Túlárazás

"aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta."
Ez a szó mondjuk nyelvtanilag csőd. Mit jelent ez így? Úgy tűnt, mint, aki felismerte? Vagy: felismerhette volna, fel kellett volna ismernie?

Tekintve, hogy egy szolgáltatás-ellenszolgáltatás viszony főszabályként egy szerződés - adott esetben akár ráutaló magatartással vagy szóban megkötött -, ezért önmagában az, hogy ha elfogadta valaki ezt a szerződést, és ezért az rögtön kizáró ok lenne a megtámadásból, akkor ez teljesen kiherélné magát az értékaránytalanság fogalmát itt ebben a passzusban.
A "felismerhette" vagy a "kockázatát vállalta" itt előbbi esetben szerintem csak szűk értelmezésben alkalmazható, utóbbi pedig konkrét kifejezésnek kell lennie a szerződésben szerintem.

osztap

„Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.”

Szerintem a szerződés megtámadásának pont ez lenne a kizárása, mivel nem az és, hanem a vagy szó szerepel benne. Ugyanis nem együttes fennállásuk valósítja meg a tényállást, hanem vagy az egyik, vagy a másik bőven elég hozzá. Én úgy gondolom, az elfogadott árajánlat épp ennek a kockázatnak a vállalását kimeríti. Utólag pedig egy elvégzett munka díját bírálni nem igazán érdemes. Legfőképp milyen hatóság felé szeretné jelenteni a kérdező? Szabad piac van, valóban mindenki annyit kér, amennyit akar. Nem szóban hangzott el az árajánlat, hanem papírra is került, így nyoma van.

Én pl. tájékozódtam a kazáncserékkel kapcsolatban 3 éve és megdöbbentem, hogy fél milliós összegeket elkérnek érte. És lám, az én szerelőm ennél lényegesen olcsóbban megcsinálta és csak a töredékét kérte a végén. Amit még így is sokallok azért a munkáért, ami egyetlen délelőtt alatt elkészült, de el kell fogadni, hogy ennyi az ára. :-)

B.Trixi,

„Ptk. 6:98. § [Feltűnő értékaránytalanság]
(1) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.
(2) A felek az (1) bekezdésben megállapított megtámadási jogot – fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés kivételével – a szerződésben kizárhatják.”

Erre alapozva lehet a rokonodnak követelése. A vállalkozó valószínűleg nem fogja teljesíteni. Utána az ismerősöd kiadathat fizetési meghagyást. Ha a vállalkozó annak ellentmond, az ismerősöd perre mehet ellene. Dörgedelmes levelet írni, vagy FMH-t küldeni nem kerül sokba. Perelni viszont igen.

Hogy a rokonod tudja-e bizonyítani, hogy valóban feltűnő volt-e az értékaránytalanság, és hogy ő azt nem ismerhette fel - azt innen nem lehet megmondani. De nem lesz egyszerű dolga. Ha én lennék a bíró. az első kérdésem az lenne, hogy hány ajánlatot tetszett bekérni? Mert ilyen drága munkánál, kellő gondossággal eljárva, bizony, elvárható lett volna...

Tisztelt Ügyvédek!
Van e jogalapja egy elfogadott, de horribilisan túlárazott szolgáltatás bejelentése hatóság felé?
Eddig külföldön élt, hazai árviszonyokat nem ismerő családtagom a villanyboylerét volt kénytelen cseréltetni. mert meghibásodott. A kihívott cég adott írásbeli árajánlatot, amit a megrendelő elfogadott. A probléma az, hogy a cég a szokásos csere munkadíjának három-négyszeresét, azaz 210ezer forintot számolt fel munkadíjként a sima le-felszerelésért. Amikor tudomásomra jutott, azonnal a helyszínre siettem és sikerült beszélnem a munkát végzővel, aki a következő választ adta " ő annyit kér, amennyit akar és a megrendelő ezt aláírta. Valóban így van? Köszönöm, ha válaszolnak.