Jogi tanács kérése

Kedves Fórumozók!

Fűtés szerelésre kötöttem egy megbízást,a vállalkozó kiadta a munkát egy alvállalkozónak.A teljes anyag és munkadíj kifizetésre került 2 hónapja a munka viszont nincs befejezve mivel az alvállalkozó nem kapta meg a teljes összeget.A vállalkozót többször hívtam emailt írtam mindig hiteget.Hová lehetne fordulnom ez ügyben amivel megfenyegethetném,hátha észbe kapna?Köszi a választ.

Kijavíttathatod mással az ő költségére, vagy díjleszállítást igényelhetsz.

Tisztelt Fórumozok,

Tanácsot szeretnék kérni a következő szituációval kapcsolatban:
Megbíztam egy kivitelezőt, egy külső homlokzati munka elvégzésével, de a szerződés lejártáig a munkát nem végezte el. Később alkalmatlan időjárás ellenére (decemberben) elvégezte a munkát, de nagyrészt a nem megfelelő időjárásának és a lehullott csapadéknak köszönhetően esztétikailag nem lett megfelelő minőségű, kisebb részen az állékonysága sem megfelelő. Többször kértem a hibák kijavítására, de ennek a mai napig nem tett eleget. ("majd-majd...")
Vissza követelhetem-e a nem megfelelő teljesítés ellenére kifizetett anyag + munkadíjat és amennyiben igen, akkor milyen módon? Fizetési felszólítás + Fizetési meghagyás?

A tanácsokat előre is köszönöm.

Kedves julieu!

Ilyen szóbeli utasítás nem adható, hogy írja alá. Olyan utasítás lehet csak, hogy validálja a vizsgálat eredményét. Ha a szakorvosnak kétsége van a vizsgálattal kapcsolatosan , annak megfogalmazásával és megállapításával kapcsolatosan azt meg kell fogalmaznia és azt módosíthatja illetve nem érvényesíti a vizsgálat eredményét.

Rövidebben az utasítás nem vonatkozhat kizárólag a lelet aláírására, hanem arra csak, hogy a leletet vizsgálja meg és amennyiben egyetért a vizsgálat során megállapítottakkal akkor érvényesítse.

Nem értem honnan van ez a probléma... és miből adódik.

Köszönöm szépen a segítséget!

És ha nem történt írásban semmilyen kijelölés? Csak egy szóbeli utasítás arra vonatkozóan, hogy az előző napon, a szonográfus által elvégzett vizsgálatot és az általa megírt leletet másnap a szakorvos írja alá.

Kedves julieu!

Amennyiben nem szakorvos végzi a vizsgálatot akkor a radiológiai osztály vezetőjének kell kijelölnie azt a személyt aki a vizsgálat elvégzésekor a vizsgálat eredményét érvényesíti. A kijelölést úgy értsd, hogy éppen a munkában résztvevő szakorvos kötelezettségét kell megállapítani munkaköri leírásban stb.

Ilyen értelemben, ha a kijelölés és a leírás egyértelmű kinek a felelőssége a vizsgálat eredményének értékelése nem tagadhatja meg a kijelölt orvos az értékelést és a lelet aláírását.

A radiológiai osztály vezetője

Milyen vezetőség?

A vezetőség döntése. A szakorvos irja alá. Épp ez a kérdéa, hogy ez visszautasítható-e? Mi alapján?

Nem értem. Miért írná egyáltalán alá, ha nem volt jelen a vizsgálatnál, és nem ő végzi a vizsgálatot? Írja alá a szonográfus.

Tisztelt Fórumozók!

Abban a kérdésben szeretnék segítséget kérni, hogy mi alapján utasíthatja vissza (ha visszautasíthatja) egy szakorvos azt, hogy az elkészült leletet aláírja anélkül, hogy jelen lett volna a vizsgálatnál?

Az orvos attól tart, hogy ha hiba történik őt vonják felelősségre, hiszen, mint szakorvos, ő írja alá az elkészült leletet. Amúgy a vizsgálatot és a leletet nem szakorvos végzi, hanem ún. szonográfus.

Köszönöm előre is a segítséget!

A következő kérdésem lenne.

Van egy szerződésem egy lakás felújításra, de a szerződés megkötése után kiderült, hogy a vállalkozó nagyon gyenge munkát végez (a házban dolgozott és olyan feladatokat amiken én is el tudom laikusént dönteni, hogy nem megfelelő, csak később láttam, mert akkor készült el), ezenkívül rendkívül sokat késik minden munkával. Jellemzően elszámolási viták is voltak és mellékesen soha nem ad számlát.
Sajnos egy jelentősebb előleget is fizettem neki.

Két hete elkezdte a bontást, de már ezzel a munkával is késik, szerencsére minden ütemhez kötbér van megállapítva és a kötbér eléri az ár 10%át akkor felmondhatom a szerződést, de ezt nem szeretném kivárni.

A következő pontokat látom:

1. a szerződést aláírta mint XY, de nem szerepel ott, hogy ő mint Z cég képviselője vagy egyéni vállalkozó, sőt a szerződésben nincs semmilyen hivatkozás rá, hogy ő végül is micsoda, nem szerepel benne sehol a ev. szám, se semmi.
2. mivel laikus vagyok, ezért fogadtam egy műszaki ellenőrt, akinek a szakterülete az épület szerkezettan, ő jelezte, hogy a szerződés mellékletében, a kivitelező által ajánlott műszaki tartalom nem megvalósítható, mert veszélyezteti az épület állékonyságát. A kivitelező hasonló megoldást alkalmazott a másik lakásban is az épületben, így szerintem már ott is hibázott, illetve nem hivatkozhat arra, hogy nem ismerte pontosan a ház műszaki felépítését.
3. az első fázissal már késik, kitűztem egy póthatáridőt, a határidőt ő javasolta (ezt e-mailben tettem meg, miután telefonon megbeszéltük), tudom hogy nem fogja teljesíteni, amit a műszaki ellenőr megerősített.

Az első fázisban fellépő késénél arra hivatkozott hogy a közös képviselővel leszerződött a lakásban lévő ejtővezeték cserére és azon dolgozott. Szerintem nem hivatkozhat erre, mert egy másik személlyel kötött szerződés nem lehet kihatással a mi szerződésünkre, illetve az egyik kiegészítésbe implicite bele is írtam, ő meg aláírta.

4. Szerződésünk szerint építési napló vezetési kötelezettsége lenne, amit nem teljesít. Ennek pótlására írásban már felszólítottam kb egy hete, azt hetente kéne fotóval dokumentáltan megküldenie, még egyszer se kaptam meg (kétszer kellett volna eddig megkapnom).

5. A második ütemmel kapcsolatban már jelezte, hogy egy hetet késik, ha afölött még 3-5 nap késést begyűjt (attól függ, hogy a bontással mennyit fog késni), akkor a szerződéses limitet is eléri. Viszont az épület állékonyságának szempontjából a második ütem a kritikus, tehát semmi képen nem szabad az általa javasolt megoldást alkalmaznunk. Itt kérdéses számomra, ha jelzem, hogy rossz a műszaki megoldás amit alkalmazni akart és megmondom neki, hogy mit kéne alkalmaznia, akkor ő jogosan hivatkozik e arra, hogy emiatt késik.

Az lenne a kérdésem, hogy a fentiek alapján hogyan bontsak szerződést, az tudván, hogy a foglalót biztos nem fogja visszaadni.

Most látom, hogy

• már művelésből kivont
• összközműves

Akkor építs rá és kész!

Majd egyszer belterület lesz belőle...

- -

HA megvan a már meglévő belterülettel érintkező telekhatárod is vagy többen együtt lépve eléritek azt, akkor add/adjátok be a kérelmet a képviselő testületnek!!!
(neeeee a földhivatalnak, balga ember módjára)

csuporka

Kéne tájékozódni és megértened rendszert...

Azzal, hogy az önkori távaltilag belterülteb sorolta
CSAK megnyílt a lehetőség a belterületbe vonásra.

DE!!! azt az önkormányzattól kell kérned!!!
A képviselő testület dönt a kérésedről.

Akkor fog hozzájárulni, ha

1.
MÁR VAN meglévő belterülettel érintkező telekhatárod.
Vagy TÖBBEN együtt kéritek is így lesz...

A belterület ugyanis csak bentről kifelé nőhet, belterület szigetek nem alakulhatnak ki.

2.
Vállalod (vállaljátok) a szükséges költségeket.

• földvédelmi járulék
• szakértői díjak
• földmérői díjak
• illetékek
• közművesítés

- -

DE!!! minek neked az a belterületbe vonás?!

Az építkezéshez NEM KELL!!!!! belterületbe vonni.

Simán lehet építeni a külterületen is.

„Még indoklást sem kaptunk.”
Dehogynem. Olvasd el mégegyszer. (Borítékolom: az lesz benne, hogy ilyen hatásköre a földhivatalnak nincs.)

25/2012(XI.15) önkormányzati rendelet a telkeinket belterületnek szánt területnek sorolta.
Az építészeti besorolási térképen, a telkeink Kel3-s besorolásúak.
.
A közműhatáron belül vannak a telkek.
Szórt autó út vezet a telkek elött.
Összközmű a telkeken.

2016 ban kértük a tul.lapon a belterületi bejegyzést, de a földhivatal megtagadta
A terület ( művelési ágból kivont szántó) Gödöllő Röges utca.
Szeretném kérdezni hány évig hatályos az önkormányzati rendelet? Ezen tények alapján a Polgármester utasíthatja a Földhivatalt kérésünk megtagadására? Még indoklást sem kaptunk.

Suhanc:

Azt hiszem megtaláltam a választ a kérdésre:

„Ha az ítélet rendelkező része és indokolása nem áll összhangban és az ítélet nem felel meg a Pp. 206. § (1)
bekezdésében, 221. § (1) bekezdésében foglaltaknak, akkor felülbírálatra nem alkalmas” (BH 2010.5.132,
hasonlóan: BH+ 2000.1.84, BH+ 2006.9.403. és ÍH 2010. 161.).

Suhanc:

„Még mindig az a véleményem az ügy teljes ismerete nélkül, hogy kizárólag a kereset elutasítását kérted és arra nem terjesztettél elő határozott kérelmet, hogy amennyiben a kereset elutasításának nincs helye a másodfokú bíróság változtassa meg az ítéletet a megítélt összeg vonatkozásában.”

Magamra ne kérjek már marasztalást és ne rontsam már le a védekezésem azzal, hogy elismerem , akár részben is a követelést....mert, ha azt csinálom, amit mondasz, azzal azt tettem volna, ha csak az összegen kezdek el vitatkozni....szerintem.

A kérdés, hogy:

Amennyiben a felperes nem szállította le a követelését, de a bíróság megállapítja, hogy annak egy része alaptalan , akkor ha már a kérelemhez kötöttséget említed, annak az-e a következménye, hogy el kell utasítani a felperes keresetét vagy esetleg valami más... pl, hogy ahogy történt, az eredeti követelés teljes összegét meg kell ítélni a felperesnek...

A másik, hogy a másodfokú bíróságnak "hivatalból kell-e észlenie" az elsőfok ítéletében lévő teljesen nyilvánvaló ellentmondást....főleg, ha erre az alperes külön kitér a felelbeszésében :-)

" X időpont előtt kötött szerződésekre" szókapcsolatban melyik az ismeretlen szó?

Igen ezt én is tudom, de maga a cselekmény, azaz a fizetési felszólítás már az új Ptk hatálya alatt történt, kvázi rá már az új feltételek vonatkoznának, vagyis nem alkalmas a megszakításra.

A 2014. március 15. előtt kötött szerződésekre általában a régi Ptk.-t kell alkalmazni.

Üdvözlet!

Elévüléssel kapcsolatos kérdésem a következő.

A 2015 márciusában kiküldött fizetési felszólítás megszakítja az elévülést egy 2009-es szerződéses jogviszonnyal kapcsolatban, vagy az új Ptk hatályára tekintettel (2014.04.15) ez csak akkor lenne megszakító cselekmény, ha az 2014. 04. 15 előtt történt volna?

Kedves Ycal!

Értem én az érvelésedet de a rPp. 235.§. (1) bekezdése alapján.. A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.

Én úgy tudom, hogy a kérelemnek határozottnak kell lennie mivel a másodfokú bíróság főszabályként a fellebbezési kérelemhez és a fellebbezés indokaihoz van kötve és ennek korlátain belül dönt. Az eljárási vagy anyagi jogi hibát a felekkel közli és a fellebbező kérelmére veszi csak figyelembe. ( kivétel, ha hivatalból figyelembe kell vennie )

Még mindig az a véleményem az ügy teljes ismerete nélkül, hogy kizárólag a kereset elutasítását kérted és arra nem terjesztettél elő határozott kérelmet, hogy amennyiben a kereset elutasításának nincs helye a másodfokú bíróság változtassa meg az ítéletet a megítélt összeg vonatkozásában.

Suhanc:

a fellebbezésből:

"első fokú bíróság több olyan fokú eljárásjogi hibát is vétett amely alapján az ítélet rendelkező része alapjaiban megalapozatlan"

ebből az egyik:

„A felperes felhívás ellenére nem igazolta az általa érvényesített évi 3%-os mértékű kezelési költség mibenlétét, ennek tényleges felmerülését sem. Ezért a keresetet e részében is elutasította a bíróság.”

[17] A bíróság a fentiek ellenére az ítélet rendelkező részében konkrétan azt a tőke és kamat összeget ítéli meg felperes javára amit a kereseti kérelemben kért.

Vagyis magyarul azt kértem, hogy:

A másodfok állapítsa meg, hogy az elsőfok eljárásjogi hibát vétett....

Egyrészt részben elutasítja a bank keresetét, majd ennek ellenére megítéli a bank által kért összeget, az ítélet ezen részei viszont ütik egymást....

Vagyis a másodfok nem mondhatta, hogy:

"a fellebbezés ezen ítéleti rendelkezésre nem terjedt ki"

Mikor pont azt kifogásolom, hogy az ítélet ezen rendelkezése ütközik az ítélet más részeivel....

Ettől függetlenül mondhatta volna a másodfok, hogy nem ért egyet azzal, amit az adós állít a következményről, de azt nem írhatta volna le az ítéletben, hogy az ítélet ezen részét nem érinti a fellebbezés.....

Kedves Ycal!

Véleményem szerint fellebbezésedben túlságosan arra koncentráltál, hogy maga a kereset nem alapos és ennek vizsgálatát kérted azt viszont nem kérted, hogy ha a kereset elutasításának nincs helye akkor a megfizetendő összeggel kapcsolatban az ítéletet változtassa meg és azt csökkentse.