Közös tulajdonban zárlat, nálam okozott kárt.


zollre # 2024.11.07. 17:10

osztap,

Ismét nagyon hasznos, összeszedett választ kaptam, sokat segítesz ezzel a dolog megközelítésében!

Köszönöm szépen!

osztap # 2024.11.07. 16:00

zollre,

  1. Az jó, de nem elég. Amint KBS írta, kártérítési igénnyel a tulajdonos léphet fel. Vagy legyen ott, vagy hatalmazzon meg, hogy eljárhatsz helyette. A párátlanítóért a ház nem Neked, hanem a tulajnak fizeti majd a kártérítést, ha fizeti.
  2. A szerelő szerintem elég lesz. Elvégre nem életszerű, hogy ott tárolj egy párátlanítót, ami nem is a tied, ÉS már a zárlat előtt működésképtelen volt, ÉS pont olyan hibája legyen, mint amilyet a zárlat produkál. A bíróságon tanúkat is tudsz idézni, pl. ügyfeleket, akik elmondják, hogy nem volt pára
  3. A nyilvántartásaid, emailok, stb. elég az órákról. A személyes adatokat most még kitakarod, de a helyedben felajánlanám, hogy egy bírósági ügyben be fogod őket idézni tanúnak. De ismét mondom: nem a bevétel, hanem a nyereség kiesését lehet követelni. Valamit mondanod kéne a költségeidről. Gondolom, van valami költséged, ami nem fix, azaz, ha kevesebb ügyfeled van, kevesebb a költség?
  4. Úgy tűnik, a szerelő nem akar leírni semmit, próbál kimaradni az ügyből, de legalábbis minél kevesebb írásos nyomot szeretne, amiért őt előveheti bárki is. Ha nem elég a számvizsgálóknak a szóbeli meghallgatás, esetleg ajánld fel, hogy kifizeted a díját (aztán majd behajtod a házon). És vigyázz, hogy ne javíts meg semmit, amíg ez nem rendeződik. Ha per lesz, akkor ott igazságügyi szakértő jöhet, és ha neki már egy olyan gépet mutatsz, amin valaki javítgatott, az nem segít Neked

Ne áruld el nekik, hogy nem akarsz perre menni. Sőt! A helyedben többször hivatkoznék kártérítési specialista ügyvéd barátaimra, és hogy ez nagyon sokba lesz a társasháznak, ha nem tudunk megegyezni. :)

zollre # 2024.11.07. 13:57

Kedves osztap, és Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm a válaszaikat, külön köszönöm osztap-nek a részletes leírást, sokat segítettek!

Jelenleg ott tart a dolog, hogy meghívtak engem is egy rendkívüli közgyűlésre, hogy ott érvelhessek az igazam mellett. Elvileg a számvevő bizottságot kell jelenleg meggyőznöm, ők dönthetnek a kért összeg kifizetésével kapcsolatban, ha a dolog nem megy tovább feljelentésig.

Elvileg az esetnél jelen levő villanyszerelő, és a közösképviselő már szóban elmondták a történteket a könyvvizsgálóknak, kiemelve hogy a hiba a ház fő elosztó szekrényében volt, ezért szerintük (is) a ház a felelős.

A következő kérdésekben lenne szükségem megerősítésre:

1. A tönkrement párátlanító (számlán is szereplő) tulajdonosával annó szóban egyeztünk meg a "szivességi használati megállapodással" kapcsolatban. Az érvelésemet segítené ha erről írásos bizonyítékot is tudnék mutatni: Jól tudom hogy egy használati megállapodás visszamenőleges hatállyal is megírható, ha mindkét fél beleegyezik ebbe?

2 .Szintén a párátlanítóval kapcsolatosan: Azt hogy a párátlanító a zárlat előtt működött, csak én tudom tanusítani, hiszen a hiba előtti munkanapon beüzemeltem, és működő állapotban hagytam ott. A hiba elhárítása után 3 tanú jelenlétében (Közösképviselő, villanyszerelő, feleségem) helyeztük újra áram alá a gépet, ami nem működött. A villanyszerelő szóban a jelenlévők előtt is megerősítette hogy ez biztosan a zárlat miatt ment tönkre, és kiemelte hogy minden más is tönkremehet ami a hálózatra csatlakozott a hiba napján, akkor is ha a fogyasztók csak készenléti állapotban voltak (Tehát éppen nem üzemeltek, de kaptak áramot) Hogyan tudok hivatalosan, szakszerűen érvelni amellett hogy "dehát mikor ott hagytam még működött, most meg látjátok hogy nem"?

3. Kereset kiesés: Ebben azt hiszem rosszul fogalmaztam. Bevétel kiesés összegét szeretném elkérni, KATA-s egyéni vállalkozóként. Bizonyítással kapcsolatban van kivonat a tárgyhónapban kiállított számláimról. Ezek a számlák több alkalmas bérletekre szólnak, így a tárgyhétre eső (és a hiba miatt ellehetetlenült) alkalmak pontos számát én tudom megállapítani, tanusítani. Rajtam kívül még a vendégeim, természetesen, de ez egy számviteli bizottság felé való érvelés hogy néz ki ezügyben? Adatvédelmi és egyéb szempontok miatt sem gondolom hogy meg kéne adnom a vendégeim elérhetőségeit, csak azért hogy valaki megbizonyosodhasson róla hogy XY-on a tárgyhéten valóban 1-2-3 alkalomra volt beírva edzésre azon a héten. Milyen egyéb szempontok mentén érvelhetnék? 5 napig nem volt áram a helyszínen, és életbeszély miatt a szolgáltató is lekapcsolta az áramot a folyamat közben, ezt munkalappal alátámasztva tudom bizonyítani, tehát nem részleges kiesésről van szó, hanem a hiba következtében 5 napig használhatatlan volt az ingatlan.

4. A villanyszerelő a közösképviselő embere. Én már a helyszínen szerettem volna a villanyszerelőtől írásos véleményt kérni, amit a közösképviselő elmismásolt mondvacsinált indokokra hivatkozva. Most a számviteli bizottságnak azzal érveltek az írásos szakvélemény ellen, hogy szóban elmondja a szerelő amit tapasztalt, de az írásos vélemény az extra költségekkel járna, a ház terhére. Ez igaz? Egy ilyen állásponthoz költséges szakvélemény szükséges? Vagy csak egy nyilatkozat is elég lenne a hiba idejének, milyenségének, és következményeinek rögzítésével? Én mint károsult kérhetek ilyet, követelhetem is? Vagy csak akkor lehet kikényszeríteni belőlük ezt, ha feljelentésig és tanumeghallgatásig megy a dolog (ezt nem szeretném, nyilván)? A szerelők a helyszínen többször elmondták hogy ez a hiba tönkrevághat mindent, és be is következett 1 tétel esetében. Erről nincs írásos nyom, de szóban a mai napig egyik szaki sem tagadja ezt.

Milyen egyéb "stratégiákkal" készülhetnék fel egy ilyen helyzetre?

Közgyűlésen sem voltam még soha, most pedig próbálok felkészülni arra hogy meggyőzzem a számviteli bizottságot arról, amit 3 különböző villanyszerelő, és a közösképviselet vezetője is többször megerősített: hogy jogosan követelem a kártalanítást. Legszívesebben elengedném az egészet, de olyan élethelyzetben vagyunk az induló vállalkozás miatt, hogy ez a 349.000 Ft- is nagyon fontos lenne. Természetesen nem vinném tovább perre a dolgot főleg a szűkös anyagi keretek miatt, de amit meg tudok tenni azon kívül, azt szeretném is megpróbálni.

Köszönöm, ha bárki tovább áldoz az idejéből erre az esetre!

SolnesM # 2024.11.01. 07:27

Közös tulajdonban zárlat, nálam is okozott kárt.

Igy lenne korrekt a téma címe!!
Amúgy figyelem felkeltésnek jó, mármint arra,hogy egy bérleti jogviszony szerződésénél mi mindenre kell figyelni. Pl. arra is hogy nem garantáltál a 24 órás folyamatos áram szolgáltatás.

Egyes öntudatos bérlők egy áramszünet esetén kártérítést kérnének a félig megsült rántotta miatt!

SolnesM # 2024.11.01. 07:18

zollre, !

Abba belegondoltál ,hogy a társasháznak és a többi tulajnak, lakónak is kára keletkezett ?

Pl. a hálózat túlterheléséből....a minek te is részese voltál.

Kovács_Béla_Sándor # 2024.10.31. 15:16

A gépért a tulajdonos kérhet kártérítést.

Az elmaradt haszonhoz általában nem elég a szokásos haszon igazolása; konkrét lehetetlenült szerződéseket szoktak megkövetelni. Itt. pl. előzetesen lefoglalt, konkrét órákat, amelyeket nem tudtál teljesíteni.

osztap # 2024.10.31. 12:00

zollre,

Az állításaidat Neked kell bizonyítani, most is, és ha bíróságra kerülne a dolog, ott is. Mivel? Iratokkal, tanúkkal, szakértőkkel - ahogy a legjobban tudod. A helyedben egyelőre az iratokat és a szakértőket szedném össze a társasháznak, a tanúkat most csak listáznám.

tönkrement eszköznek bár más a tulajdonosa (a cég) de én használom
Például bérleti szerződés? Szívességi használati megállapodás? Tulajdonos cég ügyvezetőjének nyilatkozata, tanúvallomása?

említett gép miért és mikor ment tönkre
Szakértő (első körben a villanyszerelő, a bíróságon valószínűleg igazságügyi szakértő is lenne) nyilatkozata, tanúvallomása a miértről. Azok tanúvallomása, akik utoljára látták működni, a mikorról.

összeírt bevétel kiesést sem találták alátámasztottnak
Nem a kiesett bevételt kell megtéríteni, hanem a kiesett nyereséget. Például könyvelésed kivonata/könyvelőd nyilatkozata, ami mutatja, hogy mennyi az átlagos bevételed egy héten, levonva belőle azokat a költségeket, amiket a nem működés miatt elkerültél (pl. nem fűtesz, ha nem nyitsz ki, stb.).

zollre # 2024.10.31. 10:59

Tisztelt Fórumozók!

Segítségüket kérem egy kártalanítási folyamattal kapcsolatban, mert laikusként úgy érzem teljesen elvesztem a következő ügyben:

Egy társasházi üzlethelyiség bérlőjeként lenne szükségem a segítségükre.

Zárlat keletkezett a ház elosztó-szekrényében, ami az általam bérelt ingatlanban okozott 5 napos áramkimaradást, illetve tönkre ment egy 250.000 Ft-os elektromos készülék is.

A közös képviselet biztosított róla, hogy ez a társasház felelőssége, így kártalanítani fognak. Az 5 napos leállás miatti kereset-kieséssel együtt 349.000 Ft. kár keletkezett.

A tönkrement készülékről van egy számlám is, melyen vevőként egy cég (a tulajdonos apjának a cége) szerepel, de én használtam a berendezést.

A kereset kiesést megbecsültem, és a valós igényt elküldtem a közös képviselőnek is. Óradíj alapú (személyi-edző) szolgáltatásról van szó, friss vállalkozás lévén ez az összeg minimális (99.000). Laikusként nem tudtam mi mással bizonyíthatnám ezt, így elküldtem a weblapomon lévő árazást, valamint a vállalkozásom adatait ellenőrzés végett. Arra a hónapra 509.000 Ft kiállított számlám volt, ha ennek az 1/4-ét veszem (az 5 munkanapos kiesés miatt) akkor az az összeg is magasabb mint az eredeti kártalanítási igényem.

Fontos információ lehet, hogy amikor megállapítást nyert hogy a szóbanforgó elektromos eszköz nem működik, és a villanyszerelő véleménye szerint ez egyértelműen a zárlat miatt van, jelent volt személyesen a közös képviselő, a villanyszerelő, én és a párom is. A közös képviselő le is fotózta a készülék modell-számát, melyek a fennt említett számlán lévő adatokkal megegyeznek.

És ami miatt segítségért fordulok a szakértőkhöz:

A közös képviselő a számvvizsgálókkal történt megbeszélés után közölte velem, hogy:

\\\"Azt az álláspontot tolmácsolom, hogy a csatolt számla szerinti kft nem tulajdonosa a pincének, nem bizonyítja az e-mail azt, hogy az említett gép miért és mikor ment tönkre, sem az összeírt bevétel kiesést sem találták alátámasztottnak.\\\"

A kérdésem az lenne, hogy milyen lehetőségeim vannak érvelni az igazam mellett, ha van egyáltalán. Jogilag van e valami arra vonatkozó szabály, hogy a tönkrement eszköznek bár más a tulajdonosa (a cég) de én használom, nálam, önhibámon kívül ment tönkre. Illetve a kereset kiesésemet hogyan tudnám még jobban, hivatalosan alátámasztani.

Próbálom magamat több információval felvértezni, mielőtt nekifutok második körben ennek az egész dolognak. Ha egyáltalán lehetséges.

Köszönöm, ha valaki rászánja az időt a porblémámra!