Kedves KBS : ha a hitelező nem tudott a feleségről (házasfélről), akkor szerintem nem az ilyenkor elvárható gondossággal járt el...
Aki saját hibájából - a szakmai tevékenységéhez mérten - gondatlanul jár el, kárát saját maga viseli. Én így tudom. Ezért az elévülés nyugvását én kizárnám. Ráadásul ne feledjük, hogy még ha egyetemleges adós (adóstárs, kezes) lenne is, az elévülés a felekre külön-külön is beállhat. Ráadásul ha felmondott (a jövőre nézve megszüntetett) szerződésről van szó, akkor az (a kötelem anyagi részén túl) a joghatás kiváltására már alkalmatlan, tehát nem áll fenn pl. az együttműködési kötelezettség sem (ahogy elvileg a kikötött késedelmi kamat sem - hosszú!).
Amit viszont vártam, Tőled (szív-jel), hogy mi van, ha a "bankok" (több is van, ha jól értem), fel sem mondták a szerződéseket? Sőt nem zárható ki az sem, hogy még mindig élő szerződések, azok meg el sem kezdhettek elévülni. Egyszer az intrummal (Sic!) nagyon "megjártam", mert 4 év után a futottak még részben a 4. oldalon (igen, ahol már az mnb és a bbt szerepelnek!) sunyin betették a felmondás 2017-es idejét, amiről addig mélyen kussoltak.
Egyebekben én (!) ilyenkor nem "nyilatkozgatok" (adjon nekik infót a Halál a József Attila által megmért 675 km hosszú micsodájával :-) ), hanem felhívom őket a bizonyításra. Mert azért ne feledjük el: a névérték 3..15 százalékáért, ezres nagységrendben, e-alapon vesznek át - az engedményezési szerződésekben pontosan megjelölve mint kockázatos fedezetlen követeléseket - hazánk nemes "hitelintézeti minősítésű faktorcégei", ahol is az elévüléssel "hivatalból NEM" foglalkoznak (ez a hírközlős követeléseknél rendkívül aggályos), miközben jelentős számban nincsenek is a birtokában az alapiratoknak, csak ún. "listáknak" (kimutatások).
Ilyen értelemben eleve az sem mindegy, ha fmh jön, ott az ellentmondást is úgy kellene összerakni, hogy eszükbe se jusson benyújtani a keresetet tartalmazó iratot.
Bár ebben az elkúria 2023-as elvi élű és szerintem minősíthetetlen (*) döntése arról, hogy a rPtk. szerinti szerződésekre is korlátlanul utólag is ráhúzható az érvénytelenség jogkövetkezményének a levonására vonatkozó felhatalmazó megállapodás az engedményes javára, a kifejezetten hitelcélú követelések engedményezésénél ellehetetleníti az alperesi pozíciókat, szerintem.
Nota bene, újabban az elkúria (sic!) egyre inkább alkalmazza (A) a jogalkotást, amely szerintem részére tilos terület, de ehhez képest legalább (B) visszamenőlegesen alkot jogot a "jogértelmezéseivel", ahol - mint azt már azóta megtudhattuk - a vessző is le van sz..va, kivonták a forgalomból a jogi nyelvi alapelveket is mára vargazsé és szabadcsapatai.
Szeretettel:
mrp
(*) ti. ha kigúvad is a szemem, a rPtk. és a joggyakorlat egyáltalán nem volt megengedő (nemhogy diszpozitív a rPtk.) a szerződéses jogok engedményezhetőségénél, és az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazására vonatkozó felperesi (vagy ad absurdum alperesi) engedményesi lehetőség ki volt zárva, hiszen az nem forgalomképes jog.. én legalábbis 30 évet visszakutatva sem találok ilyen releváns levezetést ehhez.. mindazonáltal 2022 őszén ugyanez az elkúria még elvi éllel azt mondta ki, hogy az engedményes teljes keresetét el kell utasítani ha az alperes (vagy ott a felperesi adós) az érvénytelenségre hivatkozik, de nem kéri a jogkövetkezmény levonását, mert az engedményes nem rendelkezik a szerződés jogaival (nem szerződés-átruházás történt)
ref.:
Kovács_Béla_Sándor 2024.11.19. 07:01