Sziasztok!
Adott a következő helyzet: Volt egy élettársam, aki közel 9 évvel ezelőtt közölte velem, hogy terhes. Ekkor megkérdőjeleztem, hogy az enyém a gyermek, mert éppen akkor békültünk ki egy hosszabb szakítást követően. Belőle ez akkor felháborodást váltott ki, mondván, hogy a bizalom nincs meg így hogy tegyük új alapokra a kapcsolatot és egyébként is ugyan kitől mástól lenne terhes. Ekkor ezt nem firtattam tovább, elkezdtem megélni a babavárást. Kislányunk megszületését követő 1 év múlva kiderült, hogy nem én vagyok a kislány apukája. Kiderült, hogy ő ezt már terhesen tudta, először a biológiai apát kereste fel a terhesség tényével, ám az elzavarta, így jöttem én és a kamu. Ekkor összeroppantam, hisz 1 éve a sajátomként szerettem, vártam, első gyermek, én vágtam el a köldökzsinórt... ő választás elé lett állítva, én elmondtam neki, hogy mit tudok tenni ha velem maradnak. Biztosítom hogy nevelem a gyermeket vele együtt családban. Ő ezt választotta. Vállaltunk egy második gyereket ezt a döntését követően, kértem, hogy akkor legyen egy igazi közös gyermekünk is. Megszületett a fiam, akinél a terhesség és a szülőszobán tanúsított magatartása miatt szintén megkérdőjeleződött az apaságom. Róla kiderült hogy az enyém. Majd mikor a kisfiam 1 éves lett és a kislány 3, az anya elment a két gyerekkel a kislány vérszerinti apjához. Elhagyott, és bevallotta hogy folyamatosan becsapott, szerencsém van, a kisfiú az enyém. Aztán kérte , hogy ne mondjak le az apaságról a kislány érdekeit nézzem, hogy apának szólít és hogy ez lelkileg egy törés lenne neki. Ő leírta, hogy az életben soha sem lesz semmiféle követelése a kislányt illetően felém, de az anyagikat se a láthatást illetően. Ebbe akkor beleegyeztem, ezekkel a feltételekkel. A kisfiúval kapcsolatban tettünk egy nyilatkozatot, a láthatást és a gyerektartást illetően. Akkor a kislány engem bár apának szólított és a mai napig így hív, a vérszerinti apját DAD-nak hívta. Ott is megismerte a nagyszülőket, a családot és tartotta is a kapcsolatot velük.
Majd az anyának pár év múlva újra új kapcsolata lett. Én ha láthatás van elhozom mindkét gyereket, bár a kislány már egy ideje nem akar eljönni, az anyja meg erőszakkal küldi, mondván, hogy menjél, mert én nem tudok veled mit kezdeni. A biológiai apja nem látogatja. Tudomásom szerint anyagiakban segíti azonban őket. Most az anya bíróságra ment, hogy követelje a gyerektartást tőlem a kislány után is, hisz papíron én vagyok az apja. Mivel akkor nem mondtam le róla és letelt a törvény szerinti 1 év amikor ezt megtehettem volna, így rajtam szeretné érvényesíteni ezt. Kérdésem, hogy támadható-e az apaság ennyi év távlatában, ha van írásos bizonyíték amiben leírja hogy az én feltételem az hogy nem lesz követelése és ő ezt leírja. Illetve hivatkozván arra hogy megtévesztésen alapul az apai elismerő nyilatkozatom megtétele. ?
