Ingatlanügyek

Mikor szerezted a családi házban a saját 50%-odat, és mikor volt a válás, azaz mikor szerezted meg a férjedtől a másik 50%-ot?

Meg kellene nézned a tulajdoni lapot, esetleg az utóbbi szerzésnél a bejegyzés jogcíme is számíthat.
(ügyfélkapun keresztül ingyen le lehet tölteni)

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Váláskor az 1/2-1/2 tulajdoni hányadú családi házunkat 17.600.000 Ft-ra, a szintén közös lakásunkat 8.750.000 Ft-ra értékelték 2014-ben. Én fizettem a volt férjemnek 3.700.000 Ft-ot, és a családi ház az enyém, a lakás a volt férjem tulajdonába került.
Most szeretném eladni a házat 26.500.000 Ft-ért.
Kérdésem, hogy mennyi adót kell fizetnem az eladás után?
Köszönöm előre is válaszát!

...és még két veszély is fenyeget.

1.
Nem véd meg a fenntartásos bejegyzés attól,
hogy terhek kerüljenek az ingatlanra!
(végrehajtási jog, végrehajtás, stb.)

2.
Miként fog eltűnni a bejegyzés a III. részből, ha "balhé" alakul ki az idők során.

- -

Lehet, hogy
ésszerűbb volna ez eladó jelzálog jogát rátenni a tartozás erejéig, biztosítékként.

Így tulajdonjog azonnal átszállna!!!
A kapott "hitel"-t pedig az eladó betudja szedni tőled a jelzálog alapján, ha kell...

Szerintem ez jobb megoldás a fenntartásos megoldásnál.

Igen.

Sziasztok!

Hozzáértő segítségét várnám az alábbi kérdésben. Vásároltam egy ingatlant, azonban másik ingatlanom 1 hónap múlva értékesíteni fogom, viszont mivel 1,5 év alatt lesz kifizetve a vételára, tulajdonjog fenntartással.
Ilyen esetben a megvásárolt ingatlan esetében igénybe tudom venni a cserepótló illetékkedvezményt?
NAVos tájékoztató nem barátom, "Az ilyen jellegű adásvételnél a vevő a másik lakástulajdona eladását a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére alkalmas adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon köteles igazolni, valamint nyilatkoznia kell arról is, hogy a vásárláskor az ehhez szükséges feltételeknek megfelelt." Kérdés, hogy a tulajdonjog fenntartásos szerződés megfelel-e a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződésnek? Nyilván lesz letétben gondolom egy tulajdonjog bejegyzési engedély, amit a szerződés is tartalmaz? de abban a fenntartás tényét kell kérni..

Nincs ilyen előírás...
Mert alapban NEM kötelező a kerítés építés.

Az a szabály, amiről írsz az OTÉK-an van.

De CSAK ARRA az esetre, HA!!! KÖTELEZŐ megépíteni kerítést.
(azaz elrendelték vagy törvény írja elő)

- -

Alapban tehát az van amit írtam korábban.

Azaz a szomszéd NEM kényszeríthető kerítés építésre!!!
Csak mert valaki azt szeretné, ha a szomszéd építene... HELYETTE.

Mindenki építsen/építhet magának, ha kerítés kell neki.

Esetleg közösen MEGEGYEZVE megépíthetik közösen is.

Szóval...

Senkinek nem dolga-feladata alapban kerítést építeni.

DE!!! aki akar AZ építhet kerítést magának.

Vagy egyedül és csak a saját telkén belül megoldva!
Tehát semmilyen része nem lóghat át a telekhatáron.

Vagy közösen megegyezve építik meg, pont a telekhatárra.

kisamália

Alapból ahol én korábban laktam - nem tudom, hogy mindenhol így van-e - a telekkel az utcafronton szemben állva jobboldalon a te kerítésed van, baloldalon a szomszédé. El kell dönteni, hogy ez melyik oldal és megbeszélni a szomszéddal, hogy jó lenne, ha kerítést építene. Ha nem teszi, akkor addig, amíg jogellenesség nem történik, nem tudom, hogy kötelezhető-e bármire. Jogellenesség esetén elképzelhető, hogy kikényszeríthető jogszabállyal, mást nem látok megoldást.

Miért is kéne kerítést építeni?!
Alapban NEM kötelező a kerítés...

Csak akkor kell kötelezően megépíteni,
ha
azt törvény vagy ítélet írja elő valaki számára.

Mivel erről nincs szó (gondolom) ebben az esetben.

Így hát senkinek nem dolga...
Aki akar épít kerítést.

Vagy egyedül és csak a saját telkén belül megoldva!
Tehát semmilyen része nem lóghat át a telekhatáron.

Vagy közösen építik meg, pont a telekhatárra.

- -

Terepszint:

Egyszerre 1 métert lehet egy alkalommal módosítani.

DE

A megmaradó épületek alapjának a földtámasza nem hordható el.

Az esővíz, hólé nem folyhat át a szomszédba.

Nem lehet balesetveszélyes.

Nem okozhat kárt

Kérdésem az lenne,hogy a mellettünk/szomszéd/ lévő életveszélyes házat bontásra ítélték.Szét kell bontani. Miután eltűnik a hosszú fal szakasz kinek a kötelessége valamilyen fajta két telek határ közötti kerítés felhúzása és készítése?
Valamint milyen szintű terep viszonyokat kell a bontást követően létrehozni,teremteni a szomszédos telken?
Köszönöm a válaszukat!

Már ha az új fajta, kártya alakú jogsid van, amivel lehet személyazonosságot igazolni.

Jó kell legyen.
Van, akinek nincs is személyije, csak jogsija. Már szabályos.

Ó már látom is a bonyodalmakat, például közös tulajdon megszüntetése esetén a volt tulaj jó eséllyel használati jogot kap ha már úgyis ott lakott 40 évet. (úgy olvastam, hogy ez elég alapos ok a használati jog alapítására, hiába van pl. 2 jól szituált leszármazottja)
Használati jog után az új tulaj fele ugye még fizetnie sem kell, tehát ott maradok, ahol a part szakad de legalább az ingatlannal kapcsolatos minden költség egyértelműen 100%-ban az enyém lesz :)
Vagy itt is félreértek valamit?
Ha nem, akkor tényleg megfontolandó, hogy kell-e ez a hajcihő...

MÁS!!! megállapodás híján

• a terhek is
• a beruházások is
• a döntéshozás is

közösek.

Nyűgös dolog az osztatlan közös tulajdon, ha nem működik az egyetértés a tulajdonosok között.
Ezért nem véletlenül kerülik az emberek az osztatlan közöst és nem véletlenül szívnak vele sokan.

A társasházi forma se sokkal jobb... ha nincs normális együttműködés.

- -

Az 5/6 tulajdonosaként inkább tegyél vételi ajánlatot az 1/6-ra is és akkor 1/2 tulajként szabad kezed lesz.

Még kicsivel a piaci ár fölött is megéri megszerezni.
Szerintem.

HA nem eladó akkor is kérheted a bíróságon a közös tulajdon megszüntetését, ha kitudod fizetni az 1/6 rész árát.
Jó eséllyel neked kedvező döntés születik.

Ha nem jól értelmezem, akkor hogyan helyes?
Vagy ezeket a részleteket már csak ingatlan-átírással foglalkozó ügyvéd tudja majd elmagyarázni tulajdoni lap és térkép megléte mellett?
Jó lenne tisztán látni annak kapcsán, hogy mivel jár egy birtokon belül lévő 1/6 részben tulajdonostárs.

• Állagmegóvási költségek 1/6-át állja-e? (az épület itt-ott düledezik, tetőt rendbe kell tenni, az udvart az épületekre nézve is veszélyesen benőtte a fás növényzet stb.)
• Ha értéknövelő beruházást tervezek (felújítás, nyílászáró csere, fürdőszoba felújítás, egyéb komfortnövelés) akkor az ő 1/6 része ezzel értékesebb lesz és ezt köszöni szépen, vagy felléphetek erre is valamilyen igénnyel?
• A fentiek korrekt és igazságos rendezésére követelhetem-e a társasházzá alakítást, ha minden közös megegyezés tárgyát kell képezze és nem számít a tulajdoni többségem?

Köszönöm.

Nem jól értelmezed.

Köszönöm a részletes választ!

Azért is igyekszem tájékozódni, mert az utólagos kapkodásnak nem vagyok híve.

A legtöbb kérdésemre már megvan a válasz, ami még mindig nem világos:

Jelen esetben "kialakult" használat lenne átvéve és írásban rögzítve. Ezzel még nem lenne semmi baj.
Csakhogy a megmaradó 1/6 tulajdonjoggal bíró tulajdonos 1/6 résznél nagyobb ingatlanrészt használ. Ebben az esetben jól értem, hogy túlhasználati díjat igényelhet az új (5/6 részben) tulaj akkor is, ha ettől az előző mindigis eltekintett?

Valamint, hogy a Ptk. rendelkezése marad-e az irányadó az ingatlan kárelhárítási, állagmegóvási költségeinek tekintetében, tehát ezen költségeket tulajdoni hányad, nem pedig a használt ingatlanrészek alapján kell felosztani?

A felújítás - értéknövelés pedig - szintén Ptk. alapján - az azt elvégző és annak hasznát élvező (felújítani kívánt részt használó) 100%-os költsége, hacsak meg nem állapodik másképp a tulajdonostárssal?

Az egész ingatlan 5/6-t veszed meg.

Alapban... pedig:

• MINDEN tulajdonos
• EGYFORMÁN jogosult
• az EGÉSZ ingatlan

használatára! hisz KÖZÖS a tulajdon.

De, csak úgy, hogy ezzel a többi tulajdonos érdekét ne sértse.

Az ebből a közös tulajdonlásból adódó vitákat
úgy szokták elkerülni, hogy
a tulajdonosok KÖZÖTT egy használati megállapodás születik!!!

Arról, hogy

• ki és mit használhat KIZÁRÓLAGOSAN

és

• mi az amit mindenki közösen használ

Ez a megállapodás 3 módon jöhet létre.

1.
Szerződéses alapon, közös megegyezéssel.
"Használati megállapodás" a neve tipikusan, vagy valami hasonló.
Általában írásban lelhető fel az iratok között.

2.
Az idők során kialakult hallgatólagos egyezség.
Hagyomány útján (Amit mindenki elfogad) használják az ingatlan részeit.

3.
Vita estén perben, ítélet útján.

Adás-vételkor épp ezért PRECÍZEN tisztázni kell a szerződésben, hogy az eladó MIT és HOGYAN használhat

• kizárólagosan

és

• közösen

Mert az ő kialakult használati jogait fogod örökölni amikor megveszed az 5/6 részt.

A kialakult használatot utólag felrúgni pedig nem igazán lehet!!!

Mivel a kialakult helyzet az a jog által eléggé védett dolog.
Hisz az vagy közmegegyezésen alapul vagy ítéleten.
Ezért a módosításhoz igen-igen nyomós indok kell...
(és tipikusan haragba-perbe torkollik az ilyesmi)

- -

Az osztatlan közös tulajdonnak szinte csak HÁTRÁNYAI vannak!

Hisz a TÖBBIEK egyetértése nélkül
kb. SEMMIT nem lehet ott csinálni-módosítani gyakorlatilag.

Ezért ép ésszel az emberfia, ha csak teheti nem vesz osztatlan közös tulajdont magának...

HA mégis akkor pedig nagyon figyel rá. hogy legyen írott és részletes mindenre kiterjedő használati megállapodás!

Különösen, ha felújítást-bővítést tervez ő vagy más tulajdonos.

Ha nincs írásos megállapodás, akkor a szerződésben kell naggggggyon részletesen kitérni a jogokra amiket "örököl", megkap a vevő az eladó jogán.

Az aláírás előtt pedig célszerű írásban megszerezni a többi tulajdonos egyetértését is, hogy "ők is úgy tudják ez jár, ezek az eladó jogai".

Mert utólag kapkodni fűhöz-fához az szívás lesz.

- -

Javaslom: olvasgass az interneten az osztatlan közös tulajdon, működésről, hátrányáról a vitákról, betartásokról, patthelyzetekről.
Tanulságos lesz :-(

- -

"az épületek alapterületének 5/6 és külön az udvar alapterületének 5/6 részét kell figyelembe venni?"

Nincs ilyesmi, hisz OSZTATLAN!!! és KÖZÖS a tulajdonjog.

Nem lehet követelni az ilyen típusú szétosztást.
Bár gyakran van rá mód, hogy így "osszák fel" a használati jogokat.
Akkor meg is teszik.

De egy kertnél-udvarnál pl. ez nem mindig oldható meg értelmes módon.

pl. gyakran van egy-egy kis "saját, kizárólagos" használatú kert/udvar rész és többi kert/udvar marad közös használatban.
Mert csak úgy tud működni az ingatlan.

Tisztelt szakértők,

Tulajdoni lap szerint egy ingatlannak 725nm az alapterülete. Megnevezés: lakóház, udvar, gazdasági épület. A valóságban egy 3 lakásos épület (kb230nm alapterület) és egy szintén lakás céljára kialakított épület (kb 80nm alapterület) áll rajta.
Az ingatlan 5/6 tulajdoni hányadát kívánják értékesíteni.

Ilyenkor hogyan lehet megállapítani, hogy tulajdonképp mit is venne az ember? Van erre jogszabály, vagy bármilyen szabályozás?

Teljes telek alapterületből kell kiindulni?
Külön az épületek alapterületének 5/6 és külön az udvar alapterületének 5/6 részét kell figyelembe venni?
Az épületek hasznos (lakható) alapterületét, gazdasági célra használható alapterületét (nem lakható, pl. pince, padlás, tárolók) is külön-külön 5/6 - 5/6 részben számításba venni?

Ezekre vonatkozóan nem találtam útmutatást.

Levelibéka

„Önkormányzatnak már többször jeleztük szóban meg facebook csoportban ahol a polgermester is aktív de nem történt semmi.”

És akkor még egyszer: a Facebook nem hivatalos fórum, ahol bárminek a megváltoztatását követelni lehet, bár ahogy elnézem, te így gondolod. Az egy magán-oldal, ahol vagy reagál rá az illetékes vagy nem. Ezzel az erővel egy esti sörözés alkalmával is megbeszélhetnéd a polgármesterrel, aztán meg követelnéd tőle, hogy hajtsa végre, amit kértél. Komolyan nem érzed, hogy mekkora marhaság egy közösségi oldalon követelni bármit is?

Levelibéka

„Ügye az utcafronton lévő kerítés és az út közötti területről van szó! Ez közterület de mindenki maga gondozza a portája elötti részt. Gondolom ezért kell az engedélye.”

Nem, nem kell senkinek az engedélye! Közterületről egyértelműen az önkormányzat rendelkezik. Teljesen irreleváns, hogy ki gondozza. Ha pl. a házad előtti gyümölcsfa beleér a villanyvezetékbe, akkor ki fognak menni, és magasról tesznek arra, hogy jól néz-e ki utána a fa vagy esetleg az ág-levágástól tönkremegy, lazán le fogják fűrészelni a kérdéses ágakat anélkül, hogy tőled engedélyt kérnének. És hát akárhogy is nézzük, az is pont ilyen közterületen van.

„Szerinted van különbség a betelefonálás és a személyes bemenetel között? Egyáltalán kivel kellene beszélni? Jegyző? Polgármester?”

Mindenképp a személyes bemenetel sokkal hatásosabb, mivel a betelefonálásnak többnyire semmi nyoma, viszont ha bemégy, akkor nagy valószínűséggel felveszik a megfelelő jegyzőkönyvet vagy valami hasonlót. Előbbihez kérj időpontot, utóbbihoz pedig nem hinném, hogy könnyű bejutni.

És engedelmeddel egy-két aprócska hibát kijavítottam az idézett szövegekben, amit utána vastagítva ki is emeltem. Ha már nyilvános fórumra írogatsz, nem ártana ezekre figyelni.

Nem engedély kell. Határozat.

Tisztelt Kovács Béla Sándor,

a garázzsal kapcsolatos kérdésére válaszolva. Az alapító okirat egyértelmű: Közös tulajdon nem tartalmazza a garázsokat csak pl. a lejárót. A garázsok csakúgy mint a lakások külön tulajdonként vannak feltüntetve. Pl ahogy írtam:" lakás 100m2 + terasz + 14 m2 alapterületű garázs + 20 m2 tároló.

Ebből gondolom, hogy a társasházi trv. szerint nem látom miért kellene a magántulajdon egy részének albetétesítéséhez közgyűlési engedély.

Nem kell az engedélye.

Ügye az utcafronton lévő kerítés és az út közötti területről van szó! Ez közterület de mindenki maga gondozza a portája elötti részt. Gondolom ezért kell az engedéje.

Szerinted van külömbség a betelefonálás és a személyes bemenetel között? Egyáltalán kivel kellene beszélni? Jegyző? Polgármester?

Levelibéka

„a szomszéd a telke elötti és a főút közötti kb 10 méter széles közterületre megengedte, hogy szelektív kukákat tegyenek ki.”

Egy aprócska dolog valahogy nem stimmel! Mivel az említett terület közterület, így valahogy úgy gondolom, hogy nem is szükséges hozzá a szomszéd engedélye. Ettől persze még lehet jelezni - talán a megfelelő irodában kellene végre és személyesen, nem pedig "szóban" meg "Facebook csoportban", meg hasonlók - hogy a szelektív kukák gondozása, felügyelete nem megfelelő. De szerintem jogi lehetőségetek nem sok van.