Jogászi hivatás - jogi pályák

Én írtam a diplomatát?

Mint "topic-alapító" :D néha hozzászólok, bár én ebben a topic-ban inkább hallgatnék, mivel vannak itt nálam sokkal tájékozottabb emberek, akikre várok, hogy bemutassanak egy-egy területet, osszák meg a véleményüket. Nem akarok moderátori szerepben tetszelegni, de mivel én indítottam ezt a topicot, kicsit sajátomnak érzem, és néha-néha beszólok. :D Pl. most.

kbs,

Anélkül, hogy leállnánk vitatkozni, jelezném, hogy tényleg célszerű lenne nem közterület-felügyelőkről meg kukásokról stb írni, noha elképzelhető, hogy tömegével mennek ilyen pályákra jogi diplomával rendelkező emberek. A topic elindításával nem az volt a célom, és szerintem - talán rajtad kívül - senkinek sem célja, hogy olyan foglalkozásokról írjunk itt, amiknek semmi köze nincs a jogászsághoz azon kívül, hogy jogászként is lehet végezni. Nem tudom, mennyire érzed a különbséget. Pl. diplomata lehet az ember jogászi diplomával, utcaseprős is lehet jogászi diplomával, ez rendben van (Kacsa kedvéért: geológus is :D ), nade átérezzük a különbséget. Nehéz megmagyarázni, mi is a különbség, de remélem, nem kell. :D

Az értékpapírosításnak amúgy is annyi, köszönjük meg neki a mai világválságot:))) remélem a derivatív ügyleteket örökre száműzik a történelemkönyvekbe!!

Kedves kbs,

amiket kiemeltem ténykérdések, pl. az, hogy specializálódás segíti-e vagy sem a karrieredet az ténykérdés, és nem függ a köz véleményétől...
(és nem arról van szó, hogy "segíti" vagy "nem segíti", hanem arról, hogy kijelenteni azt, hogy ez biztosan nem segíti, az hibás)

említhettem volna másokat is, de én ezekkel foglalkoztam az utóbbi 2 évben...
meg banking/financing-gel (direkt neked:) ) és nemzetközi kereskedelemmel.

de most ez a kettő tűnt a legjobb példának, mert ezek relatíve olyan komplex esetek szoktak lenni, amin nem egy ügyvéd dolgozik. (pláne nem egyedül a jelölt )

Miért, te talán ügyvédként "finanszírozod a projektet" és "értékpapírosítasz"? (Mindig érdeklőséssel várom, mikor említesz már egy harmadik típusú munkát is, de hát ha ennyi, akkor ennyi.)

Figyelmedbe ajánlom, hogy Bánáti János a Magyar Ügyvédi Kamara választott elnöke, véleménye nemigen állhat messze a magyar ügyvédek közvéleményétől.

azzal a kritikájával alapvetően egyetértek, hogy a jogászképzés koncepciótlan.

Elolvastam Bánáti ügyvédúr cikkét...

LOL!

1)
5+3 még mindig a pajzs bologna ellen? kéne már valami újat találni...

2)
csak a klasszikus ügyvédi munka ügyvédi munka:

"Ez utóbbi irodák ("magyar viszonylatban nagynak számító") általában a gazdaság területén tevékenykednek, az itt dolgozó ügyvédjelöltek döntő része a három év alatt ügyféllel nem találkozik, tárgyalási tapasztalatot nem szerez, és lényegében kizárható, hogy önálló jogi munkát végezve egy ügyet a megbízástól a befejezésig végigkísérjen."

DE!:)))

egyébként azt megnézném, hogy egy projekt finanszírozást vagy értékpapírosítást melyik "magyar viszonylatban" kicsinek számító ügyvédi iroda jelöltje - persze kiemelkedő tárgyalási és ügyfél-kapcsolattartási tapasztalattal - tudna önállóan végigkísérni...
mert a nagy irodánál ezt nyílván nem lehet megtanulni, de a kicsinél igen? ugyan már, kérem!

a feladatokat azért bontják le részegységekre, mert egyébként túl nagy falat egy embernek az adott határidő alatt...

3)
a specializálódás ördögtől való:

"...e szakterületnek ugyan sok részletét megismerik, azonban elenyésző ismeretkhez jutnak más jogterületekről, ami nemcsak a szakvizsgán okozhat problémát, hanem jövendő pályájukat is szűk területre határolja be, ahol semmi sem garantálja számukra a sikert."

mert egyébként garantálva van...:)

Kedves Egyjogász,

Javaslom a topiknyitó hozzászólás figyelmesebb átolvasását is.

Te=Impossible, bocs, összekevertelek Titeket, srácok.

Egy bizonyos dékánnak a kedvenc mondása (volt), hogy "jogi diplomával még újságírók is lehetnek...". A diplomataság meg a Te kedvenced... Ezek afféle járulékos lehetőségek, Bandeeraz a másik topikban szépen megírta az újságíróit. Soha nem állítottam, hogy bármelyik klasszikus jogi pálya volna...csupán követtem a Kis segítség egy kezdőnek című topikban bemutatott módszeremet. Viszont ha valaki belekezd egy topikba, akkor a járulékos lehetőségek feldolgozásával is törődjék, mert egyeseket az is érdekelhet, ugye, kérem...

Legislator,

Ne haragudj, de a diplomata és az újságíró mennyiben tartozik a klasszikus értelemben vett jogi pályák közé?

Ha diplomata alatt a Külügyben dolgozó jogász-hivatalnokot érted, az belefér a minisztériumi köztisztviselő kategóriájába, ha viszont a karrier-diplomatát, akkor az nem jogászi pálya, hanem egy tisztség, amit jogi diplomával (is) be lehet tölteni.
(Pont úgy, mint azokat, amelyekre kbs is utalt.)

Egyébként egy szaftosabb diplomáciai álláshoz szerintem nem jogi végzettség kell (bár hasznos lehet), hanem célszerűbb a regnáló rezsim valamely prominense (elsődlegesen a miniszterelnök, vagy a külügyminiszter) haverjának, szomszédjának, teniszpartnerének, stb. lenni.

Az újságíró dettó, ha az újságíró jogászi pálya, akkor jogászi pálya lehet a vállalkozó, a fordító de a taxisofőr, vagy az ügyfélszolgálati ügyintéző is.

Sziasztok!
Nem tudom pontosan,hogy hogyan zajlik egy fogalmazói versenyvizsga.Azt tudom,hogy van szóbeli-írásbeli rész,de én a részletekre lennék kíváncsi!
A másik kérdésem az lenne,hogy hogyan lesz vkiből bv-bíró?
Ha ezekre a kérdésekre tud vki válaszolni azt megköszönném!! RB22

Pl.:

http://www.stud.u-szeged.hu/…i/banati.pdf

http://www.ajk.elte.hu/…ulkepzes.pdf

http://hvg.hu/…7ugyved.aspx

Egyébként meg lehet kérdezni. Konkrétan, röviden.

Hogyne hinném el.

Pont ezért írtam, hogy olyan hozzászólás lenne a hasznos, mint Kacsáé, vagy Legislatoré. Akik nem csak felsorolták, hanem nagyon részletesen be is mutatták.

És azért írtam, hogy a magyar ügyvédi irodás tapasztalatok lennének hasznosak, mert akármennyire is szeretném, ill. szeretné sok joghallgató, nem túl reális IBM igazgatói posztra készülni... ellentétben a magyar ügyvédi pálya a hallgatók nagy többségénél esélyes.

„Mi a problémád?”

Problémám nem volt.

Mi a problémád? Szerinted nincs sok jogász a megélhetési politikusok között, nem jogász az IBM magyarországi igazgatója, vagy nem hiszed el nekem, hogy ismerek olyan közterületfelügyelőt (nem vezetőt, igazi talpast), aki doctor iuris?

Kedves Kovács Béla Sándor,

esetleg a témába vágó, építő jellegű hozzászólásod is lenne? Olyasmi, ami Legislatornak és Kacsa-nak volt.

Például az "Ügyvéd (Magyar ügyvédi irodai tapasztalatok)" kategóriában.

• Megélhetési poltikus
• IBM magyarországi igazgató (erősen korlátozott számban)
• Közterület-felügyelő (gyakorlatilag korlátlanul)

Igyekszünk, ahogy tőlünk telik. Ami még hiányzik:

• Bíró
• Ügyész
• Ügyvéd (Magyar ügyvédi irodai tapasztalatok)
• Közjegyző
• Jogtanácsos
• Jegyző
• Köztisztviselő (minisztérium, dekószerv, önkori)
• Diplomata
• Újságíró (Beszélünk Bandeeraz-zal, hogy másolja át a saját korábbi hozzászólását)

Egyéb ötlet?

Szuper! Csak így tovább! :)

Az utolsó előtti mondatban MTA=helyesen MTA tagság.

Korábbi három hozzászólásom egyesítve, 2008. 09. 22., Kis segítség egy kezdőnek című topic.

Kutatójogászok és egyetemi oktatók

I. Általános információk

Mindkét pályát csak az válassza, akit érdekel a tudományos kutatás/oktatás, a két pálya gyakran össze is fonódik (majdnem minden jogtudománnyal foglalkozó kutató egyetemi oktató is egyben, de nem minden egyetemi oktató főállású/melé­kállású kutató). A kutatójogászok kutatóintézetekben dolgoznak (MTA JTI/OKRI; 2007-ig Magyar Közigazgatási Intézet), de egyetemi álláshelyen is foglalkoztathatnak kutatót (tud. segédmunkatár­s/munkatárs/főmun­katárs/tudomá­nyos tanácsadó/főta­nácsadó/kutató­professzor, ez utóbbi MTA lev., v. r. tag lehet csupán). ettől eltér, amikor az egyetemi oktató mellékállásban kutató, vagy kutató mellékállásban egyetemi/főiskolai oktató (továbbfoglal­koztatott jogviszonyban lévő tanársegéd, adjunktus, docens, egyetemi tanár). Kutató kevesebb van, mint egyetemi oktató. (Kb. 25–30 fő MTA JTI, kb. 20 fő OKRI, utóbbi a LÜ alá tartozó büntetőtudomá­nyokkal foglalkozó intézmény). Ezeket a pályákat érdemes a tudományos kutatás iránt érdeklődőknek választani. Idegen nyelvek ismerete előny, így a publikációs tevékenység is. (Van olyan intézet, ahol szinte csak a már oktatási tapasztalatokkal rendelkezők közül választanak). Az egyetemi oktatók esetében előnyös az oktatás, ismeretátadás iránti affinitás. Mivel a PhD. tanulmányok lassan az előfeltétel kategóriába tartoznak, érdemes kiforrott tudományos tervekkel érkezni, a választott témában való elmélyedés bizonyítékai (OTDK helyezés, hosszas és dokumentált TDK tagság) előnyös.

Általános ismeretek II.

A diploma minősítésére vonatkozó szabályokat a szolgálatadó szerv határozhatja meg, én úgy tapasztaltam, hogy a színjeles diploma sem feltétlenül jelent biztos sikert, de a rite sem jelent automatikus elutasítást. Egy kiváló szakdolgozat, vagy az az alapján megjelent publikációk is segíthetnek. Általában több nyelv magas szintű ismerete jellemző.

Munkaidő

Az egyetemeken a tanársegédeknek minden munkanapon benn kell tartózkodni, általában napi 8 órát. A vizsgáztatás mind szóban, mind írásban hosszas időbeli igénybevételt jelent általában. (Szemináriumok, kivételképpen nagyelőadás tartása, esti-levelező oktatás ehhez csatlakozhatik). A kutatóintézeteken kutatónapok vannak (hetente 2–3, napi 8 óra), azonban nem jelenti, hogy a többi napon ne kellene dolgozni, ez mindenkinek az önálló belátásától is függhet (van, aki kisebb karrierrel is beéri), a publikálás színvonala, gyakorisága, az idézettség (citációs index) mindkét réteg esetében fontos.

Illetmény

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény megfelelő (önálló) melléklete szerint. Ha jól emlékszem tanársegédek/tud. segédmunkatársak esetén NETTÓ kb. 110.000, egyetemi tanárok/kutató­professzor I. esetében kb. NETTÓ kb. 280.000 ft (a számokat fejből írom, nincs előttem törvény. Lehetőség van előadások, mellékállások, pályázott kutatások segítségével ezen összegek növelésére. Kutatóknál jellemzőek a külföldi tanulmányutak. Publikálásért ritkán, és jelképesen fizetnek (külföldön sem), ez helyi intézeti/egyetemi folyóirat esetén tkp. közszolgálati (közalkalmazotti) jogviszonyból folyó kötelezettség. Néha azonban érheti az embert kellemes meglepetés. Elvárás lehet az idegen nyelven történő publikálás, esetleg szakfordítások, magyar jogszabály-tervezet véleményezések készítése (kummulatív), magasabb szinten kodifikációs elaborátumok; jogszabály-koncepció, jogszabálytervezet készítése.

Előmenetel

Az új szabályozás szerint, ha nem tévedek, csak PhD. fokozattal lehet valaki adjunktus/mun­katárs. A pHd.-k (és kandidátusok) számát nem tudom. Egyetemi docens habilitációval lehet valaki. Egyetemi tanár habilitálhat is, ha van MTA doktora (DSc., jelenleg mintegy 40 főnyi jogtudósnak van ilyen címe) fokozata, a siker garantált (ám habilitálni ekkor is kell). A habilitációs eljárást az egyetem folytatja le, az MTA doktora címet az MTA adja (feltételek, részletek ott). Az MTA levelező tagja csak MTA doktor lehet (jogászoknál a 40 éves MTA doktor fital, az 50–55. életév az átlag), a levelező tagok ma általában 50–60 esztendős korukra kerülnek megválasztásra. (Az élő magyar jogászakadémikusok száma mintegy 12 fő /hazai levelező és rendes tagok/). Az MTA JTI-ből sok akadémikus került ki (az élő jogászakadémikusok kb. 75%-a)A jogi tudományos kutatók száma mintegy kb. 50 fő, a főállású egyetemi oktatókat (tudományos fokozattal és anélkül)csak megbecsülni tudom, az átfedéseket nem számítva 200–250 fő.

Az előmenetel alapja a publikációs teljesítmény, a kutatói/oktatói habitusvizsgálat eredménye, hazai és külföldi idézettség, magyar és idegennyelvű monográfiák, publikációk száma (szigorú pontrendszer főleg a Dsc., és az MTA esetében). A teljesítésük kevesek számára lehetséges.

saját hozzászólásom a "kis segítség egy kezdőnek" című topic-ból (2008.09.22. 10:25)

"igéretemhez hiven röviden irok a nemzetközi irodàkról és multicégekröl (bankok, biztositók beleértendöek).
lustasàgomra való tekintettel csak vàzlatos leszek, és remélem lesz még egy-két kolléga, aki konstruktiv módon kiegésziti.

1)
a két terület (nk-i iroda és multi) külön kezelendö abból a szempontból, hogy mi szükséges ahhoz, hogy ezen a területen elhelyezkedj. Átjàràs a két terület között inkàbb egyirànyú: nk-iböl ki lehet menni multiba, de forditva nehéz vàltani…
hàrom tipusú felvételi követleményröl lehet itt beszélni: nyelvismeret, gyakorlat és tanulmànyok.

nyelvismeret

multinàl elég lehet 1 nyelv tàrgyalóképes ismerete (ez azt jelenti, hogy senkit nem érdekel, hogy milyen nyelvvizsgàd van, a lényeg, hogy tudsz-e dolgozni az adott nyelven) de kettö még jobb (spec eseteket kivéve angol tuti és mellé német/francia)

nk-i irodànàl is elég lehet az angol, de itt màr inkàbb igény a kettö vagy több (angol/német/fran­cia természetesen preferencia, de pàr éve hallottam, pl. hogy a linklaters keresett angolt és spanyolt…)

gyakorlat

nk-i irodànàl kevésbé feltétel – lehetsz tök kezdö, bàr nem baj, ha egyetem utàn úgy jelentkezel, hogy egyetem alatt gyakornok voltàl valamelyiknél.

multinàl inkàbb kérnek gyakorlatot, min. 1–2 évet, még jogi elöadói stàtuszba is…

tanulmànyok

a diploma minösitése nem olyan nagyon fontos (a rite azért màr gàz lehet).

nk-i irodànàl szinte tuti, hogy kell valamilyen külföldi tanulmàny, min. félév/egyév. szóval egy nyàri egyetemmel sokra még nem mész.

multinàl elöny, de nem feltétel a külföldi tanulmàny.

2)
a munka és munkaidö

multinàl a munkaidö emberibb (heti 50–60 óra kb.) a munka pedig szektor specifikus lehet. (pl. bankoknàl)

egy nk-i irodànàl – àltalàban (bàr ez inkàbb az angolszàszoknàl jellemzö) ügy tipusok szerinti elosztàs van. pl. az ingatlanos csoportban csak ingatlanos ügyeket kell vinned, a cégesben meg csak cégest. a jelöltet àltalàban mindenhol kipróbàljàk, aztàn valamire specializàlódik. (nem minden nk-i csinàlja ezt, de ha jól tévedek a Baker&McKenzie és a White&Case igy csinàlja)
munkaidö meg àtlag heti 60–70 óra kb.

3)
elöremenetel és fizetés

multinàl a cég belsö struktúràjàtól függ. de jellemzöen:
jogi elöadó – jogtanàcsos – osztàlyvezetö -föosztàlyvezetö (utóbbi kettö helyettesei) stb.
méret és struktúra függvénye, hogy ezekböl melyik cégnél mi van.

a fizetés is cégtöl függ és nagyon vàltozó.
a kezdö jogàsz fizetése bruttó 120–250ig vàltozik.
a szakvizsga àltalàban a fizetés 50–100%os emelkedésével jàr…

nk-i irodànàl: (ez is vàltozhat, de valamivel àltalànosabb)
trainee – associate – senior associate – partner
egyideig az gyakorlati évek szàmàval arànyosan lépsz elö…aztàn màr nem. (nem mindenkiböl lesz partner.)
a kezdö jogàsz fizetése 250töl indul àltalàban, de vannak kivételek lefelé és fölfelé is.
associate-ként pedig 750–1 milla max. (közvetlen szakvizsga utàn)"

Köszönöm, Kacsa.

Kedves Legislator,

nem tudom, hogy át fogják-e helyezni, de én már hozzájárultam:)

Ez a topik nagyon jó ötlet!!

Sajnos ennél többet hozzátenni nem tudok, én egyelőre a joghallgatói pályáról tudnék csak írni.. :-)

De ígérem pár év múlva visszatérek! :D

Addig meg remélem minnél több hasznos hozzászólást olvasok itt:)