Öröklés, végrendelet,köteles rész

Vivo,

Ha elmentek a tárgyalásra, a közjegyző megkérdezi, hogy elismeritek-e a követelést. Ha igen, akkor beleveszi a végzésbe, lezárja, te kifizeted, vége.
Ha nem ismeritek el, akkor a közjegyző nem dönt semmiben, arra nem jogosult, azt fogja mondani a követelőnek, hogy indítson ellened pert, és ezt igazolja neki X napon belül, mert ha nem teszi, akkor átadja neked a hagyatékot az igénye kihagyásával.
Ha pert indít, akkor a hagyatéki végzés felfüggesztődik a per lezárultáig, és a bíróság döntését fogja belevenni a végzésébe.

Egyébként, ha nem tudsz vagy akarsz elmenni a tárgyalásra, már előtte is jelezheted a közjegyzőnek, hogy nem fogadod el a kövelést, indítsanak pert ha akarnak.

Kedves József!

Köszönöm a válaszait ,sokat segîtett új válaszokkal és van amit megerősîtett amit eddig gondoltunk.
Pár kérdés,visszajelzés néhány válaszához...

02.Az adásvételire azért lennénk kiváncsiak,hogyha ez a nő ennyire számîtó, vajon ebbe az iratba beirattatott vmit záradékként ill. a nagynénémtől tudom,hogy a rokonom ,az élettársa halála után is tudta, hogy élete végéig élhet a lakásban,ugyanakkor a tulajdoni lapon nem szerepel haszonélvezője lett volna.

Fftv. mit jelent?

Amúgy eszünk ágában sincs elfogadni.

A pert jó lenne kihagyni, úgy gondolom,hogy arra pontos választ nem fogok kapni,mennyi ideig húzódhat el egy ilyen ügy.

Aki a hitelkérelemmel él a hagyatékba foglalva, elkezdünk pereskedni,amit kihagynék az életemből és megnyerjük a pert, akkor ő fizeti a mi ügyvédünk dîját is?

Köszönöm.

„Ez a hitelezői nyilatkozat szerepel a hagyatéki leltárban,”
Nem. Csak ha elismernék az örökösök. Ha nem ismerik el, akkor a közjegyző csak jegyzőkönyvezi, hogy valaki bejelentett egy ilyen igényt.

Ideiglenes hatállyal mindenképpen átadja a közjegyző a hagyatékot. Ha a bejelentett igénynek megfelelő összeget letétbe helyezitek, akkor végleges hatállyal adja át.

Tulajdonképpen mi a problémád?

„Fftv. mit jelent?”
Földforgalmi törvény. A termőföldek, zártkertek tartoznak ide jellemzően.

„A pert jó lenne kihagyni, úgy gondolom,hogy arra pontos választ nem fogok kapni,mennyi ideig húzódhat el egy ilyen ügy.”
Fél évtől pár évig. Attól függ, mennyire akarja elhúzni a másik fél, és ehhez a szükséges ismerete is megvan. Ha jól értem, van ügyvédjük, szóvla bármi lehet.

„Aki a hitelkérelemmel él a hagyatékba foglalva, elkezdünk pereskedni,amit kihagynék az életemből és megnyerjük a pert, akkor ő fizeti a mi ügyvédünk dîját is?”
Per esetén a vesztes fizeti a nyertes igazolható költségeit is. Ha megosztott a nyereség (például 3 milliót akart, de csak 1 millót talált jogosnak a bíróság), akkor megosztják a költségeket is a nyertesség-vesztesség arányában (a példában a nyertes költségeinek 2/3-át)

Banki számla fölötti halálesetre vonatkozó rendelkezés csapdája.
Testvérem egyedüli végrendeleti örököse vagyok ingóságaira, készpénzére és bankszámláin szereplő összegekre. Azért, hogy halála esetén ne fagyjon be a számláján szereplő összeg hónapokig, banki rendelkezést akart kötni velem. Mivel helyileg távolabb vagyunk, balga módon azt javasoltam, hogy a rendelkezést lányom nevére, vele tegye meg. Nem számoltunk azzal, hogy halála esetén a számláján szereplő összeget a végrendelet ellenére sem örökölhetem illetékmentesen, mivel a számlája halála esetén "lefagy" és a lányom tud kizárólag rendelkezni vele. Megpróbáltuk azt kommunikálni a bank fele, hogy lányom nem kíván élni ezzel a "lehetőséggel", visszautasítja, de semmit nem engedtek vele tenni, az az övé, ha nem is akarja. Én, mint örökös, sehogy nem férhetek hozzá. Ekkor felvette a rajta levő összeget, majd forintra pontosan tovább utalta nekem.
A kérdésem az lenne, hogyan lehet megúszni a lányomnak az SZJA fizetést, mert gondolom, ez ajándék jellegű, és mint ilyen adóköteles. Figyelembe vehető-e, hogy a rendelkezés eredménye az lett, hogy továbbította ezen összeget végrendeleti örökösnek, aki sem SZJA sem Örökösödési illetéket nem kellene, hogy fizessen. Ha lehetne, hogyan kell eljárni? Be sem kell jelentenie, vagy esetleg előzően kérvényt kell benyújtani, hogy engedjék el az adó megfizetését.? Avagy ebben a konstrukcióban eleve adómentes, mivel a továbbutalás elszámolható költségként? A bank is elküldi a NAV-ba ezen típusú rendelkezésekre történt kifizetéseket, bár ezeket inkább a közvetlen rokonok között, adómentesen kötik. Ha nem, akkor ez egy oltári igazságtalan rendelkezés. Mivel nem volt engedélyezett a lemondás a pénzfelvételről, ezt a nekem való továbbutalással érte el, ez viszont komolyabb adóvonzattal jár részére, mert ha utalta ugye, akkor ténylegesen élt a rendelkezéssel. Az igazság, hogy csak találgatok.
Van-e kiút, amibe hülyeségem miatt kerültem?

wpferi,

Ez a hajó elment. Lányodnak SZJA-kötelezettsége nincs, de ajándékozási illetéket kell fizetnie (18%). Ezért be kell jelentenie a NAV-nak az AVBA nevű nyomtatványon, hogy ajándékot kapott, amire a NAV kiszabja az illetéket, ő meg befizeti. Olvasgasd a 38. számú információs füzetet az ajándékozási illetékről itt: https://nav.gov.hu/…tana/inf_fuz

A haláeseti rendelkezés a számlatulajdonos egyoldalú nyilatkozata, ezért a kedvezményezett visszautasíthatta volna az ajándékot. (Senkit nem lehet arra kötelezni, hogy ajándékot fogadjon el.) Akkor póthagyatéki eljárást lehetett volna lefolytatni a bankszámlára mint újonnan előkerült vagyonelemre, és lett volna egy közjegyző végzés, és azzal a végén Te kaptad volna meg, mint általános örökös. Lányod nem ezt tette, hanem helyette felvette a pénzt (elfogadta az ajándékot), és Neked ajándékozta. Szerencsére Te egyenesági rokona vagy, azért második illeték már nincs.

Kedves József,

Köszönöm, értem.

Kedves Béla és József,

1.„Ez a hitelezői nyilatkozat szerepel a hagyatéki leltárban,” Nem. Csak ha elismernék az örökösök. Ha nem ismerik el, akkor a közjegyző csak jegyzőkönyvezi, hogy valaki bejelentett egy ilyen igényt."
A fentiekre írom, hogy lehet, hogy nem szakszerűen fogalmaztam, nem a nyilatkozat szerepel, viszont a benyújtott hiteligény nyilatkozat tartalma megjelent a leltárban, emiatt csináltak egy kiegészítő hagyatéki leltárt és a "hagyatéki terhekre" vonatkozó adatoknál szerepel, úgy, mint a temetési számla. Ez akkor még nem a jegyzőkönyv része, igaz? Még senki nem fogadta el, tárgyalás még most lesz.

• József válasza volt: Feltehetőleg a közjegyző hoz valamilyen határozatot. Lehet, hogy beveszi hagyatéki tehernek, lehet, hogy külön nyilatkoztat róla, de mindegy önmagában, mert a határozatát természetesen határidőben meg lehet fellebbezni, ha nem tetszik."

2.Ideiglenes hatállyal mindenképpen átadja a közjegyző a hagyatékot. Ha a bejelentett igénynek megfelelő összeget letétbe helyezitek, akkor végleges hatállyal adja át.
Ez azt jelenti, hogyha nem fogadjuk el, mert nem akarjuk, a fent említett hitelezői igényt, attól még ideiglenesen átadja a hagyatékot a közjegyző? Nem tudom ez mit jelent? Mi van azzal amit öröklünk ténylegesen, annak a kifizetése, átadása felfüggesztésre kerül per esetén, igaz?

3."Csak az Fftv. alá tartozó földterület utasítható vissza külön, minden más csak egyben." Ennek hol, hogyan tudok utánanézni?

Bélának,
Örülök, hogy Ön tudja, csak elfelejtette megosztani velem.
Nekem ez a hagyatéki leltár a 2.amit láttam eddig és képzelje ebben bizony a hagyatéki tehernél szerepel a hiteligénylés az illető neve és összege is, az Ön válaszával ellentétben, ami így szólt: "Nem. Csak ha elismernék az örökösök. Ha nem ismerik el, akkor a közjegyző csak jegyzőkönyvezi, hogy valaki bejelentett egy ilyen igényt.". Erre szerettem volna fényt deríteni itt, hogy akkor vmi nem stimmel ezzel, hogy bekerült mégis a h.leltárba. Köszönöm, de ez nem sikerült , mert nem érti a kérdéseimet, de legfőképpen a problémámat, és nem megkérdez, csak kijelent és a jogi segítségnyújtás helyett minősít. Ezért ne válaszoljon, ha nem tud kommunikálni normálisan és normális választ adni.

Kaptál választ. Csak nem tudsz vele mit kezdeni. Talán azért, mert magad se tudod, mi a problémád.

osztap
valamit variáltam, és bár a fiókban bent vagyok, nem tudok kattintva válaszolni. Idézem, hogy azonosítsd.

Köszönöm válaszod. Amint olvashattad, még mielőtt lányom felvette volna a pénzt, bement a bankba és elmondta, hogy nem kívánja felvenni, vissza kívánja utasítani az összeget. Az ügyintéző hívta a főnököt, de az sem tudta, hogy lehet-e ilyet csinálni. Végülis azt mondta, hogy ezt nem lehet megtenni, mert a halállal ez az összeg már a lányomé. Mivel tudtuk, hogy ez nagy összegű illetékfizetéssel járna, nem fogadta el, hanem elment egy másik fiókba. Ügyintéző, főnök: végeredmény ugyanez. Felhívtam az önkormányzatnál a leltár ügyintézőjét és kértem, kérjék le a számlaegyenleget ennél a banknál is, megteték, de 175 Ft volt rajta, mivel a bank a rendelkezés alá eső összeget nem jelentheti az önkormányzatnak vagy közjegyzőnek, ezért ki is maradt a leltárból. Ekkor éreztük úgy hogy bezárult a kör, gondolva, hogy a rendelkezéssel csak az ajándék fizikai átvétele történt, az összeget ekkor is vissza lehet utasítani, mégpedig más lehetőség híján úgy, hogy azonnal továbbadja nekem a végrendeleti örökösnek.
A hagyatéki eljárásból persze így kimaradt. Beszéltem utána a közjegyzővel, abban az értelemben, hogy a lehet-e pót hagyatékit indítani, azzal, hogy "elfelejtettük" vagy nem tudtuk, hogy jelezni kell, hogy volt még a számláján egy-két millió. Azt mondta, nem volt hasonló ügye, nem tudja, hogy kellett volna eljárni rendelkezéses visszautasítással. Utánanézett, és visszahívott (segítőkészen) azt mondta, hogy nincs lehetőség pót eljárásra, mert vizsgálat nélkül kell elutastsa, mivel a rendelkezéssel ki lett vonva a hagyatéki eljárás alól. Szóval csak kidobok/kidobunk 50 ezer forintot. Ha a banki tájékoztatás ellenére, nem veszi fel az ő rendelkezésre álló összeget, otthagyja, és bejelenti a hagyatéki tárgyaláson, akkor a jogi helyzet ellenére - mármint az az Ő pénze visszavonhatatlanul - a hagyatéki eljárás nagy valószínűséggel vissza tudta volna hozni a veszett fejszét.
Igen ezt elfogadom. Azt nyelem le nehezen, hogy mi egyszerű polgárok vagyunk, nem kel a Ptk-t fejből ismernünk, viszont, ha határozott kéréssel fordulunk a bankhoz, akkor elvárhattuk volna a szakszerű tájékoztatást, illetve, amikor azt mondta a lányom, hogy vissza akarja utasítani, talán a nem lehet helyett azt kellett volna mondaniuk, hogy igen lehet, és majd a hagyatékink rendezni lehet. Lényegében a kérdésem, hogy van-e a banknak felelőssége, hogy félretájékoztatott, illetve nem lehet-e mégis a póthagyatékit kérni, akár úgy, hogy elutasítás esetén a bírósághoz fordulni.
Azt mondtad, ha felvette a lányom a pénzt, azzal elfogadta az ajándékot. Azaz nem utasítható vissza. Miértis? Visszautasítani csak felajánlott ajándékot lehet? Szerintem nem egyértelmű. Ha átutalnak egy összeget ajándékként, azt hogy tudom visszautasítani: 1. visszautalom 2. felveszem és visszaviszem az utalónak. (mondjuk postai csekken küldi, nem tudom visszautalni).
Itt tehát nem vitatja senki, hogy vissza akarta utasítani, de a bankban nem volt lehetősége, mert a "visszajuttatás" lehetetlen volt, hisz meghalt az ajándékozó. A Pénz számlán hagyása vagy felvétele plusz a póthagyatéki eljárás beindítása egyenértékű szerintem, ha a szándék a visszautasítás, és csak az eszköz más.
Szóval nem lehet, ha a "szervek" egyféleképp értelmezik a Ptk.-t és így döntenének, de a bíróság azért ezen egyedi esetet másképp értelmezné, pont úgy, ahogy az eredeti szándék volt. Lányom vissza akarta utasítani, mert tudta, hogy hogy én, az apja szerepelek a végrendeletben, mint minden készpénzt, bankszánla pénzt öröklő személy, és azért akarta visszautasítani, mert tudta, hogy néhány millió adóvonzata van, ha ő veszi fel, és ő adja át nekem, hagyatéki eljárástól függetlenül. Plusz két bankfiókban, vezetőkkel is egyeztetett, elmondta kérését, tehát szándéka bizonyítható is.
Kérem gondoljátok át, érdemes-e továbblépni ezen gondolat mentén
Köszi

Itt az eredeti és a válaszod:

wpferi#Jelentem!2025.02.17. 10:40
Banki számla fölötti halálesetre vonatkozó rendelkezés csapdája.

Testvérem egyedüli végrendeleti örököse vagyok ingóságaira, készpénzére és bankszámláin szereplő összegekre. Azért, hogy halála esetén ne fagyjon be a számláján szereplő összeg hónapokig, banki rendelkezést akart kötni velem. Mivel helyileg távolabb vagyunk, balga módon azt javasoltam, hogy a rendelkezést lányom nevére, vele tegye meg. Nem számoltunk azzal, hogy halála esetén a számláján szereplő összeget a végrendelet ellenére sem örökölhetem illetékmentesen, mivel a számlája halála esetén "lefagy" és a lányom tud kizárólag rendelkezni vele. Megpróbáltuk azt kommunikálni a bank fele, hogy lányom nem kíván élni ezzel a "lehetőséggel", visszautasítja, de semmit nem engedtek vele tenni, az az övé, ha nem is akarja. Én, mint örökös, sehogy nem férhetek hozzá. Ekkor felvette a rajta levő összeget, majd forintra pontosan tovább utalta nekem.
A kérdésem az lenne, hogyan lehet megúszni a lányomnak az SZJA fizetést, mert gondolom, ez ajándék jellegű, és mint ilyen adóköteles. Figyelembe vehető-e, hogy a rendelkezés eredménye az lett, hogy továbbította ezen összeget végrendeleti örökösnek, aki sem SZJA sem Örökösödési illetéket nem kellene, hogy fizessen. Ha lehetne, hogyan kell eljárni? Be sem kell jelentenie, vagy esetleg előzően kérvényt kell benyújtani, hogy engedjék el az adó megfizetését.? Avagy ebben a konstrukcióban eleve adómentes, mivel a továbbutalás elszámolható költségként? A bank is elküldi a NAV-ba ezen típusú rendelkezésekre történt kifizetéseket, bár ezeket inkább a közvetlen rokonok között, adómentesen kötik. Ha nem, akkor ez egy oltári igazságtalan rendelkezés. Mivel nem volt engedélyezett a lemondás a pénzfelvételről, ezt a nekem való továbbutalással érte el, ez viszont komolyabb adóvonzattal jár részére, mert ha utalta ugye, akkor ténylegesen élt a rendelkezéssel. Az igazság, hogy csak találgatok.
Van-e kiút, amibe hülyeségem miatt kerültem?

wpferi,

Ez a hajó elment. Lányodnak SZJA-kötelezettsége nincs, de ajándékozási illetéket kell fizetnie (18%). Ezért be kell jelentenie a NAV-nak az AVBA nevű nyomtatványon, hogy ajándékot kapott, amire a NAV kiszabja az illetéket, ő meg befizeti. Olvasgasd a 38. számú információs füzetet az ajándékozási illetékről itt: https://nav.gov.hu/…tana/inf_fuz

A haláeseti rendelkezés a számlatulajdonos egyoldalú nyilatkozata, ezért a kedvezményezett visszautasíthatta volna az ajándékot. (Senkit nem lehet arra kötelezni, hogy ajándékot fogadjon el.) Akkor póthagyatéki eljárást lehetett volna lefolytatni a bankszámlára mint újonnan előkerült vagyonelemre, és lett volna egy közjegyző végzés, és azzal a végén Te kaptad volna meg, mint általános örökös. Lányod nem ezt tette, hanem helyette felvette a pénzt (elfogadta az ajándékot), és Neked ajándékozta. Szerencsére Te egyenesági rokona vagy, azért második illeték már nincs.

„érdemes-e továbblépni ezen gondolat mentén”
Nem. De osztap nem csak határozottan megmondta már, hanem meg is magyarázta.

wpferi,

Ezzel nincs hova továbblépni. Tudom, hogy ez most nem segít, de ilyen ritkább/bonyolultabb esetekben érdemesebb a másik féllel (bank, közjegyző, stb.) írásban kommunikálni. Amikor valakinek le kell írnia valamit úgy, hogy azért felelős is, kétszer is meggondolja, hogy mit ír le. Sőt, az is lehet, hogy az ügyintéző meg a fiókvezető helyett eljut a jogi osztályig. Nem mellesleg, akkor bizonyítható. Ellenben azzal, hogy "az ügyintéző azt mondta".

osztap

Vettem. Lényegében nem vitatom, amit írsz, hogy bonyolultabb esetben jobb írásban kommunikálni bankkal vagy közjegyzővel, mert írás megmarad... Az a baj, hogy a legtöbb esetben csak utólag állapítható meg, melyik a bonyolult eset. Ha a bankba bemegyek egy banki ügybeni kérdéssel, és ott a választ alaposan, a vezető bevonásával megtárgyalják, akkor nem életszerű, nem elvárás azután az írásban fordulás, hogy biztos igaz-e, úgy van-e, ahogy a pult mögöttről elmondták. Szóval nekem az a gondom, hogy olyan banki tájékoztatás (2 fiókból ugyanaz) miatt lettem károsult, amely elvárhatóan a banki normál működés során keletkezett, és egyáltalán nem tűnt olyannak, amelyet a 2 fiók megerősítése után még írásban is meg kellett volna erősítettnem. A bank napi feladata (is), hogy folyamatosan szóbeli tájékoztatást adjanak, emellett, ha most írásban megkérdezem, szerintem ugyanazt a választ adja bármelyik bank, mint amit szóban kaptam. Egyébként a legnyagyobb bankot is felkerestük, és ők is ugyanazt mondták, mint ez a bank, tehát nem egészen "jogos az ügyintésző azt mondta, hogy... " meglátás.
Utólag persze én is úgy látom, hogy lányomnak a kérdéseek után írásban is be kellett volna jelenteni, hogy visszautasítja, nem veszi fel. Azt gondoltam akkor, hogy a haláleset miatt a bankra vonatkozó jogi szabály egyértelmű, és nem tehetnek mást, mint amit mondtak, hisz a halálesetre szóló megbízás abban a pillanatban vált ajándékká. Ezért aztán a közjegyző kérdésére (leltár) csak azt tudta felelni, hogy nincs az elhunytat illető pénz a számlán. Ezért azután nem került a leltárba, emiatt a közjegyző nem tudta a hagyatáki tárgyalásba bevonni. A kör bezárul, hiába ajéndék, eszerint kell illetéket fizetni, mégsem vonatkozik rá a visszautastíás joga. Vagy ezt hogy lehet visszautasítani? Halál előtt előtt elállni? Ekkor nem ajándék, semmi, csak egy papír, ráadásul 2 nappal a halál előtt is lehet rajta bármilyen összeg, 1 nappal előtte pedig 1 Ft vagy éppen fordítva.
Az érvelésem így az, hogy nem rosszul intéztük, írásban stb kellett volna, hanem az, hogy ez esetben a jogi szabályzás hiányos, nem teszi lehetővé a számlán szereplő összeg visszautasítását és a hagyatékba terelését. Azaza nem nekünk kellett volna a hiányos vagy hibás szabályzás jogi útvesztőjében megtalálni az esetleg rejtett megoldást, és aszerint eljárni, hanem a jognak biztosítania kell egy lehetőséget arra, hogy erre a kárra, amelyet előre láttunk, és el akartunk kerülni, utólagosan kártérítést kapjunk. Nyilván nem kártérítés formájában, hanem hagyatéki újabb eljárásban.
Esetleg bejelenteni, hogy "találtunk" , elfeledkeztünk x Forintot a bankszámlán, melyet így kellett lányomnak levennie, de mivel visszautasította, más lehetőség nem lévén, azonnal nekem, mint a végrendeleti örökösnek átadta., viszont így nem került a hagyatéki leltárba. Emiatt kérjük a pót-hagyatéki eljárást. A közjegyző, mint mondta automatikusan vissza fogja utasítani 50 ezer Ft költség mellett. Ekkor lehetne bíróságra menni, aki a utólag is megvizsgálhatná, hogy lehet-e ezen ajándékozástól való visszalépést és ennek összegét a hagyaték részévé tenni. Amúgy lányom mellett a fiam ingatlant örökölt és legalább 4-5 mio örökösödési illetéket fog befizetni, szóval nem valami fizetés elkerülő umbuldáról van szó, mert azzal ennek megfizetését simán meg tudta volna kerülni.
Hogy látod utóbbi lehetőségét? (ha van még türelmed)
köszi

„Vagy ezt hogy lehet visszautasítani? ”

Szerintem osztap ezt is írta : nyilván csak a halál után lehet, és ez után póthagyatéki eljárást kell indítani erre a vagyonra.
Igen, faramuci, de az se szokásos, hogy az ember visszautasít egy ajándékot. Értem, hogy ez most egy ilyen helyzet (bár ez is a saját döntésetek okán lett ilyen).

wpferi,

A lányod a pénzt felvette, azzal az ajándékot elfogadta. Tudta, hogy az a pénz az elhunyté volt, és tudta, hogy ő azt haláleseti kedvezményezettként veszi fel.

Ha nem vette volna fel, akkor lehetne keresnivalótok. Hasonlóan, ha az elhunyt testvéred nem a lányod, hanem Téged jelölt volna meg haláleseti kedvezményezettként, akkor ez a probléma fel sem merült volna. Megannyi "mi lett volna ha".

Szerintem a célravezető eljárás az lett volna, hogy lányod nem veszi fel a pénzt, és Neked nyilatkozik arról, hogy az ajándékot visszautasítja. Azzal mehetsz Te mint testvéred általános örököse a jegyzőhöz, póthagyatéki eljárást indítani. Annak lefolyása után, a póthagyatéki végzéssel megkeresed a bankot, hogy fizesse ki a pénzt Neked.

„nyilatkozik arról, hogy az ajándékot visszautasítja.”

Csak a dogmatikai tisztaság miatt : nem fogadja el az ajándékot. Így az ajándékozási szerződés (és az ajándékozási jogviszony) létre sem jön.
:)

KBS - Jogos!

Tiszrelt fórum!

Beadható-e köteles rész igény, féltestvér részéről az én hátrányomra (gyerek), házastársi öröklés utàn (mindkettő az én szülőm), a szülőm által, a hagyatéki tárgyalás során javamra tötrént lemondás után? Ez a szülőnk közös, aki ingatlanokról mondott le a javamra.
Hogyha igen, akkor mennyi ideig?

G.Andras,

Kicsit pontosítsunk.
Ha jól értelek, elhunyt az egyik szülőd, ő az örökhagyó - ő az, aki NEM volt felmenője a TE féltestvérednek.
Örökös ezért te és az örökhagyó házastársa, a másik szülőd lett.

A túlélő házastárs a hagyatéki eljárás során nem mondhatott le a javadra a hagyatékról (mert az öröklésről lemondás az egy másik jogintézmény), vagy neked ajándékozta, vagy osztályos egyezséget kötöttetek. Ha a közjegyző a neki is egyszerűbbet választotta, akkor minden bizonnyal az utóbbi történt.

Kötelesrészt akkor lehet igényelni (mármint sikeresen, mert persze kérni bármikor, bármit lehet), ha az igénylő végintézkedés hiányában örökös lett volna, vagy az örökhagyó a halála előtt 10 éven belül ajándékozott volna, ezért nem örökölt (eleget). Tehát csakis olyan, aki örökös, vagy az lenne. De itt erről szó sincs. A féltestvéred nem örököse az elhunyt szülődnek, nem is volt rokona, fel sem merülhet a kötelesrész.

Viszont : ha ez az általad "lemondás"-nak nevezett vagyonszerzés jogcíme ténylegesen ajándékozás lenne, és a másik szülőd is elhunyna, akkor kérhetne kötelesrészt a féltestvéred tőled, már ha nem örököl eleget a teljes kötelesrészi alap alapján. Ezért fontos, hogy mi van PONTOSAN abban a hagyatéki végzésben.
Ha osztályos egyezséggel rendezitek egymás között a hagyaték felosztását (amelynek vannak feltételei, fontos, hogy azok meglegyenek), akkor az szerintem nem számít ajándékozásnak, lényegében a szülőd meg sem szerzi azt az ingatlant, közvetlenül te öröklöd, az szerintem nem számít bele a kötelesrész alapjába.

Sajnos már nem él egyik szülőm sem.
A hagyatéki kb 7 éve volt.

Akkor végképp nem értem, mi a problémád. Hatra-vakra dolgoztatnád a fórumot?

Feltételeztem, hogy az örökhagyó a halála előtt 10 éven belül ajándékozott. Én nekem, a hagyatékin.
Amivel kapcsolatban köteles rész igényelhető, a féltestvérem részéről.

Mikor halt meg ez az örökhagyó?