Ingatlanügyek

Kedves Fórumozók! mit gondoltok erről az esetről?

Egyik ismerősöm, barátom "szívességi lakásfelhasználóként" lakott nálam éveken keresztül, állandó bejelentett lakcíme is az én címemre szólt. Sajnálatos módon, ismerősöm a napokban elhunyt. Az egyik biztosító társaságnál van érvényben lévő "OTTHON BIZTOSÍTÁSUNK" és miután beadtuk a kárigényünket, arról tájékoztattak (idézem) :

" ...Tájékoztatjuk, hogy az Allianz Otthonbiztosítás Plusz szerződési feltétele alapján biztosított:

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosított az a személy, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt és

szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan
· tulajdonosa és tulajdonostársa(i),

· bérlője és bérlőtársa(i),

· haszonélvezője

az a) pontban megjelölt biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó, valamint
az a) pontban megjelölt biztosítottnak a kockázatviselési helyen állandó jelleggel ott lakó, de vele közös háztartásban nem élő közeli hozzátartozója...."
Kérdésem az lenne, hogy a szívességi lakásfelhasználó, esetleg nem-e az albérletek, vagy haszonélvezeti jogok valamelyik alternatívája? van esetleg valami "jogi kapaszkodó", ami szerint érvényesíthetem az igényemet a biztosító felé?

Válaszotokat várom köszönettel:

Petya

Vannak jogszabályok arra, hogy ki vásárolhat pl. erdőt, termőföldet.

Világos, hogy ugyanakkor mint tulajdont kiskorú is örökölhet ilyent.

A jogszabály akkor kizárólag a vásárlásra vonatkozna?

Úgy érted, lesz-e művelési kötelezettsége? Lesz. De az sose jelenti, hogy neki magának kell szántani, vetni.

Ezek szerint nem feltétel szerinted, hogy valaki helyette a szakszerű kezeléshez szükséges tudással, abban garantáltan besegítsen.

Miért ne? (Földműves nyilván nem lehet.)

Kiskorú részére vásorolható-e termőföld vagy erdő, mezőgazdasági terület?

Tisztelt fórumozók!
S.O.S segítség kérés.
Tavaly vettem telket. Szomszéd melléképülete telekhatáron van!
Mielőtt vettem, beszélgettem szomszéddal, mi a szándéka a rozoga viskójával, mert a hely ép.szabály szerint nekem pont erre az oldalra építkeznem szabad. Az ő oldaláról 1 méterre. Szomszéd belátta, hogy igazam van és ám úgyis rossz helyen van a viskó, persze, hogy elbontja.
Megvettem telket...
A birtokbavétele után, szomszédom meggondolta magát.
Most az épület pont a telekhatárt képezi és a tető 60 cm hozzám átlóg, ami már építési szempontjából mínusz 1 méterben vagyok!
Van másik problémám is!
De most csak a felől érdeklődnék van egyáltalán esélyem arra, hogy eltakaríthassam legalább a tetőt a telkemről???
Köszönöm mindenkinek

Sziasztok!

Vettem egy telket egy hónapja a feleségemmel, és mind a ketten 1/2-1/2 tulajdonosok vagyunk. Volt a telken egy gazdasági épület, és úgy is vettük a telket, hogy kivett gazdasági épület, udvar. Viszont a gazdasági épületet hivatalosan is elbontottuk a vásárlást követő héten, és most üres telekként funkcionál, melyre építkezni szeretnénk. Nem tudom mennyire számít, de első telek/ingatlan vásárlás, és mind a ketten 30 év alattiak vagyunk.

Most kaptunk egy levelet a navtól, hogy fizetnünk kell a vásárlás után 4% illetéket. Az lenne a kérdésem, hogy akkor is jogos az illetékfizetés, ha a gazdasági épületet lebontottuk, és ha az üres telekre építkezünk?

Előre is köszönöm a segítséget!

Az ügyvédekkel állandóan kivételeznek.

(Kivéve, ha az a meghatalmazott ügyvéd.)

Ja, és a meghatalmazásra ez esetben pontoasan ugyanaz az alakiság vonatkozik, mint az eredeti szerződésre : földhivatali bejegyzésre alkalmas okiratot csak olyan meghatalmazott írhat alá, akinek a meghatalmazása is ügyvédileg ellenjegyzett.

Szóval sántít itt valami.

laklamatlan = alkalmatlan

Lehet valós maga a szerződés, elvégre miért ne lehetne.

De ingatlannyilvántartási bejegyzésre laklamatlan. Azt csak ügyvéd ellenjegyzésével ellátott szerződéssel lehet, többek között pont az ilyesmik miatt.

Vagyis ha eladta a nyaralót, és az új tulajdonost be is jegyezték a földhivatalnál, akkor biztosan nem igaz, hogy ezt sima két tanús okirattal csinálták. Az kevés.

Üdv,

Röviden a történet: Egy ismerősöm édesapja tulajdonolt egy nyaralót, amit állítása szerint egy "jóakarója" úgy szerzett meg, hogy leitatta és ittas állapotban iratott alá vele a papírokat. Az egész történetet még abszurd leírni is és valószínűleg, csak az áll a háttérben, hogy ezzel próbálja kimagyarázni, hogy hova tűnt a az érte kapott pénz.

Ettől függetlenül kíváncsivá tett, hogy jogilag ez mennyire lehet valós, ha mondjuk felhatalmazás is van az ingatlan szerződés mellett, amivel a későbbiekben tudnak intézkedni a nevében és találnak hozzá két tanút is.

Meg kell róla győzödni,hogy az ügyvéd kifizette e a tartozásokat! Szerintem itt van a baj.
A végrehajtást az állithatja le,aki azt kérte.
Elvileg a szolgáltató.
A volt tulaj kérjen igazolást a szolgáltató cégtől hogy nincs tartozása,ezzel már mrhet a végrehajtóhoz.
.
De.szetintem van adósság,mert nem lettek kifizetve a tartozások. Kezdjen a szolgáltatönál.

Kedves Fórumozók!

Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségüket.
Évekkel ezelőtt eladásra került egy ingatlan, amelynek fennmaradó közüzemi tartozásai voltak(szemétdíj). A vevő erről tudott, az adásvételi szerződés tartalmazta, hogy a teljes vételár az ügyvédnél letétbe kerül elhelyezésre, amelyből az ügyvéd köteles megfizetni a tartozást, és ezt követően a fennmaradó vételárrészt a vevőnek átadja. Így írták alá a szerződést.
3 tulajdonos volt. Évekkel később, először tavaly a tulajdonosok egyike egy behajtó cégtől a tartozásról fizetési felszólítást kapott, és ez azóta így megy, jelenleg már a NAV-nál van az ügy végrehajtáson.

Az érintett (a behajtó által megkeresett) volt tulajdonos mind a behajtónál, mind a hulladékgazdálkodónál, mind a NAV-nál az iratanyag másolatával panasszal élt, de nem változik semmit a helyzet, az adósok listáján szerepel, és nem bírálják el érdemben a kérelmét.
Kihez lehet még fordulni? A behajtó nem az új tulajdonost kell, hogy keresse? Elvileg ő nem kapott ilyen felszólítót, de nem is működik együtt jelen helyzetben.
A fogyasztóvédelem is elzavarta a volt tulajdonost.
Köszönettel, Krisszpi

Szóval javittasd meg a csövet!

És egy kis ép gépészet, azon belül is a szennyvizek elvezetéséről.
Korábban, jó régen úgy 60 -80 éve még kőagyag csövekben vezették a szennyvizet... legtöbbször a házi emésztőkbe. majd már úgy 60 éve térthódított az eternit. Ez ment mind a nyomó mind a szennyvíz elvezetésnél.
A mélységről a nyomónál már írtam 0,8 - 1 m izlés szerint.
Azért hogy ne fagyjon el !
és mi a helyzet a szennyvíznél ? Az anyag úgy 40 éve már a legmodernebb műanyag.... talán kemény poli etilén... de ez mellékes. A fontos a lejtés. Annak kb. 1. és 2 % között kell lenni, legyen 1,5 %. ha nagyobb túl gyorsan megy a trutyi a csőben és a szilárd részek ott maradnak.
tehát 1,5 %, ami azt jelenti hogy 1 méteren 1,5 cm. Más szempont is behatárolja a lejtést. ha túl nagy akkor bizonyos táv után már lejjebb lennénk mint a közterületen lévő főgyűjtő. Azok általában 1,5 mélyen vannak
Nekem van pl. 30 m hosszú telken haladó csatornám is.
Az 30 x 1,5 cm süllyedt, ami 45 cm. igaz a kilépésnél kb. 40 cm mélyen van - tehát kb . 85 cm mélyen van amikor eléri az átejtő aknát.
A szennyvíz nem fagy meg. Jó vastag a cső ( 100 mm ) és vegyesen megy benne hideg meleg.
Ja a derék brittek a szennyvizeiket a régi házaknál nemes egyszerűséggel a ház falán kívül vezetik … szép fekete öntött vas csövekben. Előbb voltak ezek a házak mint a közcsatornázás... és semmi bajuk vele.

spiller01 -nek !

„Ha jól olvastam a mélység 1,2m minimum.Válaszukat előre is köszönöm.”
Rosszul olvastad, de nagyon.
Ilyen mélység még a nyomó csöveknél is erősen túlzás, ott is elég a 80 és 100 cm közötti mélység.

Akár szabályos volt, akár nem, utóbbi nem mentesíti a károkozót. Gondold csak végig: kárt okoztál az Ő ingatlana területén.
Nem igazán értem a kérdésed szándékát. Azt írod, hogy "vita nincs belőle", mégis valami olyasmit keresel, amivel vitatottá teheted a felelősségedet. Vagy csak rosszul jött át az üzenet?

Üdv.Kérdésem a következő volna.A telekhatáron volt egy élő akác oszlop ami régen a kerítés oszlop volt.Szomszéd építési telekrész a házfaltól kb 1m.A kerítés már rég nincs ott és én kivetettem a "surlya" akácot géppel.Ezzel nem is volna gond csak szólt a szomszéd,hogy a szenyvízcsövét elcsíptük.Vita nincs belőle hál istennek csak nem tudom de szerintem nem biztos,hogy túl szabályos volt a "mezsgyén" vezetni a szenyvíz csövet kb 20 cm-el (1 ásónyom) a föld alatt ráadásul valamiféle eternit csőben!Jól gondolom,hogy ez így nem megfelelő?Kérdésem,hogy a telekhatártól milyen távolságra vezethet szennyvizet?Ha jól olvastam a mélység 1,2m minimum.Válaszukat előre is köszönöm.

Az:hogy tudna kilépni a sxerződésből a határozott időtartam lejárta előtt.
Válasz: egyoldaluan sehogy!

Ha nem lenne benne a szerződésben, akkor sem lehetne határozott idejű szerződést felmondani. Azért határozott idejű.
Tulajdonképpen mi a kérdés?

Tisztelt Ügyvéd Urak és Hölgyek!

Abban szeretném a segítségüket kérni, hogy jelenleg egy irodát bérlek határozott időre, de elég magas bérleti díj fejében. A kérdésem az lenne, ha a szerződés tartalmaz egy olyan részt, hogy a szerződés csak kizárólag közös megegyezéssel és rendkívüli felmondással szüntethető meg, akkor élhetek e a 6:339 -ban lévő rendelkezéssel, hogy a szerződést rendel felmondással megszüntethessem?

Várom válaszukat.

És örülj neki,hogy messze tartózkodik!