Közbeszerzés

Sziasztok!

De ne felejtsétek el, hogy az ajánlati felhívásban már hivatkozni kell a Kbt. 60. § (4) bek. meghatározott szervezetekre is, azaz, hogy ők sem eshetnek a 60. § (1) bek. alá.

Javaslom a következő formulát önkoriknak (ugyanis benne van a 61. § (2) is mint kizáró ok):

Az eljárásban nem lehet sem ajánlattevő, sem alvállalkozó, sem a Kbt. 60. § (4) bekezdésében meghatározott szervezet akinek esetében a Kbt. 60. § (1) bekezdésében felsorolt kizáró okok fennállnak. Továbbá az eljárásban nem lehet sem ajánlattevő, sem alvállalkozó akinek esetében a Kbt. 61. § (1) bekezdésének d)-e) pontjában és (2) bekezdésében felsorolt kizáró okok fennállnak. Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó az sem, akire a Kbt. 61. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban foglaltak, valamint a 62.§ (1) bekezdésben foglaltak vonatkoznak.

Üdv: Docta

Sziasztok!

Igen a 60.§ és a 62.§ kötelező kizáró ok,amelyre hivatkozni kell az ajánlati felhívásban.
Figyelj mert mától már az új hirdetményeket kell kitölteni.
Szerintem nem jelentős a változás.

Sziasztok!

Nem nagyon jönnek a válaszok:))
Pedig újból kérdeznék!

A jan 15.-től hatályos Kbt.szerint is elegendő az ajánlati felhívásban a Kbt.60.§.(1) bekezdés szerinti kizáró okokat kíirni kötelezően?+(62.§.-amiről viszont nem kell nyilatkoznia az ajánlattevőnek)

köszi:))

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni számolási kérdésben:)
Matekból mindig gyengus voltam.
Pl:egy ilyen feltétel rendszer esetén:

súlyszámok

• ajánlati ár 15
• használt gépjármű beszámítás 7
• szállítási határidő 5
• 1 éven felül vállalt garancia mértéke 4
• szervizszolgáltatás gyorsasága 3

Arányosítás módszerével,hogyan tudom ezt kiszámítani és a súlyszámoknak pontosan mi is a jelentősége?(legjobb tartalmi elem maximális 10 pontszámot kapja.Az adható minimális pontszám:1

KÖSZI:))))

A módosító törvény főszabályként 2006. január 15-én, de egyes szakaszai 2006. július 01-én, illetve 2007. január 01-én lépnek hatályba. Az értékhatárok a VI., VII. fej. és negyedik rész vonatkozásában január 01-től alkalmazandók.

Marcsika!

Az új értkéhatárok jan.1-től érvényesek,viszont a modosított Kbt.Február 1.-től hatályos?

Előre is köszi:)

Értem. Köszönöm.
És amennyiben elküldük, ennek nem lesz valami következménye KT részéről? Mivel látni fogja, hogy nem hatridőben lett teljesítve?

Üdv Roni!

Igen a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót minden esetben közzé kell tenni!
Ha megnézed lejjebb amit írtam pont erről,hogy ez tipikus hiba,nagyon sok esetben ennek a közzététele elmarad.
szerintem jobb később,mint soha:)

Vanda 24 kérdésére:
Az egyszerű közbeszerzési eljárásra is vonatkoznak a 82. 83-89. 91-92§-ban foglaltak.
A 92§ az eredménytelen eljárás eseteit sorolja fel és köztük van, hogy eredménytelen az eljárás ha egy ajánlattevő sem, illetve az összességében legelőnyősebb ajánlattevő sem tett megfelelő ajánlatot az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedeztre tekintettel. Ha pedig eredménytelen az eljárás, akkor új eljárás kiírásáól határozhat. Feltéve, hogy le akarja-e még folytatni az eljárást.
Véleményem szerint.

Sziasztok.
Egy közig szervnél dolgozom, és beledobtak a mélyvízbe mert megbíztak egy beszerzés lebonyolításával. Ezzel önmagában véve még nincs probléma. Lefolytattuk az egyszerű eljárást. 2005 október környékén megtörtént az árbeszerzés, leszállították az árut, és 30 napon belül megtörtént az ajánlatkérő részéről a pénzbeli ellenszolgáltatás teljesítése. tehát a szerződét mindkét fél teljesítette. azonban most olvastam hogy Kbtv. 307§ (1) bekezdése alapján a szerződés módosításáról ill. teljesítéséről tájékoztatót kell készíteni, és azt meg kell küldeni a Közbeszerzések Tanácsának a teljessítéstől számított 5 munkanapon belül. Ezt azonban elmulasztottuk.
Ilyenkor mi a teendő? Megküldhető utalógosan is?Ez olyan rendelkezése a törvénynek amely minden ajánlatkérőre, illetve bármilyen eljárásra is vonatkozik?
Köszönöm.

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem:ha mondjuk kiszámítjuk egy közbeszerzés esetén,hogy kb.mennyiért akarunk beszerezni(Áfa nélkül)és pl.11 milliót számolunk és így elindítunk egy egyszerű közbeszerzési eljárást,majd a legalacsonyabb ajánlat is mondjuk 12mill+Áfatehát átlépi a nemzeti értékhatárok felét,akkor bebukik az egész,hiszen így már hirdetményes eljárást kellett volna indítani?

köszi

Akkor a módosított Kbt.február 1-től hatályos?

Köszönöm a segítséget, időközben már a CD jogtárban is fellelhető a költségvetési törvény a Kbt. módosítás is, így sikerült azokat beszereznem.

117. §Költségvetési törvény

(1) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:
Kbt.) VI. Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2006. január
1-jétől 2006. december 31-éig:

1. árubeszerzés esetében: 30 millió forint;
2. építési beruházás esetében: 90 millió forint;
3. építési koncesszió esetében: 100 millió forint;
4. szolgáltatás megrendelése esetében: 25 millió forint;
5. szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint.

(2) A Kbt. VII. Fejezete alkalmazásában a nemzeti közbeszerzési értékhatár 2006.
január 1-jétől 2006. december 31-éig:

1. árubeszerzés esetében: 50 millió forint;
2. építési beruházás esetében: 100 millió forint;
3. szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint.

(3) A Kbt. negyedik Része alkalmazásában az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatára
2006. január 1-jétől 2006. december 31-éig:

1. árubeszerzés esetében: 8 millió forint;
2. építési beruházás esetében: 15 millió forint;
3. szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint.

Sziasztok!

Marcsika!Hivatalosan még nem láttam,csak a törvényterveztben amelyben a 8milliós értkéhatár szerepel árubszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén.
Építési beruházás esetén pedig 15 millióFt.
Költségvetési törvény mellékleteiben kerestem,de nem találtam.(igaz csak futólag néztem)
Esetleg valakinek van valami biztosabb infója?

Továbbá a következő kérdésem lenne:

• Közbeszerzésekkel kapcsolatos Állami Számvevőszéki ellenőrzésekről van valakinek tapasztalata?

Én úgy hallottam,hogy mostanában keményen ráálltak az ellenőrzésre.
Mivel minden közbeszerzéssel kapcsolatos dokumentációt öt évig meg kell őrizni érdekes dolgokat hozhatnak ezek az ellenőrzések..
Egyáltalán milyen szankciókra számíthatnak az ajánlatkérők egy hibás eljárás miatt,vagy mondjuk egy elmaradt közbeszerzés miatt?!
Saját tapasztalatból azt látom,hogy pl.egy kis önkormányzatnál egy viszonylag hibátlanul lefolytatott közbeszerzési eljárás esetén is alapvetően elkövetik azt a hibát,hogy a szerződés teljesítéséről szóló hirdetményt nem teszik közzé!
Ilyen esetben milyen következményekkel kell számolniuk?

Üdv
dr.joci

Sziasztok! Leírná valaki az új, 2006-tól hatályos értékhatárokat? Előre is köszönöm.

Sziasztok!

Írna nekem valaki egy kis összefoglalót a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatokról?!
A megkötött szerződéssel kapcsolatos jogviták már bírósági hatáskörbe tartoznak?
És a szerződés módosítás?
+szerződés tervezet mikor része a dokumentációnak

Bocsi a sok kérdésért:))

joci, valami korábbi ügyről van szó?
Mert ugye az az AB határozat mág vastagon az előző törvény előírásain alapult.
Eljárással, bevont személyekkel kapcsolatban 6., 8-10.§§ + Közbesz. Szabályzat !

Üdv Mindenkinek!

Köszi a hozzászólásokat az előző témához.
Újabb felvetés:20/2003.(IV.18.) AB határozat
Közbeszerzési eljárást lezáró döntés meghozatalának kérdése.
Önkormányzat közbeszerzései esetén milyen az általános gyakorlat a bírálóbizottság javaslata alapján a végső döntés meghozatalára.
A Kbt.rendelkezéseivel ellentétes,hogy az önkormányzati képviselő-testület Pénzügyi és közbeszerzési Bizottság hatáskörébe utalja a közbeszerzési eljárást lezáró határozat meghozatalát.
Kbt.31.§ (3)bekezdése szerint ...bíráló bizottság szakvélemény készítésével segíti az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró határozatot meghozó személy döntését.
Szerintem ezen a területen is rengeteg az ellentmondás a gyakorlatban.

Szia Mindenkinek!

Kedves KBeatrix és dr. joci!

A felvetett probléma sajnos általános. A Kbt. 99. § (3) bekezdése ebben az esetben, véleményem szerint nem alkalmazható. A hivatkozott jogszabályi hely a szerződéskötést megelőző időszakra vonatkozik, és magának a szerződés megkötésének a kötelezettsége alól mentesít. Amikor a felek már aláírtak egy szerződést és tejesítés van, akkor ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni. Álláspontom szereint ebben az esetben a Felek szerződéses jogviszonyára tekintettel Ptk. rendelkezései már az irányadóak. Bocsánatot kérek, nem vagyok végzett jogász, de talán a szerződés felmondásával, illetve az ellehetetlenülésre való hivatkozással lehett a szerződéstől elállni.

Szép napot Mindenkinek!

Továbbá:a 99.§.(3)bekezdés sokak számára vitatott.
Talán nem egyértelmű,hogy ez a szerződés teljesítésének szakaszában is alkalmazható,vagy csak az eredményhirdetés és aszerződéskötés közötti időszakban?!
Elmaradt haszon miatt esetleg perelhet az ajánlattevő?

Kedves Beatrix!

És nálatok még nem volt példa arra,hogy az ajánattevő egyéb kárának megtérítését kérte?

dr. Joci!
Mi is pont ilyen helyzetben vagyunk. Sorra mondjuk fel a szerződéseket, mivel nem vagyunkképesek a teljesítésre. Sőt elég gyakori az is amikor kihirdetjük az eredményt és utána derül ki, hogy mégsincs pénz a szerződés teljesítésére. A Kbt.99.§.(3)-a jó hivatkozási alap.

Sziasztok!

A következő kérdésre nem találom sehol a választ:

Kétszakaszos eljárás, a részvételre jelentkező egy 2 tagból álló konzorcium. Az eljárás során azonban a konzorcium egyik tagja beolvad a másikba, ezért Ajánlatot már nem a konzorcium tenne.

Hogyan fogja elbírálni ebben az esetben Ajánlatkérő az ajánlatot? tehet-e egyáltalán a jogutód ilyen esetben Ajánlatot?

Melyik jogszabály nyújt ilyen esetben eligazítást?

Köszi a segítséget!

Üdv mindenkinek!

Nincs valakinek ötlete?
Esetleg a Kbt.99.§.(3)alapján mentesülhet az ajánlatkérő,mert nem képes teljesíteni.
Itt a lenti felvetésemben egy 2éves szolgáltatási szerződésről lenne szó,amelyből egy év már letelt.
Jövőre nem tud fizetni az ajánalattevő a komoly költségvetési elovonás miatt!