Jogi tanács kérése

buzanora!
Állítólag a ING-nél van sztornóalap. Ha ez így van, akkor végképp jogellenes a követelés. Járjon ennek utána.

Jó napot Cehke!
Saját előadását minden engedély nélkül felveheti. Ha a tanulók hangját is fel akarja venni, akkor arra figyelmeztetni kell őket és kell az engedélyük. Pontosabban a törvényes képviselőjük engedélye is.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Kérdésem a következő szeretném hugom perelni. Öröklési szerződést kötött nagymamámmal pár hónappal halála előtt. Egy évvel ezelőtt nagypapánk meghalt, három unokájára törvényes öröklésben hagyta lakását. Nagymamánk egyedül maradt de a lakásban az általuk felnevelt hugom lakott. Mikor arról volt szó, hogy el kéne látni, javasoltam, hogy odaköltözöm mert gyesen vagyok és 24 órában ellátom, hugom visszautasította mintahogyan azt is hogy magamhoz vegyem, és azt is, hogy gondnokot jelöljünk ki, mert nagyink igen rendes nyugdíjjal volt ellátva és hát... Nem tudom miben valósult meg a tartás, mivel nagyikámat pénzzel nem kellett és nem is segítette, munkaviszonyban dolgozott tehát nem ment ápolási díjra hugom de volt pénze egy hetes 160-ezres nyaralásra miközben ápolt???. Nagymamánk többször volt kórházban és a kórházi tartózkodásai alatt többször verekedett a nővérekkel, zavart tudata miatt nyugtatózták, stb. Valóban nem volt túl jó szellemi állapotban, ezt egy alkalommal kénytelen voltam felvenni is, mert hugom nem hitte el, hogy hivogat nagymamám öngyilkossági szándékával.Többször a szomszédok találtak rá, ágyról leesve, pelenkájának tartalmában feküdve, ezért is többször írtam a hugomnak, hogy oldjuk meg máshogyan minthogy ő látja el, nevezetesen telefonbeszélgetésben nagyikám sirva mondta el, hogy nem adnak enni neki, elveszik a pénzét. Kérdésem, hogy egyrészt pereplhetem e hugom amiért jóerkölcsbe ütközően csak azért mert nem akart kiköltözni egy jó helyen levő jó értékű lakásból, (testvéreit jelenleg is kizárja még az egyhatod részből is)immel ámmal ápolgatta nagyinkat, akivel én végig a telefonszámlák részletezései alapján tartottam a kapcsolatot, de vélelmem szerint emberi kötelességből kellett volna ápolnia hiszen ők nevelték fel, nem pedig közel 7 milliós vagyon megszerzéséért. Másrészről kérdésem, hogy kizárhat e a tulajdonrészemből, illetve az ingóságok közösek, azokat mégcsak megtekinteni sem engedi, nem jelentette be a bankszámlát hagyatéki jegyzőkönyvben. Kérem szíves válaszát

Tisztelt fórumozók

Olyan problémám van hogy a mai nap kaptam kézhez egy eos-os felszólítást melyben az áll hogy fizessek nekik 894 000 Ft-ot, villanyszámla elmaradás végett. A történet a következő 2002 ben vettünk egy 2+ 2 félszobás parasztházat vidéken,majd megromlott a kapcsolat a volt feleségemmel és 2004-ben elváltunk.A villanyórát átírattuk az ő nevére és én elköltöztem.Majd éltem a kis életemet össze vissza a világban és a mai nap kaptam a kezembe a felszólító "fenyegető"levelet. Felhívtam őket és megkérdeztem mi ez? Azt mondták hogy ez egy 2004 ben keletkezett
500 000 Ft-os számlaegyenleg amit 2008-ban vettek át az eon-tól, és mért nem érdeklődtem eddig a tartozás felől. Én erre csak azt tudtam mondani ami az igazság hogy becsületesen fizettem amíg át nem írattuk ,de mivel már semmilyen csekk nincs meg annyi költözés után, hogy bizonyítom be az igazamat, mivel nem kaptam semmilyen felszólítást.(a volt feleségem eljuttatta volna).Ha tud valaki valami okosságot nagyon megköszönném. bitro@freemail.hu

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Vh.t ügyben kérném tanácsát,mint adós.
Röviden.2001-ben a bíróság kártérítésre kötelezett.U.ekkor -mint utólag kiderült-meg is kapta a végrehajtó a keresetlevelet,de 2004-ben jelentkezett és ekkor tudtam meg,hogy már 3 éve megkapta azt.Sajnos nem éltem a lehetőséggel,mert nem voltam tisztába a kézbesítés fogalmával.Elkezdtem törleszteni,2006-ban megkértem a vh-t kérőt,hogy tekintsen el a kamat egy részének a megfizetésétől.Ezt levélben megírtam és egyben a végrehajtónak is megküldtem és rendeztem a költségeket.Részteljesítés történt részemről-most már nagyjából az internet segítségével okosodtam-.Levelemre nem reagált a vh.-t kérő sem a végrehajtó!De!-Ha "a hallgatás-beleegyezés" szabálya szerint ekkor annak tekintettem.Míg 2010-ben megjelent a végrehajtó jelzem eltelt több mint 4 év,és ugyanazzal a tőkeköveteléssel -tehát nem csökkentett-megindította ellenem a behajtást.
Jogaimmal tisztában lévén megtettem a szükséges intézkedést a kézbesítés mikéntje miatt.Az elsőfokú bíróság elutasította ,hogy szüneteltették a behajtást és a vh-t kérő 2009 novemberében kérte a további intézkedést.Jött a II.fokú bíróság az helyben hagyta az I.fokú döntést,megalapozatlannak tartotta és észrevételem.Most újra tanulmányozom

aPtk,,vh.t. mindent és találkoztam a részteljesítés fogalmával és a marasztalási összeg tartalmával.Nos eltelt 2 hónap a döntés óta és nem tudom,hogy mit tegyek,hogy a marasztalási összeg és persze az elszámoltatást megtegyem ,mert irreális az összeg melyet kamatként követelnek.
Kérem segítsen,hogy milyen formában és hova fordulhatok a jogaim érvényesítésében,mert a végrehajtót és a kérőt szeretném elszámoltatni.Mint tudomást szereztem,hogy a vh.nem számolhatja fel újra az összes költséget,csak a tényleges kidást,ha már egy ügyben ki lett fizetve az.

Kérem segítsen! Köszönettel! adós

„„a hallgatás-beleegyezés“ szabálya szerint”

Csakhogy ilyen szabály nincs. A késedelmi kamat mértékét pedig törvény írja elő. Tíz év alatt már valóban egész szép összegre rúghat - de hát tetszett volna az ítéletre határidőben, önként fizetni.

Üdvözlet,

csupán egy rövid, de s.o.s. kérdésem lenne:
Az ügyvédi tevékenység közigazgatási gyakorlatnak minősül-e? Gyakorlatilag ügyvéd jelentkezhet-e jegyzőnek, aki ténylegesen "csak" ügyvédként tevékenykedett?
Hiszen az ügyvéd is napi szinten értelmezi és alkalmazza a közigazgatási jogot.

Köszönöm

Nem.

Szia,
közigazgatási gyakorlatnak nem minősül, de jelentkezhet hiszen jegyzőként általában jogi egyetemet végzett személyt keresnek, közigazgatási gyakorlat a közigazgatásban történő effektív munkavégzést jelent, és még közigazgatási vizsgát is kell tenni...

Egyik ismerősöm kért meg a kérdés feltevésére (ő nem rendelkezik internettel).

Ismerősöm férjének már van egy gyereke, aki a volt feleségénél maradt. Negyvenezer forint gyermektartás dijat fizet havonta a volt feleségének.

Most babát vár az ismerősöm, és az a kérdése, hogy továbbra is 40 ezer forint gyermektartást kell majd fizetni? Vagy kevesebbet? Ha kevesebbet, ezt be kell valahol jelenteni, kérelmezni kell valahol? (Nem azért kérdezi, mert sajnálja a másik gyerektől, jó a kapcsolata vele. Csakhát nagyon kevés pénzből élnek igy is, és útban a baba)

Előre is köszönöm a választ!

Lehet. De biztosra nem tudhatjuk.

Tisztelt Fórumozók!

Van egy nagy problémám és segítséget szeretnék kérni.
A tulajdonostársam és köztem volt egy megosztási per, ami azzal zárult, hogy többlethasználati díjat kell számomra fizetnie és melléképületet kell átadnia. Jogerős az ítélet, a végrehajtónál az ügy, mert nem teljesíti az ítéletet. Kb. 1 M Ft-tal tartozik nekem. A végrehajtó azt mondta, hogy amint a végrehajtási cselekmény megtörténik elárverezheti a tulajdoni hányadát, amiben nem lakik benne. Viszont az ellenfelem be adott a bíróságra egy keresetet, amiben kéri a közös tulajdon megszüntetését és a megosztást.
Kérdéseim:
1, A végrehajtó ennek ellenére elárverezheti a tulajdoni hányadát?
2, A megosztás elindításához ok kell, nekem annak idején bizonyítanom kellett, hogy azért kérem ezt, mert a tulajdonostársam többször is megszegte az évtizedesen kialakult használatot, birtokháborításokat követett el ellenem. Az ellenfelemnek bizonyítania kell majd, hogy miért kéri a megosztást?
3, Hogy kérheti az ellenfelem a közös tulajdon megszüntetését mikor VH jog van bejegyezve a tulajdoni hányadára az én javamra? Így elindítható a közös tulajdon megszüntetése?
4, Mit tehetek? Mik a lehetőségeim? Előfordulhat, hogy a végrehajtó előbb el tudja árverezni a tulajdoni hányadát, minthogy az első tárgyalás megtörténne, és akkor okafogyottá válik a per?
5, Árverezhet a végrehajtó, annak ellenére, hogy keresetet indított ellenem a tulajdonostársam? Ugye ez a kereset nem halasztó hatályú?

Várom a mielőbbi válaszokat!
Köszönöm

Egy kérdésem lenne:
A párom volt férjét tavaly májusban kifizettük a közös ingatlanból ahonnét el is költözött, azt mondta, hogy folyamatban van a kijelentkezése a házból. Most egy véletlen folytán megtudtuk, hogy a mai napig a mi lakásunk az állandó lakcíme. Milyen módon lehet őt arra kötelezni, hogy jelentkezzen ki az ingatlanból?
A választ előre is köszönöm!

A lakcím fiktívvé nyilvánítását lehet kérni az okmányirodában, 2200 Ft az illetéke.

Még egy kérdés!

A volt férj kaphat ezért valami büntetést, vagy bírságot?
Köszönöm!

Igen 2 év közmunka a Gulágon..:)

Ilyet kérdezni..:)

Elvileg pénzbírsággal sújtható, de én ilyet harminc év alatt egyszer sem láttam.

Segítene, ha megmondanád konkrétan, mit sérelmezel, mert nem mindegy, hogy büntetőügy, polgári jogi vita esetleg közigazgatási ügy...
Úgy általában: a legtöbb bíróságon van panasznap, ahol mindezekben segítenek.

Mikori az adásvételi szerződés? Mi a tárgya? Mi volt a megtévesztés? Amit megvett, az nem felel meg annak, mint ami a szerződésben volt?
Azért elöljáróban megjegyzem, hogy te nem vagy fél a szerződésben, tehát nem támadhatod meg, valamint az elévülési idő 5 év. Ránézésre polgári jogi vitának tűnik, úgyhogy irány a helyi bíróság panasznapja, vigyétek magatokkal a szerződést meg minden más papírt.

Tamáska, tamáska...

Üdvözlöm Önöket!

Kérem, legyenek szívesek segíteni abban a kérdésben, hogy - a tartási szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembevételével - amennyiben az életjáradéki szerződésben az életjáradék fizetésére kötelezett személy kötelezettségeként kizárólag a pénzösszeg megfizetése szerepel, úgy kötelezett-e a lakásingatlan berendezésének (pl. konvektor) karbantartási munkálatainak elvégeztetésére? Különösen, ha a lakás használója nem jelzi, hogy probléma lenne a berendezéssel.

Köszönöm a segítséget!

egyenes.ági: pedig kéne a szerződés. Na és ha ingatlan, akkor ügyvéd is közreműködött, fordulj hozzá.
KBS: gondolod?

„KBS: gondolod?”
Nagyon gyanús. :) De biztos nem vagyok benne.

Önöket.
Szeretném megtudni, meddig lehet húzni egy hagyatéki eljárást.
Volt férjem 2009. évben elhalálozott. Szabályos végrendeletet hagyott hátra, amiben a családi házasingatlan értékéből 30%-ot a második feleségére hagyott azért, hogy az ingatlant lánya és unokája a kifizetett érték átadása után birtokba vehesse. Már 2011.et írunk, ö még vigan haszája a házat, a kertet, és a haláleset után lefogyasztott banki pénzeket. A hagyatéki tárgyaláson előadta, hogy a férje szerette volna, ha ő ne marad fedél nélkül, ezért a közjegyző, az érvényes végrendeletre utólag rátette az özvegy haszonélvezeti jogát. Mellesleg az özvegy egy rangos nagy budai lakás tulajdonosa.
E pár év alatt többször elutazott, gyógykezelésekre ment, halasztásokat kért, stb. és ki is jelentettte, hogy neki nem sürgős az ügy.
Jelenleg a Birói szakaszban van az ügy azzal, hogy szabálytalanul került a végrendeletre utólag a haszonélvezeti jog. Meddig lehet húzni ezeket az ügyeket?
Tájékoztató jellegű válaszukat tisztelettel
köszönöm.

Tisztelt Hozzáértök,2kérdésem lenne,adás-vétel értékaránytalanság miatt támadható-e?Szóbeliegyeszség is volt,de tanuk nélkül .2.Ajándékozás visszakövetelhetö e?:köszönettel