NAV végrehajtás

„Amikor Téged 2019-ben az önkormányzat kijelentett, a lakcímed nem törölték, hanem fiktiválták.”
Na ezt nem tudtam. Csak mindenhol az olvasható, hogy belföldi személy az, aki magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkezik.

Papi,

Amikor Téged 2019-ben az önkormányzat kijelentett, a lakcímed nem törölték, hanem fiktiválták. Azaz ott maradt a nyilvántartásban, csak mögéírták, hogy "fiktív". Neked továbbra is volt magyarországi lakóhelyed, csak a hatóság nem tudta, hogy hol. Mivel volt magyarországi lakóhelyed, az ESZJ-fizetési kötelezettséged továbbra is fennáll. Ugye nem gondolod, hogy olyan könnyen ki lehet bújni a kötelezettség alól, hogy nem frissíted a lakcímkártyád? A jogalkotó sem most jött a falvédőről.

Ellenben azzal, amikor valaki bejelenti, hogy Magyarországot külföldi letelepedés szándékával elhagyja - akkor a magyarországi címét törlik a nyilvántartásból, és a helyére beírják azt, hogy "külföldi cím". No, onnantól nem kell ESZJ-t fizetnie.

Papi

„Az új okmányok készítésekor derült ki, hogy a néhai lakcímemről kijelentettek 2019-ben (az önkormányzat).
Vagyis azóta jogilag hajléktalan voltam.”

Mindig elfelejted a legfontosabbat. Be voltál ezen időszak alatt jelentve egyszer is az alábbi intézmények valamelyikébe?

„Hajléktalan személyek bejelentése

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj. 16. § (1) bekezdés t) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra jogosult a hajléktalan személy. 2011. január 01-től a Tbj. 44/A. §-a kiegészült a (10)-(11) bekezdéssel, amely szerint a hajléktalan személyekről az egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesznek az alábbi intézmények vezetői:

hajléktalanok otthona,
hajléktalanok átmeneti szállása,
hajléktalanok rehabilitációs intézménye,
hajléktalanok éjjeli menedékhelye,
hajléktalanok nappali melegedője.

A bejelentésről az intézmény vezetője igazolást ad ki a hajléktalan személy részére. Az igazolás a bejelentés napját magában foglaló naptári hónapot követő hatodik naptári hónap utolsó napjáig érvényes. A hajléktalan személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága az egészségbiztosítási szerv felé tett bejelentés alapján, a bejelentés napjától annak naptári hónapját követő 6. naptári hónap utolsó napjáig tart (pl. bejelentés napja: 2011. január 12., akkor az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 2011. január 12-től 2011. július 31-ig áll fenn.).”

Egyszóval, ha magyar állampolgár vagyok, ez esetben tök mindegy, hogy van e magyarországi bejelentett lakcímem, vagy nincs fizetnem kell?

Papi

„ legalább egy év megszakítás nélküli, a lakcímnyilvántartás szerinti bejelentett lakóhellyel
(tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan esetén bejelentett szálláshellyel)”

A lényeg a kivastagított részben van!
Egy hajléktalan mióta rendelkezik csakis „tartózkodási engedéllyel”

@Papi
elèggè.
A "hontalan" ebben az èrtelemben àllampolgàrsàggal nem rendelkezőt jelent.

Akkor én ezt rosszul értelmeztem?

"Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség további feltétele, hogy a járulékfizetésre kötelezett a járulékfizetési kötelezettség keletkezését vagy a járulékfizetésre történő bejelentkezést megelőzően, legalább egy év megszakítás nélküli, a lakcímnyilvántartás szerinti bejelentett lakóhellyel (tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan esetén bejelentett szálláshellyel) rendelkezzen Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel.

A köztartozások elévülését nem lehet megszakítani.

@Papi
Hogyne követelhetné.
Mégpedig a 2010től 2019ig összeszedett járulék-hàtralèkod, kèsedelmi kamatostul, pótlèkostul. (Itt az elévülés lesz egy jó kérdés, hogyan próbált meg utolérni és értesíteni 2019 óta a NAV, de ha tudja igazolni az elévülést megszakító hirdetményi közlést, akkor abszolút jogos és akár végrehajtással is beszedhető)
A hajlèktalan stàtusz a törvèny szerinti, jàrulèkfizetès nèlküli biztosítotti jogviszonyt jelenti; nem pedig azt, hogy a koràbbi kötelezettsèged is megszűnik.

Papi,

A NAV szinte biztos, hogy nem TB-t, hanem egészségügyi szolgáltatási járulékot követel rajtad, olvasd el a levelet. A Tbj. 43. § (1) szerint azt mindenkinek kell fizetnie, kivéve aki biztosított, vagy a Tbj. nem mentesíti. (Ez független a Szoctv-től, az más tészta.) Ugyan a Tbj. 22. § (1) s) pont a hajléktalant mentesíti, de a 67. § (11) szerint azt, hogy valaki hajléktlan, félévente be kell jelentenie valamelyik ott felsorolt hajléktalanellátó intézmény vezetőjének a NEAK részére. A bejelentésről a vezető igazolást ad a hajléktalannak is. Ha vannak ilyen igazolásaid, akkor a NAV alaptalanul követeli az ESZJ-t. Ha nincs, akkor fizetned kell. De kérhetsz részletfizetést, beszélj a NAV ügyfélszolgálattal.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Üdvözlet!

A sztori röviden. Kb. 2010 óta nem volt bejelentett munkahelyem. A személyi okmányaim is évek óta lejártak. Idén januárban kezdtem bejelentett munkahelyen dolgozni. Az új okmányok készítésekor derült ki, hogy a néhai lakcímemről kijelentettek 2019-ben (az önkormányzat). Vagyis azóta jogilag hajléktalan voltam. Egy hónap után levelet kaptam a NAV-tól az ügyfelkapun, miszerint
~ 750.000 Ft TB hátralékom van.
Azt kérdezném, hogy ez esetben, (hogy az elmúlt 5 évben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény alapján hajléktalan voltam) is követelheti e rajtam a NAV a tb hátralékot?
A válaszokat előre köszönöm!

Én is így gondolom.

„mit ad meg a NAV fő követelésnek?”
Ennek nincs jelentősége, mert a felosztási terv így is meg úgy is az éppen aktuális teljes adótartozásra fog elkészülni.

Időközben helyt adtak a becsérték végrehajtási kifogásomnak, most válik a határozat I. fokon jogerőssé. Innen van tehát 60 napja a Nav-nak megkeresni az agrár kormányszervet, hogy az kitűzze az árverést. Az agrárszervnek meg a megkereséstől van 45 napja, hogy kitűzze a licitet.

A kérdésem az, hogy a megkereséskor mit ad meg a NAV fő követelésnek? A helysziní szemlén megadott összeget, vagy hozzácsapják az azóta keletkezett késedelmi pótlékot is?

A felfüggesztés iránti kérelmet még nem adtam be, mert kell pár dokumentum hozzá

Pár technikai jellegű kérdésem lenne a beadványok elküldése előtt:

a.) Mivel szünetelő vállalkozók vagyunk a beadványt még mindig csak elektronikusan lehet beadni, vagy papír alapon is? A törvény elektronikus kapcsolattartásra kötelezi az egyéni vállalkozókat, de szünetelés esetén is így van?

A felfüggesztés iránti kérelmet, illletve a VK-t beadhatom E-papír rendszeren keresztül:? Azt elég jól ismerem és azt gondolom a legbiztonságosabbnak.

b.) Először azt hittem, hogy a helyszíni eljárás jegyzúkönyve megküldésével lett közölve a becsérték, de abban csak egy beszkennelt adatlapon, kézzel kitöltve, nehezen olvashatóan volt egy külön rovatban feltüntetve a becsérték.

Közben jött az ügyfélkapus hivatalos tárhelyre egy újabb közlemény, melyben a becsértéket közlik. A kérdésem, hogy ennek, a második közleménynek a hivatalos letöltésétől számít e a becsérték közlése, mert, ha igen, akkor a VK benyújtására nyílt 15 napos sáv csak ettől kezdődik?

Nagyon szépen köszönöm, így már teljesen világos.

@ZZ24
„Kicsit belegabalyodtam”
Pedig arra válaszoltam, amit kérdeztél ;)

„Tehát: pl. novemer 13-án kézhez eszem a becsértéket,, ezt november 28-án megtámadom, VK-val, kb 5-6 nap alatt döntenek, és december 5. körül kézhez kapom a végzést és innen 15 nap elteltével válik jogerőssé a VK val kapcsolatos végzés, december 20-án?”
Amennyiben nem fellebbezel az elsőfokú döntés ellen, akkor igen. De ha fellebbezel, akkor megy tovább az ügy, a miniszterhez.

Ha még mindig nem áll össze a kép, akkor így néz ki a teljes jogorvoslat folyamata:
becsérték közlése -> VK (5000 Ft, 15 napon belül) -> (NAV) döntés első fokon a kifogásról -> fellebbezés (10000 Ft, 15 napon belül) -> döntés másodfokon a fellebbezésről (miniszter), ami a határozathozatallal jogerős
Ha VK-t nyújtasz be, majd elfogadod a VK elsőfokú döntését (azaz nem fellebbezel), akkor elsőfokról lesz jogerős a becsérték.
Ha fellebbezel, akkor a miniszteri másodfokról lesz jogerős a becsérték.

Kicsit belegabalyodtam, arra akartam kilyukadni, hogy alapesetben, ha a becsértéket megtámadom15 napon belül végrehajtási kifogással és az ezt el bíráló végzést nem fellebbezés meg, akkor a végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül válik jogerőssé a becsérték?

Tehát: pl. novemer 13-án kézhez eszem a becsértéket,, ezt november 28-án megtámadom, VK-val, kb 5-6 nap alatt döntenek, és december 5. körül kézhez kapom a végzést és innen 15 nap elteltével válik jogerőssé a VK val kapcsolatos végzés, december 20-án?

„A kérdésem az lenne még, hogy VK esetén 15 nap elteltével a felettes szerv végzést hoz és ezen végzés kézhezvételétől számítva is nyílik egy + 15 napos sáv, a fellebbezési idő miatt? ”
Jó ötletnek tűnik egészen addig, egyre följebb fellebbezni, amíg végül igazad nem lesz, de nem így működik. A NAV hoz egy döntést, ha arra nyújtasz be fellebbezést (határidőn belül), a felettes szerv (=pénzügyminiszter) jogerős döntést hoz, ami viszont a határozathozatal dátumától jogerős. Akkor már gyakorlatilag nem is számít, mikor veszed át a fellebbezésre kapott jogerős döntést.

„Amúgy az 5000 Ft eljárási illetéken kívül van egyéb járulékos költsége a VK-nak a NAV eljárásaban?”
Ha a postabélyeget nem számoljuk ide, akkor nincs; de ha az elsőfokú döntés ellen fellebbezel, akkor a fellebbezésnek újabb illetéktétele van.
Illetéktv. 29.§ (5) "A végrehajtási kifogás illetéke 5000 forint. A végrehajtási kifogás tárgyában hozott végzés elleni fellebbezés illetéke 10 000 forint."

eulimen, köszönöm, így már tiszta.

A kérdésem az lenne még, hogy VK esetén 15 nap elteltével a felettes szerv végzést hoz és ezen végzés kézhezvételétől számítva is nyílik egy + 15 napos sáv, a fellebbezési idő miatt? Ha ez eltelik fellebbezés nélkül, akkor válik a becsérték jogerőssé?

Amúgy az 5000 Ft eljárási illetéken kívül van egyéb járulékos költsége a VK-nak a NAV eljárásaban?

@ZZ24
„1.) Ha a becsérték ellen 15 napon belül végrehajtási kifogást adok be, addig nem írhatják ki a licitet, míg ezt jogerősen el nem bírálják?”
Így van. A becsérték jogerőre emelkedésével lehet kitűzni az árverést, hiszen az árverési hirdetmény törvényes alaki kelléke a megállapított becsérték.

2.) Ha a licit kiírása után terjesztek elő végrehajtási kigogást, a licit jogszerűsűgét vitatva, annak is halasztó hatálya van a licitre, ha első alkalkommal benyújtott végrehajtási kifogásról van szó? Ezt az első alkalmat hogy értik
Pont úgy, ahogy a törvényben áll, azaz: csak az árverési kitűzésének jogszerűségét vitató ÉS egyben első alkalommal benyújtott kifogás esetén. Tehát aki már a foglalást vagy a becsértéket is megkifogásolta, az a kitűzésre benyújtott kifogással már nem tudja halasztani az ügyet.

Avt. 27. § "A végrehajtási kifogásnak – az árverés kitűzését követően benyújtott, az árverés kitűzésének jogszerűségét vitató, első alkalommal benyújtott végrehajtási kifogás kivételével – a további végrehajtási cselekményekre nincs halasztó hatálya, a lefoglalt vagyontárgy értékesítése iránt azonban csak az érintett vagyontárgy foglalásával, becsértékének megállapításával szemben benyújtott végrehajtási kifogás végleges elbírálását követően lehet intézkedni."

Időközben megjött ügyfélkapura a helyszeni eljárás jegyzőkönyve, amely értékbecslést is tarttalmaz. A szántó értékét eléggé a piaci ár és a helyi viszonyok átlaga alá becsülték, de így is közel kétszeresen fedezi a tartozást.

A kérdések:j
1.) Ha a becsérték ellen 15 napon belül végrehajtási kifogást adok be, addig nem írhatják ki a licitet, míg ezt jogerősen el nem bírálják? Szóval ezt a 15 napot + az elbírálással járulékosan eltelő napokat mindenképp meg kell várniuk?

2.) Ha a licit kiírása után terjesztek elő végrehajtási kigogást, a licit jogszerűsűgét vitatva, annak is halasztó hatálya van a licitre, ha első alkalkommal benyújtott végrehajtási kifogásról van szó? Ezt az első alkalmat hogy értik, az egész ügyben első alkalommal benyújtott vagy a licit jogszerűsége miatt első alkalommal benyújtott kifogásra értik az első alkalom kitételt, melynek halsztó hatálya van?

Nagyon nem mindegy, mert, haugyanarról beszélünk és az első esetben végrehajtási kifogást nyújtok be, akkor már a később, licit ügyében benyújtottnak nem lesz halasztó hatálya.

Ha viszont nem ugyanarról beszélünk, akkor, mind a becsérték ellen benyújtott, mind a 2. alkalommal pedig a licit t9rvényesslge ellen benyújtott Vk-nak is halasztó hatálya van?

Szomorú örökös: Igen, ezt sok helyen olvastam már, hogy erre nagyon oda kell figyelni, de köszönöm, hogy szóltál!

trl007

„Mi is ebben bízunk, hogy fontosabb nekik a biztos törlesztés, mint a teljes ellehetetlenítés”

Viszont arra nagyon figyeljetek oda, hogy a törlesztés mindig a megadott határidőn belül történjen
és ne késsetek vele, mert abban a pillanatban bukjátok a lehetőséget.

Köszönöm a gyors választ!
Mi is ebben bízunk, hogy fontosabb nekik a biztos törlesztés, mint a teljes ellehetetlenítés