Öröklés, végrendelet,köteles rész

Van alapja a hölgy állitásának?

Mármint volt kapcsolatod az anyjával? Éppen 38 éve?
Igen lehet alapja de mivel pár nap különbséggel már a következő partnerrel volt ki úgy tudom el is vállalta az apaságot de mégsem az ő nevén van jelenleg mert közben elváltak és a hölgynek új partnere lett aki a nevére vette és most ugyanúgy hívják őt mint a későbbi házasságból származott a másik három gyereket. Mindezt csak azért hogy ne legyen olyan egyszerű

Egyébként hogy én is értsem miről is van szó leírnám hogy én hogy értem.
Szerintem az anyakönyvi kivonatban apa beírva valamint a második férj em az anyának az a nevére vette a lányt. Tehát ebben az esetben mind a két apa ellen pert kell neki indítani mielőtt engem perel? Ha igen akkor ez a per meddig tarthat?
Mert ha jól értelmezem akkor egy éve van arra hogy bertindítson abban az esetben ha mondjuk ez év január 15-én jutott tudomására hogy én lehetek az apja. Ebben az esetben először a mostani apját kell semmisnek nyilvánítani és ezután lett be engem mint apát?? És mindenre vagyis a két perre egy éve van az az 2026 január 15-ig meg kell neki indítani az én ellene virányulópert is? Remélem jól értelmeztem

58

„pár nap különbséggel már a következő partnerrel volt ki úgy tudom el is vállalta az apaságot de mégsem az ő nevén van jelenleg mert közben elváltak és a hölgynek új partnere lett aki a nevére vette.”

Hát erre már nem is nagyon tudom, hogy mit mondjak. Leginkább a hölggyel kapcsolatban, de aki egyáltalán kezdett vele, az se lehet piskóta. Ez volt az erkölcsi része. Azonban nekem valahogy a vastagított rész azt jelzi, hogy ha ő a nevére vette, akkor nem nagyon kavarhat nálad örökség szintjén. Azaz a hölgynek „hivatalosan” már van apja. Bár felnőttként már bármilyen döntést hozhat önállóan.

Azonban az se tisztességes, hogy ha valóban te vagy az apja - és mondjuk azt nem igazán van jóban azzal, aki őt a nevére vette - akkor te gyakorlatilag távol tartanád az öröklés lehetőségétől. Lehet épp ez most egy nyitás a részéről feléd és ki tudja, hogy milyen lesz a folytatás. Nem lenne jó ötlet neki egy esélyt adni? Igaz, ez már megint erkölcsi téma.

„Szerintem az anyakönyvi kivonatban apa beírva valamint a második férj em az anyának az a nevére vette a lányt. ”
Ilyen nincs. Ha leány ma kér születési anyakönyvi kivonatot, ott legfeljebb egy apa van. Nem lehet egyszerre több apja jogilag (biológiailag sem, de az egy más kérdés). Először ellene kell a leánynak pert indítania, a tudomásszerzéstől számított egy éven belül, apasági vélelem megdöntése iránt. Ha azt megnyeri, akkor indíthat ellened pert, apaság megállapítása iránt, de arra már nincs határidő.

Ezek szerint csak úgy vehette a nevére ez a második apa hogy az első apa lemondott róla?

58,

Ezt kívülről nem lehet megmondani, több lehetőség van. De a Te ügyed szempontjából mindegy.

Beszéltem vele és hajlandó lemondani saját és gyermekei nevében az örökségről.
Már csak az a kérdés, hogy ezt milyen formában kellene megcsinálni, hogy ezt a szerződést jogilag nelehessen támadni?
Hogyan kell ezt megírni és mi az amit feltétlenül bele kell írni egy ilyen szerződésbe?

58

„Már csak az a kérdés, hogy ezt milyen formában kellene megcsinálni, hogy ezt a szerződést jogilag nelehessen támadni?”
Köss egy öröklési szerződést a gyermekeiddel! Azt csakis perrel tudná támadni, még köteles rész sem jár neki tudtommal.
Velem is ilyet kötött anyukám, hogy a testvéremet kizárja mindenből. Erkölcsi támadást nem kérek, megvolt neki az oka rá.

Sziasztok az utolsó kérdésemre nem tudtok válaszolni??

„Már csak az a kérdés, hogy ezt milyen formában kellene megcsinálni, hogy ezt a szerződést jogilag nelehessen támadni?”
Minden szerződést lehet támadni. Ez egy jogi fórum, milyen választ vártál erre? :)

Kössetek szerződést, ügyvédi ellenjegyzéssel, leírjátok benne a tényállást, meg hogy ki mit vállal és mire van/nincs joga, ahogy megállapodtatok. Érdemes elolvasni a Ptk. 7:7-7:9. §-t, és azokat a kérdéseket kifejezetten rendezni a szerződésben, nem arra hagyatkozni, hogy "a felek eltérő megállapodásának hiányában".
Az ügyvéd majd megszövegezi. Érdemes a szerződéskötés után a családoddal is tudatni, hogy kötöttetek szerződést, hol van a Te példányod, és ki volt az ügyvéd (akinek van másodpéldánya). Mert halálod után a leány előállhat igénnyel, és ha nem lesz meg a szerződés, az nekik gond lesz.

Tisztelt Szakértők!

Hagyatéki ügyben lenne egy kérdésem. Ha a halotti leltár elkészítésekor nem tüntettek fel mint örököst és emiatt a lehetséges hagyatéki eljárásból is kimaradok mert nem kapok semmilyen értesítést,így nyilatkozni sem tudok (pl.: örökség visszautasításáról) akkor a későbbiekben rám milyen jogi szabályok vonatkoznak. Konkrétan arra vagyok kíváncsi hogy ezek után rendezetlen adósságot örökölhetek e.
Előre is köszönöm a válaszokat!

Ha tényleg örökös vagy, akkor semmi -hat-het. Már örököltél.

De ha tudsz az örökhagyó haláláról, akkor miért nem jelentkezel be az eljáró közjegyzőnél?

Tegnap szereztem tudomást arról hogy nem lettem feltüntetve a hagyateki leltárban. Hétfőn az első dolgom lesz felhívni a jegyzőt.

fekatt88,

Nem tünttek fel a hagyatéki leltárban? Mi vagy te az örökhagyónak, a tulajdona? Rabszolga? De hát az már nem legális.

A hagyatéki leltárba az örökhagyó vagyonát és tartozásait veszik fel, nem a (lehetséges) örökösök személyeit.
Ne a helyi jegyzőnél jelentkezz, hanem nézd meg a mokk.hu oldalon, hogy ki az eljáró közjegyző, és nála jelentkezz be.

Szép napot!Olyan problémám van,hogy 3/4 rész az enyém az ingatlannak,amiben lakok,1/4 rész a húgomé ,.Felajánlottam neki az értékbecslőm által egy bizonyos összeget,amit nem fogadott el.Az lenne a kérdésem,hogy ez tényleg úgy megy-e,hogy polgári peres eljárásban,a közös vagyon megszüntetését kéri?Mert azzal fenyeget,hogy elárverezik a házat amiben lakok.Rosszindulatú dagannattal kezelnek,és az ő általa kért összeget,ebből kifolyólag nem tudom kifizetni neki,mivel nem tudom mit hozz a jövő.Köszönöm a válaszokat.

Vera 85,

„Az lenne a kérdésem,hogy ez tényleg úgy megy-e,hogy polgári peres eljárásban,a közös vagyon megszüntetését kéri?”
Ha nincs megegyezés a felek között, bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon megszüntetését : Ptk. 5:83.§

„Mert azzal fenyeget,hogy elárverezik a házat amiben lakok.”
Előfordulhat.
Ha a testvéred indítana pert, akkor neked lehetőséged lesz megvenni a részét, ha azt szeretnéd, és ki tudod fizetni. Ha vita van az áron is, akkor igazságügyi szakértő fogja megállapítani azt. Ha te nem tudod megfizetni, akkor kifizetheti a testvéred is, és akkor övé lesz az ingatlan. Ha egyikőtök sem tudja vagy akarja kifizetni a másikat, akkor valóban lehetséges, hogy árverésen értékesítik az ingatlant. Persze ott is megveheted a részét, sőt elővételi jogod is van (nem kell többet ajánlj, csak tarthatod a legmagasabb licitet).
Ptk. 5:84.§

Amibe esetleg még kapaszkodhatsz, hogy a Ptk. 5:83.§(2) szerint alkalmatlan időben a bíróság sem szüntetheti meg a közös tulajdont. Ha a daganatos betegséged olyan, akkor ez lehet megfelelő indok erre. De nem biztosan, ez nem automatikus, minden körülmény számít a döntsénél.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Tisztelt drbJózsef!Köszönöm válaszát,még egy kérdésem lenne.Ez a bírósági per,körülbelül mennyi idő alatt rendeződne,meddig tart mire itélet lesz?

Vera 85,

Bő fél év. Lehet húzni, meg lehet másodfokra menni, de fölösleges, nem bonyolult per az ilyen.

Ami a bizonytalanságot okozza, hogy alapesetben úgy kell megindítani a pert, hogy a szakértő szakvéleménye nem ismert, azaz nem tudni, a bíróság szerint mennyit ér a tulajdoni hányad. Azért érdemes a perindítás előtt a közjegyzőhöz menni, közjegyző előtti előzetes bizonyítási eljárást kérni az ingatlan és a tul. hányadok értékének meghatározása céljából. Ekkor a közjegyző meghallgat Téged is, meg a húgodat is, és kirendel egy igazságügyi szakértőt, aki felbecsli az ingatlant. FONTOS: Az ilyen szakértő a szakvéleményének ugyanolyan ereje van, mintha a bíróság maga rendelte volna ki a perben. Plusz, az előzetes bizonyítási eljárás lefolytatása miatt 50% kedvezményt kapsz majd a per illetékéből.

Sőt, komoly eséllyel per sem lesz, ha a húgod elfogadja, hogy egy perből ő sem jönne ki jobban, mint ami a szakvélemény alapján járna neki.

Tisztelt drbJózsef!
Az egyik rokonom halálával kapcs.ban tart a hagyatéki eljárás (többen vagyunk örökösök), nyakunkon a tárgyalás és pár napja néztünk bele az iratokba, ekkor derült ki, hogy 1 hónapja kiegészítés történt a hagyatéki leltárban.
1.Erről valakinek/vmilyen intézménynek(Önkorm, közjegyző) kötelessége tájékoztatni az örökösöket?

A kiegészítés oka: hagyatéki hitelezői igény benyújtása. Ami eléggé ledöbbentett minket.
A rokonom az élettársa lakásában lakott, az élettárs a lakás felét elajándékozta egyik fiának , másik felét a fia felesége vette meg hitelből (vegyes szerződés), amit még nem fizetett vissza. Eközben meghalt az élettárs, ott maradt a rokonom a 2022-es haláláig és most az élettárs fiának a felesége arra hivatkozik, hogy a rokonom életvitelszerűen ott élt, és addig nem tudták kiadni, ezért a (öregkori)tartásért és lakhatásért követelődzik 5 évre visszamenőleg bérleti díjjal számolva. Azt állítja, hogy a rokonom nem tudott volna hova menni , azaz a rokonai által nem volt biztosítva a lakhatása és hajléktalan lett volna. A hagyatéki tárgyaláson az ügyvédje fogja képviselni az igény benyújtót.
2.Az adásvételi engedélyhez ebben az esetben hogyan férhetünk hozzá?
3.Érdemes -e jogi képviseletet kérni a tárgyalásra?
4.Meg lehet-e úszni per nélkül?
5.Azt gondolom, hogy mindezt igazolnia kell, hogy ápolásra szorult, hogy nem tudott hova menni, és , hogy nem tudták kiadni a lakást,nem?
6.A lakásba , ami az ő tulajdonuk nem kötelesek beengedni, igaz?
7.Azt az időszakot is követeli, amikor még az élettársa élet, ez nonszensz.
8. Mit lehet a tárgyaláson enni, ha ezzel nem értünk egyet és nem szeretnénk belemenni?
9. Milyen jó és rövidtávú megoldás lehet válasz erre?
10.Mi történik, ha egyikünk nem jelenik meg a tárgyaláson?
11. Visszautasítható-e a hagyaték részben vagy egészben? (pénz, föld, fegyver)
Köszönettel!!

Tisztelt drbJózsef!
Az egyik rokonom halálával kapcs.ban tart a hagyatéki eljárás (többen vagyunk örökösök), nyakunkon a tárgyalás és pár napja néztünk bele az iratokba, ekkor derült ki, hogy 1 hónapja kiegészítés történt a hagyatéki leltárban.
1.Erről valakinek/vmilyen intézménynek(Önkorm, közjegyző) kötelessége tájékoztatni az örökösöket?

A kiegészítés oka: hagyatéki hitelezői igény benyújtása. Ami eléggé ledöbbentett minket.
A rokonom az élettársa lakásában lakott, az élettárs a lakás felét elajándékozta egyik fiának , másik felét a fia felesége vette meg hitelből (vegyes szerződés), amit még nem fizetett vissza. Eközben meghalt az élettárs, ott maradt a rokonom a 2022-es haláláig és most az élettárs fiának a felesége arra hivatkozik, hogy a rokonom életvitelszerűen ott élt, és addig nem tudták kiadni, ezért a (öregkori)tartásért és lakhatásért követelődzik 5 évre visszamenőleg bérleti díjjal számolva. Azt állítja, hogy a rokonom nem tudott volna hova menni , azaz a rokonai által nem volt biztosítva a lakhatása és hajléktalan lett volna. A hagyatéki tárgyaláson az ügyvédje fogja képviselni az igény benyújtót.
2.Az adásvételi engedélyhez ebben az esetben hogyan férhetünk hozzá?
3.Érdemes -e jogi képviseletet kérni a tárgyalásra?
4.Meg lehet-e úszni per nélkül?
5.Azt gondolom, hogy mindezt igazolnia kell, hogy ápolásra szorult, hogy nem tudott hova menni, és , hogy nem tudták kiadni a lakást,nem?
6.A lakásba , ami az ő tulajdonuk nem kötelesek beengedni, igaz?
7.Azt az időszakot is követeli, amikor még az élettársa élet, ez nonszensz.
8. Mit lehet a tárgyaláson enni, ha ezzel nem értünk egyet és nem szeretnénk belemenni?
9. Milyen jó és rövidtávú megoldás lehet válasz erre?
10.Mi történik, ha egyikünk nem jelenik meg a tárgyaláson?
11. Visszautasítható-e a hagyaték részben vagy egészben? (pénz, föld, fegyver)
Köszönettel!!

Vivo,

1. Nem kötelező. Ezért van a hagyatéki tárgyalás.
2. Adásvételi szerződéshez? Ti sehogy, nem vagytok érdekeltek. Nektek nem is számít, nincs hozzá közötök. Minek az?
3. Érdemesnek önmagában érdemes. Én oda azért még nem kérnék fel ügyvédet. (Legfeljebb felvenném a tárgyalást telefonnal).
4. Persze. Ha beleegyeztek mindenbe amit kérnek, akkor okafogyott pereskedni.
5. Szerintem igen. Nonszensz ez az egész igény.
6. Nem.
7. Ez a része pláne teljesen értelmetlen. (De jó próbálkozás tőlük többet kérni, és azt mondani, hogy na jó, ebben igazatok van, akkor ezt nem kérjük, de ha erre hivatkoztál, akkor a többi meg jogos, nem? Mondjuk szerintem rohadtul nem.
8. Megmondani, hogy nem értetek egyet, nem fogadjátok el, az igényt visszautasítjátok, nem ismeritek el hagyatéki tartozásnak.
9. Rövidtávú? Nem tudom, talán hangosan mondani?
10. Feltehetőleg a közjegyző hoz valamilyen határozatot. Lehet, hogy beveszi hagyatéki tehernek, lehet, hogy külön nyilatkoztat róla, de mindegy önmagában, mert a határozatát természetesen határidőben meg lehet fellebbezni, ha nem tetszik.
11. Csak az Fftv. alá tartozó földterület utasítható vissza külön, minden más csak egyben.

Én szerintem ez az igény eleve nonszensz. Az élettárs halálig nincs is miről beszélni, az ő jogán lakott ott. Onnantól elvileg lehetne igényük, de az is csak akkor, ha a lakhatását nem szívességből biztosították, igazolni tudják, hogy felszólították a kiköltözésre, de nem tette meg, igazolni tudják, hogy tőle is követelték ezt, és nem utólag találták ki. A tartás pláne más tészta, ha nincs semmi megállapodás közöttük, tartási szerződés vagy hasonló, akkor egyrészt el se tudom képzelni, hogy egy idegent a saját pénzükből még el is tartottak, de ha mégis, akkor is önként és dalolva, minden ellenszolgáltatás nélkül, akkor az legyen az ő bajuk.

Láttam olyan pert, ahol az élettárs minden jogcímen is perelte az örökösöket, a tartástól, ápolástól kezdve a fűnyírásig, kerítésjavításig, a bevásárláson át a mosásig mindenfélére. Végül megegyezés lett a felek között, de lényegében a töredékét sem kapta meg az eredeti igényének az élettárs. Mert ez nem így megy.

A hagyatéki eljárásban nem döntik el az ilyen vitákat. (Semilyen vitát nem döntenek el.)

Semmiképpen nem dönt, ezért nem is írtam ezt, de ha nem mennek el, átadhatja a hagyatékot - ideiglenes jelleggel - azzal, hogy akinek nem teccik, az járuljon a bíróságra. Bár valószínűbb, hogy vagy felfüggeszti az eljárást egy időre.

A hagyatékot akár végleges hatállyal is átadhatja - sőt, át kell adnia. Egy vitatott hagyatéki hitelezői igény annak nem akadálya.

Kedves Béla,
Jól értem,hogy a hagyatéki tárgyalást le lehet zárni ettől függetlenül és ezen kívül folytatódik ennek ügye,akár per formájában,vagy peren kîvül?
Ez a hitelezői nyilatkozat szerepel a hagyatéki leltárban, kiegészítették vele.