Valami nem stimmel a dologgal, megvettél egy "lakást", ami nem létezik, de ez a szerződésben nem lett tulajdon hányaddal legalizálva, így nem tudhattál róla, ha a vállalkozó felvesz az ingatlanra néhány száz milliós hitelt akár, sőt eladhatta az ingatlant is.
Az nem világos, hogy a földhivatal hogyan jegyez vissza egy törölt, és el is bontott épületet, mert ilyen nem lenne szabad, hogy legyen.
A tényállás világos, van egy lejárt építési engedély, és egy félig kész épület. A jogszabály szerint ilyen esetben valakinek (lehetnek akár a lakásokat már megvásároló tulajdonosok is, vagy bárki). Az épületre akkor lesz használatbavételi engedély, ha az építkezést valaki befejezi, és az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válik. Akkor lehet társasházat alapítani, és az önálló albetéteket megnyitni.
A lejárt építési engedély nem jogutódolható, az engedély hatálya nem hosszabbítható. Célszerű lenne a "lakás tulajdonosoknak", akik valójában ezek szerint nem ingatlantulajdonosok, összefognia, és befejezni valahogyan az építést, különben valamely új telek tulajdonos végleg kiteszi a "lakókat".
Hihetetlen.
most már nagyon érdekel, hogy a kivett, beépítetlen terület besorolású ingatlanból mekkora Booszne Erika tulajdonrésze, és mekkora a felszámoló által értékesített tulajdonrész.
„Akkor a felszámoló nem hosszabbította meg az építési engedélyt”
Az építési engedély mondjuk pont a bentlakók érdeke lett volna. Nem értem, miért a csődbe ment céget perelték (hiába) ahelyett ,hogy kijárták volna maguknak az építési engedély jogutódlását, vagy fennmaradási, vagy továbbépítési engedélyt igényeltek volna.
Teltek az évek, annyira, hogy most már szerintem fennmaradási engedély sem kérhető...
Addig örülj. Jobb lenne, ha felszólítana a tulajdonos, hogy költözz ki az ingatlanjából?
Az első felszámolás akkor volt, mikor az építőcég csődbe ment. Akkor a felszámoló nem hosszabbította meg az építési engedélyt, így visszaállt az eredeti állapot és újra feltüntetésre került a lebontott 145 nm2-es ingatlan, aminek a helyén már valójában az új épület áll. Tehát ami jogilag létezik, azt lebontották, ami pedig fizikálisan létezik, azt letörölték, ergó jogilag nem létezik! Ezek után a felszámolás során tulajdonjogot szerzett új tulajdonos ( cégekről beszélünk végig! ) , nem csinált az égadta világon semmit, sem a lebontott épülettel, aminek a nyilvántartásban tulajdonosa lett, sem a valóságban létező épülettel. Aztán csődbe ment ez a cég is. Ezt is felszámolták és újra lett egy új tulajdonosa a nyilvántartásban a már lebontott épületnek. A fizikálisan létező ingatlan meg senkit nem érdekel. :(
... „A budapesti cég, aki váltóval vásárolta meg az ingatlant a felszámolótól, szintén becsődölt, így újra felszámolás indult, ott újra a lebontott 145 nm2 -es ingatlanra jegyezték be az új tulajdonos tulajdonjogát” ...
„15 év alatt kétszer is értékesítette”
Azt mégis hogy? Egyszer eladta a csődvagyonból, majd eladta akkor is, amikor már a vevőé volt? (A kérdező tényállásával vannak problémák.)
15 év alatt kétszer is értékesítette a felszámoló az ingatlannak azt a résztulajdonát, ami a beruházó cég tulajdonában maradt (nem tudjuk, mekkora hányadról van szó).
A kérdező állítja, fillérekért lett rá vevő (Egyébként nem a felszámoló találta meg a céget, hanem a cég a felszámolót, a Cégközlönyből).
Azonban egyszer sem fogtak össze a bentlakók, hogy egy projektcéget gründoljanak, vagy akár közösen, akár egyénileg tegyenek ajánlatot a felszámoló Cégközlönyben közétett felhívására.
Ha magasabb ajánlatot tettek volna, mint az "ugyanabból az érdekeltségi körből" felbukkant cég, akkor az ugrabugra cég elég könnyen ki lett volna golyózva.
De a felszámolói vételtől még nem lettek volna építtetői jogutódok a bentlakók.
Miért adná oda a felszámoló "jelképes összegért"? Túl azon, hogy butaság, a bűncselekmény gyanúját is felvetné.
A bentlakók vegyék meg jelképes összegért a felszámolótól az ingatlant és akkor nem egy újból eltűnő cég lesz a tulajdonos, hanem a bentlakók, mint ahogy gazdasági értelemben így is van, hiszen az árát kifizettétek.
mivel nincs véglege (jogerős) használatbavételi engedély, a társasházzá alakulás sem történhetett meg. Hiába van ideiglenes használatbavételi engedély, az nem elegendő a társasházzá alakuláshoz.
„A hivatalok szerint, az a legnagyobb probléma, hogy senki nem jelentkezik a jogilag nem létező társasház jogutódlásáért, ergó senki nem jelentkezett a hivataloknál, hogy ez az ingatlan az övé és rendezni kívánja a jogi helyzetét.”
Az igazi gond az, hogy építtetőként senki nem akar jogutód lenni. Nem tudom, hányan vagytok ebben a jogilag nem létező társasházban, de ha a felszámolótól felszámolóig ugráló cég könyveiben biztosan van egy bizonyos tulajdonrész abban az ingatlanban, ahol laktok, akkor a felszámolás során ez adja a felszámolásra kerülő vagyon értékét.
A megoldás az lehetne, ha valahogy ki lehetne bulizni az építésügyi hatóságnál, hogy vegyék tudomásul az építtető személyében történő változást. Ezek pedig legyetek ti, a bent lakó ingatlantulajdonosok, mint érdekeltek.
Talán ki lehet hagyni a buliból azt a céget, amely a felszámolótól kapta meg az ingatlanrészt. Attól, hogy tulajdonrésze van az ingatlanban, még nem kell,hogy feltétlenül építtetői jogutód is legyen.
Ha sikerülne az építtetői jogutódlás, akkor ti, mint építtetői jogutódok (vagy az eredeti építtető helyébe lépett új építtetők) kérhetnétek a végleges használatbavételi engedélyt, és akkor megalakulhat a társasház, albetétestül, mindenestül.
„A hivatalok elmondása szerint, ők így nem tudják megállapítani, hogy ki a társasház tulajdonosa.”
Ez így butaság. A társasháznak nem tulajdonosa, annál inkább alapítója van.
Booszne Erika
Ez az a „társasház”, ahol ki akarjátok rakni a 6. albetétet?
Ezek szerint nem is „társasházról” beszélünk?
Ha jogilag létezne a ház ( mert fizikálisan létezik és benne lakom ) , akkor lenne hová bejegyezni a tulajdonjogomat, mivel birtokon belül vagyok már. Ma Magyarországon állhat így egy több száz négyzetméteres társasház úgy, hogy fizikálisan létezik, jogilag pedig nem, miközben családok lakják? 15 éve így áll. Ki lesz a felelős, ha tragédia történik?
sikerült olyan adásvételi szerződést kötnöd, amelyben az adásvétel tárgya nem a külön helyrajzi számmal rendelkező önálló ingatlan (albetét) volt, hanem legjobb esetben kivett, beépítetlen terület tulajdoni hányada.
Veszett fejsze nyele, de rengeteg "vészcsengős" momentum van ebben a történetben. Pl. az, hogy a beruházó ügyvédje köti a szerződést, és mézesmázosan minden szépről meggyőz, pedig ahogy a történet mutatja, nem volt a szerződésben garancia vagy anyagi felelősségvállalás arra az esetre, ha mégsem alakulna meg a társasház.
Nem kényszerített senki, hogy a beruházó ügyvédje által csűrcsavart szerződést mindenképp aláírd, s a jogerősen elvesztett perek is azt mutatják, hogy a felek "akaratukkal mindenben megegyező" szerződése rád nagyon-nagyon kedvezőtlen lehetett.
Igen, te mindenben betartottad a szerződést, és mi volt benne arra az esetre, ha az eladó/beruházó nem teljesíti a feltételeit? Ha neki felróhatóan nem tud beteljesedni a szerződéses ígéret?
No, az lesz a kulcs.
15 évvel ezelőtt vettem egy lakást egy épülő társasházban. Mindent a jogszabályoknak megfelelően tettem, szerződés szerint teljesítettem, a 95 %-ban kész társasházban a lakásomra az ideiglenes használatbavételi engedélyt megkaptam, az ingatlant birtokba vettem. A társasházban lévő eladott lakások papírozását az építettő cég által kijelölt ügyvéd végezte. Amikor a lakás kulcsait megkaptam, az ügyvéd jelenlétében a lakás teljes vételárát átadtam, majd birtokba vettem az ingatlant, a többi vevővel egyetemben. A tulajdonjogom széljegyzetbe került, mivel a társasház építését finanszírozó bank hozzájárulása kellett még a végleges bejegyzéshez. Hitelt nem vettem fel, készpénzben fizettem ki a lakást, a szerződésben foglaltak alapján, tehát mindenben szerződés szerint teljesítettem. Tudtam, hogy a végleges használatbavételi engedélyt, majd akkor kapjuk meg, ha az összes lakás be lesz fejezve, így nyugodtan vártuk, hogy értékesítsék azokat, hiszen mindenkinek az igénye szerint készítették el a lakásokat, az enyémet is.
Ezután jött a villámcsapás. Az építő cég csődbe ment, elindították a felszámolását. A felszámoló, nem hosszabította meg a társasház építési engedélyét és visszaállt az eredeti állapot a közhiteles nyilvántartásban, ergó a társasházat törölték a nyilvántartásból és újra azt az épületet tüntették fel, amit már lebontottak, hiszen annak a helyén épült fel ez a társasház. Egy reggel azon kaptam magam, hogy egy olyan ingatlanban lakom, ami jogilag nem létezik. Ez 13 évvel ezelőtt volt. Ekkor derült ki, hogy az ügyvéd elfelejtette velünk vevőknek közölni, hogy az ingatlan csak függő hatállyal van feltüntetve a nyilvántartásban és akkor válik véglegessé a bejegyzésünk, amikor a végleges használatbavételi engedélyeket kiadják. Eltűntünk szőrőstől, bőröstől. De, hogy még szebb legyen a történet, az ügyvéd a lebontott épületből azonnal az elbetéteket akarta létrehozni, eszmei hányadban nem is gondolkodott, csupán annyit írt bele a szerződésbe, hogy amennyiben nem sikerül az albetéteket létrehozni, soron kívül módosítja a szerződéseket és eszmei hányadra lebontva is megírja, illetve az ingatlan a közhiteles nyilvántartásban is feltüntetésre kerül eszmei hányadra. A felszámoló is gondban volt, mer nem bírta a céget sokáig felszámolni, hiszen ki vesz meg egy olyan vagyont, ami a közhiteles nyilvántartásban nem szerepel, ott csak egy lebontott épület van feltüntetve. Addig húzódott ez az egész, hogy a felszámoló talált valami budapesti céget, aki ilyen viszonyok között is megvette az ingatlant váltóval, fillérekért, így annak a cégnek a tulajdonjogát bejegyezték arra a társasházi különlapra, amin a lebontott 145 nm2- es ingatlan szerepelt, és amiről a mi több száz négyzetméteres ingatlanunk törlésre került. Közben telet az idő. Éreztem, hogy valami itt nincs rendben, ezért mindenkit bepereltem, akit csak lehetett. Minden esetben azt mondta ki a bíróság, hogy engem kár nem ért, a tulajdonosi jogaim egy részét tudom gyakorolni, majd ha a társasház jogilag felépül és bejegyzésre kerül a nyilvántartásba az én tulajdonjogomat is bejegyzik, mert az adásvételi szerződésem joghatás kiváltására alkalmas. Ezt 3 jogerős ítéletem mondja ki, mind másodfokon is. A budapesti cég, aki váltóval vásárolta meg az ingatlant a felszámolótól, szintén becsődölt, így újra felszámolás indult, ott újra a lebontott 145 nm2 -es ingatlanra jegyezték be az új tulajdonos tulajdonjogát ( ez is egy cég, ugyanabból az érdekeltségi körből ). A társasházhoz nem nyúltak, azon semmit nem csinálta. Kérdésem az, hogyan lehetséges, hogy 15 évvel ezelőtt, vásároltam egy lakást, minden jogszabályt betartottam, szerződés szerint teljesítettem, az ideiglenes használatbavételi engedélyt megkaptam ( ami a hivatalok elmondása szerint most is él, akár létezik jogilag a társasház, akár nem ) , az ingatlant birtokba vettem, széljegybe feltüntettek ... és egy reggel arra ébredtem, hogy a ház amiben lakok, jogilag nem létezik. A hivatalok szerint, az a legnagyobb probléma, hogy senki nem jelentkezik a jogilag nem létező társasház jogutódlásáért, ergó senki nem jelentkezett a hivataloknál, hogy ez az ingatlan az övé és rendezni kívánja a jogi helyzetét. A hivatalok elmondása szerint, ők így nem tudják megállapítani, hogy ki a társasház tulajdonosa. Itt tartunk most ... egy olyan ingatlanban élek ( élünk ), ami 13 éve jogilag nem létezik, a térképen nem szerepel, senki rá sem néz, az eladatlan lakások erkélyeire a galambok már beköltöztek, pusztul lefelé minden. Én mint vevő, már több pert nem tudok indítani ... tehát újra felteszem a kérdést, hogy ez hogyan történhet meg ma ebben az országban, hogy mindent a jogszabályban előírtak szerint teszek, szerződés szerint teljesítek, megkapom az ideiglenes használatbavételi engedélyt, birtokba veszem az ingatlant, széljegyben fel vagyok tüntetve a Földhivatalnál, azthiszem, hogy minden rendben és egyszer csak eltűnik a ház. Jogilag nem létezik. A hatóságok tehetetlenek ... és így élünk 13 éve.
