Társasházi jog

Ez nagyon nem mindegy.
.
A T.törv.szerint ha oyan szmsz-t szavaznak meg akár többet is fizethettek mint a nagy lakások de A PTK tulajdoni hányadot ír elő.
A T.törvény is,de megengedi hogy az szmsz-ben ettől el lehet térni.

Falussy,

Először: A hatlakásos társasház működhet a Társasházi törvény alatt vagy a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályai alatt. Tht. 13. § (3). Ti milyenek vagytok? Van-e határozat arról, hogy a Tht alatt működtök?
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Falussy

Tehát jól értem, hogy amikor a közös költséget kell fizetni, akkor szerintük mindenki egyformán járuljon az Úr asztalához,
de amikor szavazni kell, akkor a tulajdoni hányad legyen érvényes a nagyobb lakásban élőknek, azaz ők legyenek többségben?
Vicces lakók lehetnek nagyon! :-O

6 lakasos tarsashaz. 3 lakás nagyobb kb. 16o nm, 2 pedig 80 nm, egy pedig kb 45 nm. A nagy lakasok tulajdonosai most azt kovetelik hogy a 6 tulajdonos egyenlo aranyba fizesse a kozos koltseget, fuggetlenul a lakasok meretetol. S tarsashazi tv. szerint a kozos koltseget az ingatlantulajdon hanxadanak megfelelo mertekben kell fizetni , tehat 100 nm utan duplat, mint.az 50 nm utan. Kérdésem hogy közgyülésen a nagyobb ingatlanhányaffal rendelkezo 3 lakas tulajdonosai megszavazhatjak, hogy ok kevesebbet fizessenek mint a kidebbik lakasok tulajdonosai vagy ez a tv rendelkezesei szerint nem lehetseges.Azt olvastam, hogy a tulajfonaranyos kozos koltseg fizetestol el lehet trtni de csak egyhanhu szavazassal. Varom szives velemenyuket. Falussy Gusztáv

Nagyon szépen köszönöm!

Liderc,

A tartozást mint behajthatalan követelést egyéb ráfordításként le kell írni. A Számviteli törvény 3. § (4) 10. e) szerint behajthatatlan követelés: az a követelés ... amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével. Összeghatár a gazdálkodó döntésétől függ, de dokumentálnia kell azt, hogy mennyi lenne a költség. Szerintem a reális limit a követelésre legalább ötezer vagy tízezer forint, mert nem csak az FMH-nak van díja, hanem a lakszöv elnökének meg könyvelőjének az ideje sincs ingyen.

A túlfizetésnél a Ptk. 6:22. § elévülési szabálya és a Számviteli törvény 77. § (3) l) pont harmadik fordulata segít. Azt írnám a számviteli politikába, hogy ezeket a kötelezettségeket a lakszöv kiutalja vagy készpénzben kifizeti. Ha nem ismert, hogy hova kell utalni, vagy a tulaj nem jelentkezik érte, akkor a tulajdonos tulajdonjogának megszűnésétől számítva 5 évig kötelezettségként állományban tartom, majd utána mint elévült kötelezettséget kivezetem és egyéb bevételként elszámolom. Itt nem lehet limitet szabni, elvben az egyforintos kötelezettséget is időben meg kell fizetni (az esedékesség a tulajdonjog megszűntének napja), a megfizetés költsége (pl. utalási díj) a lakszövöt terheli. A késedelem szankciója a Ptk. szerinti késedelmi kamat. A gyakorlatban szerintem senki nem fogja sem a pár száz forintos tőkét, sem pedig a kamatot követelni.

Üdv! Véleményt szeretnék kérni lakásszövetkezeti kérdésben.
Öt évre visszamenőleg felülvizsgálatra került, hogy az ebben az időben eladott lakások tulajdonosai hagytak hátra tartozást, vagy maradt a szövetkezetben pénzük. Több ex tulajdonos hagyott bent 100-200 forintot. Mi a teendő? Utalás? Posta? Nyilván észszerűtlen ezer forint alatt bármelyik. Tartozásnál szintén. A gyakorlatban hogy kellene megvalósítani, hogy senki ne találjon benne kifogásolhatót? Leírható veszteségként? Bent maradt összeg mehet a szövetkezet kasszájába? Van összeghatár? Köszönöm szépen ha valaki tud segíteni!

Ez rosszindulat!
Max.3 hónap alatt kiderítem ki fizet tévesen,vagy melyik lakásra nem érkezik befizetés. Már az első telefonnál kiderül: "igen,én vagyok a tulaj de a nagyi fizeti a számláimat."

getintoflame,

„1/1-ben van a tulajdonos, haszonelvezo nincs.
A tulajdonos nagyszülője által történik a KK. fizetés,mint ott lakó személy.”

Ha a nagyszülő nem jelölte meg az ingatlant pontosan, hogy mire megy a befizetés, és a kk nem tudta azonosítani, így az ingatlanra rákönyvelni a befizetést, akkor a tulajdonossal szemben jogos lehet a követelése (hiszen az nem fizetett semmit), ugyanakkor a nagyszülőnek pedig megtérítési igénye van a társasházzal szemben, hiszen a befizetése tévedés volt, az visszajár.
Tényleg ezzel akar baszakodni a kk? Valami ellentét van köztetek? Valami nyilván van itt a háttérben, mert mókából senki sem ilyen hülye.

Szóval, a helyedben én azt mondanám a közös képviselőnek, hogy befizetnéd a tartozásodat, ugyanakkor mint a nagyszülőd meghatalmazottja (legyél), kéred, hogy fizesse neked vissza a nagyszülő összes befizetését most. Ha nem teszi, fizetési meghagyást bocsátasz ki a társasház ellen.

Egyébként fontos kérdés, hogy a nagyszülőd a befizetéseket tudja igazolni az öt évre visszamenőre? Csekkszelvények? Átutalási bizonylatok?

Én is!
Ha még szerződése is volt a javitási munkára az bőven elég.

getintoflame

Ha érvényes aláírt szerződése volt, akkor az bőségesen elég a számla befogadásához - kifizetéséhez.
Max. még egy teljesítési igazolás sem ártana, de én azt már bevallom, felesleges bürokráciának minősítem mindig.

Javítási munkálatok ugyan nem közgyűlési hatáskörbe tartoznak, de egy vàllalkozó (akinek megbízási szerződése volt) által kiállított számla, banki utalással kifizetett és elkönyvet kifizetésen kívül, milyen egyéb más papírok szükségesek? (Ha szükségesek).

Ez hülyeség mindkét fél részéről. Egyrészt az ingatlanra beérkezett a befizetés tehát tartozás nem lehet.
Másrészt: ha a rokon nem a tulajdonos nevére és az ingatlan címének megjelölésével fizetett akkor nem tudja kinek lekönyvelni.

Ez elmgy 2 hónapig de évek alattvki lehet deriteni kitől és melyik lakásra érkezik a pénz. Beszélhetek egymással. Ennyi.

A közös képviselő közös költség tartozást állapított meg 5 évre visszamenőleg, mivel nem a tulajdonos részéről érkeznek a közös költség befizetések,hanem egy hozzátartozójától.
Jogszerű e a követelése?

##
1/1-ben van a tulajdonos, haszonelvezo nincs.
A tulajdonos nagyszülője által történik a KK. fizetés,mint ott lakó személy.

A hitelfelvételnél a bank semmit nem terhel rá a társasházi ingatlanokra.

A társasház tartozásaiért viszont a sortartásos kezesség szabályai
szerint felelnek az egyes tulajdonosok.
.
Egyébként nem kell aggódnod. A hitelfelvétel után -saját tapasztalat- a közös költség fizetési fegyelem javulni fog!

Tisztelt Címzett!

Segítséget szerenék kérni az alábbi helyzetben.
Társasházunk elég komoly beruházás előtt áll, amelyhez banki hitelt is igénybe kíván venni.
A hitel törlesztését megemelt közös költségből tervezi a társasház biztosítani.
A banki hitelszerződés (a közös képviselő által nyújtott információ alapján) tartalmaz tulajdonosi kezességvállalást is.
A kérdésem pedig az lenne, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a tulajdonosok egy része nem hogy a megemelt közös költséget, de az alap közös költséget sem fizeti és ezáltal a társasház nem lesz képes eleget tenni a törlesztésnek?
Azzal, hogy esetleg a közös költség tartozást ráterhelik a nem fizető tulajdonosok ingatlanjára még nem lesz a társasháznak pénze a hitelt (és egyéb közüzemi számlákat) fizetni. Ekkor a tulajdonosokat, mint kezeseket a bank milyen mértékben "kényszerítheti" (értsd jó értelemben) a fennálló tartozás kiegyenlítésére? Kérhet a tulajdonosoktól a tulajdoni hányad arányánál nagyobb összeget?
Előre is köszönöm a választ!

Társasházi közgyűlési jegyzőkönyv formai hibák ellenére hitelesítésre került.

Tisztelt Címzett!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha egy közgyűlést követően kiküldött közgyűlési jegyzőkönyvben formai és tartalmi hibák vannak, de a hitelesítők azt aláírták, akkor azon kívül, hogy bármely tulajdonos bíróságon megtámadhatja a határozatokat van-e más lehetőség arra, hogy ismételt közgyűlést legyen?
A jegyzőkönyv hibái:

• Rossz keltezés
• Olyan tartalom, amely nem hangzott el a közgyűlésen (ami befolyásolta volna a határozat megszavazását)
• Az egyes közgyűlési határozatokhoz nem került előzetesen megküldésre a háttéranyag, amely alapján a tulajdonosok teljese képet kaptak volna arról, hogy miről is szavaznak ténylegesen.

Előre is köszönöm, ha ebben tudnának információval szolgálni!

getintoflame,

Ha pedig az a közös képviselő baja, hogy a befizetésekből nem azonosítható, hogy melyik lakásra történtek azok, hát nyilatkozza ezt le a befizető.

Ez akkor szokott gond lenni, amikor a nem-tulajdonos Kiss Pista fizet a tulajdonos Nagy Kati helyett, ÉS nem ír semmit a csekkre, utalásra. Nagy Kati meg azt mondja, hogy azok a befizetések az ő közösköltség-előírására jöttek. Ha a közös képviselő nem kap semmit Kiss Pistától, akkor úgy kell tekintenie, hogy téves utalás történt, vissza kell fizetnie neki a pénzt, és hiányt kell előírni Nagy Katinál. Különben Kiss Pista bármikor perelheti a társasházat jogalap nélküli gazdagodás címén, és sikerrel fogja tenni. Ellenben ha Kiss Pista lenyilatkozza, hogy ő Nagy Kati helyett utalt, akkor nyugodtan könyvelhető.

getintoflame,

A közös költség összege, a közös költség tartozás megállapítása nem függ a befizető személyétől. Úgynevezett számoktól és az azokkal végzett matematikai műveletektől függ, ha X összeget kell fizetni és csak Y összeget fizetnek be (ahol X>Y), akkor tartozás keletkezik.

Ha a kérdésed az, hogy a tulajdonostól követelhetik-e közös költség hátralékot, ha a haszonélvező nem fizet (feltételezem, a "hozzátartozó" nem csak amolyan vidéki távoli rokon, mert akkor a kérdése nem is kérdés), akkor a válasz sajnos az, hogy igen, a kialakult joggyakorlat erre mutat (bár volt róla vita a jogelemző csoportban is).

Lásd, például itt :

https://atalogia.hu/…s-koltseget/

A közös képviselő közös költség tartozást állapított meg 5 évre visszamenőleg, mivel nem a tulajdonos részéről érkeznek a közös költség befizetések,hanem egy hozzátartozójától.
Jogszerű e a követelése?

Kriszta gombos

„Épp olyan jogi megoldást keresnék, amivel senkinek nem ártok, aki vétlen.”

Akkor ne a megkezdett munkákat akard mindenáron leállítani, mert abból egyrészt nem fogtok jól kijönni, ugyanis a vállalkozó joggal rajtatok fogja a követelni a felmerült költségeit Másrészt ahogy olvashattad, nem a közös képviselődet bünteted vele, hanem saját magatokat.

Szomorú örökös:
Nem büntetnék senkit. Épp olyan jogi megoldást keresnék, amivel senkinek nem ártok, aki vétlen.
Köszönöm a jóhiszeműségedet.

osztap:
Köszönöm a választ.
Értem az érvelést.

„Ha a kk szabálytalan szavazással 'megszavazott' közgyűlési határozatra hivatkozva kötött szerződést, akkor a kivitelező jogosan kérheti-e a munkálatok felfüggesztése esetén a 30% kötbért?”
Attól függ, hogy pontosan mi van a szerződésben, és hogy csak késésről vagy meghiúsulásról lesz szó. De alapesetben: igen. Továbbmegyek: Ha a kivitelező bizonyítható kára nagyobb, mint a 30%, akkor azt is joggal követeli. És a társasháztól fogja beszedni, nem a közös képviselőtől. Ha pedig a társasház nem tud fizetni, akkor az egyes tulajdonosoktól mint mögöttes felelősöktől.
A kivitelezőnek semmi köze a társasház belső vitáihoz.

„Arra értettem, hogy hogy indulhat el a felújítás, hogy köthetett szerződést úgy, hogy nem várta meg a 60 napot, illetve hogy vehette fel a hitelt?”
A közös képviselő úgy ítélte meg, hogy a szavazás szabályos volt, a Te kereseti kérelmed pedig alaptalan. Egyes tulajdonosok elégedetlensége, vagy akár a per megindítása miatt nem kell felfüggeszteni a határozatok végrehajtását. Sőt, a törvény kifejezetten kimondja, hogy emiatt önmagában nem kell. Azt csak a bíróság rendelheti el.

krisztagombos

„a kivitelező jogosan kérheti-e a munkálatok felfüggesztése esetén a 30% kötbért?”

Szóval te azt a tisztességes vállalkozót büntetnéd, aki jóhiszeműen kötött szerződést? Szerintem ha úgy gondolod hogy szabálytalan volt minden, akkor a közös képviselőn kellene elverni a port, nem a vállalkozón. De szinte egészen biztos vagyok benne, hogy neked erről (is) más lesz a véleményed.

azaz: érvényes-e egy jogalap nélkül megkötött szerződés?