Közbeszerzés

Szia Joci!

Válaszom a Kbt.-ből:

54. § (1) Az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet.

Üdv: Ádám

Szerintem igen!

Szia Docta!

Nyílt eljárás esetén az ajánlati dokumentációnak kötelező része a szerződés tervezet,vagy legalább a szerződéses feltétlek meghatározása?

Szia Docta!

Amennyiben sikerül módosítani a szerződést az ár tekintetében,akkor a "tájékoztató a szerződés módosításáról" című hirdetményt mindenképpen meg kell jelentetni az Értesítőben!?

Üdv

Szia!

Álláspontom szerint - bár én ilyennel még nem találkoztam -, ha a szolgáltatás minősége/mennyisége változatlan marad és a vállalkozó hajlandó lejjebb menni az árban, az önmagában nem közbeszerzés köteles. Bár erre vonatkozóan nem láttam sem tanácsi állásfoglalást, sem döntőbizottsági határozatot. Valószínűleg senki nem fog belekötni, ha módosítjátok a szerződést.

A "teljes megszabadulás" a cégtől azonban már más tészta...

Üdv

Köszi Docta:)
Igen ezekben teljesen igazad van,de sajnos más okok is nehezítik a helyzetet.
pl. új igazgató egy intézményben,előző igazgató átal kötött nagyon előnytelen szerződéstől szeretne szabadulni...stb..

Szóval,ha az árát módosítják,pl.havi 10ezerft helyett 8500 végzik el a feladatot,akkor azt már közbeszereztetni kell?
tehát ha tegyük fel belemegy az ajánlattevő,hogy vállalja olcsóbban,akkor sem lehet...
hiszen ha már az árát érinti a szerződés módosítás akkor közbeszereztetni kell?

Tehát marad a rendkívüli felmondás!

Viszont amíg tart a pereskedés mondjuk évekig,kiírhatok -e új közbeszerzési eljárást,hiszen a feladatot valakinek el kell végezni?

Kedves Vanda!

Ez az a példa amit a T. Ajánlatkérők oly gyakran elfelejtenek és mindig beleesnek.

1. Sajnos a közbeszerzési eljárás piackutatással kell, hogy kezdődjék, hogy az ajánlatkérő a becsült értéket meg tudja határozni pontosan. Ezt a Kbt. is előírja.
2. A Kbt. 303. §-a konjunktív feltételeket tartalmaz, azaz nem elég arra hivatkozni, hogy az ajánlatkérő lényeges jogos érdekét sérti a szerződés, hanem fenn kell állnia a másik feltételnek is, azaz a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében kell mindennek történnie.

Namármost, ha a piackutatás megfelelő lett volna, akkor nem esik ajánlatkérő abba a hibába, hogy a piaci árnál drágábban kénytelen beszerezni a szolgáltatást. Ha nem volt megfelelő a piackutatás, akkor sem hivatkozhat arra, hogy lényeges jogos érdekét sérti, mivel neki felróható okból nem volt megfelelő a közbeszerzési eljárás előkészítése.

Az meg csak egy plusz adalék, hogy a 8 éves szerződés az maga nonszensz, nekem eszembe nem jutna ennyi időre szerződést kötni, kivéve, ha ez általánosan (pl. PPP konstrukció) bevett gyakorlat abban a szolgáltatási kategóriában.

Személy szerint a véleményem, hogy rossz helyzetben vagytok, és a szerződést sem módosíthatjátok oly mértékben, hogy az az árat érintse, mivel új beszerzési igényről lévén szó ezt csak egy újabb közbeszerzési eljárás lefolytatásával tudnátok orvosolni.

Ha valóban rossz a teljesítés minősége, akkor én próbálnám itt megfogni a dolgot és szerződésszegésre hivatkozással rendkívüli módon felmondani, de ez függ a szerződés minőségétől és a "bástyáktól", amit így nem igazán tudok véleményezni. A probléma a rendkívüli felmondással, hogy esetleg ezt is megtámadhatja az ajánlattevő és kezdődhet a vég nélküli pereskedés, kártérítéssel, anyázással és gyomorfekéllyel vegyítve.

Remélem kellőképpen "lehúztalak", nem állt szándékomban, csak egy a lényeg, hogy tényleg tervezni és előkészíteni kell ezeket a nyomorult közbeszerzéseket. Javaslom egyébkéntközbeszerzési tanácsadó bevonását, higyjétek el, megéri... ÉS nem az önreklám miatt!

Tanácsot szeretnék kérni a következő ügyben:

• közbeszerzési eljárás alapján kötünk egy szerződést pl.egy szolgáltatás megrendelésére,mondjuk 8 évre.
• már élő szerződésünk van,amikor rájönnek,hogy rendkívül előnytelen az egész az ajánlatkérő számára,jelentősen magasabb az ár a piaci árnál és rengeteg minőségi probléma is jelentkezik
• szerződést módosíthatjuk(mondjuk alacsonyabb ár kialakudássa esetén,ha az ajánlatkérő lényeges jogos érdekét sérti a szerződés),de mi a járható út,ha teljesen meg akarunk szabadulni ettől a cégtől?

Köszi:))

Sziasztok!

Ezekkel a képletekkel én is gondban vagyok.
Ha nincs dokumentáció(mert ugye nem mindig kötelező),mennyire részletesen célszerű megadni a felhívásban aszámítási módszereket.(összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásához)

Pl.amiben segítséget kérnék:
van egy ilyen kiírás,annyit mondanak,hogy "Az értékelés során adható pontszám részszempontonként :1-10
Az elbírálás módszere:a részszempontonkénti értékelés során a legjobb ajánlati tartalmi eleme maximális pontot kap,a többi pedig,a legjobbhoz viszonyítva arányosítással kerül kiszámításra.

Részszempontok: Súlyszámok

• Ajánlati ár 60
• Garanciavállalás időtartama 40

Alakalmazott képlet a részszempontok esetében:

P=(legjobb/aktuális)x10xsúlyszám

Ez így számomra nem telejesen világos...
És ez a képlet mindkét részszempontra használható?
Hiszen az árnál az alacsonyabb a jobb,míg a garanciánál a magasabb!!

Előre is köszi:))

Szia!

Egyszerű eljárás esetén csak akkor kell a szerződés teljesítéséről tájékoztatót közzétenni, ha az ajánlattételi felhívást meg kellett jelentetni a KÉ-ben, pontosabban akkor nem kell a tájékoztatót közzétenni, ha az eljárás közvetlen ajánlattételi felhívással indul (307.§ (2) bekezdés).

Az új hirdetményminták baromi hosszúak. Nekem a legrövidebb ajánlati felhívásom is 16-17 oldal, és nem tudok róla, hogy csökkentették volna a szerkesztési/ellenőrzési díjakat. Mondjuk én kitörlöm a felesleges karaktereket, majd hiánypótoltatják, ha nem tetszik nekik...

...

Igen, én is ezért írom csak simán, hogy a 60. § (1) bek foglaltak a kizáró okok, mert abban minden benne van. Igazolási módra meg egyszerűen csak a 63. §-t szoktam, szintén ugyanezen okból kifolyólag.

Üdv: Ádám

Sziasztok!

Docta klassz az a formula amit leírtál az önkormányzat számára a kizáró okokkal kapcsolatban:)
Érdekes,mert egy csomó hirdetményt látok úgy megjelenni,hogy a 60.§.a-g.) pontját kérik,mi meg most kaptunk hiánypótlási felhívást,hogy a h.)pontra is hivatkozzunk.
Tehát egyszerűbb azt írni,hogy a 60.§.(1)bek.,mert akkor abban minden benne van.

Egyébként a hiánypótlásunk miatt,már az új hirdetményminta szerint kell visszaküldeni,ami viszont több karakterből áll.
Tehát még többet kell fizetni...
Neked mi a tapasztalatod az új hirdetményekkel kacsolatban?

Szerintem nem lényeges a változás.

Tényleg a tájékoztató a szerződés teljesítéséről című hirdetményt ezentúl is közzé kell tenni egyszerű eljárás esetén?

Csak egy kérdés... Ha már sikerdíj, akkor már miért nem tanácsadói tevékenység? Szerintem az, de ez szigorúan az én véleményem. Vanda24 azt írta, hogy 5 millió 15 hónapra. Ha évente kötögetik a szerződést, akkor miért kellene egyáltalán megjelentetni a KÉ-ben? Egyébként ez tipikusan olyan dolog, aminél mellőzni szokták a közbeszerzést azzal indokolva, hogy bizalmas jogviszony.

Szerintem viszont nem a 3.melléklet szerint,mert ez nem klasszikus tanácsadói tevékenység.
Igen speciális terület,pont az ami a 4.mellélket szerinti egyéb szolgáltatás kategóriába belefér.
És pont ezért nem láthatunk az értesítőben ilyen kiírást,nem az értékhatár miatt.
Ugyanis ezek a piszok drága tevékenységek(ált.500ezerft/hó)+komoly sikerdíj,tehát bőven hirdetményesnek kellene lenni.

Értem, akkor már tudom, hogy miről/kiről van szó. Én nem láttam erre vonatkozóan eljárást, valószínűleg azért, mert egyszerű (nemzeti felét el nem érő) eljárások voltak...

Szerintem nem 4-es sz. mellékletbe tartozó szolgáltatási kategória, hanem vezetési tanácsadó szolgáltatás vagy ezzel összefüggő szolgáltatás lehet a besorolási kategória, szerintem... ami ugyebár a 3. sz. mellékletben van.

Üdv Docta!

önkormányzati biztos megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján végzi a feladatát.Tutira nem közalakalmazotti vagy munkaserződés!!

pl.intézmény gazdálkodásának felügyelete,intézmény gazdálkodást,helyzete javítása érdekében tárgyalásokat kezdeményez,feltárni pl a tartós fizetésképtelenséghez vezető okokat

engem is érdekel a dolog,hogy bele-e sorolni a 4.számú melléklet egyéb szolgáltatások körébe az önkormányzati biztos tevékenységét!tevékenységét?

Mert akkor kivételi körbe tartozik és nem kell közbeszereztetni.
egyébként láttatok már erre közbeszerzési kiírást?

Ja, és még annyit elfelejtettem mondani, hogy az új törvény 296. § g) pontja így szól:

7. a 4. melléklet szerinti szolgáltatás megrendelése esetében;

Azaz már a központi költségvetési szervek is alkalmazhatják...

Sziasztok!

Nekem az lenne a kérdésem, hogy az önkormányzati biztosnak mi a pontos feladata? Milyen szerződés ez (típusát tekintve), biztos, hogy nem közalkalmazotti, vagy munkajogi jogviszony ez?

A következő kérdésem pedig az, hogy ez a szolgáltatás hozzátartozik e az ajánlatkérő alaptevékenységéhez, és a szolgáltatást kik (esetleg többen) tudják teljesíteni?

Egyébként ha 5 millió forint, akkor minek egyáltalán közbeszerezésről beszélni, hiszen 8 millió az egyszerű értékhatár? Tegyetek tisztába engem légyszi, hogy mi a feladata ennek a biztosnak...

Üdv

Kérdéses,hogy az egyéb szolgáltatások kategóriájába mi sorolható be(4.melléklet 27.kategória az egyéb szolgáltatások)
Egyéb szolgáltatások tartalmát egyik jogszabály sem bontja ki,ide valóban egyedi szolgáltatások besorolása lehetséges.(ide szerintem befér az bönkormányzati biztos)

Ha betudjuk sorolni a tevékenységet a 4.számú melléklet valamely kategóriájába akkor bizots,hogy kivétel ,hiszen a 4.számú mellékletben szereplő szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt nem központi költségvetési szerv esetében kivételi körbe tartoznak

Köszi Docta:))

Újabb felvetésem lenne:

• Önkormányzati biztos tevékenységét egy kórháznál szerinted kell-e közbeszereztetni?

Ugye szolgáltatás megrendelés,kb.15 hónapra,5 millió forint értékben.
Mivel ez egyszerű eljárás szerintem kivételi körbe tartozik nem központi költségvetési szerv esetében(Kbt.296 .§ g9 pontja)
4.számú melléklet szerint Te hová sorolnád be a tevékenységét?

Tekintettel arra, hogy nem sikerült úgy a beollózás, ahogy én azt elterveztem, kicsit megtámogatom a képleteket egy szöveges leírással, azaz:

1. PV (vizsgált pontszám) egyenlő PM (maximális pontszám, pl.: 10) per XL (Legjobb tartalmi elem, azaz legjobb ajánlat) szorozva XV (vizsgált tartalmi elem, azaz az adott ajánlat)
2. PV (vizsgált pontszám) egyenlő mínusz PM (maximális pontszám, pl.: 10) per XL (Legjobb tartalmi elem, azaz legjobb ajánlat) szorozva XV (vizsgált tartalmi elem, azaz az adott ajánlat) plusz 2 PM (maximális pontszám), ami ugyebár 20.

Remélem működni fog!

• a törtjel és elvileg a második betűk alsó indexek, de ez már csak részletkérdés. a b) verziónál a "/ jelet" egy mínusz előzi meg.

A bírálat módszere képletekkel leírva:

1. pozitív iránytangens esetén (minél nagyobb a tartalmi elem annál nagyobb a pontszám, pl. fizetési határidő kedvezmény);

   PM

PV = ——— * XV ;
XL

Ahol: PV = vizsgált pontszám, PM = maximális pontszám (jelen esetben a 10), XL = legjobb tartalmi elem, XV = vizsgált tartalmi elem.

2. negatív iránytangens esetén (minél kisebb a tartalmi elem annál nagyobb a pontszám, pl.: ár);

   PM

PV = — ——— * XV + 2 * PM;
XL

Ahol: PV = vizsgált pontszám, PM = maximális pontszám, XL = legjobb tartalmi elem, XV = vizsgált tartalmi elem.

A pontok számításánál az esetlegesen kialakuló törtpontok kéttizedes értékre kerülnek kerekítésre. A kerekítés a harmadik tizedeshellyel kezdődő számértékek elhagyásával végzendő. Például: 4,756 → 4,75 illetve 8,023023 → 8,02. Amennyiben így pontazonosság van, a kerekítés mindaddig történik – a hátsó tizedes számjegyek elhagyásával – amíg a pontértékek közötti különbség meg nem mutatkozik.

Kedves Docta!

nagyon örülnék,ha küldenél nekem ilyen képleteket.
Jelentek már meg ilyen feltétellel hirdetmények,így talán nem okozhat problémát.

előre is köszi:)

Okos kiírás, bár ha nem adják meg a doksiban a pontos módszert, akkor véleményem szerint ez jogsértő. Ugyaniis, amit leírt az igaz lehet a százalékos, egyenes és fordított arányosításra is, azaz nincsen megadva a pontos módszer az ajánlatok értékelésére. Ezzel egyébként az ajánlatok számától és tartalmától függően vissza lehet élni. Sajnos tehát erre szerintem nem tudható a válasz. Egyedül az érzékem súgja azt, hogy %-os arányosításra gondolhatott az ajánlatkérő, de ez nem tuti... Ha kellenek a %-os arányosítás képletei, akkor át tudom küldeni.

A 2. kérdésre szerintem a válasz az, hogy a hp-t az új hirdetményminta szerint kell benyújtani, mivel az eljárás még nem indult meg. A kérelemben mindenképpen hivatkozzatok róla, hogy hiánypótlásról van szó.

Véleményemért jogi garanciát nem vállalok. :-)

Szia Docta!

Köszi a választ:)
Igen közben én is láttam,hogy hivatkozni kell a 60.§ (4) bek.meghat.szervezetkre is.
A példám pontosan:(vagyis ennyit tudok róla)

• Az ajánlatok részszempontonkénti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa,mely minden részszempont esetén azonos. 1-10 pont.
• Az értékelés módszere ,mely minden részszempont esetében azonos:a részszempontokra adott legkedvezőbb ajánlat 10 pontot kap,a többi ajánlat pontszáma arányosítással kerül meghatározásra.

Részempontok súlyszámok

1. Ajánlati ár 50
2. 12 hó felett

   vállalt bgarancia 50

Tovább ikérdésem:Pl.egy múlt héten feladott hirdetményre(23.melléklet szerinti egyszerű eljárás)hiánypótlási felhívás jön,akkor azt már az új hirdetmény minta szerint kell visszaküldeni?(ugye jan.15-től hatályos a rendelet az új hirdetménymintákról)
az egész hirdetményt újból meg kell írni?

Szia Vanda!

Attól függ, hogy milyen arányosítás... Van belőlük egy néhány...

Ha gondolod küldök képletet, csak mondd meg, hogy százalékos vagy nem.

Üdv