Jogászi hivatás - jogi pályák

impossible

lehet hogy mondjuk 4 év gyakorlat + szakvizsga nálad már nagyon nagy rutinnak számít
én egy 66 éves ügyvéddel dolgozom együtt azért érzek némi különbséget az ő 44 év joggyakorlat és az én 4-5 évem között

de lehet hogy te 1 év latt 10 évet lépsz

és még mondják alaptalanuzl a többiek, hogy a jogászok nem önhittek :) hát ez aljas rágalom

Nehéz jogi esetek már van:-).

Megértelek:-).

Igyekszem hű lenni az eskümhöz, ezért csak vicceskedve mondom: a PPKE-JÁK viszonyait bőven elég csak hallomásból ismerni. lol

Jó ötlet.

De az se rossz, amit egy volt évfolyamtársam talált ki könyvcímnek: K..va nehéz jogesetek :D

10 év múlva O.K., ha meg tudod fizetni:-). Egyébként a helyedben nem tankönyvet írnék, hanem egy ZV felkészítőkönyv lenne nagy üzlet. (Mondjuk a PPKE JÁK viszonyait csak hallomásból ismerem.)

Leg,

jó lesz az, szerintem írd meg.

Egyébként a jövőben szeretnék megírni egy polgári jogi tankönyvet (egy JÓ tankönyvet - vinnék mint a cukrot, nagy az igény ilyesmire). Majd lektorálhatnád (időben akartam szólni, kb. olyan 10 éven belül lenne aktuális). :D

Lujza: -Mint háztartásbeli, úgy unatkozom, drágám.
Jenő: -Ha már annyi időd van, fiam, végezz el egy jogi egyetemet.

(Részlet egy életcentrikus, és soha meg nem írandó kabaréjelenetből).

Guba, :)))

jaaaaa, az már mindjárt más... azt lehet... :D:D:D

Hát négy év gyakorlat - szakvizsga ide vagy oda - után még nem nevezhető nagy tudású jogi szakembernek a delikvens, bár biztosan vannak kivételes tehetségek, de őket most hagyjuk.

Szerintem itt kezdődik a hivatás iránti alázat, hogy az ember sosem gondolja azt, hogy mindent tud, akár van szakvizsgája, akár nincs.

Megjegyzem, a szakvizsga véleményem szerint korántsem éri el a célját, ergo jelen formájában - kis túlzással - majdhogynem tök felesleges.

Nem degradálta, felértékelte a nőket.:) Unalmukban még a jogi egyetemet is képesek elvégezni, ez aztán az intelligencia...

szakvizsga után miért lennél zöldfülű? beszélj a magad nevében, kedves rite

Kedves Rite,

szociális érzékenységem folytán had' szóljak csak annyit bele, hogy nemtől független, ha valaki unaloműzőnek "használja" a jogi egyetemet. Kéretik nem degradálni ezzel a nőket... :) Megjegyzem, ha belegondolunk, hogy unaloműzés és jogi egyetem.... egy kicsit (?!?) több, mint unaloműzés...

Egyebekben mindenben egyetértek veled.

Üdvözlettel,

Jennyfere

sok olyan jogász végzettségű emberrel hoz össze a sors akiket abszolut nem értem miért járt 5 évig jogi egyetemre hisz tudjuk milyen erőpróba... ma is volt szerncsém ilyenekhez...

villognak a jogi végzettségükkel mi meg jókat kacagunk... van olyan -sajnos ez leginkább nőkre jellemző- aki pusztán unalom űzőként iratkozik be

szerintem akkor vágj bele ha ezzel akarsz foglalkozni, szép hivatás a jogászi, sok területtel foglakozhatsz... tologathatsz aktát, lehetsz ügyvéd azon belül is több féle szakággal foglakozhatsz, lehetsz közbeszerzési referens stb igaz nagy a verseny évente 3000 jogász végez!

a kommunikációnak szinte majdnem mindegyik jogi területen hasznát veszed

22 évesen illő tudnod mit szertnél
egyre számolj: 5 év az egyetem kb 4 év a szakvizsga és ezek után még mindig zöldfülű vagy a szakmában
szóval sok kitartás és alázat kell a klasszikus jogászi szakmához

Jennyfere,

szép név, csak kár, hogy magyar fórumon vagyunk. Vagy az kár, hogy magyar fórumra angol neveken írnak. De bagoly mondja, tudom. :D

A legjobb tanács az, ha nincs tanács, mert akkor a személyes benyomásaid alapján dönthetsz (ugyanis akkor kénytelen vagy azalapján dönteni, mivel nincsen más, ami alapján dönthetnél). A személyes benyomás a legfontosabb szerintem: ha jól érzed magad úgy, hogy eltés joghallgató vagy, és ezalapján úgy érzed, hogy feltehetőleg továbbra is jó lesz ez neked, akkor nem kérdés, hogyan döntesz. (Ez igaz ennek az ellenkezőjére is.)
Érdemes a MOST-tal foglalkozni, és nem a jövővel. És ha az ember beszáll a liftbe, bízik abban, hogy az felviszi az emeletre, és nem szakad le. :)

Tök mindegy, mit tanulsz, mit csinálsz, a lényeg, hogy tudj a segítségével alkotni, képességeid szerint, és ebben az alkotásban ki tudd teljesíteni önmagadat. Erre alkalmas lehet a kommunikációs főiskolai végzettség is, és sok más dolog is. Amit viszont mindenképpen érdemes tanulni, azok a nyelvek, nyelvtudás nélkül egyre nehezebb elhelyezkedni, aki viszont tud jól 1, de inkább 2 nyelvet (különösen angol, német, esetleg francia) annak mindig lesz munkája. Mindenesetre ne a jövőn aggódj, hanem építsd a jelent!

később már álmodhat. :D

Jennyfere, azt írod, nem tudod mivel szeretnél foglalkozni a jövőben. Így megéri-e? Hát, nem biztos. Ha azt írtad volna, hogy rájöttél, hogy csak ügyvédként tudod elképzelni a további életedet, akkor azt mondanám, vágjál bele. Ha viszont magad sem tudod, hogy neked való lenne- e ez a pálya, akkor - figyelemmel a jogi pályák teljes telítettségére is - lehet, hogy csak egy csalódott, és pályán kívül kallódó jogász lenne belőled. Nem az egyetemet nehéz elvégezni, ahhoz csak pénz és türelem kell, ennek birtokában manapság erre szinte bárki képes lehet. Elhelyezkedni nagyon nehéz, és nagy pénzekről eleinte ne is álmodj.

Persze ehhez hozzá kell fűzni, hogy ez a körülmény csak néhány nemzetközi irodára jellemző. Nem általános jelenség.

Kedves Jennyfere,

aki nem vállal peres ügyeket, az szerződéseket "hegeszt" és jogi tanácsokat osztogat...:)))
persze, nem józsi néninek a 2/b-ből...

nem olyan ritkaság az, hogy ügyvéd létedre nem jársz a bíróság közelében sem...

Jennyfere én nem tudom milyen a jogászképzés itthon de azt tudom, hogy soha sincs késő új karriert vagy pályát választani.Sőt sajnos sokszor erre rá is kényszerülünk.Ha érdekel a jog csináld végig.Képzeld annak milyen nehéz lehet akinek családja, gyerekei,munkája és háztartása van mellette.Ha átgondolod még mindig könnyebb a helyzeted fiatalon.Persze nem vagyok vele tisztában milyen kereslet van a frissen végzett jogászokra vagy lesz 5 év múlva de ha érdekel és jó vagy benne megtalálod a helyed.

Az ül az irodájában és néz az ujja között. Ma már nem lehet válogatni, mindent el kell vállalni.

Valóban, ha az ember szívesen foglalkozik vele, minden megéri.

Aki nem vállal peres ügyeket, az mit csinál pontosan?

én 27 évesen döntöttem el, hogy jogra megyek.

Nem is lettem sikeres ember :)

Hobbiból elvégezheti.

Ja: egyébként tényleg durva. De ha szereted megéri.