Jogi tanács kérése

KBS

Ezt arra a válaszra írtam, ami szerint a felszámoló tartozik,. Tudom, hogy felszámolás alatt álló cég ellen nem lehet végrehajtást indítani.

„Ha nem tud fizetni, akkor végrehajtást indíthatsz”
Felszámolás alatt lévő céggel szemben nem.

Szerintem félreérted te azt az ítéletet.

Akkor nem a felszámoló tartozik, hanem a cég, amit képviselt. Ez esetben még igaza is lehet: a perben neked megítélt összeget nem a felszámoló kötelessége kifizetni, de a perköltség sem neki jár, hanem a felszámolás alatt álló cégnek. Ha a cég zárómérlegét még nem nyújtották be (márpedig folyamatban lévő per esetén nem lehet benyújtani), akkor a követelésedet a felszámoló beállítja a mérlegbe, és a vagyonfelosztásból részesülhetsz, persze, ha lesz miből. Ebben az esetben is helye van a beszámításnak, vagyis a követelésedet csökkentheted azzal a perköltséggel, amit fizetned kellene.

Ha nem tud fizetni, akkor végrehajtást indíthatsz a jogerős ítélet alapján az 1.220.000,- Ft-460.000,- Ft összegre. A végrehajtási lapon jelölheted, hogy a 460.000,- Ft perköltség követelést beszámítottad a saját követelésedbe.

plzen

Ha az I.r. alperes a felszámoló, akkor őt is felszámolták, azért nem maradt a felszámolás után vagyona?

Nem neki kell beszámítania, hanem a felperesnek.

(Ha külön-külön, eltérő összegre kötelezték őket, akkor nem egyetemlegesen tartoznak.)

Mindegyiknél ott a jogszabály száma és cime.

Megtisztelnél azzal, hogy megírod pontosan melyik jogszabály ez amire hivatkozol?

1952. Évi III. tv. A polgári perrendtartáaról 69. (5) A gazdálkodó szervezet jogtanácsosa (jogi előadó) meghatalmazásának igazolásáról külön jogszabály eltérően rendelkezhetik.

Kedves oligaliga!

Valóban ezt írja a 1983. évi 3. törvényerejű rendelet a jogtanácsosi tevékenységről azonban az általad írt törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet 6. § (1) bekezdése az írja:

A névjegyzékbe bejegyzett jogtanácsos jogi képviseletet csak jogtanácsosi igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) alapján láthat el. Az igazolványban mindazokat a szervezeteket fel kell tüntetni, amelyeknél a jogtanácsos jogi tevékenységet [Tvr. 1. § (2) bekezdés] folytat.

(2) Ha a képviseleti jogosultságot meghatalmazással is igazolni kell, az igazolvány a meghatalmazást nem pótolja.

A 2010-ben érvényben lévő Pp. alapján a keresetlevelet a meghatalmazás hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül el kellett volna utasítania.

Nem tudom így helytálló-e az elképzelésem ?

Köszönöm Neked.

1983. évi 3. törvényerejű rendelet
a jogtanácsosi tevékenységről

7. § (1) A jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszonya alapján képviseli a szervezetet.

Kedves oligaliga!

Köszönöm a válaszod kérlek mutass rá miért rossz az érvelésem ( kérlek vedd figyelembe,hogy a vh elrendelése 2010.év):

.."amennyiben nem rendelkezett meghatalmazással korábban a jogi képviselő és meghatalmazás csatolása nélkül jár el a bíróság a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelmet a Vht.9.§-a alapján alkalmazandó Pp. 130.§ (1) bekezdés i.) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja..."

A második kérdésre adott válaszodat értem ettől függetlenül a jogutódlásról szóló végzés megküldésének hiánya a végzés jogerőre emelkedését nem befolyásolja?

A jogtanácsos képviseleti joga a munkaviszonyán alapul, egyébként pedig szerepel a jogtanácsosi névjegyzékben, amit a kérelem benyújtásakor a bíróságok vezettek.

Ezt sem tartom sikeres alapnak, mert a végrehajtást már a jogutód végrehajtást kéeő javáea folytatták. Az első olyan alkalommal, amikor a vh kérő nevével ellátott iratot kaptál, kellett volna jelezned, hogy ennek a vh kérőnek nem tartozol.

Mellesleg kérném a véleményedet még abban, hogy a záradék törlését megalapozza-e az még a lentiekben írtak mellett, hogy:

A végrehajtás elrendelésekor a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásának kérelmekor a végrehajtást kérő jogi képviselője ( jogtanácsos ) a meghatalmazást nem csatolta a kérelemhez. Előtte nem volt meghatalmazása.

A közjegyző a végrehajtás elrendelése előtt a végrehajtást kérő személyében beállt változás a miatti jogutódlásról szóló végzését részemre nem küldte meg csak a végrehajtás elrendelése után majdnem nyolc év után, így fellebbezési jogommal akkor nem tudtam élni.

Na most nálam is ez történt. A szerződés hatálybalépése és a kölcsön folyósítása előtt tettem a nyilatkozatot.

Én azzal is megelégednék, ha nem rám terhelődne a bizonyítási kényszer, hanem a bankra. Akkor neki kellene bizonyítani mivel tartozom és nem nekem kellene állítanom, hogy én mivel nem.

Kedves oligaliga!

Ezt értem és igazad van. De további részleteket szeretnék bemásolni..

.." közjegyzői okirat még a támadott kikötéssel együtt sem alkalmas arra, hogy azt a közjegyző végrehajtási záradékkal lássa el. A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátásának konjunktív feltételeit a Vht. 23/C. §-a illetve a Kjtv. 112. § határozza meg. A perbeli esetben az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okirat elkészítését az alperes a folyósítás feltételeként kívánta meg. A közjegyzői okirat címében valóban egyoldalú kötelezettségvállalásra utal, ténylegesen azonban csak azt tartalmazza, hogy a felperes előadása szerint a felek mikor, milyen tartalommal kötöttek szerződést. Ez az okirat tehát a Vht. 23/C.§ (1) bekezdésa) pontjának illetve a Kjtv. 112. § (1) bekezdés) pontjának sem felel meg.
[18] A perbeli közjegyzői okirat tehát nem ügyleti okirat, hiszen a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalás a magánokirati formában megkötött szerződésből ered, amelyhez képest a közjegyzői okirat semmilyen egyoldalú kötelezettségvállalást nem tartalmaz [
Kjtv. 111. § (1) bekezdés]. A Vht. 23/C. § (1) bekezdésa)pontjaés a Kjtv. 112. § (1) bekezdésa) pontja azt juttatja kifejezésre, hogy a kötelezettség szerződésen vagy egyoldalú nyilatkozaton alapul, és magának a jogügyletnek kell közjegyzői okiratban szerepelnie. Ennek az elvárásnak nyilvánvalóan nem felel meg az a perbeli eset, amikor az egyik szerződő fél a közjegyző előtt, közjegyzői okiratban rögzítetten arról nyilatkozik, hogy ezt megelőzően mással milyen tartalmú szerződést kötött. A felperes által támadott feltétel tisztességtelensége ugyanakkor a korábban kifejtettek szerint ettől függetlenül megállapítható.

(Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.834/2017/4/II.)

Vadsuhanc

A közjegyző általában nem a tartozáselismerő nyilatkozatot záradékolja.

Köszönöm szépen a válaszát. Pontosan az elsőfokú és a másodfokú bíróságok ellen kell a pert megindítani ami a Fővárosi bíróságot és a Fővárosi Törvényszéket illeti. Azt elfelejtettem hogy az ítéletek meghozatalát követően Végzésben mind az első mind a másodfokú bíróságok bírái elfogultságot jelentettek be személyem ellen. Ez is azt igazolja hogy a bírák már nem is lettek volna jogosultak eljárni ügyemben. Lehet hogy Pécsre vagy szegedre teszik a bírósági jogalkalmazási " bírói műhiba" pert. Kérdésem az, milyen esélyem van egy ilyen perben?

Találni fogsz de csak "jó messze" onnan ahol és akivel szemben a pert kezdeményezni szeretnéd.

Azt szeretném megtudni, hogy miért nem találok olyan ügyvédet aki vállalná a bíróság jogalkalmazási " bírói műhiba" peres eljárását? A bíróságok mind az első mind a másodfok elfogultak voltak ebből eredően semmilyen bizonyítékokat figyelembe nem vettek azt meg sem indokolták, hogy miért nem veszik figyelembe a bizonyítékaimat és az elrendelt igazságügyi Orvos szakértői véleményeket, a bírósági ítéletekben egyetlen egy szó nem esik a bizonyítékok figyelmen kívül hagyásának okáról.

Kedves oligaliga!

„.." A tartozáselismerés az adósnak a másik félhez intézett egyoldalú, címzett jognyilatkozata, megtétele feltételezi, hogy az adósnak legyen valamilyen jogcímen beazonosítható tartozása. A perbeli kikötés tartalma az, hogy az adós előre, még a kölcsön folyósítását megelőzően elismeri, hogy a tartozása összege mindig annyi, amennyit az alperes a saját nyilvántartása alapján állít. Ebből következően a feltétel nem azonos a tartozáselismeréssel, mert a szerződéskötés időpontjában, a folyósítás előtt a felperesnek tartozása nem állhatott fenn...”"
A perbeli esetben az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okirat elkészítését
az alperes a folyósítás feltételeként kívánta meg. A közjegyzői okirat címében valóban egyoldalú
kötelezettségvállalásra utal, ténylegesen azonban csak azt tartalmazza, hogy a felperes előadása
szerint a felek mikor, milyen tartalommal kötöttek szerződést. Ez az okirat tehát a Vht. 23/C. § (1) bekezdés a)pontjának illetve a Kjtv. 112. §(1)bekezdésa) pontjának sem felel meg

(Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.834/2017/4/II.)

.."A fél nyilatkozatához – amint arról a Legfelsőbb Bíróság az EBH2000.309. szám alatt közzétett határozatában egyértelműen állást foglalt – a tartozáselismerés jogkövetkezményei akkor fűződhetnek, ha a tartozás elismerése magyarázatot nem igénylő módon, kifejezetten és félreérthetetlenül történik. Ennek az elvárásnak csak az olyan tartozáselismerő nyilatkozat felel meg, amelyet már fennálló, összegszerűen meghatározott követelés tekintetében tettek meg.

( Kúria 1/2018. számú gazdasági elvi határozat)

A fentiek alapján véleményem szerint a záradékolásnak nincs helye.

Vadsuhanc

Ne keverd a szezont a fazonnal.

A tartozáselismerő nyilatkozat és az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat nevében is benne van, hogy EGYOLDALÚ NYILATKOZAT. Mindkettő önálló okirat, aminek a megtétele lehet feltétele a szerződés hatályba lépésének, de a szerződésed attól nem lesz hatálytalan, ha a szerződés megkötése és hatálybalépése közötti időpontban tetted.

A nyilatkozatokat megtetted, a szerződés hatályba lépett, a kölcsönt megkaptad, a fizetésre pedig a szerződésben foglaltak szerint köteles vagy.

A közjegyzői záradék törlését teljesen feleslegesen kezdeményezed, ugyanis a záradék törlése iránti eljárásban a záradék kiállításának időpontját vizsgálják törvényesség szempontjából, nem a szerződés megkötésének időpontját.

Ha szerinted nem vagy nem annyival tartozol, mint amennyit követelnek tőled, indíts pert a végrehajtás korlátozása vagy megszüntetése iránt.

Tisztelt KBS!

A végrehajtási záradék törlése iránti kérelem nem jogorvoslat?

1994. évi LIII. törvény XV. FEJEZET
A VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSÉVEL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATOK

A végrehajtási lap visszavonása
és a végrehajtási záradék törlése

Tisztelettel.

Az nem jogorvoslat, pláne nem olyan, amelyet a perindítás előtt ki kellene meríteni.

De ha ennyire értesz hozzá, és úgy se fogadod meg az ilyen hozzá nem értőknek, mint én, a tanácsait, akkor minek kérdezősködsz itt állandóan?

(Én amúgy mindent elhiszek neked. Csak egyet kérek cserébe: te is hidd el, ha majd én hazudok.)