Bocsánat, lehet, hogy túl triviális lesz a kérdésem, de szükségem volna egy áttekinthető válaszra.
Önkormányzati gazdálkodás - közbeszerzés a témakör.
Az Önkormányzat testülete úgy dönt, hogy egy bizonyos szolgáltatást a 3 árajánal közül a legkedvezőbbet benyújtóval kíván megkötni. A testületi döntés megszületik. A szerződés azonban a szolgáltatásra nem konkrét összeget határoz meg, hanem azt mondja, hogy a szolgáltató minden hónapban az önkormányzat írásbeli megrendelései alapján teljesít. Így telnek-múlnak a hetek/hónapok, majd lassan eléri az önkormányzat a szolgáltató felé kifizetett 8 millió forintos közbeszerzési értékhatárt.
Bár, év elején az még nem volt látható, hogy a várható költségek átlépik ezt a határt. Kellett volna közbeszerzést kiírni, avagy sem ?!
Második jogeset:
Minisztérium kiír egy pályázatot köznevelési intézmény energetikai korszerűsítésére. A pályázat beadásának feltétele, hogy minden megrendelt szolgáltatásra (így pl. ablakrendelés, fűtéskorszerásítés) nyújtson be a pályázó önkormányzat árajánlatot. Tekintettel arra, hogy a pályázat egy rendeletben jelent meg a Magyar Közlönyben, majd ezt követően 5 nap volt a pályázat benyújtására, így mindenki kapkodott, mi is.
A beérkezett árajánlatokkal pályázott az önkormányzat és elnyert 19 M támogatást. Ebből 6 M Ft ment az ablakcserére és 13 M a fűtéskorszerűsítésre (mind a két szolgáltatást két különböző vállalat csinálta).
A minisztériumnak meg lettek küldve a beszámolók, nem jeleztek róla, hogy bármi probléma lett volna vele. Kellett volna közbeszerzést kiírni, avagy sem figyelembe véve a fenti összegeket?
Köszönöm a válaszokat!
