lap szerinti pontos jogállását, mert van olyan gyanúm, hogy a kérdésben is van némi hiba.
Akkor pontosítanék. A házingatlan társasházzá 1991-ben nyilvánított alapító okiratában szerepel az egy időben(századfordulón) épült ’A’ és ’B’ épület, amely x helyrajzi számú ingatlanon helyezkedik el. Az ’A’ épületben negyvenvalahány albetét (magántulajdoni formában) öröklakás van. A ’B’ épületben pedig egy albetét (magántulajdoni formában) öröklakás van, mivel egy-lakásos épületről van szó. A társasháznak osztatlan közös tulajdonú belső udvara van és azon fekszik egy betonterasz, ami történetesen a a ’B’ épület bejáratához kapcsolódik (valószínűleg a ’B’ ép. régi lakója alakította ki saját használatra, más soha nem jár(t) ott, az idős szomszédok szerint úgy 50éve már megvan), de ez nem szerepel semmilyen formában az alapító okiratban.
És most újra írom:
Ugyanakkor most van egy lakó az ’A’ épületből, aki megtiltotta annak használatát, birtokvédelmi eljárást akar indíttatni ellenem (a terasz az ablakától 8 métere van), amennyiben nem csak "szolgalmi útként" használom. Én, a ’B’ épületben, mint lakástulajdonos kérdezem, hogy gátolhat-e a szomszédom a terasz használatában? Hivatkozhat-e, ill. mikor hivatkozhat jogának vagy jogos érdekének sérelmére? És egy következő kérdésem, esetleg kezdeményezhetem-e a terasz elbirtoklását?
Az a helyzet, hogy ha az alapító okirat nem tartalmazza a teraszt külön tulajdonként, akkor az társasházi közös tulajdon. Más kérdés, hogy egy lakó egyedül keveset fog tudni elérni. De a társasházközösség többsége már annál többet. Külön a terasz biztosan nem elbirtokolható.
Sziasztok!
Én azt szeretném meg tudni hogy ha családi sorházban a telek szélén lakom(teljesen külön bejáratú kertek és lakások )és szeretném a hátsó telekhatáron lévő rézsűt fel tölteni terasznak és alá tárólót építeni ,akkor csak a
társas családiházban élő lakókkal(akikkel nincs gond)vagy a szomszédos telken lévő lakóval is alá kell iratni az engedélyezési tervet?válaszotokat előre is köszönöm
A kizárólag önálló tulajdonú részt érintő építési munkákhoz nem kell a társasház beleegyezése. Olyat meg még nem is hallottam, hogy a tervet alá kellene íratni a szomszéddal. Majd a tervező aláírja.
Más kérdés, hogy valamenyi tulajdonsotárs és a szomszéd is fél az építésigazgatási eljárásban, és fellebezhet az engedélyt megadó végzés ellen.
Köszönöm megnyugtattál,mert elég húzos a kertszomszéd.Az igazsághoz tartozik hogy már elkezdtük mert nem gondoltuk hogy az 1 m-nél magasabb támfalat engedélyeztetni kell ,most utolag szeretnénk hivatalosá tenni .ez egy 1 telken álló társasház amelynek a vételárábol egy rész a telek ár .ezek kert részek teljesen elkerítettek senki nem zavar senkit mintha ikerház lenne.a házban lévő szomszédokkal nincs gond viszont a különálló szomszéddal akad. így nem lenne akadálya engedélyeztetni.
Más kérdés, hogy az engedély ellen fellebbezhet, ha ven erre 30 e Ft-ja.
Tisztelt Fórum!
Az lenne a kérdésem, hogy ha meg szeretném szűntetni a közös ingatlantulajdonomat a tulajdonostársammal, aki nem hajlandó beengedni az ingatlanba hosszú évek óta (amióta megörököltem a lakás felét), valóban az ingatlannak csak a lakott értékét köteles kifizetni a számomra? Más nem lakott ott rajta kívül és sajnos végig ő rendelkezett arról, hogy ki lakjon a lakásban. Ezen kívül, ha megvásárolja az én részemet, továbbra is egyedül fogja lakni, ezért nem értem ezt a dolgot.
Nem minősül lakottnak, hisz az egyik tulaj lakik ott, nem pedig egy bérlő vagy haszonélvezeti joggal bíró személy.
igencsak furcsa felfogása van... Vagy csak téged próbál megrövidíteni... Ne hagyd magad!
Ps. nem vagyok jogász, ez a saját véleményem.
