Köszönöm, az enyém is, de egy jogász véleményére is kíváncsi lennék, mert ő is jogásszal képviselteti magát.
SOS osztatlan közös tulajdon
Már hogyne minősülne lakottnak! A közös tulajdon megszüntetése során azonban a lakottság értékcsökkentő hatása a bentlakó terhén kerül elszámolásra.
PK. 10. számú állásfoglalás:
Ha méltányolandó körülmények mást nem indokolnak, a saját bennlakása folytán előállt értékcsökkenés következményeit a bennlakónak kell viselnie, mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind pedig az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál.
Az eladásig lehetne kérni többlethasználati díjat.
Nagyon köszönöm a kimerítő választ!
Tisztelt Fórum!
Hatalmas problémával küszködöm. 10 évvel ezelőtt nagymamám vett nekem egy osztatlan közös területen lévő házat. Szeretném eladni,de most jönnek elő a problémák,melyekről eddig nem is tudtam.Mikor kiskorú voltam a ház vásárlásakoz nem foglalkoztam vele,hogy a szerződésben és a tulajdoni lapomon mik vannak feltüntatve. Minden csak most "bukott" ki. Kiderült,hogy a tulajdoni lapomon van szolgalmi jog. Tehát valaki számára szabad átjárást kellene biztosítanom.Ez azonban fizikailag teljesen lehetetlen,mert a társtulajdonosok építettek egy garázst,mellyel lehetetlenné vált az átjárás.Az első kérdésem az lenne ezzel kapcsolatban,hogy kinek a dolga lenne/lett volna ezt a szolgalmi jogot töröltetni?
A következő probléma.Kiderült,hogy a szoba felét úgy építette hozzá a házhoz az előző tulajdonos,hogy nem jelentette be sehová és engedélyeket sem kért.Félek,hogy engem fognak megbüntetni,pedig a mai napig nem is tudtam ezekről a dolgokról.Mit lehet ebben az esetben tenni.Senki nem fogja a házat megvenni,amíg ezt nem tudom elrendezni.Mindezekből kifolyólag fogalmam nincs hány négyzetméter ingatlant és mekkora udvarrészt vettem meg,mert ugye a tulajdoni hányadból ezt nem tudom megállapítani.Hol tudok annak utánajárni,hogy erre a területre,mekkora ingatlan van bejegyezve?
Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm.
Nyuszika:
Nincs szükség a szolgalmi jog töröltetésére: mint említetted, a tulajdonszerzés 10 éve történt. A Polgári Törvénykönyv rendelkezése alapján: a szolgalom megszűnik (automatikusan!), ha a jogosult tíz éven át nem gyakorolta szolgalmi jogát, bár az módjában állott volna VAGY a jogosult eltűrte, hogy a szolgalmi jog gyakorlásában akadályozzák.
„Hol tudok annak utánajárni,hogy erre a területre,mekkora ingatlan van bejegyezve?”
Ingatlan fekvési helye szerint illetékes Földhivatalból kell kérjél tulajdonilap-másolatot.
„a szolgalom megszűnik (automatikusan!), ha a jogosult tíz éven át nem gyakorolta szolgalmi jogát, bár az módjában állott volna VAGY a jogosult eltűrte”
Viszont ezt így a földhivatal nem fogja megállapítani. Pert kell indítani a jogosult ellen, vagy meg kell vele egyezni.
Elég bonyolult problémával szembesültem egy ajándékozást követően:
2006-ban egy osztatlan közös tulajdonban levő vegyes földterület (szántó, rét, nádas) kb. 1/3-ad tulajdoni arányát kaptam ajándékba. A többi, nagyszámú (kb. 20) tulajdonos jó része nem volt fellelhető, elhunyt, örököseik ismeretlenek, elköltöztek, ismeretlen lakcímen tartózkodnak stb. Így a tulajdonosok összehívása és a megosztásról és kivételről való megegyezés gyakorlatilag nem volt kivitelezhető. Földmérő tanácsára azonban a rám eső területet kimérettem, ezt a földhivatal záradékolta, a térképvázlatra felkerült, a területi építési igazgatóság a kivételre engedélyt adott, a kimért területre (!) megállapított illetéket befizettem. Ugyanakkor a fel nem lelhető tulajdonosok miatt az osztatlan közös tulajdonból való kivétel megrekedt. A kérdésem, hogy mit tehetek annak érdekében, hogy a kimért terület önálló helyrajzi számot kapjon, és így az osztatlan közös tulajdonból kikerülve a nevemre kerüljön?
Pert lehet indítani, amiben valamennyi tulajdonostársnak perben kell állnia.
Ha a tulajdonosokat ezidáig nem találtad,most a per során hogyan találod meg őket.?Ez nem zsákutca?
Nem. Egyrészt a jogi érdek igazolásával a KEKKH-tól meg lehet kérni a lakcímadatokat; másrészt, ha az alperesek ismeretlen helyen tartózkodnának, akkor majd ügygondnok fog eljárni az érdekükben a perben.
Hirdetményi idézést követően.
ObudaFan!Ha a tulajdonosok nem értenek egyet akkor mi lesz,merthogy osztatlan közösnél kellene mindenki beleegyezése?A többség pl85% szeretné szétméretni a földet,az aki 15% szavazattal bir,az nem akarja.Ekkor mi a helyzet?Mit tehetnek a többiek?Saját pénzen méretnék szét,hol kezdjék az ügyintézést?
Félreérted. Nem a beleegyzésük kell. Valamennyiüknek perben kell állniuk.
Nemigazán értem,ki perel kit és miért?Mi a per tárgya ilyenkor?Egyetlen tulajdonos akarata érvényesithetö 20 tulajdonossal,és 2/3-ad tulajdonnal , tehát többséggel szemben?Merthogy a közös területből 1/3 -ad részt kapta a kérdező ajándékba.Nekem továbbá az is fura ebben az ügyben,hogy mit szol a gazhoz a helyi Földhivatal?Kire rótták ki a müveletlen terület miatt a büntetéseket?Mert ha a terület művelve van,akkor vannak tulajdonosok is....Lehet,hogy a Földhivatal meg is találhatja ilyen alapon a tulajokat,ott is lehetne érdeklődni.....
A per a közös tulajdon megszüntetése iránt indítandó.
T. Fórumozók!
Az alábbi ügyben szeretném a szíves segítségeteket kérni:
Öröklés révén hozzájutottam egy nyaralóingatlan 50%-ához, osztalan közös tulajdonban a bátyámmal.
A bátyám a tulajdonközösség megszüntetése ügyében pert indított ellenem. Meg szeretné vásárolni a tulajdoni részemet, de én inkább az ingatlan természetbeni megosztását kértem a bíróságtól.
Egy tárgyalás már volt és a bíróság a bátyámmal letétbe tetet bizonyos összeget ingatlanbecslő és földmérő szakértő számára, de még nem rendelte ki őket.
Van azonban egy szintén örökölt ingatlan , egy öröklakás is, mely ügyében egy másik bíróság előtt szintén perben állunk egymással a bátyámmal. Ott a tuajdoni hányad a vitatott dolog, mert a bátyám nagyobb részt kíván, bizonyos okok miatt magának.
Véleményetek szerint érdemes-e kérnem és vajon van-e esély arra, hogy fölfüggesszék a nyaralóingatlan ügyében a tulajdonközösség megszüntetési pert, ha azt kérem, hogy a másik per lezárultáig függesszék fel.
Ugyanis a másik, az az öröklakás ügyében folyó per kimenetelétől függően, - lehetséges, hogy, ha ott is 50-50%-ban leszünk osztatlan közös tulajdonostársak, akkor inkább úgy egyezünk meg egymás között, hogy természetben az egyinkünk az egyik, a másikunk a másik teljes ingatlan tulajdonosa lesz, az értékkülönbözet pénzbeli kiegyenlítésével.
Én ezt szeretném leginkább.
Ebben az esetben fölösleges munka és pénzkidobás lenne a nyaralóingatlan megosztatása, telekkönyvi átirattatása stb.
A bátyám azt mondja, hogy ő szeretné külön-külön elrendezni a két ingatlan sorsát.
Mit gondoltok érdemes-e kérnem és vajon sikerrel kérhetem-e a bíróságtól, hogy az öröklakás ügyében egy másik bíróság előtt folyó per lezárultáig /már ki van tűzve a tárgyalás/ függesszék fel a tulajdonközösség megosztás iránti felperesi kérelmet.
Szíves válaszotokat előre is köszönöm.
Üdvözlettel
Barna
Nem válaszoltunk még erre? MOndjuk, háromszor még biztosan nem...
Kedves KBS!
Az örökösödési témakörömben már valóban sok problémás kérdésemet felvetettem a fórumon és mindig hálás köszönettel vettem a válaszotokat.
Ezt azonban, hogy az ingatlan tulajdonközösség megszüntetése ügyében folyó per/melyben alperes vagyok/ felfüggesztését érdemes-e kérni és a van -e a kérés teljesítésére remény és a másik per kimenetelétől függően újrakezdeni, - ezt most kérdeztem először.
Te mit gondolsz, ezügyben időhúzást föltételezve helyből elutasítaná a bíróság a kérésemet, vagy van esély arra, hogy felfüggesztené a pert?
Valóban végig kellene kínlódnunk a telekmegosztatást, átiratást stb. nem kis költséggel, amikor lehetséges, hogy más megoldás alakul a másik per kimenetének függvényében?
Mit tehetnék?
Ne haragudj a sok kérdését.
Üdvözlettel
Barna
Én úgy látom, nem állnak fönn afelfüggesztés feltételei. (Puszta kérés nem elég.) Szóba jöhetne a szüneteltetés - de azt a feleknek együtt kell kérniük.
Kedves KBS!
Nagyon köszönöm a választ.
Ezek szerint végig kell csinálnunk külön-külön mindkét perben, mindkét ingatlan esetében a kiméretést, megosztatást, átiratást stb. Kerül, amibe kerül, - és a végén megvehetjük egymástól a fél-fél ingatlant, hogy mindegyikünknek egy egész jusson.
Józan , paraszti ésszel nézve elég furcsa.
Mégegyszer nagyon köszönöm a válaszodat.
Üdvözlettel
Barna
Furcsa... Ha nem tetszik, kérhetitek a közös tulajdon megszüntetésének más módját is. Senki nem kémyszerít rá, hogy feltételenül természetbeni megosztást kérjetek. A bíróság nem alkalmazhat olyan módot, amely ellen mindketten tiltakoztok.
Arra meg, hogy egyesítsék a két pert, az elején kellett volna gondolni. Például eleve egy keresetet adni be.
Rémlik, azt is javasoltuk már, hogy bízz meg ügyvédet. És ezt sem csak egyszer tettük.
emem
Azok a tulajdonostársak, akik a közös tulajdon megszüntetését kívánják, perelhetik azokat, akik nem kívánják. Vagy alperesként, vagy felperesként, de minden tulajdonostársnak, és bármilyen jogon a tulajdonlapra bejegyzett személynek perben kell állnia.
Köszönöm ObudaFan! Ilyen perben nem kell a többségi arány?
Nem.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02