Jogi tanács kérése

babi68

Látni kellene a szerződést.

dobosi

Csak ha érvényes kitagadást tartalmaz.

Szeretnék kérni vagyonosodási vizsgálathoz tanácsot birósági szakaszban vagyok,hogy a Biró azt kéri tőlem egy 2005-ben Külföldön vásárolt motorhibás autónál ,hogy igazoljam a motorra költött költségeimet és a haza szállitás költségeit.Mivel szerettem volna az Euró-tax kiértékelést elfogadtatni.Gondoltam 7 év után már mindenről a számlát már nehéz beszerezni,igy nem tudom a költség növelőként semmit se elszámolni.Kevés az,hogy az autó magától nem repült be az országba és ingyenes műszaki vizsgát tett le.A vásárlási étékről van számlám ,de a költségekről nincs.Igy a revizió csak az egykarú mérleget használta ,ami nekik volt a kedvező.
Az eladást eurotaxolta a vételt padig nem.
A képlet viszont egyszerű lett 1,5milliós autót 2 éves saját használat után 1 milliós nyereséget hozott ki azaz majdnem dupla árat az amortizáció után.
A vételi árnál az euro-taxtól 50 százaléknál alacsonyabb akkor a kiértékelő lapot kellene előnybe részesiteni,mivel a 2 év alatt felmerült költségeket is csak becsülni lehet.Milyen jogszabályra lehet hivatkozni,ami indokolná az eurotaxot mint avétel és az eladásnál előnybe részesiteni ?

Üdv a kérdésem az lenne tisztelt Ügyvédek

az alább bemásolt törvény most hatályon kivülkerült vagy sem ???

ha szabad kérnem emailban is válaszoljanak nekem nehéz a forum kezelése köszönm segitö megértésüket

„A Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.27.919/1997. számú ítéletében kimondta, hogy a véglegesnek minősített egészségromlás utóbb nem vizsgálható felül, mert a felülvizsgálat szerzett jogokat sért. Amennyiben az OOSZI orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a rokkantsági nyugdíjat igénylő állapotában változás nem várható és „munkaképesség csökkenése végleges” vélemény szerepel, szerzett jogról beszélünk, szerzett jogot pedig elvenni nem lehet.
A jogalkotásról rendelkező 1987. évi XI. törvény rendelkezése értelmében a korábban megszerzett jogosultságot megvonni nem lehet.

Üdvözlöm,

A következő kérdésben szeretném a segítségüket kérni. Igaz-e, hogy polgári peres eljárásban az ügyvéd a tanukkal nem érintkezhet, nem beszélhet velük, nem egyeztethet, mert ez a tanú befolyásolásának minősül, és ez a Kamarából való kizárást is eredményezheti.

Köszönöm segítségét,
Üdv.,
Barbara

Ez így nem igaz, sőt, pl. a törvény szerint egyeztetni kell azt, hogy bejelenthetem a lakcímét, vagy sem.

Kedves ObudaFan, köszönöm a válaszát. A családom polgári peres ügyében (kártérítés) az ügyvédünk azt állítja, hogy ő nem beszélhet az általunk javasolt tanukkal, a "tanúfelkészítés" csak az amerikai jogrendben lehetséges. Azt mondja, hogy ezt nem vállalják be az ügyvédek, (A Kamara Etikai Kódexe tiltja szerinte) mert könnyen kimondhatja a bíróság a tanúk befolyásolását, ami a Kamarából való kizárással járhat. Viszont ha ő nem beszélhet a tanúval, akkor honnan tudhatja, hogy az általam ajánlott tanú beidézése adekvát, vagyis a javunkra szolgál, és egyáltalán az ügyhöz kapcsolódik-e. Nyilván valóan nem szeretnénk, ha az ügyvéd befolyásolja a tanút, csak annyit, hogy egyeztetés során kiderüljön, hogy érdemi információkkal tud-e szolgálni a tárgyalás során, egyáltalán a javunkra szolgál-e a beidézése. Hiszen ő a szakember, ezért kapott megbízást.

Üdvözlettel,
Barbara

Az nem lenne túl etikus, ha egy általam nem is ismert ügyben egy kolléga munkáját értékelném.

Nem is ezt kértem :) csak annyit szerettem volna megtudni, hogy a hivatkozásának van-e jogalapja vagy nincs.

Hogy az adott ügyben célszerű-e, vagy sem beszélni a tanúkkal, azt nem tudom. Az viszont önmagában, hogy az ügyvéd megkérdez egy potenciális tanút, hogy van-e egyáltalán az ügyről tudomása, véleményem szerint egyáltalán nem kifogásolható.

+1 A gazdaságos pervitel meg is követeli.

Sőt, az etikai kódex még az ellenérdekű féllel való személyes kapcsolatfelvételt is kifejezetten megengedi, ha annak nincsen ügyvédje, vagy az nem válaszol a megkeresésre. A befolyásolástól nyilván óvakodni kell, mert az már vékony jég.

Üdv a kérdésem az lenne tisztelt Ügyvédek

az alább bemásolt törvény most hatályon kivülkerült vagy sem ???

ha szabad kérnem emailban is válaszoljanak nekem nehéz a forum kezelése köszönm segitö megértésüket

„A Legfelsőbb Bíróság Kfv.III.27.919/1997. számú ítéletében kimondta, hogy a véglegesnek minősített egészségromlás utóbb nem vizsgálható felül, mert a felülvizsgálat szerzett jogokat sért. Amennyiben az OOSZI orvosi bizottságának szakvéleménye szerint a rokkantsági nyugdíjat igénylő állapotában változás nem várható és „munkaképesség csökkenése végleges” vélemény szerepel, szerzett jogról beszélünk, szerzett jogot pedig elvenni nem lehet.
A jogalkotásról rendelkező 1987. évi XI. törvény rendelkezése értelmében a korábban megszerzett jogosultságot megvonni nem lehet.

Láttuk ám elsőre is...

Akkor elnézést de sajnos az idegeim meg a depressiom

ha zavarok a kérdéseimmel minden joguk van elküldeni

töbször nem fogom a kérdésememet ideirni

Tisztelettel Mazsika

Kérni szeretnék egy kis segitséget.
Egy pár hete az egyik internetes oldalon üzleteltem egy illetövel és jol átvert.És jol megkárositott.Én enek elenére közzé tettem a forumon a cimét és nevét hogy mást ne tudjon megkárositani.Ha feljelent akkor milyen büntetésre számithatok személyes adat kiirásáért?????
Üdv

Kérni szeretnék egy kis segitséget.
Egy pár hete az egyik internetes oldalon üzleteltem egy illetövel és jol átvert.És jol megkárositott.Én enek elenére közzé tettem a forumon a cimét és nevét hogy mást ne tudjon megkárositani.Ha feljelent akkor milyen büntetésre számithatok személyes adat kiirásáért?????
Üdv

Tisztelt ügyvédek és fórumozók!
Arra vagyok kíváncsi, hogy köthet-e a családorvos saját páciensével öröklési szerződést?
Köszönöm!

Én egy hatalmas egészségügyi központ területén dolgozom ami kerítéssel el van zárva.Azzal kapcsolatban szeretném megkérdezni a jogász urakat, hogy jogos-e az ott dolgozóktól, akik gépkocsival járnak be dolgozni parkolási díjat illetve éves kártyadíjat kérni. Szeretném elmondani, hogy a kerítésen kívül sincs lehetőségem az ingyen parkolásra mivel, ott az önkormányzat által fizetős parkolókat üzemelnek.
Én még olyan munkahelyről nem hallottam ahol a dolgozóknak azért fizetni kell, hogy bemehessenek a munkahelyükre dolgozni autóval és parkoljanak. Szeretném megtudni, hogy van-e erre valamilyen jogszabály ami a dolgozókat meg védi attól, hogy ilyen magas benzi árak mellett még éves belépőkártyadíjat is fizessek.

Tisztelt hozzáértő. Azután érdeklődnék, hogy ha a családi ház, 50%-a az enyém,50%-a volt férjemé, és a volt férjem már közel 1 éve elköltözött, ami a bírósági jegyzőkönyvbe is szerepel, ( a lakcímkártyáját viszont tudtommal nem változtatta meg!) viszont szinte naponta visszajár zaklatni minket, akkor én élhetek-e a kényszerkijelentővel?Sajnos többször is rendőrt kellett hívni,mert a személyes iratainkat is ellopja tőlünk,de a rendőrség semmit nem tud tenni,mivel ide van bejelentve a volt férjem. Jogilag milyen megoldások lehetnek még arra, hogy ne járhasson ide zaklatni?

„Én még olyan munkahelyről nem hallottam ”
No, ott van például a te munkahelyed...

Nem, solitude, tulajdonost nem fogsz tudni kijelenteni. Nem mellesleg épp a lakcíme az, aminek nincs semmi jelentősége. Gondolod, hogy lakcímkártya nélkül nem tudna "zaklatni"?

Zelin: köthet.

Kedves Fórumozók!

A kérdésem erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos.

Az érintett személlyel szemben pénzbüntetést szabtak ki, amit először részletekben fizetett, majd kérte a hátralék egyösszegben történő kifizetését, amiről a bíróságon kiállítottak egy csekket, amit természetesen be is fizetett.

A Btk. 102. § a) pontja értelmében a törvény erejénél fogva áll be a mentesítés: ... pénzbüntetés esetén, az ítélet jogerőre emelkedésének napján.

A fentiek alapján, ha az érintett személy igényel erkölcsi bizonyítványt, az "tiszta" lesz, igaz?

A kérdés már csak az, hogy a határozat meghozatalának napjától áll be a törvényi mentesítés, ha az ellen nem éltek fellebbezéssel, vagy

csak onnantól számítva lesz "tiszta" az erkölcsi, ha valamennyi részletet megfizette?

A választ előre is köszönöm!

Tisztelettel: egy érdeklődő

Más kérdés, hogy elég könnyen jó erkölcsbe ütközőnek minősülhet, ha az örökhagyónak olyan betegsége van, amibe rövid idő alatt bele szokás halni.

De ha nem, én akkor sem tenném érdekeltté az orvosomat abban, hogy minél korábban haljak meg.