Ingatlanügyek

Köszi a választ! Időben nem sürgős a dolog, úgyhogy a "lánc-ajándékozást" 1-2 év szünettel meg lehet oldani. Gondolom úgy már nem lenne olyan feltűnő a dolog a NAVnak se és talán nem hajtanák be utólag az illetéket.
Amúgy a "cserét" azt csak azért írtam, hogy ne legyen olyan bonyolult elképzelni a helyzetet, az egészet ajándékozásokkal meg lehetne oldani.
Apám háza 1/1be nekem, majd felét ajándékozom a feleségemnek.
Feleségem lakása ajándék nekem, majd később tovább ajándékozom apámnak.
Ez így f@sza nem? :)

(kieg: illetékkedvezmény kötődhet eltelt évekhez, de esetetekben ez most nem számít)

yarga,

Az illetéknek nincs köze az eltelt időhöz, évekhez.
Az adófizetéssel kevered össze.
Illetéket a szerzéskor kell fizetni, adót pedig eladás után, ha van jövedelem.

A kérdés az, hogy a tömbházi lakás értéke, és a ház felének értéke, milyen arányban áll egymással?

A ház felét Te illetékmentesen kaphatod. Célszerűen ajándékozással (ha nem akarjátok 5 éven belül eladni, mert akkor az esetleg hátrányosabb lehet eladás utáni adófizetésnél).

Ha a feleséged és apád elcseréli egymással a ház felét és a lakást, akkor illetéket a különbözet után kell fizetni. Ha nincs nagy eltérés közötte, akkor érdemes így.

De egyébként nincs korlátozás az ajándék tovább ajándékozására időben. Megoldható, hogy láncban, házastársak egymásnak, egyenesági rokonok egymásnak ajándékoznak illetékmentesen. De mivel az ügyletek célja az illeték elkerülése, ezért ez határeset. Elég nyilvánvaló, ezért a NAV minősítheti színleltnek, és szabhat ki illetéket.

Karácsonyi hangulat, mindenki ajándékozni akar. :D

Eddig szuper, ahogy írtad, csak a lakást még én tovább ajándékozhatom apámnak? :)

A lényeg, hogy apám igazából elcserélné a feleségemmel a lakást a 1/2 házra, én meg ajándékba kapnám a másik felet.
Csak ha a feleségem ajándékoz nekem, azt utána ajándékozhatom apámnak illetékmentesen, vagy csak X év után?

Házastársak között az ajándékozás illetékmentes.
Apád neked ajándékozza a házat,meg a feleséged is a lakást,te meg a fél házat a feleségednek!. Ennyi!

Ha valakitől ajándékba kapok egy ingatlant, milyen szabályok érvényesek, azt én mikor tudom tovább ajándékozni? Jól tudom, hogy illetékmentesen 5 év után?

Színlelt szerződést kötni általában sem okos dolog; ha pedig semmiféle anyagi előnye nincs, akkor már minősített hülyeség.

Sziasztok!
Kapnék ajándékba egy házat apámtól és a feleségemre szeretném felét iratni. (Azért is, mert cserébe majd a feleségem tömblakását apám kapná)
Szóval addig világos,hogy én illetékmentesen kapnám a házat, de a feleségemre rá tudom-e íratni a 1/2 részt, mert ő ugye apámnak nem egyenes ágú rokona (szerencsére :) )
Ez a kevésbé bonyolultabb kérdés.

A másik meg hogy ha cserébe apám kapná a feleségem tömblakását, akkor hogy lehetne azt is illetékmentesen intézni? Sokat keresgettem, hogy ajándék ajándékozásának milyen feltételei vannak, de ilyesmit nem találtam. Mert akkor a feleségem nekem ajándékozhatná, én meg aztán apámnak. (Mert ugye apósának nem ajándékozhatná illetékmentesen)

Köszi előre is a reakciókat!

Erősen személyiségfüggő!
Tapasztalat!

akomadi,

Másik topikban már szerepelt : semmitől sem függ, csak és kizárólag a végrehajtótól. Nincs objektív feltétel.

Van, amelyik soha nem szarakszik ezzel, és soha nem enged halasztást.

Van, amelyik mindig engedélyezi, ha kéri valaki, tök mindegy milyen indokkal.

És vannak a kettő között, akik azért megvizsgálják a kérelmet, annak indokait, és döntenek.

Szerintem megkérdezheted előre is, hogy nála mi a szokás, veszteni nem vesztesz a kérdéssel semmit.

De egyébként nyilván elsősorban a kérelmed indoklásától függ, ha nem a fenti két első szélsőség egyikébe esik a végrehajtód.

Amíg azt se tudja, ki lesz a vevő?

Van árverésnél ez a 15 napos fizetési határidő. Ugyanakkor lehet kérni 2 hónapos fizetési haladékot is. Tudja-e valaki, mitől függ, hogy a konkrét végrehajtó ad-e haladékot vagy nem? Adhat-e egyáltalán erre választ árverés előtt?

Fenntartom,hogy az osztatlan közös tulajdont is a tulajfonibhányadok arányában lehet használni,ha nincs használati megállapodás.

Nem,ezen kettő ingatlanhoz tartozik az udvar.

Tehát a két telek összesen 600nm, benne egy 800nm-es udvarral. Értem. Azért a pontosság igényét újra hangsúlyoznám. Vagy az az udvar egy harmadik ingatlanra is kiterjed...?

A mi 1/1 ingatlanunk(550nm),a másik ingatlan összesen 50nm,a mi ingatlanunk mögött húzódik a közös udvar 800 nm-nyi területének a kb 75 százaléka.( Nem tudom elküldeni a fotót az ingatlan elosztásokról).

(ha "mögött", akkor az nem jó, érdemes jogi kérdésekben pontosnak lenni. Ha a Te "házad mögött" mondjuk, a saját, 1/1 tulajdonu ingatlanodon, akkor arra sok igénye nem lehet)

A mi 1/1 és tulajdonunk mögött van az udvar.Nagyon köszönöm a segítséget.

Osztatlan közös tulajdonba bevásárolni úgy, hogy nincs megosztási szerződés, több mint botorság.

De ha tényleg nincs használva, akkor vedd haználatba amekkora tetszik, majd portestál a szomszéd, ha nem tetszik neki. És akkor nekiülhettek megegyezni, és kidolgozni egy mindkettőtöknek elfogadható verziót.

De mondom : az adott udvar elhelyezkedése a két telken, és a tényleges mérete a telkekhez képest sok mindent befolyásolhat, egyáltalán nem biztos, hogy az 1/4-3/4 a korrekt megosztás. (pl.: ha az "udvar" nagyobbik része a te saját telkeden van, akkor ahhoz sok köze nem lehet a szomszédnak. De ha szinte teljesen a közösön van, akkor legfeljebb a fele lehetne a "jogos".)

Vedd birtokba. Aztán elválik, mi lesz.

Eddig senki sem használta(a fél tulaj sem),mi most vásároltuk az 1/1+1/2 részt most szeretnénk használatba venni a tulajdonunk után (eddig gondozatlan gazos terület volt). Ezért kérdeztem hogy mekkora területet használhatunk.

Toto002,

Jól értelmezed, csak az hülyeség.

Annyit használhatsz, amennyit eddig is használtál, a szokásjog alapján. Ez tulajdonképpen egy ráutaló magatartással kötött használati szerződés.

Ha csak a negyedét használtad, akkor annyit. Teljesen függetlenül a tulajdoni hányadodtól. Az a tulajdonhoz kapcsolódik, nem a használathoz.

Ha ettől el akarsz térni, mert szerinted ez így nem igazságos, akkor két lehetőséged van. Megegyezel a másik tulajdonossal (és ezt az új egyezséget lehetőleg írásba foglaljátok), vagy pert indítasz.

Előbbi esetben bármit lehet, bármiben megegyezhettek, és ekkor az, hogy kinek mennyi a tulajdona jó alap lehet. De nem biztos, hogy az az "igazságos" (mert pl. azt sem tudjuk, hogy a "közös udvar" hogyan viszonyul a telkekhez, akár méretben, akár elhelyezkedésben).

Utóbbi esetben pedig majd a bíróság eldönti, de valamilyen igen nyomós érv kell ahhoz, hogy a kialakult, és most érvényben lévő "szerződést" megváltoztassa.

A két ingatlan után nekem 3/4 részem van,akkor tehát használhatók nagyobb területet?Vagy rosszul értelmezem az utolsó mondatot?

Az udvar attól nem fog megnőni.
És a közös tulajdon sem. Ha az udvar a két ingatlanhoz tartozik és nincs használati megosztás,akkor annyi részét használhatod,amekkora részed a két ingatlanban van.

Nincs használati szerződésünk,én szerettem volna beültetni fenyőcsemetével(kicsit több mint fele területet)de azt hittem több jogom van a közös területbe.Még az a variáció jutott eszembe,ha a feleségemnek elajándékozom az 1/1- es tulajdont,akkor sem változik a helyzet az udvarral kapcsolatban( mert akkor már 3 tulaj)?