Öröklés, végrendelet,köteles rész

Erik

„Apánk nője(semmi élettársi papír nincs)”
Pontosan azért élettárs, mert semmilyen papír nincs róla. Ha papír lenne róla, akkor azt már házasságnak hívnák.

Tisztelt Ügyvéd Úr! Az alábbi ügyben kérek szépen tanácsot: Édesapám halála után örököltem ( volna) egy fél házat de ez egy öröklési szerződés miatt nem történt meg. A szerződéses örökössel nem sikerült megegyezni a köteles rész kifizetéséről, bár írásban többször nyilatkozta, hogy szándékában áll átutalni, de a konkrét összeget és határidőt tartalmazó egyezséget nem írta alá, így bepereltem. ( a per bizonyos okok miatt felfüggesztésre került, most indul majd újra) Most alperesem megkeresett azzal, hogy a ház másik felének tulajdonosa megvenné ezt a házrészt, és ő ebből az összegből kifizetne. De ők jóval alacsonyabb összegről beszélnek, mint amit én gondolok a ház értékéről, és kevesebbet fizetnének nekem, mint amennyi az igényem. ( én az értéket hivatalos értékbecslés alapján állapítottam meg) Kérdésem, hogy megtehetik, hogy most áron alul értékesítik, és ez alapján számolják ki a köteles részt? Én azt gondolom, hogy a hagyaték megnyílásának időpontjakori értéket kell figyelembe venni, és engem nem érint, hogy mikor mennyiért adják el ezt. Köszönöm előre is a választ

Gyorsan írasd le vele az ajánlatot, és fogadd el, míg meg nem gondolja magát! (Az öröklési szerződéssel juttatott ingatlan ugyanis nem számít bele a kötelesrész alapjába.)

Üdvözletem mindenkinek!
Egy számomra érdekes dologról szereztem tudomást.
Ha valakit kitagadnak az öröklésből és a kötelesrészből is,a kitagadott örökös gyerekei valóban jogosultak a kötelesrészre?
Önök szerint van ilyen törvény?
Köszönöm a válaszokat.
Eliza

szappeliza,

Sőt, ha valakit kitagad az örökhagyó, akkor a kitagadott személy gyerekei nemcsak a kötelesrészre jogosultak, hanem ők lépnek a helyébe törvényes örökösként is. A logika ebben az, hogy a kitagadott személy bűnei miatt ne lehessen büntetni a vétlen gyerekeit.

A törvény pedig a Ptk. 7:4. § (2), 7:55. § (3) és a 7:75. §
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Tisztelt Kovács Béla ! Köszönöm a gyors választ ! tisztában vagyok vele:-) .., de több ügyvéd szerint is ez megnyerhető per, ezért tartok itt. Alperes leírta, aláírta, bíróságon is nyilatkozta a fizetési szándékot, de összeg nélkül.Tehát most induljunk ki abból, hogy jár a köteles rész. Kérdés változatlanul az összeg. Ha áron alul adja el az ingatlanrészét, nekem ezt tudomásul kell vennem? És ebből kapom az egyharmadot? Vagy ha kirendeltetek újra egy ingatlanszakértőt, aki megállapítja a hagyaték megnyílásakori értéket, akkor az lehet a köteles rész alapja? Köszönöm

osztap
Köszönöm szépen a választ!
Azt még megjegyzem hogy a közel 50 éves unokák gyakorlatilag nem ismerték a nagymamát.Akkor ők is ugyan olyan bűnösök mint a kitagadott édesapjuk. aki évtizedeken keresztül nem látta a mamát,még a temetésen sem búcsúzott el tőle mert nem volt ott.
Bocsánat,hangosan gondolkodtam.Ki kellett írnom magamból!

szappeliza,

A kitagadáshoz súlyos ok kell, pl. az örökhagyó életére tör. Ezért a kitagadottnak sem örökség, sem kötelesrész nem jár. Ha az örökhagyó nem akart volna az unokáira sem hagyni semmit, akkor kizárhatta (nem kitagadhatta) volna őket végrendeletben, akkor örökség nem jár nekik, de kötelesrész igen. Miért jár kötelesrész? Mert így döntött a jogalkotó. Nem minden országban van kötelesrész.

osztap,
A mama közjegyzőnél csináltatta a végrendeletet.Én azt gondolom hogy tudatnia kellett volna azzal az idős ügyféllel hogy ha a gyerekét mindenből kitagadja, attól még az unokáknák jár a kötelesrész.Ha tudta volna hogy ilyen törvény van,belefoglaltatta volna a végrendeletbe hogy őket kizárja.
Mint ahogy az előzőekben írtam,az unokáit is méltatlannak találta hogy halála után bármit is adjon nekik.
De ebben a helyzetben semit sem változtat!
Még egyszer köszönöm a választ!

„több ügyvéd szerint is ez megnyerhető per”
Hogy lenne nyerhető, ha hiányzik a jogalap.

A fizetési szándék összeg nélküli kinyilvánítása semmit nem ér, nem tekinthető elismerésnek. De még ha összegszerű lenne, az sem keletkeztetne kötelezettséget, mert amíg te el nem fogadod, addig az csak egy ajánlat.

Nem nagyon hiszem, hogy a bíró az anyagi pervezetés keretében ne hívná fel a felek figyelmét, hogy a kereset jogalapja hiányzik.

„Hogy lenne nyerhető, ha hiányzik a jogalap.”

Érdemes volna megtudni, hogy az örökhagyó halála előtt két éven belül kötötték-e az öröklési szerződést:

„Ptk. 7:80. § (4) A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.”

Az igaz.

Szép estét! Szerződéskötés után 2 hónappal hunyt el. Bár ez eredeti kérdésem még aktuális, és fontos, az említett Ptk. 7:80. § (4) nagyon érdekelne, mert még soha senkivel nem találkoztam aki ezt értette volna. Meg tudunk nézni egy konkrét ( bár fiktív ) történetet? Örökhagyó meghal 2 hónapra a szerződéskötés után. Ez idő alatt a szerződéses örökös ráköltött 50 ezer Forintot. ( valóságban semennyit egyébként) . Az ingatlan amire a szerződést kötötték, ér 10 milliót. Hogyan számolódik ki a köteles rész?

Akkor elnézést kérek, úgy nagyon is megvan a jogalap. Ha nem tudtok megegyezni az ingatlan értékében, akkor majd rendel a bíróság igazságügyi szakértőt. Igaz, csak indítványra.

Azt az 50k-t kell levonni az értékből, az lesz az alap.

Niki2025,

Arra azért számíts, hogy az ingatlan-értékbecslés nem precíz tudomány, 10-20% eltérés még teljesen átlagos családi házaknál is lehet két szakértő véleménye közütt. Ha pedig valami miatt nem az, pl. különösen kicsi/nagy/rossz állapotú/faluvégi/rózsadombi stb., akkor még több.
Az igazságügyi szakértő nem lesz ingyen, 300 ezernél olcsóbban nemigen csinál értékbecslést.

Kedves Kovács Béla Sándor és Osztap! Köszönöm szépen a szakértő válaszokat! Jó pihenést

osztap
... holnap átrágom magamban ezt a gondolatod, hogy 10%-20% eltérés is lehet az értékbecslésnél. Ez is hasznos infó/ötlet :-) Köszi a proaktivitást!