Ingatlanügyek

Szil14,

Barkács munkáját meg ne fizesd ki, mondd neki hogy pereljen ha akar. Már ha bízol benne, hogy tényleg annyira barkács, és annyira rossz, hogy ez bíróság előtt is megállja a helyét.

„(Gondolom, édesapád részét megörököltétek amikor meghalt)”

Az a gyanúm, az apai örökséget akarja elbirtokolni a testvérektől.

Szil14,

Bármikor elindíthatod a közös tulajdon megszűntetése pert.
Sajnos a problémád részben jogi, ráadásul az megegyezés hiányában hosszú pereskedéssel rendezhető, részben ugye orvosi eset, amire nemigen van egyszerű megoldás.

Írásaban felmondod a szívességi lakáshasználati szerződést, és az 50%-odért lakáshasználati díjat kérsz. A rezsi számlákra indíthatsz fizetési meghagyásokat. De én lemondanám a közműveket, felajánlanám a tultársnak hogy vegye a nevére, ha nem, akkor lezáratom őket.

vassco,

No meg azt se ártalmas, ha tudjuk, kitől.

Egyébként ha édesanyád részét, a testvéreid elől, akkor nyilván nem, teljesen nonszensz a felvetés is. (Gondolom, édesapád részét megörököltétek amikor meghalt)

Elbirtokláshoz a sajátodként kell kezelni a dolgot. Ha édesanyád a saját ingatlanában él, mégis milyen alapon birtokolnád el tőle?

Ha a testvéreid kigolyózása a cél, akkor arra több jogszerű lehetőség is fennáll. Végrendelet, tartási szerződés, öröklési szerződés.

Nagyon szépen köszönöm az eddigi válaszokat.

Sajnos ki alakult a probléma, amelyet már le is írtak. Akaratom ellenére indított el egy felújítást, amely nem szakszerűen elvégzett munka. Az illető maga barkácsolta össze, amellyel csak rontott a lakás állapotán. Hiába szóltam, hogy ne csinálja, és ezt anyagilag sem támogatom, nem hatott rá és kizárt a lakásból. Most utólag kényszerít a barkács munka kifizetésére. Rezsit sem fizet, én fizetem ki, mert a nevemen szerepel a közmű. Sajnos pszihiátriai beteg az illető (p. skizofrén), össze-vissza barkácsol, folyamatosak a károk, lezár, lakatol mindent, együttélésre alkalmatlan.

Kérem tanácsukat, ebben az esetben elindíthatok a bíróságon közös tulajdon megszüntetését?
Köszönöm előre is!

vassco,

Azt érdemes lenne tudni, mit vagy kit akarsz elbirtokolni.

Tisztelt Fórum!

A kérdésem a következő az elbirtoklással kapcsolatban. Édesapám 16 éve halt meg, édesanyámmal azóta is együtt élek, 3-an vagyunk testvérek, 2 bátyám már korábban megházasodott és külön él. Az ingatlant én gondozom, édesanyám lebetegedett 3 év óta én ápolom. Fenn áll-e az elbirtoklás állapota és hogyan lehet elindítani.
Üdvözlettel:
Attila

Szil14 !
Ja mint KBS is írta. Azért van egy bibi.

„és a nagyobb felújítási munkák költsége kit terhel?”
ez a nagyobb meg úgy általában a kicsi felújítás is eléggé rizikos. kijön a használóból az alkotási ösztön aztán nincs megállás- Fúr - farag - csavaroz - felújít aztán évek múlva szűköl , hogy mennyit költött arra a lakásra.
Néha annyira elfajulhat a dolog, hogy élete végéig igényt tart a lakásra.
Az ilyen szituációk még "jótestvérek" között is kialakulhatnak

Ez azért elég könnyű: a használat költségei a használót terhelik, a tulajdonjoggal járók - például a felújítás - pedig a tulajdonosokat.

T. Fórumozók!

Egy lakásnak 50%-ban tulajdonosa vagyok. A másik tulajdonostárssal megbeszéltük szóban, hogy az én 50%-os részemet is ő lakja, használja ellenszolgáltatás nélkül. Én nem lakom az ingatlanban.
Kérdésem, hogy ki fizeti ilyenkor a rezsi költségeket, valamint a javítási munkákat, és a nagyobb felújítási munkák költsége kit terhel?
Előre is nagyon szépen köszönöm a hozzászólók megtisztelő válaszát!

Ettől vígan kaphattok támogatást. (Feltéve, persze, hogy az épület a két helyiség nélküli is megfelel a követelményeknek.)

Kedves Jogi Tanácsadó!
Érdeklődni szeretnék, hogy ingatlan vásárlás előtt állunk, kinéztünk férjemmel egy ingatlant amire felszeretnénk venni a falusi csok állami támogatást, de mint kiderült a házon van két helyiség amit épitettek hozzá de nincs feltüntetve a tervrajzon.
Nekünk ebből lehet bármi problémánk ha így vesszük meg vagy így nem is kapunk rá csokot?

Válaszát előre is köszönöm!

Sziasztok.

Van egy külön helyrajzi számon található "ikerház". A TIGÁZ területen a gáz bekötése a szomszédnak úgy van "megoldva", hogy az én gázórámtól egy csővel átvitték a szomszédba és ott van egy gázmérő rajta. Nekem ez a cső a homlokzat közepén megy végig de nekem házfelújítás miatt ez útban van. Mi a jogi lehetőségem hogy rábírjam a szomszédomat, hogy egyediesítse a gázbekötését?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Azzal a kéréssel fordulok Önhöz,hogy Balatonudvari felett Dörgicsei kis-Leshegyen van egy telek,1969-óta, amin eddig egy lakókocsi állt. Sajnos az idők folyamán tönkrement,és le kellett bontani.Szeretnénk helyette egy másikat elhelyezni, de a helyi építési szabályzat, nem engedi. A mi területünk
1.306,-négyzetméter, a helyi szabályzat 1.500,-négyzetmétert ír elő.A Dörgicsei szabályzat 7/2003(X.03) és mi állítólag Mkc besorolásba tartozunk.Nem tudom miért.A terület 2016-ban kivonásra került, a tulajdoni lapon zártkert megnevezés áll, és eddig is ez volt rajta.Szeretném megkérdezni az ügyvéd Úrtól, hogy méltányosság nincs, hogy én a régi helyére egy hasonlót tudnék elhelyezni.Mit tudok csinálni, mert teljesen értéktelen lett a területem.Nagyon el vagyok keseredve, mert ezt idővel értékesíteni sem tudom így.Nincs valamilyen más jogszabály,ami kivételt tesz.Ahogy írtam méltányosság nincs.Nagyon várom a választ. Köszönöm szépen ügyvéd Úr.

Maradok Tisztelettel:Katalin

Pawel,

1.
Öröklésnél a legkedvezőbb az osztályos egyezség lenne. Ennek három feltétele van : csak az örökösök között köthető, csak a hagyaték tárgyaira köthető, és minden örökösnek örökölnie kell valamit.

Ha meg tudják oldani, hogy mindenki örököljön (pénzt, ingóságot, pl. bútort, könyvet, akármit), akkor ezen egyezség keretében EGY örököse lehet az ingatlannak.

Érdemes a hagyatéki értékre figyelni, ha túl alacsony, és drágábban adják el később, akkor több adót kell fizetni. Az értékbizonyítványt a helyi önkormányzat állítja ki, ott lehet esetleg reklamálni, ha szükséges.

2.
Elbirtokláshoz eleve azt írtam, lássa ügyvéd az iratokat. Az örökösök az elhunyt jogutódjai, folyamatos birtoklás esetén jogosan léphetnek fel, de ezt ügyvéddel kellene intézni, a per sem biztosan egyszerű. Nem mernék költséget saccolni, illetékkel és ügyvéddel biztosan hat számjegyű.

3.
Közös tulajdon megszüntetése esetén a letét a többi tulajdonost, azok örököseit illeti elvileg, vissza biztosan nem kapják. Nem tudom mi a sorsa.

Ha a vevő lennék, azt mondanám, akkor veszem meg, ha elintézték, hogy az egész a nevemre kerülhessen.

Ha találnak olyan vevőt, aki vállalja, hogy végigviszi a közös tulajdon megszüntetését, vagyis csak a saját részüket adják el neki (a 9/16-odot), a szerződésbe foglalva, hogy nem tudják ki a többi tulaj, akkor az is járható út.

Elvileg az elbirtoklás lenne a "legnyereségesebb", de ha tényleg 1milliós értékről beszélünk, akkor a per költsége már összevethető a 7/16-od értékével, és biztosan nem lesz rövid. Ez esetben én azt hiszem ezt hanyagolnám.

Nagyon köszönöm drbjozsef a válaszodat,

Meg kell mondjam őszintén eszmei értéke jelentős számomra az ingatlannak, itt nőtt fel dédszüleimtől kezdve édesapámig bezáróan az összes felmenőm, hosszas családi gondolkodás után közösen úgy döntöttünk bár szeretnénk megtartani az ingatlant de a tényeket mérlegelve mint, hogy mi is BP-n élünk és dolgozunk kb 350km-re, illetve tudván tudva ha nem adjuk el idővel így is úgyis megjelenik pár önkéntes lakásfoglaló, arra jutottunk, hogy mindenképp értékesítjük az ingatlant.

Úgy gondolom több variációt kilő az ingatlan ára, ami mindössze 1 millió ft (már az egész amiből csak egy rész a miénk) körül mozog +-3-400ezer ft.

Válaszából felmerülő további kérdéseim:

1,
Akkor, hogyan kellene intézni az öröklést / végrendeletet?
Családon belül megtudunk egyezni, számunkra majdhogynem lényegtelen papíron ki örököl és ki nem. Hogy lenne ez a legkedvezőbb anyagilag?

2,

Elbirtoklás:
meddig és milyen formában áll fent ennek a lehetősége pápánk jóval több mint 15 évig sajátjaként kezelte az ingatlant de már sajnos elhunyt.
így az örökös is indíthat elbirtoklást vagy még a hagyatéki tárgyalás előtt papánk nevére, vagy hogyan működne ez?

És itt nagyon fontos lenne amit említett is, hogy ehez pénz és idő kell.
Konkrétan mennyiben kerül egy ilyen eljárás már amik fix díjak ebben az esetben és mennyi idő mire pont kerül a végére.
Amennyiben eltudjuk birtokolni akkor nyilván ez a mi költségünk viszont ha nem vagy nem minden részt akkor aki igényt tart a részére az arányosan fizeti a per..stb költséget vagy mindent mi nekünk kell állni?
ebben a kérdésben nagyon fontos lennének a konkrét számok, hogy ki tudjuk lőni ezt az esetet vagy elkezdeni, csak azért írom mert még pár éve tesóm utána kérdezett a dolognak és annyival letudták, hogy nem érné meg mindenféle konkrétum nélkül, szeretnénk tudni a konkrétumokat mert mielőtt válaszolt ez tűnt a legjobb választásnak.

3,

Az eladás.
a vevőnek az a célja, hogy háborítatlanul nevelhesse itt a gyerekeit, és nem szeretné ha később bíróságra kellene járnia vagy hasonló.
Közös tulajdon megszüntetése esetén amit letétbe meg kell fizetni az mennyi ideig marad letétben és ha az letelt visszakapjuk, vagy kié lesz?.

ön mit ajánl?

Igazából ha minden igaz így vagy úgy mindenképp értesíteni kell a tulajdonostársakat, tehát az elbirtoklás lenne a legcélszerűbb ön szerint?

nagyon szépen köszönöm

@Kovács_Béla_Sándor

Válaszait köszönöm szépen!

Pawel,

Hivatalosan ezek szerint 9/16 részt örököltetek. Ezt tudjátok eladni, a többit nyilván nem. Már aki megörökli, a végrendelet feltehetőleg így nem lesz jó.

Elbirtoklással meg lehet próbálkozni, de ahhoz per kell, ahhoz ügyvéd kell, érdemes lenne minden irattal felkeresni egy ügyvédet, aki ért is az elbirtoklás útvesztőihez, megmutatni neki. Ha sikerülne, akkor utána az egészet eladhatjátok, az nyilván nektek is jobb, de ez az eljárás biztosan pénzbe és időbe fog kerülni.

Ami biztos működne, de akkor csak az ingatlan 9/16-od értékét kapnátok meg, az az, hogy ezt a részt eladjátok valakinek. Ehhez annyi kell, hogy a tulajdoni lapon levő címekre elküldjétek az elővételi jog gyakorlásához a felhívást, ha visszajönnek a tértivevények, akkor azok bemutatásával már bejegyzik a tulajdonjogát a vevőnek.

Ha ez megvan, ő, mint tulajdonostárs indíthat pert közös tulajdon megszüntetésére, ha a tulajdonostársakat a bíróság sem éri el, akkor ügygondnokot rendel ki, a szakértő megállapítja az értékét a részüknek, és azt letétbe megfizeti az ismeretlen eladók részére.

Ezzel persze kevesebb pénzhez juttok. Ha ti indítjátok a közös tulajdon megszüntetését, akkor is ki kell fizetnetek a 7/16 értéket letétbe, és utána adhatjátok el az egészet.

„Azt is mondta, hogy a per illeték esetében nem lehet részletfizetést vagy költségmentességet kérelmezni, ez így van?”
Részletfizetést tényleg nem, de mentességet igen. Más kérdés, hogy aligha adják meg. A feljegyzésre nagyobb az esély.

„hiszen a per illeték költsége maximálva van.”
Azt felperesenként kell érteni. (Kivéve a csoportos perlést, de ez nem az.)

Tisztelt Fórumozók.

Nagypapám sajnos elhunyt.
Mindenét az unokáira szerette volna hagyni erről írt is végrendeletet de nem hitelesítette.

Egyetlen vagyona a kis háza amiben az életét élte kb 40 éve egyedül.

Szeretnénk eladni a házat van is rá vevő viszont a következő szerepel a tulajdonlapon:

A ház tulajdonlapja szerint 9/16-od rész az övé a további 7/16 részen másik 3 személy osztozik
3/16 - 3/16 1/16-od arányban.
Amiről tudok, hogy a 3 társtulajdonos körül legalább az egyik külföldön él(t).
És, hogy elég nagy eséllyel már nem él egyikük sem.

Pár éve már kikértük a tulajdonlapot de nem akart semmibe sem bonyolódni, kisajátítás ..stb

Mi a teendő ebben a helyzetben?

Eladhatjuk így az ingatlant?
nem tudjuk felkeresni a többi tulajdonos társat ők gyakorlatilag 70-90 éve nem is jártak erre felé.
100%-hogy nem is tudnak a tulajdonukról!
Nevükön kívül csak az egyiküknek van meg az anyja neve másik két személynek csak a neve.

Előre is köszönöm a szakszerű válaszokat.
Jó fórumozást.

@Kovács_Béla_Sándor
A jelenlegi ügyvédünk állítja, hogy nem lehet beadni egybe a külön szerződések miatt az új pp alapján. Nekünk jobb lenne, ha egybe lenne, hiszen a per illeték költsége maximálva van. Nem mindegy, hogy kétszer fizetek ki 6%-ot/lakás vagy összevonjuk a per értéket és arra 6%, ami maximálva van 1,5 millió forint körül.

Azt is mondta, hogy a per illeték esetében nem lehet részletfizetést vagy költségmentességet kérelmezni, ez így van?

Lehet együtt perelni, de ettől az illeték nem lesz kevesebb. (Sőt, valószínűleg az ügyvédi munkadíj se.)

Kedves Fórumozó Ügyvédek!

Szeretnék egy kis segítséget kérni. Egy projekt keretein belül 2 ingatlant vásároltunk a párommal, egyiket az ő nevére, míg a másikat az enyémre. Sajnos a kivitelező jogszerűtlen elállás keretein belül felbontotta a szerződéseinket, így per keretén belül próbáljuk meg rendezni a kialakult helyzetet. A kérdésem az lenne, hogy közösen tudunk e perelni, azaz egy keresetet benyújtani a bírósághoz; vagy egyáltalán nem lehet összevonni a kettőt a külön szerződések miatt és két külön eljárást kell kezdeményezni, ezáltal kétszer kifizetni a per illetéket, annak a lehetőségével, hogy különböző bíróhoz kerülhet az ügyünk?

Köszönöm a segítő válaszokat előre is!

Tisztelt Fórumozók,

a következő helyzettel állunk szemben, szeretnék észrevételek kapni azzal kapcsolatban, hogyan tudnánk megfelelően kezelni a kialakult helyzetet:

Új, vállalkozó által épített ingatlanba ruháztunk be, a kivitelezés a végéhez közeledik bő bő 6 hónap csúszásnál tartunk jelenleg az adás-vételi szerződésbe foglalt dátumhoz képest. Villanyfűtés lesz a házban, vezérelt áramot szerettünk volna villanyszámla költség csökkentés gyanánt, mivel a napelem így első körben túl nagy költségvetésnek tűnt. Azonban akaratunk ellenére felkerültek a napelem panelek a tetőre mondván, hogy nem adhatja át a házat ha nem megfelelő az energetikai besorolása annak. Márpedig napelem panel nélkül nem lesz megfelelő az energetikai tanúsítvány..viszont ezt az adás-vételi szerződés egyik pontja sem tartalmazza és nem szeretnénk plusz 2 millió ft-ot erre most kiadni. Hajlandóak lennénk a kötbérről lemondani a jó viszony megőrzése érdekében, de ez az összeg jelenleg nem fedezi a napelem költségeit. Úgy gondolom, hogy ez a nagyvonalú gesztus elég kell legyen a vállalkozó számára is, hiszen ha nem tévedek abszolút nem lennénk kötelesek ilyen esetben ezt megtenni. A vállalkozó állítása szerint ezt az összeget ő követelhetné, a jogszabály őt védi, igaz ez, vagy így próbál bennünket befolyásolni?

A válaszokat előre is köszönöm!