Ingatlanügyek


Levelibéka # 2018.12.11. 11:02

Üdvözletem,

azt honnan tudhatom meg, hogy milyen ingatlanok nak vagyok a tulajdonosa?

Gondolok itt arra hogy kb 20 éve kaptam egy területet amivel azóta nem foglalkoztam igy azt Sem tudom, hogy pontosan hol van mi a helyrajzi száma kb semmit.

Remélem nem csak a hagyatéki tárgyaláson... :)

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.09. 20:22

Azt az időszakot, amikor te voltál a tulajdonos.

Levente81 # 2018.12.09. 19:37

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni közös költség tartozás témakörben.

2017 novemberben vásároltunk sorházi társasházi lakást Budapesten, majd néhány hónap múlva egy kedvezőbb lehetőség miatt, felújítás után kis haszonnal értékesítettük és vidékre költöztünk.

Mindkét adás-vétel rendben lszajlott, egy dolgot kivéve. A közös költség fizetési kötelezettségel kapcsolatban nullás igazolást sem a vásárláskor az eladó, majd a továbbértékesítés során mi sem tudtunk kérni, mivel a ház közös képviselője hosszú ideje nem volt elérhető. A közös költség mértékét sem tudtuk semmilyen forrásból.

A szomszédok -és az eladónk- egybehangzó tájékoztatása alapján a társasház bankszámlájáról évek óta visszaérkeztek a lakók utalásoi, a postai, közös képviselet címére küldött befizetések sem értek célba. Utóbb kiderült, hogy a közös képviselő hosszas kórházi kezelés miatt volt akadályoztatva munkája ellátásában. Önkormányzati lakások is vannak a társasházban, tőlük is próbáltunk segítséget kérni a helyzet rendezésében, de olyan hosszadalmas procedúrát vázoltak fel a folyamat kapcsán, amit nem szeretünk volna végigjárni.

Tekintettel arra, hogy sorházi társasházi lakásról volt szó, önálló kerttel, a közös képviseletnek nem láttuk különösebb hiányát, az aktuális fogyasztásmérő óra állásokat rögzítve birtokba vettük az ingatlant, majd értékesítetteük tovább. Vásárlónk ugyanígy gondolhatta, hiszen ennek tudatában megvásárolta, birtokba vette a lakást.

Fontos, hogy mindkét adásvételi szerződésbe az került, hogy a lakás per, teher és igénymentes.

A minap telefonon hívott a vásárlónk, miszerint nemrég sikerült rendezni a társasház közös képviseletének helyzetét, a korábbi elhunyt.

Az új közös képvielet pedig eljuttatta a lakókhoz az egyes lakások közös költséggel kapcsolatos egyenlegét.

Kiderült, hogy 560 ezer Ft tartozás gyűlt össze az ingatlan kapcsán, mivel 2013 eleje óta nem fizettett közös költséget a két minket megelőző tulajdonos -és fentiek miatt mi sem- a havi 9600 Ft közös költséget.

Vevőnk továbbértékesíteni kívánja a lakást, ennek érdekében(?) ezt a tartozást ki kívánja fizetni, de a kifizetett költségei kapcsán,ha máshogy nem megy peres úton szeretné rajtam behajtani. Elmondása alapján két ügyvéddel egyeztetett, mindketten azzal bíztatták, hogy ezt az összeget sikerrel be tudja rajtam hajtani.

Milyen megoldást javasoltok a fenti helyzetre? Van-e alapja annak, hogy sikerrel perelne minket a vevőnk?

László88 # 2018.12.09. 19:34

Üdv, a szomszéd lassan 5 éve pereskedik velem, egy olyan területért ami jogilag az enyém. Önköltségen raktam kerítést, földmérés után. A szomszéd a telekkel, kerttel nem foglalkozik, nem lakja, csak pereskedik. A gyümölcsös része, elhanyagolt, mezsgyétől van rengeteg fája krb. 1 m re. Amiket nem gondoz, nem metszik, van amelyik lassan 12 m magas krb. Az én gondozott fáimat árnyékolja, és a betegségek áttelepednek. Kérdésem az lenne, felszólítottam már ajánlott levélben. Kivághatom e vagy vissza vághatom e a fáit? Mennyi a megengedett fa ültetés a mezsgyétől? Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.09. 18:51

(De. Az ingatlan meghatározott hányadára be tudnák.)

Milloy_36 # 2018.12.09. 18:44

ObudaFan,

Ez egy nagyobb projekt (100+ lakás) és az átadás majd csak jövő év végén történik meg, vagy még később. Még a lakások nincsenek készen, szóval a tulajdonjogot nem tudják bejegyezni.

MajorDomus # 2018.12.09. 11:20

Nézd át az iratokat.

ObudaFan # 2018.12.09. 09:17

lombelico

A bíróság általában akkor változtat a használati viszonyokon, ha a megállapodást követően felmerül valamilyen lényeges változás. Itt ilyesmiről nem írsz. Ebben az esetben viszont felmerülhet a tévedés, megtévesztés, de csak akkor, ha a másik fél rosszhiszemű magatartása okozta a tévedést, vagy legalábbis a másik fél azt felismerhette. Ilyen esetben is a tévedés felismerésétől egy éven belül lehet megtámadni a megosztást és lényegesen rosszabb esélyeket látok, mint ha valamilyen lényeges változásra lehetne hivatkozni.

ObudaFan # 2018.12.09. 09:14

Milloy36

Én sokkal inkább azt látom kockázatosnak, hogy egyelőre csak előszerződést köttök, amivel nem fogsz széljegyre kerülni, ugyanakkor viszont már most fizetned kell.

Milloy_36 # 2018.12.07. 22:20

OK, de amikor én bementem az ügyvédi irodába aláírni, akkor ott ugye elkérték az okmányaimat, lefénymásolták és meggyőződtek a személyazonosságomról.

Mivel az eladó aláírásánál én nem voltam jelen én ugyanezt nem tudtam megtenni.
Mi van akkor ha mondjuk hamis az aláírás a meghatalmazáson?

Amúgy egy megbízott ügyvédi irodáról van szó, szerződéssel. Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy az ÜI garantálja hogy a felek ilyen papírjai rendben vannak?

Lehet, hogy ezek naiv vagy laikus kérdések, de nekem lövésem sincs ezekről a dolgokról és nem kevés pénzt kell letenni az előszerződésnél!

lombelico # 2018.12.07. 22:20

A társasházunkban a közös tulajdonú ingatlanrészekre kötöttünk egy használati megállapodást,amely akkor még elfogadhatónak tűnt.A tulajdonostársunk tulajdonában állt az épület kétharmada ,a miénk az egyharmad volt.A közös tulajdonú részeket a tulajdoni hányadok szerint osztotta fel a földmérő.Amikor a tulajdonostársunk eladta az ingatlanrészét két darabban(ezért van ma három tulajdonos),lett feltűnő,hogy igen jelentős kb. 60négyzetméter túlhasználata áll fenn az új tulajdonosnak a mi sérelmünkre.Az 57négyzetméteres tulajdoni hányada mellé 141négyzetmétert használ kizárólagosan,amíg mi a 93négyzetméter tulajdonunk mellé 66négyzetmétert.Álláspontunk szerint ez nagyon méltánytalan. A nézetkülönbség csak kettőnket érint,a harmadik tulajdonostárs pontosan annyi területet használ kizárólagosan,amennyi a tulajdoni hányada alapján jár neki.Rendezhető-e korrekt módon ez a jogvita?Pl. Kérhetnénk-e a bíróságtól A használati megállapodás megváltoztatását,vagy a közös tulajdon megszűntetését?Köszönön válaszukat!

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.07. 21:56

Alaki szempontból csak annyi az érvényesség feltétele, hogy írásba legyen foglalva. (Értelemszerűen ugyanez a követelmény a meghatalmazással szemben is.)

Milloy_36 # 2018.12.07. 21:42

Sziasztok!

Jelenleg ingatlanvásárlás előtt állok, megbízási szerződés aláírva.
Az előszerződést is aláírtam, de mivel az eladó részéről nem egyenként írnak alá (többszáz lakást értékesítenek) így postai úton kaptam meg a már mindkét fél által aláírt előszerződést (amelynek aláírási dátumától számítva X időn belül fizetési kötelezettségeim lesznek, foglaló+1 részlet).

A gondom az, hogy az eladói oldalon nem az eladó cég ügyvezetője írt alá, hanem az aláíró meghatalmazottja írta alá az előszerződést és csatolt hozzá egy olyan meghatalmazást, amely szövegezésében korrekt de sem ügyvédi ellenjegyzést, sem két tanút nem tartalmaz, csak a meghatalmazó és a meghatalmazott szerepel a papíron. Ráadásul az egész másolati példány nem rendesen aláírt + lebélyegzett változat.

Kérdésem az hogy ez így elfogadható-e, hivatalos-e, ezek alapján érvényes-e maga az előszerződés?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.05. 20:33

A szavatosság az szavatosság. Az pedig, hogy a hibák megvoltak-e az eladáskor, szakkérdés. Tulajdonképpen az is, hogy az elvárható gondossággal eljárva a vevőnek tudnia kellett-e róluk.

Koósné Kati # 2018.12.05. 20:29

Tisztelt fórumozók! Vásároltunk egy házat nyáron, amelybe októberben tudtunk beköltözni, mivel addig itt lakott az eladó.
Sajnos nem láthattuk a falban a villanyvezetékeket, amelyet újra kell húzmi, illetve egy lámpa vezetéke ki is égett. A nagyobb baj, hogy a padlóban levő fűtéscsöveket sem láttuk, amelyek használhatatlanok, mivel elfolyik belőlük a víz. A kiégett kéményt inkább nem is említem...
Ha az eladó aláírta, hogy nem tud rejtett hibákról és használatra kész állapotban adja át az ingatlant, van valamilyen mód arra, hogy pénzt követeljünk tőle jogi úton?
Az ügyvédünk azt gondolja, hogy ne menjünk bele, de mivel 20 év hitelt vettünk fel a házra és itt fagyoskodunk a kis hősugárzónkkal, kezdem ezt másképp gondolni.

Az eladó természetesen közölte velünk, hogy egy centet sem fog adni, majd elküldött melegebb éghajlatra és lerakta a telefont.
Köszönöm.

cyrano12 # 2018.11.14. 18:48

?

nonolet # 2018.11.14. 18:35

Ebből olvass el 10-15 oldalnyit...

http://www.jogiforum.hu/…32/24764.2.0

cyrano12 # 2018.11.14. 17:11

Tisztelt fórumozók!
Édesapámék szeretnék eladni a házat amit örököltek. Kiderült, hogy a 70es években történt bővítés (ami egy kb 10m2-es fürdőszoba, csak belülről megközelíthető, alappal tetővel) nem lett bejelentve anno. Az eredeti alaprajzon és térképmásolaton nem szerepel a fürdő. Lényegében a térképen ez egy kis kiszögellő kocka a házon, alaprajz tekintetében pedig egy kb 10m2-es fürdőszoba wc-vel egy légtérben. Hogyan lehet ezt így utólag feltűntetni térképen és kell e egyáltalán (12m2 alatt van), alaprajzot kivel kell csináltatni, eleg e a tulaj saját kézzel készített méretezett alaprajza, és a legfontosabb kérdésem, hogy mint örökös aki nem is tudott a dologról számíthat e bírságra? ( tudtommal 10 évnél régebben történt bővítésnél nincs bírság) A válaszokat előre is tisztelettel köszönöm.

bimbus # 2018.11.14. 17:04

A karókat a szomszéd haza sarkától, a szomszéd telke előtt 43 cm-re rakták le. Tehát a ház az én telkemen van. De ez nem haladja meg a térképezési hibahatárt, a 45 cm-t, ezért nem épített túl a szomszéd a szakértő szerint. Magyarul, a ház fala az ingatlan nyilvántartási térkép határvonalától számított, az én telkem felé eső 45 cm-es sávon belül van. Szerintem túl épített a szomszéd 43 cm-rel, de az én szavam, véleményem nem oszt nem szoroz, gondolom én.
Területszámítási hiba. Szerintem a területszámítási hibahatárnál nagyobb eltérés az ingatlan nyilvántartási területtől ugyan azt jelent, mintha a térképezési hibahatárnál nagyobb az eltérés. Tehát itt lenne teendője a szakértőnek, nevezetesen vizsgálnia kellene miből adódik az eltérés, melyik telek kárára növekedett hibahatáron túl.

nonolet # 2018.11.14. 13:12

Értelemszerűen

A "terület számítási hiba nem terheli", nyilván csak annyit jelent, hogy jó a számítás (nincs benne elvi hiba, tévedés).

--
Te írtad...

"Megállapította, hogy a szomszéd háza az ingatlan nyilvántartási térkép határvonalától az utcafonton 0,43 m-rel, a telek belseje felé 0,42 m-rel eltér.
Szakértői jelentésében úgy fogalmaz, hogy az ingatlan nyilvántartási térkép határvonalához képest a szomszéd által épített ház nem nyúlik át az én telkemre. Túlépítés nem történt."

Akkor miből jön az, hogy a te telkeden épített?

A mostani FRISS (digitális alapú) kitűzés hová rakta le a karókat?
Azok szerint kinek a telkén van az új építés?

bimbus # 2018.11.14. 07:16

nonolet!
Köszönöm az új rendeletet, de a hibahatárok nem változtak.
Kérdésem. Mi a különbség az EOTR földmérési alaptérkép alapú adatbázis és a régi vetületi rendszerű alaptérkép alapú adatbázis között? A hibahatár szempontjából nem mindegy melyiket kell alkalmazni. Az országban nem mindenütt az EOTR földmérési alaptérképet használják belterületen?
A területalapu hibahatár is érdekes. A rendelet szerint a hibahatár 400 m2-ig 7 m2. A szomszéd telke 329 m2. A szakértő mégis 10 m2 hibahatárhoz viszonyít és megállapitja, hogy azt 2 m2-rel meghaladja az eltérés, tehát 12 m2-rel nagyobb a szomszéd telke. És a megállapítása:az ügyben érintett földrészleteket területszámítási hiba nem terheli.
Akkor mikor terhelné? Mennivel kellene hogy eltérjen? (Megjegyzem, a két telek adottságaiból adódóan a szomszéd telke csak a mi telkünk kárára növekedhetett.)

bimbus # 2018.11.14. 06:44

nonolet!

Ha eddig nem lett volna egyértelmű, a szomszéd épített át az én telkemre.

nonolet # 2018.11.13. 23:36

bimbus

Azért ez nem mindegy, hogy

  • a telkedre épített

vagy

  • a saját telkére, amit korábban te használtál

Melyik történt?

nonolet # 2018.11.13. 23:10

Az már nem élő rendelet...

Ez az élő: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

De igazad van, a tűrésosztály ami a fejemben járt és az amiről te beszélsz az nem ugyanaz.

bimbus # 2018.11.13. 14:14

nonolet!
"De ez csak külterületen 45 cm... belterületen asszem 15 cm."
Ezt mire alapozod?
A 25/2013-as VM rendelet 3. melléklete szerint:

Régi vetületi rendszerű alaptérkép alapú adatbázis

Méretarány Megengedett eltérés
egy-egy határvonal
helyzetében
1:1 000 ± 0,45 m.